2025 - Dr. Veszelszki Ágnes – Első tapasztalatok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán indult tanárképzésén

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Kollégáim!

A nagy szakmai nyilvánosság előtt, a köznevelési nyilvánosság előtt éppen ezen a konferencián tarthattam először előadást a Nemeskürty István Tanárképző Kar létrejöttéről. Nagy örömömre szolgál, hogy most – egy év elteltével – azokat az eredményeket, amelyeket a kar 2024. augusztusi létrejötte óta elértünk, bemutathatom Önöknek.

Milyen szakjaink jöttek létre, és melyek indultak el? Ugyanezt a diát megmutattam tavaly is, de most már nem csupán szaknevek és félévszámok vannak itt, hanem neveket, arcokat is tudunk hozzájuk kapcsolni, hiszen a képzésünk elindult.

Több mint 200 hallgatóval indultunk a legelső évfolyamon, 13 új szakkal. Nyolc tanszéket hoztunk létre. Tavaly még csak a nevük említésével beszélhettem azokról a tanszékekről, amelyeket azóta már feltöltöttünk kollégákkal: 90 oktató, kutató kollégát sikerült felvenni, és a munkánkat további 40 funkcionális, adminisztratív munkatárs segíti. Ezek a tanszékek megfelelnek a tantárgyi struktúránknak:

• Magyar Nyelv és Irodalom;
• Történelem és Társadalom;
• Anglisztika és Germanisztika;
• Földrajz és Természettudomány;
• Óvó- és Tanítóképző;
• Tanári Felkészítés Tanszék (minden tanárképzéssel kapcsolatos szakot összefog),
• Hungarológia Tanszék (törekszünk a magyar kultúra, a magyar történelem közvetítésére a munkatársaival);
• Digitális Média és Kommunikáció Tanszék.

Miért is jött létre ez a kar? A fő cél az volt, hogy részt vehessünk a tanárképzés megújításában, a tanárképzés megújításáért felelős felsőoktatási konzorciummal együtt.

A tanárképzés megújítására törekszünk egyrészt szemléletmódban (amivel célunk, hogy a tanári szakma presztízséhez hozzá tudjunk járulni), másrészt mind tartalmi, mind pedig módszereket érintő módon. Emellett pedig az új KKK-k kidolgozásában is részt vettünk, valamint ezek alapján új tanterveket készítettünk. Több ezer oldalnyi dokumentáció készült el az elmúlt bő egyéves időszakban.

A következő kérdés: milyen elvek alapján működünk, mi alapján próbáljuk ezt a tevékenységet végrehajtani? Három fő elvet emelek ki ezek közül.

Az első a gyakorlatorientáltság, amely többféleképpen is megjelenhet. Egyrészt a hallgatóinknak nem kizárólag elméleti képzést nyújtunk, amelyet a végén követ egy szakmai gyakorlat, hanem a szakmai gyakorlatok már a képzés legelejétől kezdve kísérik a képzést. A hallgatóink az első tanévüktől kezdve megjelennek azokban az intézményekben, amelyekben a későbbi munkájukat fogják végezni, így megismerik az ott folyó munkát. Ezenkívül a tananyagfejlesztésben is megjelenik a gyakorlatorientáltság: hallgatóink felkészítésében a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv alapstruktúrájára építünk, így nemcsak az egyetemi tananyagot tanulják meg, hanem azt is, hogy azt miképpen lehet a köznevelésben hasznosítani, gyakorlattá váltani.

A gyakorlatorientált megközelítéshez járul hozzá a terepgyakorlatok rendszere, valamint kiemelt szerepet játszanak a gyakorlatorientáltságban az egyetemi tutoraink. A hallgatóink munkáját olyan, a köznevelésben jártas szakemberek segítik, akik jó példaként, mintaként szolgálhatnak számukra. Tutoraink mellett – vezetőtanárként – intézményi mentortanárok is támogatják a hallgatóink szakmai előrejutását. Ez a kiscsoportos képzés mellett hozzájárul ahhoz, hogy szinte személyre szabott fejlesztést tudunk adni a hallgatóinknak, bizonyos esetekben felzárkóztatással, bizonyos esetekben tehetséggondozással.

A harmadik nagy elem – amit kiemelten fontosnak tartunk – az a közösségi szemlélet, vagyis az, hogy a diákjaink tanulják meg azt, hogy a későbbiek során is mindig közösségben kell dolgozniuk. Legyen az egy iskolai munkaközösség, legyen az a szülőkkel, a diákokkal, az intézményvezetéssel alkotott közösség, legyenek ők maguk azok a közösségalkotók, akik a leendő diákjaikat nem csupán egy osztállyá, hanem osztályközösséggé tudják formálni.

