2025 - Dr. Partl Alexandra Petra – A HUNOR program nem ér véget az űrhajó landolásával

Szeretettel köszöntök mindenkit! Köszönöm szépen a szervezőknek, hogy idén is teret adnak ennek a nagyon fontos témának. Magam részéről az ELTE-n jogot és geográfiát végeztem, majd 2024-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az úgynevezett UNISPACE-képzés keretében világűrpolitikai tanácsadó lettem, így kerültem közelebb a világűr témaköréhez.

Előadásomat három részre bontottam: az első részben röviden beszélek a HUNOR programról, utána megnézzük, hogy globális szempontból milyen folyamatok zajlanak a világűrrel kapcsolatban, tehát világdimenzióba helyezzük a HUNOR programot. A harmadik rész lesz az, ami Önöket különösen érdekelheti, hogy hogyan tudnák bekapcsolni a világűr témát az oktatásba.

A következő dián látható kép már mindannyiunknak ismerős, illetve a HUNOR elnevezés is ismerősen kell, hogy hangozzon mindenkinek, de azért oldjuk föl ezt a betűszót: Hungarian to Orbit, azaz magyart a Föld körüli pályára. A program célja, hogy Magyarországnak Farkas Bertalan 1980-ban történt űrrepülése után ismét legyen egy kutató űrhajósa. Láthatják, hogy két mérnök ember került kiválasztásra Kapu Tibor kutatóűrhajós, illetve tartalékosa, Cserényi Gyula.

Ma már történelem, hogy Kapu Tibor 2025. június 25-én indult el a világűrbe az Axiom-4 misszió keretében. Küldetése során 25 magyar kísérletet hajtott végre sikeresen. Mik voltak a magyar kormány céljai ezzel a programmal? Először is Magyarország innovációs képességének erősítése, hiszen az űrkutatásnál innovatívabb iparágat nehéz elképzelni. A világűr egy nagyon zord terület, teljesen új megközelítésekre, új anyagokra van szükség ahhoz, hogy ott bármit kutatni lehessen.

Másodszor a magyar tudománytechnológiai eredmények nemzetközi elismertségének növelése. Kapu Tibor elbeszéléséből tudjuk, hogy ez már a Nemzetközi Űrállomáson megvalósult, tehát ez a cél már megvalósultnak tekinthető, nem beszélve arról, hogy hamarosan a kísérletek részletes kiértékelése és a nemzetközi publikációi is megtörténnek.

Harmadszor a magyar cégek nemzetközi piacra lépésének elősegítése is fontos célja volt a HUNOR-programnak. Ahhoz, hogy a magyar űripari cégeket komolyan vegyék a nemzetközi piacon, szükséges részükre az úgynevezett űrreferencia megszerzése. Nemzetközi szinten olyan cégekkel működnek szívesen együtt, építenek be saját műholdjukba olyan alkatrészeket, amelyek már megjárták a világűrt.

Negyedszer cél a STEM (Science – Technology – Engineering – Mathematics) szektor népszerűsítése a fiatalok körében, hiszen Magyarországnak szüksége van olyan szakemberekre, akik a jövőben fenn tudják tartani, illetve bővíteni tudják Magyarország űriparát, és itt nem csak mérnökökről van szó.

Bár a konferencia más előadásaiban már hallhattuk, hogy napjainkban komplex kompetenciák fejlesztésére van szükség, mégis úgy tűnik, hogy a természettudományok háttérbe szorultak a többi ismerettel szemben. Ezért mi alapvetően arra biztatnánk Önöket, hogy helyezzenek hangsúlyt a természettudományok megszerettetésére. Nem feltétlenül kell minden gyermeknek űrhajósnak lennie, de abban bízunk, hogy ha űrhajós szeretne lenni, akkor a természettudományok felé fordul, és ha a természettudományok felé fordul, akkor nagyobb valószínűséggel lesz belőle később olyan kiváló fizikus, matematikus vagy mérnök, aki Magyarország hírnevét öregbíteni tudja ezeken a területeken. A diákok érdeklődésének felkeltését szolgálta, amikor Kapu Tibor űrrepülésekor egyidejű kísérleteket végezhettek a diákok itt a Földön. Nagyon érdekes volt számukra a különbségeket megtapasztalni: Kapu Tibor végezte ugyanazt a kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson, mint amit ők itt a Földön. Természetesen a gravitáció hiányában más eredmények születtek, máshogy reagáltak az egyes anyagok. A HUNOR-program része volt az is, hogy több iskola diákjai élő rádióamatőr kapcsolatot létesíthettek Tiborral az űrrepülése alatt. A gyermekek föltehették kérdéseiket neki, amire ő élőben válaszolt. Nagyon népszerűek voltak ezek a programok a diákok körében.

