2025 - Balogh Gábor – Aktív Iskola Program

Háttér

Az Egészségügyi Világszervezet az 5 és 17 éves kor közötti fiataloknak átlagosan napi 60 perc testmozgás végzését javasolja az életmódbetegségek megelőzése érdekében. Magyarországon a statisztikai adatok alapján az iskoláskorúak 80%-a nem végez az ajánlásnak megfelelő fizikai aktivitást[1], ma minden 4. magyar gyermek túlsúlyos, vagy elhízott, és a gyerekek 89%-a valamely fittségi összetevő tekintetében fejlesztésre szorul[2]. Az elmúlt évek NETFIT (Hungarian National Student Fitness Test) adatai mutatják, hogy A COVID–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően, jól látszik, hogy az iskola és a testnevelésórák jelentős fejlesztő hatással voltak a tanulók egészségközpontú fittségi állapotára, és jelentős mértékben növekedett az országos átlagos Intézményi Fittségi Index, a tanulók fittségi állapota azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet²

Az egészséges életvezetésre nevelésnek, a rendszeres testmozgásra ösztönzésnek, így a fizikai aktivitás mennyiségi növelésének legfontosabb intézményi környezetét ebben a korcsoportban az óvodák és iskolák jelentik, különösen a kistelepüléseken, falvakban, ahol a sportszervezetek, sportszolgáltatások száma alacsony. Az iskoláskorú fiatalok egészségmagatartása a család nevelési hatásai mellett szoros összefüggésben áll az oktatási intézmények színterén zajló pedagógiai folyamatokkal, mivel az iskolai környezet és az ott alkalmazott pedagógiai stratégiák kulcsfontosságú szerepet játszanak a fiatalok életmódbeli döntéseinek kialakulásában[3],[4],[5]. A korábbi kutatások egyértelműen rámutattak arra, hogy az iskolai környezet közvetlen hatással van a diákok fizikai aktivitására, táplálkozási szokásaira és mentális egészségére[6],[7]. A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás elősegítése érdekében alkalmazott iskolai programok és beavatkozások hosszú távú jótékony hatásokat gyakorolhatnak a gyermekek és serdülők mentális[8],[9] és fizikai egészségi állapotára[10], ezen keresztül pedig a tanulmányi teljesítményükre[11],[12],[13]. Az elmúlt években nemzetközi szinten is egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az aktív iskola koncepció meghonosítása, ezen jógyakorlatok[14] adták a magyar Aktív Iskola Program fejlesztési alapját is.

A program

A Magyar Diáksport Szövetség több éves fejlesztői munkát követően 2022-ben indította útjára az Aktív Iskola Programot, amely egy olyan, nemzetközi szinten is egyedinek tekinthető komplex, iskolai intervenciós program, amelyben a mindennapok részeként az iskolai kultúrába ágyazódik a rendszeres testmozgás, a mozgásgazdag iskolai tevékenységrendszer. A program fontos alapelve, hogy a testmozgás és sporttevékenység ne kiváltság legyen, hanem az egészségtudatos életvezetés részeként mindenki számára elérhető és fontos tevékenységgé váljon. Ennek kulcsfontosságú színterét az iskola adja, hiszen a diákok az ébren töltött idejük megközelítőleg felét az iskolai környezetben töltik[15].

Cél

Az Aktív Iskola Program elsődleges célja, hogy az iskolai testnevelés és a sportélet ösztönzése által, valamint az aktív oktatási módszerek meghonosításával javuljon a diákok egészségi, fittségi állapota, valamint növekedjen az egészségtudatosságuk. A program célja, hogy az iskolák mindehhez mindennapi támogató környezetet biztosítsanak minden tanuló számára.  

Résztvevők

Az Aktív Iskola Programban az iskolák önkéntesen vesznek részt. A 2022/23. tanévben 75 iskola, a 2023/2024. tanévben már 314 iskola, míg a 2024/25. tanévben 423 iskola implementálta a programot. A program országos lefedettségű, minden vármegyéből, a járások legnagyobb részéből van résztvevő iskola, illetve az iskolák minden településtípust (község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros) és iskolatípust (létszám szerint kisiskola, közepes iskola, nagy iskola, minden fenntartó típus) lefednek. Jelenleg mintegy 126 ezer tanulót, és rajtuk keresztül azok családjait, és a velük foglalkozó pedagógusokat éri el a program. A 2025/2026. tanévben a program már 606 hazai iskola bevonásával, kb. 180 000 tanuló elérésével működik. Az iskolák több mint harmada hátrányos helyzetű településen lévő iskola, ezzel a program támogatja az ő felzárkóztatásukat is.

