Dr. Polonkai Mária

A Tehetséggondozás szekció összefoglalója

polonkaim 1

Tisztelt konferencia, kedves kollegák!

Tegnap, tegnapelőtt többször volt szó a tehetséggondozásról, a „Tehetséggondozás c. szekció is ezzel foglalkozott. A szekciófoglakozás, családias légkörben zajlott, ebben az évven még nem tudta felvenni a versenyt az önértékelő csoportokhoz kapcsolódó szekcióval és még jó néhány másikkal. Ez nem volt probléma, azért mi is elég szép számmal voltunk és mindenki nagy érdeklődést mutatott a tehetséggondozás iránt.

A szekció négy területtel foglalkozott és kapcsolódott Bajor Péter elnök úr előadásához is. Győryné Csomó Ildikó a Tehetség Piactérről beszélt. Lehet, hogy ez a piactér, a másik előadásban is megütötte az Önök fülét, hogy mi is ez. A piactér tulajdonképpen az, amikor a fiatalok és a mentorok találkoznak, mint egy lehetőség, egy platformon személyes mentorálás történik – pályaorientációt segítjük a fiataloknál, a saját tehetségterületüket jobban megismerik, illetve a fiatalok között egy kapcsolati tőke jön létre, amely barátságokban, munkakapcsolatokban folytatódik. Ez a program foglalkozik a kétkezi tehetségekkel. Olyan mentorokat, mestereket keresünk, akik tudnak ezeknek a fiataloknak segíteni. Jó helyen vagyunk, itt van Debrecenben a Wordskil egy aranyérmese és egy ezüstérmese, ezeket a tehetségeket is meg kell találni a szakképzésben.

A másik előadás egy kutatásról szól, Cziráki Szabina és Ceglédi Tímea doktoranduszok mutatták be a kutatás körülményeit és eredményeit. A körülményekben beszéltek a TDK-ról és a szakkollégiumokról, majd a kutatás eredményeiről. Nagyon röviden azt kutatták, hogy a felsőoktatásban, tehetséggondozásban résztvevő fiatalok, milyen előzetes tehetséggondozási programokban vettek részt középiskolában vagy általános iskolában. Rendkívül tanulságos, hogy a fiatalok nem érzékelték, hogy amikor nekik segítettek a pedagógusok, vagy mások, akkor az tehetséggondozás volt. Lehet, hogy nem a tehetséggondozást segítő pedagógus segítette őket minden esetben a felsőoktatásba való bejutásban.

A harmadik beszámolót Szántó Judit tartotta az iskolai tehetséggondozó programokról, ez az előadás egy kicsit a történeti áttekintése volt a gazdagító programok fejlődésének, hiszen ez már megkezdődött a Géniusz programnál, illetve a Tehetséghidakban folytatódott, építkezés volt. Eleinte felkészítették a programok a pedagógusokat, segítséget nyújtottunk, hogy gazdagító programok kidolgozásában jártasságot szerezzenek. Majd a gazdagító programok tartalmát, szervezeti formáit, ahhoz szükséges eszközöket, anyagokat biztosították a programok, és eljutottak a gazdagító programpárhoz. A programpár azt jelenti, hogy a tanórán kívüli tevékenységen túl tömbösítve hétvégenként táborokban, egyéb szervezeti formákban is segítsék a szervezetek a tehetséges fiatalt. Itt van az, ami talán elhangzott az előadásban is, meg talán az első nap is, fontos szerepe van ebben a folyamatban a szülőknek is. A szülők együtt vehettek részt foglalkozáson a tanulókkal, ez rendkívül jó hatással volt a tehetséggondozásra, mert a szülő is szeret még játszani, de leginkább segítette a célok megvalósulását, hogy a gyereket engedje a tehetséggondozó programokba és értéknek tartsa azt, ha a gyermekével külön foglalkoznak.

A negyedik előadás – címelírás van a programfüzetben – a tehetségsegítésről szólt, a hátrányos helyzetű fiatalokról. Azt gondolom, hogy az első nap előadásai­ban sokat hallottunk a hátrányos helyzetről, a Tehetséghidak programban egy mini pilot zajlott, „az én gyermekem is tehetséges” programban, először a Tehetséghidakban a tanodákat is bevonták a tehetséggondozó programba. Erről bővebben részben a www.tehetseg.hu honlapon olvashatnak, valamint a konferencia kötetében.