Ha visszalépünk egy kicsit az időben, akkor láthatjuk, hogy 1903-ban indult el a repülés. Hiszen ahhoz, hogy az emberiség kilépjen a világűrbe, először a légkört kellett meghódítania. Ebből lett mára az a polgári repülés, hogy ebben a pillanatban is kb. 8000–10 000 utasszállító repülőgép szeli a világunk légkörét. Elképzelhetjük, hogy ha a repülésben ilyen mértékű fejlődés következett be alig több mint 100 év alatt, akkor az űrrepülés a mi életünkben, illetve a jövő generáció életében milyen fontos szerepet fog betölteni. Valószínűleg nem fikció és elképzelhetetlen az, amiről a mai nemzetközi cégek álmodnak. Nevezetesen, hogy űrhoteleket hozzanak létre a Föld körül, és oda turistákat vigyenek. Tehát a nyaralási célpontok ki fognak bővülni az országok mellett a Föld körüli pályákkal. Nyilvánvalóan a leggazdagabb emberek fogják tudni megengedni maguknak ezt, de kezdetben a polgári repüléssel is ugyanez volt a helyzet. Ahogy egyre népszerűbbé vált, egyre nagyobb teret nyert, úgy csökkentek egyre inkább az árak, és ma már a fapados repülőgépekkel szinte bárkinek elérhető a repülés. Várható, prognosztizálható, hogy az űrrepüléssel való földi utazás is ebbe az irányba fog mozdulni, tehát hasznos utazási lehetőség lesz majd a későbbiekben a világűrön keresztül való utazás, amely – a felszínnel párhuzamos repüléssel szemben – nagyon lerövidíti majd a repülési időt.

Az előző képen láthatnak még néhány érdekességet, amik a következő évtizedekben valószínűsíthetően bekövetkeznek. Ezért is fontos, hogy a mai fiatalok minél inkább felvértezzék magukat különféle természettudományos ismeretekkel, mert az ő életükben ezek már egyre inkább realitások lesznek.

Új űrkorszaknak szoktuk nevezni a 2010-es évektől kezdődő időszakot, ellentétben az ún. klasszikus űrkorszakkal, ahol kizárólag két nagyhatalom versengett egymással. Természetesen a Holdra való visszatérésért most is alapvetően két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Kína versenyez egymással, azonban magáncégek is megjelentek az űrszektorban. Ebből kifolyólag a gazdasági szemlélet is teret nyert, amelynek legfőbb megnyilvánulása az újrahasznosítható rakéták. Ennek következménye, hogy rendkívül lecsökkent a hasznos teher világűrbe való juttatásának a költsége, hiszen nem pazarolunk el mindig egy-egy rakétát, hanem a rakéta vissza is tér a Földre, és újra meg lehet tölteni üzemanyaggal.

