Dr. Kälbli Katalin – Cselkó Alexandra – Dr. Kaj Mónika
„Fejfrissítő percek”
az Aktív Iskola program keretein belül
 |
 |
 |
Az Aktív Iskola program kialakításának háttere
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint az életmóddal összefüggő betegségek megelőzése érdekében 5 és 17 éves kor között átlagosan napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes intenzitású testmozgás végzése javasolt (Bull és mtsai., 2020; WHO, 2020). Statisztikai adatok alapján a serdülőkorú fiatalok 82%-a nem végez elegendő fizikai aktivitást (WHO, 2022).
A fiatalok az év közel felét (170–180 napot egy tanévben) és ébren töltött idejük jelentős részét (napi 6–7 órát) az iskolában, inaktív környezetben töltik (NCES, 2007). A fentiek okán – egyes ajánlások szerint – az iskoláknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az iskolaidőben a fiatalok javasolt napi (60 perces) testmozgásmennyiség legalább 50%-át elérjék. Ez az ajánlott mozgásmennyiség azonban nem érhető el kizárólag a testnevelésórák megvalósulása által, hiszen:
- egyrészt a mindennapos testnevelés megvalósulása nem minden országban jellemző,
- másrészt tudományos szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy egy jól szervezett testnevelésóra esetén is a diákok mindössze az óra felét töltik mérsékelt vagy erőteljes intenzitású testmozgással (McKenzie és mtsai., 2003).
Az Aktív Iskola programról
A Magyar Diáksport Szövetség a fenti kihívásokra reagálva, korábbi programjaira építve, világ- és Európa-szerte létező programok tapasztalatait alapul véve hozta létre az Aktív Iskola programot.
A program célja – az abba bevont intézményekben – egy olyan közeg kialakulásának támogatása egy védjegyrendszer keretein belül, amely a felnövekvő generációt megfelelő – az egészséges fejlődés érdekében nélkülözhetetlen – mennyiségű és minőségű fizikai aktivitás végzésére ösztönzi, és ezáltal hozzájárul az inaktivitásból eredő rossz fittségi állapot javításához, a kedvezőtlen népegészségügyi hatások visszaszorításához, továbbá a tanulók egészséges testi és lelki fejlődéséhez, az egészséges életvezetéssel összefüggő kompetenciájuk fejlesztéséhez. A program a 2022/2023. tanévben 74 iskolában (több mint 30 000 gyermeket elérve), a 2023/2024. tanévben 305 intézményben (130 000 tanuló bevonásával) valósult meg pilot jelleggel. A 2024/2025. tanévben több mint 400 intézményben indult el az Aktív Iskola program.
A program lényege, hogy az iskolák egy minőségirányítási rendszerbe, egy klubba jelentkezhetnek, ahol előre meghatározott területeken és szakmai szempontrendszer (indikátorok) mentén, a saját adottságaikhoz, körülményeikhez igazodóan fejleszthetik és fokozhatják az intézménybe járó fiatalok fizikai aktivitását. Az Aktív Iskola védjegyrendszer a lenti ábrán látható öt beavatkozási terület mentén fogalmaz meg szakmai szempontokat a programban részt vevő iskolák számára:
Az egyes beavatkozási területeken belül olyan szakmai szempontok kerültek megfogalmazásra, melyek megvalósítása hozzájárul a tanulók egészségtudatos életvezetésének kialakításához, aktivitásuk fokozásához. Mindezen szempontok megvalósításához az intézmények szakmai támogatást (szakmai háttéranyagok, webináriumok) kapnak. Az aktív iskoláról részletesen a honlapunkon[1] olvashat az érdeklődő.
A „Fejfrissítő percek” jelentősége
A fizikai aktivitás akutan és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az iskolai teljesítményre (Active Living Research, 2015):
- Közvetlenül a fizikai aktivitás elvégzését követően a tanulók osztálytermi feladatokra történő koncentrációja fokozódik, ami a tanulási folyamatot és az eredményességet is pozitívan befolyásolja.
- Már egyszeri alkalommal megvalósuló fizikai aktivitás hatására is javul a gyermekek figyelme és memóriája, és csökken a nem kívánatos viselkedés, mint például a dekoncentráltság és mások figyelmének elterelése.
A fizikailag aktív iskolai környezetben tanuló diákok nemcsak többet mozognak és játszanak, hanem (Hillman és mtsai., 2009; Donnelly és Lambourne; 2011; Kamijo és mtsai., 2011; Watson és mtsai., 2017):
- szívesebben járnak iskolába;
- motiváltabbak és kezdeményezőbbek az iskolai programokban;
- jobban tanulnak és jobb érdemjegyeket kapnak;
- jobb magatartás jellemzi őket az iskolában és gazdagabb szociális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek;
- fizikálisan és mentálisan is fittebbek és egészségesebbek kortársaiknál.
A következő fejezetben közzétett rövid fejfrissítőket bátran alkalmazhatjuk a fenti célok elérésére a tanórák alatt (is).
Ötletek a fejfrissítésre
A XXVI. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián három alkalommal iktattunk be „fejfrissítést” a konferencia programjába. Az alábbiakban a konferencián bemutatott rövid, ötperces fejfrissítő feladatokat tesszük közzé.
