Fűrész Edit
Az OH – A pedagógus előmeneteli rendszer új elemei, TÁMOP-3.1.5 szekció összefoglalója
A szekció célja a pedagógus-előmeneteli rendszer újításainak bemutatása volt, a rendelkezésre álló termet betöltötték a résztvevők, és a szekcióra szánt időt is teljes mértékben kihasználtuk. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) Projektigazgatóságán működő TÁMOP-3.1.5-ös, illetve TÁMOP-3.1.15-ös projekt munkatársai vettek részt a szekcióban.
Az első előadást Szentandrási Péter pillérvezető tartotta a pedagógus-továbbképzési rendszer megújításáról. A 2012 novembere és 2013 júliusa között lezajlott kutatások során a hangsúly a pedagógus-továbbképzés céljának, helyének meghatározásán, az alapképzés és a továbbképzés, valamint a programalapítás és a képzésszervezés kapcsolatának, továbbá a továbbképzés rendszerszintű fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatán volt. Az ezt követő kutatás-fejlesztés során összeállított pedagógus-továbbképzési rendszermodell magában foglalja az új modell működtetésének, fenntarthatóságának, költségeinek tervezését, a szükséges jogszabály-módosítások leírását. Ezen elemek segítségével részletes intézkedési és implementációs tervek, illetve a rendszermodell megvalósítására vonatkozó, részletes adatokat tartalmazó hatástanulmány készült el. A kutatók kiemelt figyelmet fordítottak a modularitás alkalmazására, továbbá a kreditrendszer alkalmazásának lehetőségére a pedagógus-továbbképzésben oly módon, hogy az minél jobban illeszkedjen a magyar pedagógusképzés rendszeréhez. A tanulmány részletesen kitért a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának lehetőségeire, amellyel részben teljesíthető a továbbképzési kötelezettség.
Pusztai Katalin szakmai szakértő a gyakornoki és mentori pilotprogramról, a mentori képzésről tartott részletes beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a gyakornokok támogatásának kiemelkedő a szerepe a tanári munka minőségének javításában, hiszen a pedagóguspálya a gyakornoki időszakkal kezdődik. Az őket támogató mentorok szerepe szintén nagyon fontos, így a mentorok segítése kiemelt feladat. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) és az Oktatási Hivatal közös pilotjáról is beszámolt: a mentorok és a gyakornok felkészítéséről, az eredményekről, a kötetek megjelenéséről, valamint a pilot nyitó- és zárókonferenciájáról, továbbá az előkészítés alatt álló mentori segédletről adott tájékoztatást.
Molnárné Varga Katalin pillérvezető az OFI által gondozott Nemzeti Oktatási Innovációs Rendszer (NOIR) stratégia továbbfejlesztéséről, abban a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatok, szerepek megjelenéséről beszélt. A NOIR+ az OH által továbbfejlesztett stratégiai tervezet – tartalmát tekintve keretrendszer – az alábbi stratégiai prioritásokkal, javasolt beavatkozási területekkel:
- a pedagógusmunka professzionalizálódásának támogatása;
- a tudásmegosztás és a tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése;
- az iskolai szervezetfejlesztés támogatása.
Ezekről a prioritásokról és beavatkozási területekről kaptunk részletes tájékoztatást az előadásban. Kiemelt fontosságú a tervezet alapján a mesterpedagógusi, kutatótanári tudásmegosztó hálózatok jelentősége, az iskolák tanulószervezetté válásának támogatása, a tudásról való tudás fejlesztése. A mesterpedagógus és kutatótanár fokozatú pedagógusok innovatív tevékenységeinek, tudásfejlesztésének és tudásmegosztásának orientálására tett fejlesztői javaslatokat is bemutatta az előadó a Tevékenységkövetés, -támogatás, -értékelés pilotproduktum alapján.
A szünet után Tóth Mária szakmai vezető a mesterpedagógusi és kutatótanári pilot eredményeit foglalta össze. Ezekről az eredményekről és a tervezett elvárásokról már korábbi előadásaiban is lehetett hallani részleteket, azonban most először jelent meg ilyen pontossággal és részletességgel, nagyon sok új információt, hasznos tanácsot továbbítva ezzel. Részletesen megismerhettük a feltöltendő mesterpedagógusi és kutatótanári pályázatra vonatkozó előírásokat, a dokumentumokban elvárt tartalmat, a minősítőbizottság összetételét, a bizottsági tagok szerepét, és azt is, hogy miként fog történni az értékelés a mesterpedagógusi és a kutatótanári minősítések esetében. Külön kitért arra, hogy a 2018-ig tartó átmeneti időszak miben különbözik a 2018 utáni időszaktól a mesterpedagógus- és a kutatótanár-jelöltek számára.
Az előadás elméleti ismereteit gyakorlati tapasztalatok is alátámasztották: Iszák Tibor részletes beszámolóját hallhattuk. A mesterpedagógusi és kutatótanári szakértői képzésben részt vevő pedagógusként a bemutatóportfóliók és a mester-/kutatóprogramok értékelésének, valamint a védésnek a gyakorlati tapasztalatait osztotta meg velünk.
A szekció zárásaként Marosi Katalin, a TÁMOP-3.1.15 projekt szakmai vezetője az eddigi minősítési eredményekről, a 2015-ös évben már lezajlott minősítések tapasztalatairól, a szervezés nehézségeiről, tapasztalatairól, és az ezek alapján szükséges és már bevezetett módosításokról számolt be.
Az előadások után több kérdés is felmerült a hallgatókban mind a továbbképzési rendszer, mind a minősítési feladatok kapcsán, amelyek az előadók válaszaival együtt szakmai diskurzusként zárták a szekció programját.
Összességében a szekció nagyon sok hasznos, új információt tartalmazott a résztvevők számára, olyat is, amelyről máshol még nem hallhattak, a megjelenés előtt álló kutatásokban még nem olvashattak. Elérte a célját ez a délutáni előadáscsomag, hiszen pontos képet kaphattak a résztvevők arról, hogy a 3.1.5-ös projekt eddig milyen feladatokat valósított meg, milyen tervek vannak még a továbbiakban, milyen újdonságok és milyen eredmények várhatóak még a projekt munkájának keretében.