Ehhez mi is számos közösségi programmal járulunk hozzá. Egyedi újdonságunk a praktikumhét. Ezen a kijelölt szemeszterhéten a hallgatóink nemcsak a hagyományos intézményi gyakorlatokat végzik, hanem – a gyakorlati foglalkozások mellett – vendégelőadókat is hívunk ebben az időszakban, esettanulmányokat is megoldhatnak a hallgatóink. A praktikumhét alapvető célja, hogy a tanár, a tanító és az óvodapedagógus szakos hallgatóink a külső intézménylátogatásokat intenzív módon tudják megtenni ebben az időszakban.

A gyakorlatorientáltságot szolgálja a terepgyakorlatok rendszere is. A hallgatóinknak szakos terepgyakorlatokat hirdetünk, például a magyar szakosok nyelvjárásgyűjtésen vehetnek részt, a történelem szakosok történelmi szempontból nevezetes Kárpát-medencei helyszíneket keresnek fel, vagy a földrajz szakos hallgatóink olyan tájegységekre látogathatnak el, és ott többek között talaj- vagy kőzetmintákat vehetnek, amelyek a földrajz szakos tanulmányaik szempontjából kiemelten érdekesek.

A szakos terepmunka mellett lesz olyan terepgyakorlat (Kárpát-medencei értékeink néven), amely mindenkinek, minden tanár- és pedagógusszakos hallgatónak jelen lesz a tantervében, és amelyet valamely Kárpát-medencei helyszínen valósítunk meg, ahol többek között a külhoni oktatásra, a kisebbségi létre, illetve a nyelvpolitikára hívjuk majd fel a hallgatóink figyelmét. Hogy ne csak jövő időben beszéljek, ezt már meg is valósítottuk 2024-ben, illetve idén is, hiszen középiskolásoknak hirdettünk ilyen különleges képzést. Tavaly két terepgyakorlatot hirdettünk meg, idén már hármat. Burgenlandba, Délvidékre és Erdélybe látogattak el a diákok. Ez nem csupán kirándulást jelent, hanem a résztvevők folyamatosan tanulnak is az adott helyszínen. A diákok kvízeket, feladatokat oldanak meg, így ténylegesen gyakorlatorientált, autentikus tudásátadásban vehetnek részt.

Kidolgoztuk a kari tudománystratégiát, és ennek az egyik pregnáns megjelenésű formája a Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ létrejötte. A központ neveléstudományi és oktatáspolitikai kutatásokat végez, szükség esetén tanácsadásban is részt vesz, valamint nagyon fontos szerepe van a tudománykommunikációban, vagyis abban, hogy a médiában is oktatási témákról, neveléssel kapcsolatos témákról tudjunk szót ejteni, természetesen az eredményeink bemutatásával. Szó volt már a doktori képzésekről, karunk ebbe is be fog kapcsolódni a Kommunikáció, társadalom és oktatás doktori programmal.

Azt gondolom, hogy nemcsak az a fontos, hogy elindult az oktatás, hanem az is, milyen minőségű ez az oktatás. Kidolgoztunk egy minőségbiztosítási rendszert, ennek az egyik első eleme az, hogy nem csupán a vezetők hajtanak végre óralátogatásokat – mert ez természetes a rendszerben –, hanem szakértőket kértünk fel, olyan szakértőket, akik köznevelési, vezetési és felsőoktatási tapasztalattal is rendelkeznek. A cél nem az ellenőrzés, hanem a segítő konzultáció. Tehát nem ellenőrizni szeretnénk a tapasztalattal rendelkező kollégákat, hanem sokkal inkább támogatást kívánunk nekik nyújtani ahhoz, hogy az oktatás még hatékonyabb, még színvonalasabb legyen. Az óralátogatásokat nagyjából egy-másfél órás konzultáció követi. Az oktató kollégáink kiemelten jó visszajelzéseket adtak ezekről a konzultációkról.

Természetesen a tehetséggondozásra is figyelmet fordítunk. Létrejött a karunkon a Tudományos Diákköri Tanács, hat TDK-t tudtunk megalapítani, és az a célunk, hogy ez a továbbiakban bővüljön. A már három éve meghirdetett Az év előadója prezentációs verseny mellett oktatási verseny is jelen lesz a karunkon, amelyről nagyon szívesen számolok be majd a későbbiek során.

Most dolgozunk a neveléstudományi-pedagógiai szakkollégium megalapításán, e folyamat elindításához szükséges volt a hallgatóink megérkezése, hiszen ez az ő kezdeményezésük lesz.