Minőségirányítási rendszer felépítése

A program a rendszeres egészségfejlesztő testmozgást és ehhez kapcsolódóan az iskolák mozgásra ösztönző, testnevelési- és sport, továbbá egészségfejlesztő tevékenységét olyan keretrendszerbe foglalva kívánja elismerni, amely egyúttal iskolai, minőségfejlesztést célzó védjegyrendszerként is működik. Az Aktív Iskolák egy közösségbe jelentkezhetnek, ahol előre meghatározott területeken és szakmai szempontrendszer mentén, a saját adottságaikhoz, körülményeikhez igazodóan fejleszthetik és fokozhatják a gyerekek fizikai aktivitását, a sportéletet és egyéb, az egészséget középpontba állító tevékenységeiket.

Az Aktív Iskola Program az alábbi öt beavatkozási terület mentén fogalmaz meg szakmai javaslatokat az iskolák számára: 

Minőségi diáksport: célja a tanórán kívüli, élményközpontú diáksport foglalkozások és események körének bővítése, színesítése.
Minőségi testnevelés: célja a testnevelést tanító pedagógusok szakmai továbbfejlődése, innovatív testnevelésmódszertani eszközök alkalmazásának ösztönzése és a fittségoktatási folyamat erősítése.
Partnerség és kommunikáció: célja tapasztalatmegosztó, tájékoztató és fejlesztést célzó kommunikáció folytatása és együttműködések kialakítása a szülői közösséggel, más Aktív Iskolákkal és lehetséges partnerekkel (pl. sportegyesületek, önkormányzat) a településen. 
Egészséges életmódot támogató környezet: célja olyan iskolai fizikai környezet és szabályrendszer kialakítása, amely egészséges életmódra ösztönzi a tanulókat (pl. mozgásösztönző matricák, eszközök, kihelyezése, mindennapi aktív szünet bevezetése, kampányhetek megvalósítása például aktív közlekedés, egészséges táplálkozás kapcsán, aktív tanulási módszerek alkalmazása közismereti órákon stb.)
Tanulói bevonódás: célja egy Aktív Iskola Tanulói Csapat megalakulása, akik feladata a társaik mozgásra ösztönzése a tanév során, részvétel az iskolai sportaktivitások kommunikációjában, szervezésében, lebonyolításában, értékelésében.

Az iskolák a csatlakozásukkal vállalják, hogy egy többlépcsős fejlesztési és fejlődési folyamatba kezdenek az öt beavatkozási terület mentén. A javasolt szakmai szempontok teljesítése mentén pontokat gyűjtenek az iskolák, amelyek alapján elismeréseket (védjegy) kapnak, így klubtagokká, majd bronz, ezüst, illetve arany minősítésű iskolává válhatnak.

Támogatási rendszer elemei

Szakmai támogatás: Az MDSZ folyamatos operatív és szakmai-módszertani támogatást nyújt az iskolák számára – a felmerülő igények és a programmegvalósulás minőségének függvényében eltérő mértékű – a beavatkozások megvalósításához. A program fejlesztésében innovatív egészségfejlesztői és testnevelés-módszertani szakértői csapat és továbbképző-hálózat vesz részt, akik folyamatosan szakmailag felügyelik a megvalósulást és koordinálják a továbbfejlesztést. Az iskolákat kétszintű országos hálózat támogatja: az országos központ (szakértői, kommunikációs, menedzsmenti csapat) és hét regionális központ (21 vármegyei koordinátor). Az MDSZ Aktív Iskola vármegyei koordinátora a programban való részvétel teljes időtartama alatt személyesen, telefonon, illetve online formában támogatja az iskolát a program beindításában, az éves programterv kialakításában, az intézményi célok meghatározásában és megvalósításában. Ezen túlmenően az MDSZ folyamatos szakmai szolgáltatásokat és támogatást nyújt az iskolák számára a szakmai szempontok megvalósításához, többek között:

a felmerülő igényekhez illeszkedő bemutató foglalkozások, szakmai továbbképzések, workshopok, webináriumok szervezése és lebonyolítása;
intézményi programok megvalósítása és megvalósulásának támogatása;
intézmények közötti kapcsolatok koordinálása;
iskolai szintű elemzések biztosítása a tanulók fizikai aktivitásáról és attitűdjéről, iskolai jóllétéről;
folyamatosan megújuló szakmai, módszertani segédanyagok publikálása;
hazai és nemzetközi jógyakorlatok közzététele.

