4. Oktatási Hivatal – Mérések, vizsgák, rangsorok a köznevelésben
2025 - Velkey Kristóf Gábor – Magyarország eredményei a nemzetközi mérések tükrében (áttekintés a PISA, PIRLS, TIMSS és ICILS eredményekről, kitekintve a friss TALIS eredményekre)
A szekcióelőadás a nemzetközi nagymintás tanulói teljesítménymérések – PIRLS, TIMSS, ICILS, PISA és TALIS – legfrissebb eredményeinek bemutatására és értelmezésére vállalkozott. A cél az volt, hogy átfogó képet adjon a magyar köznevelési rendszer helyzetéről nemzetközi összehasonlításban, valamint bemutassa azokat a tendenciákat és összefüggéseket, amelyek a hazai mérési-értékelési rendszer fejlesztése és az oktatáspolitikai döntések szempontjából is relevánsak.
A nemzetközi mérések eltérő korosztályokat és a megegyező területeken eltérő tudásfelfogással vizsgálnak, ugyanakkor közös céljuk az, hogy összehasonlítható, megbízható adatokat szolgáltassanak az oktatási rendszerek működéséről. A PIRLS a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit, a TIMSS a 4. és a 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományos tudását, az ICILS a 8. évfolyamos tanulók digitális és információs műveltségét, míg a PISA a 15 éves tanulók alkalmazható tudását méri szövegértésből, matematikából és természettudományból.
A PIRLS 2021 mérés értelmezése során hangsúlyosan megjelent a COVID–19 járvány hatása, amely a mérés időzítését és lebonyolítását több országban – így Magyarországon is – befolyásolta. A magyar tanulók eredményei hosszabb távon stabil képet mutatnak, az egyes mérési ciklusok között jelentős eltérés nem figyelhető meg. A képességszintek vizsgálata ugyanakkor arra utal, hogy növekszik az átlagos szintet el nem érő tanulók aránya, miközben a magasabb szinteken kevesebben teljesítenek. A lányok szövegértésben következetesen jobban teljesítenek, ami összhangban áll a nemzetközi trendekkel.
A TIMSS-eredmények alapján a magyar tanulók matematikából és természettudományból a nemzetközi átlag felett teljesítenek, ugyanakkor a korábbi évtizedekhez képest csökkent az előny mértéke. Már alsó tagozaton is érzékelhető, hogy több ország eredményei meghaladják a magyar átlagot.
A PISA-vizsgálat eredményei a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb nemzetközi referenciapontját jelentik. A felmérés nem tantárgyi ismereteket, hanem a valós élethelyzetekben alkalmazható tudást méri matematikából, szövegértésből és természettudományból. A legutóbbi mérési ciklus alapján Magyarország teljesítménye az OECD-átlag közelében helyezkedik el, ugyanakkor a képességeloszlás azt mutatja, hogy jelentős arányban vannak jelen alacsony teljesítményű tanulók, miközben a kiemelkedően teljesítők aránya mérsékeltebb nemzetközi összehasonlításban.
A nemzetközi mérések következetesen igazolják, hogy a tanulók szocioökonómiai háttere jelentős hatással van az iskolai teljesítményre. Magyarországon a kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetű tanulók közötti különbség meghaladja a nemzetközi átlagot, és már az általános iskola alsó tagozatában is kimutatható. A PISA-adatok különösen érzékenyen jelzik a tanulói háttér hatását: a családi környezet és az iskolák közötti különbségek Magyarországon erősebben befolyásolják az eredményeket, mint sok más országban.
A háttérkérdőívek adatai alapján az olvasással töltött idő, a tanulási szokások és az otthoni tanulási környezet egyaránt összefüggést mutatnak a tanulói eredményekkel, ami a korai beavatkozások fontosságára hívja fel a figyelmet.
A TALIS-vizsgálat a tanulói mérések fontos kiegészítője, mivel a pedagógusok és intézményvezetők nézőpontjából ad képet az oktatási rendszerről. A felmérés adatokat szolgáltat a pedagógusok szakmai felkészültségéről, továbbképzéseiről, munkaterheléséről, valamint az iskolai légkörről és a vezetési gyakorlatokról. A magyar adatok alapján a pedagógusok szakmai elkötelezettsége erős, ugyanakkor a munkaterhelés és az adminisztratív feladatok jelentős stresszforrásként jelennek meg. A TALIS-eredmények rámutatnak arra, hogy az iskolai eredményesség szorosan összefügg a pedagógusok munkakörülményeivel, az együttműködés lehetőségeivel és a szakmai támogatás mértékével.
A nemzetközi mérések összességében stabil, de egyenlőtlenségekkel terhelt képet rajzolnak ki a magyar köznevelésről. A tanulói háttérből fakadó különbségek mérséklése, az alkalmazható tudás fejlesztése és a pedagógusok szakmai támogatása egyaránt kulcskérdésként jelenik meg.
A részletesen bemutatott eredmények megtalálhatók az egyes mérések összefoglaló jelentéseiben:
- PIRLS 2021 – https://tinyurl.com/224k2fyd
- PISA 2022 – https://tinyurl.com/ycejrzxr
- TIMSS 2023 – https://tinyurl.com/rk76here
- ICILS 2023 – https://tinyurl.com/58tv4m6k
- TALIS 2024 – https://tinyurl.com/talis2024hu