Számos állam ismerte fel annak a lehetőségét, hogy az űriparban milyen hatalmas potenciál rejlik. Manapság azt mondják, hogy egy űriparba fektetett dollár vagy forint hatszorosan térül meg évek múlva majd a befektetőnek. Tehát egy rendkívül dinamikusan fejlődő ágazatról van szó. Nemcsak műholdak vagy rakéták összeszerelésére kell itt gondolni, hanem szolgáltatási szektorokra is, mert a műholdak rendkívül sok területen segítik a mai modern társadalmak az életét. Szólnom kell viszont arról is, hogy összefogás helyett egyre inkább verseny van kialakulóban. A Nemzetközi Űrállomás 1998-ban egy hatalmas nemzetközi összefogás eredményeként jött létre. Egy példa arra, hogy az emberiség tulajdonképpen egyként, békésen meg tud jelenni a világűrben, a Föld körül. Sajnos, manapság inkább a verseny kezd eluralkodni, mintsem az együttműködés. Ma már sok állam vesz részt az űrtevékenységben, nem csupán két nagyhatalom. Ezért hisszük azt, hogy Magyarország is képes bekapcsolódni a nemzetközi űripari együttműködésbe, természetesen együttműködések által, hiszen nem vagyunk olyan nagyok, hogy egyedül bármit meg tudjunk valósítani. Ebből viszont nem szabad kimaradnunk, ott kell lennünk szakembereinkkel, vállalkozásainkkal ahhoz, hogy a világgazdaságnak eme rendkívül dinamikusan fejlődő ágazatában Magyarország ne maradjon le. Ha későn ébredünk, utána már azt a hátrányt nem fogjuk tudni behozni. Ezért is volt nagyon fontos, hogy Kapu Tibor idén fel tudott menni a Nemzetközi Űrállomásra, és vissza tudtuk helyezni Magyarországot az űrhajózó nemzetek térképére.

Szinte valamennyi ágazat, szolgáltatás használja a műholdakból származó adatokat (földmegfigyelés, a telekommunikáció, a precíziós mezőgazdaság stb.). Ezért nagyon fontos, hogy egyre több és több olyan szakember legyen, aki képes értelmezni a műholdakból jövő adatokat, mert ők tudják a modern társadalmak működését segíteni. A világűrből minden látható, minden nyomon követhető, és kiváló prognózisokat is lehet készíteni, hogy pl. egy vulkáni hamufelhő merre fog terjedni.

Ha a magyar űrkutatást nézzük, a HUNOR program nem önmagától lett, hanem egy nagyon szép hagyományt folytat. Bay Zoltán és kollégái 1946-ban tulajdonképpen megalapították a magyar űrkutatást a Holdradar-kísérletükkel. Őket 1980-ban Farkas Bertalan űrrepülése követte, ami nagy mérföldkő volt, és nagyon nagy lökést adott a magyar űrkutatásnak, a különböző kutatóintézeteknek. Farkas Bertalan repülésére fejlesztették ki az úgynevezett Pille sugárzás-dózismérőt, amit ő is sikeresen használt, és továbbfejlesztett változatait azóta is használják a Nemzetközi Űrállomáson. Ne feledkezzünk meg Magyari Béláról sem, aki ugyanúgy teljes értékű kiképzett űrhajós volt, bár végül nem ő repült. Magyarország hetedik nemzetként lépett ki a világűrbe Farkas Bertalannal. Hiába vagyunk kis méretű ország, ez egy rendkívül előkelő hely. Legyünk büszkék rá!

Öt magyar kutatási zsebműhold az, amelyik a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak, illetve mérnökeinek viszi a hírét a világba. Nagyon fontos, hogy kis műholdakról van szó, tehát nagyon kicsi helyen kellett elhelyezniük a kutatási műszereket, de sikerült. Az is nagy szó, hogy a világűr zord környezetében is tökéletesen elvégezték a feladatukat, csupán az életciklusuk végén semmisültek meg, tervezett módon. Egyetlen rendszerük sem romlott el. 140 magyar űreszköz kering a világűrben, akár alkatrészként, akár önállóan, amely szintén a magyar mérnökök munkáját dicséri. Ahhoz, hogy ez így maradjon, fontos, hogy olyan diákokat neveljünk, akik tovább tudják vinni ezeket a területeket.

Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki űrhajós legyen? A sok tulajdonság közül én a következőket emelném ki: legyen csapatjátékos, de ugyanakkor, hogyha szükség van rá, akkor önállóan is tudjon felelősségteljes döntéseket hozni.

A csapatban való munkához elengedhetetlen, hogy jól tudjon kommunikálni a társaival, fegyelmet is követel, hogy a felettesének a parancsait kövesse, de ugyanakkor az önállóságot is feltételezi. Bízom benne, hogy az Önök diákjai is hasonlóak lesznek. Megjegyzem, hogy nemcsak a tudást kell megszerezni ahhoz, hogy valaki űrhajós vagy jó szakember legyen, hanem a fizikai fittség is nagyon fontos. Ha diákokkal erről a témáról beszélnek, a meglátásom szerint nagyon fontos ezt is megemlíteni, hiszen ez is motiválhatja őket arra, hogy a saját fizikumukra nagyobb hangsúlyt fektessenek.

Térjünk rá arra, hogy milyen lehetőségek vannak a világűr téma oktatásba való bekapcsolására. A világűr mindenkit érdekel, mindenki felkapja rá a fejét. Érdekes, misztikus, izgalmas dologról van szó. Ezt önök, én úgy gondolom, minden tárgy tanításánál be tudják építeni. Az irodalom is tele van olyan művekkel, amelyben szó van a csillagokról, a világmindenségről. Lehet beszélni biológiaórán arról is, hogy milyen kihívások érik az emberi szervezetet a gravitáció nélküli térben. A fizikaóra evidens. Testnevelés órán a fizikum fontosságát lehet említeni. Meglátásom szerint minden tantárgynál, ha egy picit utána néznek, utána olvasnak, tudják színesíteni a világűr témával annak tartalmát.

A következőkben lehetőségeket, programokat szeretnék ajánlani:

• A Magyar Asztronautikai Társaságnak (MANT) kiváló versenyei vannak, ilyen az évente megrendezésre kerülő CanSat verseny, amikor középiskolásoknak kell egy pici műholdat összerakni, természetesen oktatói segítséggel, mentorálással.
• A CanSatLab projekt eszközt és helyszínt biztosít ahhoz, hogy a CanSat versenyben résztvevő diákok lehetőséghez jussanak és szakmai segítséget is kaphassanak.
• A MANT évközben ismertterjesztő előadásokat, nyáron űrtábort szervez.
• Az ESERO program az űriparhoz köthető aktuális és figyelemfelkeltő tananyagokkal, órán kívüli programokkal (például céges bemutatkozások, versenyek), és pedagógus-továbbképzésekkel segíti a STEM tantárgyakat oktatók munkáját.
• Az Orion Űrnemzedék Alapítvány „Óriás Mars- és Holdszőnyeg” projektjével ezeket a bolygókat szeretné közelebb hozni a diákokhoz. Tulajdonképpen a Hold és a Mars felszínét tudják egy szőnyeg segítségével áttekinteni, erre a projektre pedagógusok jelentkezését várják.
• A SpaceBuzz Hungary Kft. virtuális űrutazás lehetőségét viszi el az iskolákba, amelyhez egy pedagógusoknak készült oktatási program is kapcsolódik.
• Az „Utazó planetárium” önmagáért beszél.
• A Pécsi Kulturális Központ „Space Challenge” versenye a résztvevőktől olyan kreatív ötleteket és megoldásokat vár, amelyek támogatják hazánk űrszektorának erősítését, az űrutazás biztonságosabbá tételét, a világűrbeli élet kihívásainak leküzdését, valamint a hazai tudományos és technológiai fejlesztések előmozdítását.
• A Csillagsuli a Balázs Diák Zrt. digitális rendszere, amely az űrtematikában mindenféle játékokat és képességfejlesztő dolgokat kínál a diákoknak.
• A tankerületek, hogyha űrtematikájú szakmai napot, továbbképzési napot szeretnének tartani, akkor főosztályunk tud abban segíteni, hogy ezeket az előadókat, ezeknek az alapítványoknak, cégeknek az előadóit meg tudják hívni, illetve mi is szívesen megyünk akár iskolákba, rendhagyó földrajzórát tartani a világ fontosságáról vagy akár a HUNOR programról.
• Természetesen Kapu Tibort és Cserényi Gyulát is meg lehet hívni az iskolákba. Nagyon sok meghívást kaptak már, aminek eleget is tettek, hogy ezzel inspirálják a gyerekeket, illetve nagyon sok látogatás van még előttük.

Köszönöm szépen a figyelmet!