Motivációs elemek: Az iskolák a pontgyűjtéssel egyrészt előreléphetnek a többfokozatú védjegyelismerésben (Klubtag, Bronz szint, Ezüst szint, Arany szint), másrészt az összegyűjtött pontjaikat az MDSZ és más szolgáltatók, partnerek által biztosított eszköztámogatásra (például sporteszközök, sportruházat, műszaki cikkek, mozgásra ösztönző eszközök), illetve különböző szolgáltatások (például tantestületi csapatépítő tréning, motivációs tréning, szakmai eseményeken való részvétel, neveléskutatási előadások, sportágbemutató foglalkozások, olimpikonok látogatása) igénybevételére válthatják be az Aktív Iskola Program online rendszerfelületén a webshopban. A gyűjtött pontokon túl a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottabb helyzetben lévő iskolák támogatására az első évben egy nagyobb értékű sportszercsomagra beváltható utalványt biztosított z MDSZ, ezzel is segítve a programban javasolt aktivitások megvalósulását. A pontgyűjtéssel megnyerhető webshopkínálat kiegészülhet különböző pályázási vagy sorsolási lehetőségekkel a tanév során az aktuális évi szponzorációs együttműködések mentén. Ezen kívül minden iskola minden tanév elején a szintjének megfelelő kommunikációs kezdőcsomagot kap (lépcsőmatricák, sportbox, arculatosított pólók, sapkák, tornazsák, repohár, falitábla stb.)

Informatikai platform: A program működését felhasználóbarát informatikai rendszer biztosítja, melynek felületén megtalálhatóak az egyes beavatkozási területek, szakmai szempontok, mutatók és az ezekhez kapcsolódó feladatok pontos leírása, ötlettárak, feladatgyűjtemények, sablonok és egyéb az intézményi beavatkozások megvalósítását támogató szakmai anyagok, az iskolák előrehaladási, fejlődési folyamata és a védjegyrendszerben való előrehaladás értékelése.

A program megvalósítását és népszerűsítését támogatják még közismereti szereplők nagykövetként, illetve Patrónus programban részvevőként, ahol vállalják, hogy lehetőségeikhez mérten támogatnak 1-1 kiválasztott Aktív Iskolát, majd továbbadva a lehetőséget egy másik ismert személynek (híres sportoló, előadóművész, műsorvezető stb.) a patronálási lánc folyamatosan bővül.

Program hatékonysága

Az Aktív Iskola Program hatékonyságának vizsgálata több területen is történik. Egyrészt minden évben tapasztalatmegosztó workshopokat szervez az MDSZ az iskolák számára az ország egész területén, ahol folyamatosan gyűjtik a visszajelzéseket és a fejlesztési javaslatokat. Mindemellett az MDSZ kidolgozott egy átfogó tanulói kérdőívet is az Aktív Iskolák számára abból a célból, hogy évről évre nyomon tudja követni a program hatására bekövetkezett változásokat a tanulók aktivitás iránti attitűdjében és szokásaiban, testnevelés és sportfoglalkozások megítélésében és iskolai szubjektív jóllétükben. Ezek az eredmények intervenciós pontokat mutatnak vissza az iskoláknak, ahol fejlődniük szükséges (minden iskola megkapja saját feldolgozott eredményeit egy riport formájában).

Az MDSZ, mint a NETFIT^® rendszer működtetője, a fittségi állapot intézményi változásának nyomon követése által önállóan képes a program fittségi állapotra (ezen belül a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságára) gyakorolt hatásosságát vizsgálni. Az Aktív Iskola Programot megvalósító iskolákban az országos mérési-értékelési feladatok keretében az Oktatási Hivatal által megvalósított kompetenciamérések eredményei változásának nyomon követése a fizikai aktivitás tanulásra gyakorolt hatásának vizsgálatára biztosít lehetőséget.

A program már az első években megmutatta hatásosságát: míg az Aktív Iskolák a 2023. évi NETFIT® adatok alapján kedvezőtlenebb fittségi adatokkal rendelkeztek a többi iskolához képest, a 2024-es adatok alapján már a programhoz csatlakozott iskolák fittségi indexe volt magasabb.  A fentieken túl továbbá az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces intenzív testmozgást elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. Az Aktív Iskola Program népszerűségét mutatja a dinamikusan bővülő közösségi médiacsoport tagszáma, a visszajelzések alapján az aktívabbá formált iskolai környezetben javul a tanulók iskolai teljesítménye, magatartása, társas kapcsolataik, ezáltal pedig a teljes iskolai légkör is. A pozitívumokat látva pedig a szülői érdeklődés is fokozatosan növekszik az Aktív Iskolák iránt. Az Aktív Iskola Program a 2024. Sport Forum Hungary eseményen elnyerte a Mozgás Öröme díj Arany fokozatát. 

Összefoglalva

A Magyar Diáksport Szövetség a 2025/2026. tanévben már 606 iskola együttműködésében valósítja meg komplex, iskolai testmozgásalapú egészségfejlesztési programját, az Aktív Iskola Programot. A program központilag koordinált, támogató, egyben monitoring célzatú modelljével egy olyan minőségelvű iskolai védjegyrendszert biztosít, amelynek segítségével iskolaspecifikus, a helyi szükségletekre, lehetőségekre és igényekre szabott fejlesztések történnek meg. A fejlesztések eredményeképpen tovább erősíthető a diákok és a pedagógusok testneveléssel, testmozgással és diáksporttal kapcsolatos attitűdje, növelhető az egészségfejlesztő testmozgás mennyisége, egészségtudatosságuk, ezen keresztül pedig nem csak kedvező népegészségügyi folyamatok indíthatók el, hanem az iskolai teljesítményt és a pozitív iskolai légkör kialakítását is támogatja. A program fejlesztője és működtetője a Magyar Diáksport Szövetség, finanszírozása 2023-tól a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg. Stratégiai partnerei: Mol Új Európa Alapítvány, Richter Gedeon Zrt., K&H Bank.

[1] WHO (World Health Organization) (2022). Global status report on physical activity 2022. Geneva: World Health Organization; 2022. https://www.who.int/publications/i/item/9789240059153

[2] Kaj Mónika, Hernádi Ádám, Kälbli Katalin, Cselkó Alexandra és Csányi Tamás (2024). A magyar 10–18 éves tanulók egészségközpontú fittségi állapota (2024). Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2023/2024. tanévi országos eredményeiről. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[3] West*, P. H. S. A. L., Sweeting, H., & Leyland, A. (2004): School effects on pupils' health behaviours: evidence in support of the health promoting school. Research papers in Education, 19(3), 261–291.

[4] Jago, R., Fox, K. R., Page, A. S., Brockman, R., & Thompson, J. L. (2010): Parent and child physical activity and sedentary time: Do active parents foster active children? BMC Public Health, 10, 1–9.

[5] O”neil, A., Quirk, S. E., Housden, S., Brennan, S. L., Williams, L. J., Pasco, J. A., ... & Jacka, F. N. (2014): Relationship between diet and mental health in children and adolescents: a systematic review. American journal of public health, 104(10), e31–e42.

[6] Foster, C., Hillsdon, M., Thorogood, M., Kaur, A., & Wedatilake, T. (2012): The effectiveness of interventions to promote physical activity in children and adolescents: A review of systematic reviews. Health Education Journal, 71(1), 9–26. https://doi.org/10.1177/0017896912445773

[7] Sallis, J. F., Owen, N., & Fisher, E. B. (2015): Ecological models of health behavior. In K. Glanz, B. K. Rimer, & K. Viswanath (Eds.): Health behavior and health education: Theory, research, and practice (4th ed., pp. 43–64).

[8] Warburton, D.E.; Charlesworth, S.; Ivey, A.; Nettlefold, L.; Bredin, S. S: A systematic review of the evidence for Canada’s Physical Activity Guidelines for Adults. Int. J. Behav. Nutr. Phys. Act. 2010, 7, 39.

[9] Galper, D. I., Trivedi, M. H., Barlow, C. E., Dunn, A. L., & Kampert, J. B. (2006): Inverse association between physical inactivity and mental health in men and women. Medicine & Science in Sports & Exercise, 38, 173–178.

[10] Pulling Kuhn, A., Stoepker, P., Dauenhauer, B., & Carson, R. L. (2021): A systematic review of multi-component comprehensive school physical activity program (CSPAP) interventions. American Journal of Health Promotion, 35(8), 1129–1149.

[11] Sember V, Jurak G, Kovač M, Morrison SA, Starc G. (2020): Children’s Physical Activity, Academic Performance, and Cognitive Functioning: A Systematic Review and Meta-Analysis. Front Public Heal. 2020; 8.

[12] Hillman, C. H., Erickson, K. I., & Kramer, A. F. (2008): Be smart, exercise your heart: Exercise effects on brain and cognition. Nature Reviews Neuroscience, 9(1), 58–65.

[13] Hillman, C. H., Pontifex, M. B., Raine, L. B., Castelli, D. M., Hall, E. E., & Kramer, A. (2009): The effect of acute treadmill walking on cognitive control and academic achievement in preadolescent children. Neuroscience, 159(3), 1044–1054.

[14] https://www.youthsporttrust.org/research-listings/research
https://www.afpe.org.uk/page/afPE_Quality_Mark
https://ophea.net/healthy-schools-certification
https://www.shapeamerica.org/MemberPortal/cspap/what.aspx
https://activeschoolflag.ie/
https://www.minedu.sk/26608-sk/aktivna-skola/
https://www.liikumakutsuvkool.ee/english/

[15] NCES (National Center for Educational Statistics): Average number of hours in the school day and average number of days in the school year for public schools, by state: 2007–08. https://nces.ed.gov/surveys/sass/tables/sass0708_035_s1s.asp