Emeld magastartásba a karjaid, ha hallod a számod!
1–5-ig számokat rendelünk hozzá a résztvevőkhöz, például az alábbinak megfelelően:
- az általános iskola alsó tagozatában (1–4. évfolyam) tanító pedagógus;
- az általános iskola felső tagozatában (5–8. évfolyam) tanító pedagógus;
- a középiskolában (9–12. évfolyam) tanító pedagógus;
- egyik sem a fentiek közül;
- mindenki, akire igaz az 1–4. pont.
Emelje a magasba mindkét karját, aki hallja a számát! Az 5 esetén mindenki emelje magasba a karjait!
Variáció: Korosztálytól és érdeklődési körtől függően az egyes számokat különböző tulajdonságok jellemezhetik. Például a születés hónapja alapján is hozzárendelhetjük a számokat a résztvevőkhöz.)
Csináld az ellenkezőjét, mint amit mondok!
Mondunk háromszor két aktivitást. Például
- Állj fel! – Ülj le!
- Tapsolj! – Szökkenj!
- Mosolyogj! – Mondd a neved!
A résztvevők feladata az, hogy mindig az ellentettjét csinálják annak az aktivitásnak, amit mondunk. Egyszerre egy aktivitást és annak ellentettjét gyakoroljuk be. Amikor ez már megy, akkor gyakoroljuk a második, majd a harmadik aktivitáspárt is.
Mozogj a számok helyett!
Alkossunk párokat és a párok forduljanak szembe egymással! A párok hajtsák végre egymás után az alábbi feladatokat!
- Számoljanak el ötig úgy, hogy mindig csak az egyikőjük mondja ki a soron következő számot.
- Számoljanak el ötig úgy, hogy az 1-es számot nem mondják ki, helyette tapsoljanak!
- Számoljanak el ötig úgy, hogy az 1-es szám helyett tapsolnak, a 2-es szám helyett pedig dobbantanak! Ne mondják ki a mozgással kísért számot!
- Számoljanak el ötig úgy, hogy az 1-es szám helyett tapsolnak, a 2-es szám helyett dobbantanak, a hármas szám helyett pedig a térdükre csapnak! Ne mondják ki a mozgással kísért számot!
- Számoljanak el ötig úgy, hogy az 1-es szám helyett tapsolnak, a 2-es szám helyett dobbantanak, a hármas szám helyett a térdükre csapnak, az ötös helyett pedig egy tetszőleges mozgást végeztek!
Kő–papír–olló mozgással
Játszunk a mellettünk állóval három győzelemig egy kő–papír–olló játékot úgy, hogy az egyes kézjeleket mozgások helyettesítik!
Helyesírás aktívan. Hogy írjuk? LY vagy J?
Vetítsünk ki a falra/mondjunk ki szavakat, amelyekben ly/j betű szerepel! A résztvevők döntsék el, hogyan írjuk helyesen az adott szót. Ha „j”-vel, formáljunk a testünkből pontot, ha „ly”-vel, formáljunk a testünkből ipszilont a képen látható testhelyzeteknek megfelelően.
Felhasznált irodalom
Active Living Research (2015): Active Education: Growing Evidence on Physical Activity and Academic Performance. https://activelivingresearch.org/sites/activelivingresearch.org/files/ALR_Brief_ActiveEducation_Jan2015.pdf
Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., ... & Willumsen, J. F. (2020): World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1451–1462.
Donnelly, J. E., & Lambourne, K. (2011): Classroom-based physical activity, cognition, and academic achievement. Preventive Medicine, 52, S36-S42.
McKenzie, T. L., Li, D., Derby, C. A., Webber, L. S., Luepker, R. V., & Cribb, P. (2003): Maintenance of effects of the CATCH physical education program: results from the CATCH-ON study. Health Education & Behavior, 30(4), 447–462.
Hillman, C. H., Pontifex, M. B., Raine, L. B., Castelli, D. M., Hall, E. E., & Kramer, A. (2009): The effect of acute treadmill walking on cognitive control and academic achievement in preadolescent children. Neuroscience, 159(3), 1044–1054.
Kamijo, K., Pontifex, M. B., O’Leary, K. C., Scudder, M. R., Wu, C. T., Castelli, D. M., & Hillman, C. H. (2011): The effects of an afterschool physical activity program on working memory in preadolescent children. Developmental science, 14(5), 1046–1058.
NCES (NATional Center for Educational Statistics): Average number of hours in the school day and average number of days in the school year for public schools, by state: 2007–08. https://nces.ed.gov/surveys/sass/tables/sass0708_035_s1s.asp
Watson, A., Timperio, A., Brown, H., Best, K., & Hesketh, K. D. (2017): Effect of classroom-based physical activity interventions on academic and physical activity outcomes: a systematic review and metaanalysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 14(1), 1–24.
WHO (World Health Organization) (2020): WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Geneva: World Health Organization; 2020. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.
WHO (World Health Organization) (2022): Global status report on physical activity 2022. Geneva: World Health Organization; 2022. https://www.who.int/publications/i/item/9789240059153