Következzék egy válogatás a legsikeresebb eseményeinkből, az elmúlt időszakból! Az ezeréves egyetem eszménye és jövőképe konferencia kifejezetten nagy siker volt. Elindítottunk egy érettségi-felkészítő sorozatot: különböző tantárgyakból ingyenesen készítünk fel diákokat az érettségi vizsgára. A magyar nyelvű tudománnyal is foglalkoztunk egy konferencia keretén belül, egy másikon pedig a tudománykommunikációval. Nemeskürty Istvánra is emlékeztünk, hiszen 100 éve született a névadónk. A színvonalas konferencia helyszíne az Országház volt. Felavattuk Nemeskürty István szobrát az egyetemünk aulájában. Megrendeztük partnereinkkel együtt az SNI Summitot. Karácsony Sándorra emlékeztünk egy konferenciával. A Belügyminisztériummal együttműködésben nagyon sikeres konferenciánk volt A mesterséges intelligencia az oktatás szolgálatában. A fenntarthatóságra nevelés témakörébe is bekapcsolódhattunk a Fenntarthatósági hét kapcsán, és a Fenntarthatósági Tanári Fórum nálunk volt októberben. Mindezek mellett nagyon sok tervünk van még a következő időkre.

Sikeresen építettünk ki kapcsolatokat különböző területeken. Ahhoz, hogy a hallgatóinknak minél több lehetőséget tudjunk nyújtani a gyakorlatra, a praktikumhétre és a nemzetközi kapcsolatszerzésre, ahhoz fontos, hogy a karunknak is kiterjedt kapcsolatrendszere legyen. Idetartozik továbbá az együttműködésünk a Természettudományi Múzeummal, a Magyar Művészeti Akadémiával, amelynek tagjaival a művészettel és művészetre nevelés kapcsán alakult ki szoros kapcsolatunk. Bekapcsolódtunk a Tanítsunk Magyarországért programba is. A nemzetközi tapasztalatszerzésben az Erasmus kiemelt szerepet játszik. A partner- és gyakorlóintézményi hálózatunk dinamikus bővül. Jelenleg 40 partnerintézmény jelentkezett, hogy szeretnének velünk együttműködni. Ezeket az intézményeket természetesen értékeljük, akkreditáljuk, és utána kötünk velük megállapodást.

3K-val foglalható össze az, amit az előttünk álló időszakra tervezünk.

A képzésfejlesztés az egyik fő célunk. Természetesen le kell zárnunk a másfél évvel ezelőtt megkezdett szakfejlesztési folyamatot, már készen állunk az akkreditációs folyamatra. Nagy feladatunk minden évben a felvételi kampány. Ennek része többek között az érettségi-felkészítő sorozatunk, illetve különböző karnépszerűsítő tanszéki alkalmakat is hirdetünk. A szakportfólió bővítésén belül rövid ciklusú képzések elindításán dolgozunk. A természettudomány-környezettan szakon – az országban egyedülállóként – a tanító szakra ráépülve fogunk – ún. „Z-szakos” rövid ciklusú – képzést indítani. Mindezek mellett a honvédelmi képzések kidolgozásában is részt veszünk, valamint új képzési modulokat is dolgozunk ki jelenleg.

A második K a kiválóságé. Az oktatói kiválóságot minőségbiztosítási rendszerrel, illetve belső képzésekkel fejlesztjük. A tudományos kiválóságot – a Tudománystratégiai Osztállyal együtt – mentorálási programmal segítjük. A hallgatói kiválóság elősegítésére a tehetséggondozás szolgál, a TDK-rendszerrel, a terepgyakorlatokkal, továbbá a Tanítsunk Magyarországért, illetve a Lorántffy Zsuzsa Mentorprogrammal. A nyelvoktatásban már idén is tudtunk anyanyelvi lektort alkalmazni, a nyelvszakokon ezt szeretnénk még bővíteni. Mivel a kar esetén egy új szervezeti egységről van szó, fontos, hogy az adminisztráció is kiváló legyen. Már most is az, de szeretnénk, ha még jobb lenne.

A harmadik fő célunk a közösség- és kapcsolatépítés. Építjük, bővítjük tovább a belső szervezetet. Igyekszünk minél több egyetemi szervezettel, társkarral, hallgatói önkormányzattal jó kapcsolatot kialakítani. A más intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokon folyamatosan dolgozunk. A közösségépítés része, hogy a Nemeskürty-hagyatékot tudatosan gondozzuk: megemlékezésekkel, konferenciákkal, filmklubbal.

A következetes kommunikáció lehetne a negyedik K-val jelzett célunk. A Tanári szoba blogfelületünkön kollégáink írnak könnyed stílusban jó gyakorlatokról. A honlapunkon és a Facebookon igyekszünk minden újdonságról, innovációról beszámolni. Élőben a november 21-i személyes és a január 23-i online nyílt napunkon lehet velünk találkozni.

Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak.