Sárik Zoltán

Innovációk a társadalmi felzárkóztatás segítésére

A Türr István Képző és Kutató Intézet a Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság és azon belül is a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság egyetlen háttérintézménye.

Előadásom első részben az intézményről, feladatairól és a TKKI hálózatáról lesz szó, majd pedig egy rövid összefoglaló következik, mely kicsit előre tekint és a jövőbeni forrásokról, jellemzően Uniós forrásokról, programokról ad tájékoztatást az elkövetkező három évre.

Két stratégia mentén végezzük feladatunkat a köznevelés területén, egyik a Köznevelés-fejlesztési stratégia, a másik pedig a Korai iskolaelhagyás vagy Végzettség nélküli iskolaelhagyás stratégiája. Mind a kettő az Európa 2020 stratégiához kapcsolódik. Minden fejlesztésnek a köznevelés területén e kettő stratégia mentén kell, hogy megvalósuljon a következő programozási időszakban.

A köznevelés önmagában valószínű nem képes ellátni azokat a fejlesztési feladatait, amit ezen két stratégia mentén az ország vállalt. Ezekhez a stratégiákhoz kell kapcsolódnia azon a horizontális területek fejlesztéseinek, amelyek nélkül az iskola nem boldogul. A család, a közösség, a társadalom, a gazdaság egyéb szereplői nélkül az iskola maga kiszolgáltatott és nem is képes azokat az eredményeket és elvárásokat teljesíteni, hogy például a 11%-os korai iskolaelhagyást, 10% alá csökkentse. Ehhez a TKKI nagy segítséget tud nyújtani a köznevelés szereplőinek. Ugyanakkor ehhez természetesen az is kell, hogy a köznevelés befogadja ezt a segítséget, hiszen ahhoz, hogy ezek a stratégiákban vállalt célok megvalósulhassanak az együttműködés az egyetlen járható út.

Mit értünk a társadalmi felzárkózás fogalmán? A legfontosabb feladat a köznevelés területén, amit kiemelek a szegregáció csökkentése, megszűntetése. Miniszter úr működtet egy szegregációs–deszegregációs kerekasztalt, ami a köznevelés problémáit tekinti át jellemzően pont a szegregáció–deszegregáció kérdéskörében. Ennek a kerekasztalnak a munkáját segítő szakmai csapat működtetését a Türr István Képző Kutató Intézetre bízta, ezzel a szegregáció kérdésköréhez is közvetlenül kapcsolódik intézetünk.

Sajnos a magyar népességnek jelentős része kulcskompetenciák hiányával küzd. A felnőtt lakosságból körülbelül 60 ezer ember nem tud írni-olvasni. Ez a 60 ezer ember a munkaerőpiacra nem tud kilépni. Az ő útjuk, lehetőségük csak a közfoglalkoztatás lehet. A közfoglalkoztatásból nincs kilépés, hogy ha nincs kompetenciafejlesztés, meg kell tanulniuk ezeknek az embereknek írni, olvasni, számolni, de egyúttal sok minden mást is, amit mi alapkompetencia fejlesztésként definiálunk. Különösen fontos ez a tevékenysége az intézetnek, mert a 3H-s gyerekek jellemzően ezekből a családokból fognak iskolába bemenni.

Másik probléma az alacsony iskolai végzettség vagy olyan iskolai végzettség, amivel a munkaerőpiacon nem lehet boldogulni, az etnikai hátrányok, a szegregáció, a szociális kompetenciák hiánya. Ezt nem lehet kizárólag képzéssel kezelni. Ezen a területen is komplex fejlesztésre van szükség, amit komoly mentorálási folyamat kell, támogasson.

A TKKI elsődleges célja az, hogy alkalmassá tegye a hátrányos helyzetű, iskolai végzettséggel nem vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkező embereket arra, hogy a másodlagos – legyen ez a közfoglalkoztatás –, vagy az elsődleges munkaerőpiacra juthassanak. Hiszen ha van munka, akkor a gazdasági feltételek is alkalmasabbak lesznek arra, hogy a családban gyerekeket nevelve, a köznevelésbe belépő gyerekeknél a köznevelés rendszere képes legyen a feladatait magas szinten ellátni.

Nemcsak alapkompetencia és szakmai képzéseket szervez és végez az intézet, hanem bekapcsolódik a köznevelés rendszerébe is. Közel ötezer pedagógus vett részt az elmúlt időszakban a TKKI által szervezett pedagógusképzésen és nagyjából 150 ezer fő az, akit valamilyen módon elért és bevont ezekbe a fejlesztési folyamatokba intézetünk.

Az egyén, a család és a közösség az alkotóeleme azon projektek irányultságának, melyekben megvalósítóként vagy konzorciumi partnerként részt vesz a TKKI. Az esélyegyenlőség javítása, szemléletformálás, módszertani fejlesztés, belső erőforrás fejlesztés, fenntarthatóság, kompetenciafejlesztés, prevenció, amivel minimum foglalkozni kell ahhoz, hogy komplexen ezt a problémát kezelni lehessen. Ez nemcsak pedagógia, hanem egészségügy, szociális munka, szociálpolitika, egyházi és gazdasági feladatokat is rejt magába.

Fontos megjegyeznem, hogy úgy szakmai képzés a TKKI-n belül nem indult az elmúlt időszakban, hogy nem lehetett volna tudni, hogy azok az emberek, akik képzésbe kerülnek, hol fognak dolgozni. Nem indult el úgy betanító vagy OKJ jellegű képzés, hogy nem volt mögötte továbbfoglalkoztatási nyilatkozat valamelyik munkáltató vagy önkormányzat részéről, aki vállalta, hogy ezeknek az embereknek a továbbfoglalkoztatását biztosítja.

Ez a modell az, ami a TKKI fejlesztéseit megalapozza és a fejlesztési irányait meghatározza. Ebben természetesen nagyon nagy szerepe van a köznevelésnek. Van egy más irányú feladata is az intézetnek, ami inkább a felnőttoktatás része, ahol megpróbálja az általános iskola befejezését a felnőttek számára biztosítani. Különböző projekteken belül az elmúlt időszakban több ezer ember szerezte meg valamelyik felső tagozatos osztály bizonyítványát. Nagyon fontos, hogy meglegyen a általános iskolai nyolc osztályról szóló végzettség. Ilyen végzettség nélkül nincs jogosítvány, nincs továbblépés, nincsen semmilyen lehetőség arra, hogy boldoguljanak.

Léteznek a közneveléshez vagy a szakképzéshez kapcsolódó fejlesztések és bevezetett programok a társadalmi felzárkózás területén, illetve vannak olyan programok is, amik az évek során megszűntek. Mindenki hallott már a Tanoda programról, a Szakiskola fejlesztési programról, a Dobbantó programról vagy az IPR-ről. A TKKI ezeknek a fejlesztési programoknak az élére szeretett volna két évvel ezelőtt állni. A társadalmi felzárkózás és a köznevelés kapcsolatát szolgálja az egyik kiemelt projektünk. Ennek a kiemelt programnak a neve a TÁMOP-3.3.13, Eötvös József Pedagógiai Intézet és projektháló. Egy olyan projekthálót próbáltunk kialakítani, amiben országos lefedettséget biztosít a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű diákokat jellemzően foglalkoztató intézmények számára.

A program lebonyolításával egy időben megszűntek a pedagógiai intézetek, illetve kialakításra kerültek, vagy még nem kerültek, de folyamatban vannak a POK-ok. Hisszük, hogy van jövője és van realitása annak, hogy egy olyan pedagógiai szakmai szolgáltató jelenjen meg, állami pedagógiai szakmai szolgáltató, amely valóban ott van az iskolákban, valós napi segítséget tud nyújtani, vannak mögötte intézmények, mentorok, pedagógusok, szaktanácsadók, szakértők. Ezt a célt szolgálja és szolgálta a projekt.

A Türr István Képző és Kutató Intézet számos területi igazgatósággal, központtal, végponttal és partnerintézményekkel rendelkezik. Az ország azon területein van jelen, ahol a legnagyobb problémák és feladatok jelennek meg a felzárkózás támogatása területén, ez jellemzően Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl. A legnagyobb problémákat itt jelenti a köznevelés számára is például a korai iskolaelhagyás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás.

A kiemelt program keretében kialakításra került egy módszertani gyakorlóiskolai hálózat. Ez egy olyan módszertani hálózat, ahol az egymástól való tanulásra, illetve a jó gyakorlatokkal szakmai szolgáltató központok alakulnának ki a következő projektekben, vagy tovább fejlődnének.

Mindenki érdeke, és mindenki feladata, hogy méltányos pedagógia bevezetése és megvalósulása megtörténhessen az intézményekben. Ez egy nagyon-nagyon nehéz, de fontos feladat, viszont a kérdés is adott, hogy a pedagógusok felkészültek-e rá, az intézményrendszer felkészült-e rá, a fenntartók felkészültek-e erre és képesek-e biztosítani minden gyerek számára ezt.

Másik fontos feladat az esélyteremtő iskola, intézmény létrehozása, ami szintén egy olyan mindennapos feladat, ami nélkül az előrelépés nem biztosítható. Mitől esélyteremtő egy intézmény? Minden gyerek, tanuló fejlődési szükségleteire, igényeire differenciált, adekvát pedagógiai válaszokat tud adni, miközben aktívvá teszi őket a tanítási-tanulási folyamatban. Ez egy nagyon komoly kihívás, ezt megteremteni komplex módon egy nagyon-nagyon nehéz feladat. Ebben nyújt segítséget a TKKI, és ebben gondolja, hogy a továbblépés biztosítható lesz.

Ebből az is következik, hogy a már említett, két stratégia mentén érdemes gondolkodni: köznevelés-fejlesztés és korai iskolaelhagyás. Minden fejlesztés ebbe az irányba húz. Ez az infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a humánerőforrás-fejlesztésekre is igaz.

A várható fejlesztések irányait a 2015. 09. 22-ei Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat már előrevetíti, hogy a 2015. évben várhatóan megjelenő pályázati felhívások milyen feladatokat adnak majd a köznevelés háttérintézményeinek.

Az Útravaló ösztöndíj programot három éven keresztül a KLIK-kel konzorciumban a TKKI fogja megvalósítani. A cél az, hogy kilencezer gyerek és háromezer mentor kapcsolódjon be ebbe a programba. Az eddigi útravaló ösztöndíjakkal ellentétben egy kicsit nagyobb elvárásokkal kell szembenézni a jövőben a mentoroknak, akik bekapcsolódnak majd a programba. Az elvárás a kormány részéről, hogy a kifizetések mögött valós teljesítmény legyen. Monitorozni, követni kell a mentorok munkáját, meg kell tudnunk majd az útravaló ösztöndíjat kapó diákokról, hogy mit tesznek, mi történik velük. Minden diák számára egyéni fejlesztési tervet kell majd a mentoroknak készíteniük. Sor kerül majd a mentorok képzésére és támogatására is.

Egy másik programról EFOP-1.4.1-ről is engedjék meg, hogy beszéljek. Ezt a programot a kormányhatározat szerint három szereplő fogja megvalósítani: Nemzeti Rehabilitációs és Szakképzési Hivatal, a Türr István Képző Kutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete. A projekt a Biztos kezdet gyerekházak program fejlesztését és támogatását tűzi ki célul. Ebben jellemzően a 0–3 éves korosztályra koncentrálunk és jellemzően olyan hátrányos helyzetű családok gyerekeire, ahol a fejlesztési folyamatok nem mindig időben indulnak el, ami a kötelező hároméves óvodáztatáshoz szükségesek. Ez a projekt is három éven keresztül fog tartani, hárommilliárd forint összértékben, országos kiterjedtséggel. Az IPR pályázat egy négymilliárd forint keretösszegű, három évre szóló pályázat lesz, ami csak és kizárólag óvodákra vonatkozik. Minimum 420 óvodát kell majd bevonni ebbe a programba, ennek a programnak a megvalósítója szintén a Türr István Képző Kutató Intézet lesz a tervek szerint. Tehát a köznevelés alulról történő építkezésében itt is kap majd egy nagyobb feladatot intézetünk.

A felsoroltak azok, amik jelenleg közvetlenül ebben az évben megjelenő és a közneveléshez közvetlenül kapcsolódó programok, amikben a TKKI feladatokat kapott.

A roma mentorhálózat fejlesztése, amit eddig az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Képző Kutató Intézetnek szánt áprilisban a kormány, azt végül most szeptemberben a TKKI-nak delegálta, ez egy közel kétmilliárdos program. A cél, hogy olyan roma mentorok legyenek a terepen és tevékenykedjenek, akik valós segítséget tudnak nyújtani a leghátrányosabb helyzetű és legelesettebb településeken élőknek. És ilyen módon kapcsolódnak természetesen a közneveléshez, hiszen majdnem mindenhol a gyerekek tömegével fognak ők találkozni. A program felhívása várhatóan még idén megjelenik.

Az EFOP-3.7.1 program keretében, a Türr István Képző Kutató Intézet által eddig megvalósított, felnőttekre irányuló komplex programjait egyesíti. Ebben például közfoglalkoztatottak képzése és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők képzése is meg fog valósulni. Több ezer embert tervezünk a felső tagozatos iskolai végzettséghez juttatni.

Kapcsolódó standard programok közül már megjelent a Tanoda program felhívása. Korábban a TKKI foglalkozott fejlesztéseiben is a tanodákkal, és a pályázati felhívásban kötelező együttműködő partner lesz. Így a Tanodák egy egységes szempontrendszerrel, az intézet szakmai felügyeletével, irányítása mentén tudják majd folytatni munkájukat.

Ugyan ez igaz a második esély iskolák típusú programokra, illetve a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzésére vonatkozó programokra. Ezek a kiírások majd csak a 2016-ban vagy a 2017-ben fognak megjelenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.