Hollósi Géza

Minőségmutatók: A feladatellátás tervezésének
támogatása a köznevelési adatokból képzett
indikátorokkal

Mi is az az indikátor? Milyen indikátorok ismertek? Miért hasznos?

Miért alkalmazzunk az indikátorokat a köznevelési feladatellátás szervezésében, elemzésében, tervezésében?

Az indikátor a legfontosabb jellemzőket írja le a legegyszerűbben. A sok indikátor is lehet kevés. Legfontosabb jellemzők számbavétele – lényegtelen jellemzők szelektálása.

A válogatás során figyelembe kell venni: mi a cél:

• egy adott terület leírása;
• eredmények bemutatása;
• feltételek ismertetése;
• általános jellemzők bemutatása;
• elérendő célérték meghatározása.

A köznevelés minden területén lehet támogató szerepe.

A projekt az indikátorok alkotása során két módszert alkalmazott.

A rendelkezésre álló adatkörök felülvizsgálata, elemi adatok vizsgálata:

• szükségesség szerint,
• elérhetőség szerint,
• információ-közlő értéke szerint,
• forrása szerint;
• szükséges adatok strukturálása

A szakmai indoklással alátámasztott, kiválasztott elemi adatok alkalmazhatósága:

• elemei adatok önmagukban történő megjelenítése a dokumentációban;
• elemi adatokból algoritmussal képzett indikátorok.

Konkrét célok megfogalmazása – milyen feltételek és eredmények bemutatása a tervezett cél? A célok prezentálásához szükséges adatok, mutatók azonosítása. A bemutatásra szánt köznevelési jellemzők megfogalmazása: indikátorok alkotása.

Az adatok forrásának, forrásainak feltárása:

• adatok szelektálása, válogatása;
• hiányzó adatok azonosítása.

Indikátorok osztályozása:

• aktív indikátorok – köznevelési feladatellátás feltételének, eredményének számosított bemutatására alkalmas és minden szükséges adat rendelkezésre áll;
• passzív indikátorok – köznevelési feladatellátás feltételének, eredményének számosított bemutatására alkalmas, de nem áll rendelkezésre minden szükséges adat.

Indikátorok gyakorlati kipróbálása – döntés a végső alkalmazásról:

• alkalmazott indikátor:
• a köznevelési feladattípus leírására megfelelően alkalmazható,
• az indikátor számításához szükséges adatok – nagy tömegben – reálisak;
• alkalmazásra nem javasolt indikátor:
• nem ad kellően megalapozott és lényeges információt a köznevelési feladattípusról,
• az indikátor számításához szükséges adatok – nagy tömegben – nem reálisak.

Három feltétel-indikátor csoport alakult:

• kapacitás-kihasználtság és költségmutatók;
• infrastruktúra és eszközellátottság mutatók;
• humánerőforrás (pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő) mutatói.

Egy csoportba kerültek az eredményeket prezentáló indikátorok – a nevelési, fejlesztési tevékenység és minőségi mutatói.

Az eredményeket ismertető indikátorok száma önmagában több mint a másik három csoporté összesen.

Az indikátorok kevesebb, mint negyede úgynevezett kulcsindikátor:

• a leglényegesebb területek mutatója;
• elvárt érték – piros vonal – tartozik hozzá;
• kiemeli, ha a feladatellátás feltétele/eredménye veszélyes tartomány értékét mutatja.

Az indikátorok alkalmazása a köznevelési ágazat különböző szereplőinek munkáját támogatja.

Alapvetően a helyzet gyors és egyszerű bemutatásában nélkülözhetetlen:

• támogatja a helyzetelemzést;
• támogatja az eredmények értékelését;
• támogatja elérhető és reális célok meghatározását;
• támogatja a hiányosságok – esetleges okok – azonosítását;
• támogatja a reális önértékelést vezetői és intézményi szinten.

A fejlesztési tervezés fontos eleme:

• feladatellátási hely szinten ismerhetők meg a legfontosabb jellemzők;
• összehasonlítást tesz lehetővé;
• prezentálja a települési-térségi eltéréseket:
• feltételek területén,
• eredmények területén.

Az indikátor önmagában pillanatfelvétel a köznevelési feladatellátás egy eleméről. A környezet bemutatása nélküli értékelése pontatlan megállapításhoz vezethet. Az intézményi célok ismerete nélkül pontatlan következtetések vonhatók le. Az idősoros indikátorértékek ismerete nélkül nem ismerhető a feltétel/eredmény változása:

• nem látható a kiindulási érték;
• nem látható a változás folyamata;
• nem látható, hogy a változás pozitív vagy negatív irányú.

Indikátorrendszer mutatóinak vizsgálata javasolt és nem az indikátoroké külön-külön. Az indikátorkészlet nem tekinthető teljesnek:

• új igények jelentkezhetnek;
• változhatnak a célok és igények, melyek új mutatókat követelnek;
• rendelkezésre állhatnak új adatok, melyekkel aktiválni lehet a passzív indikátorokat;
• egyes indikátorok „elveszthetik létjogosultságukat”.

Újabb indikátorcsoport jöhet létre, amely a köznevelésre közvetlenül ható ágazaton kívüli mutatókat dolgozza fel. Szakértői-szakemberi elemzéssel kölcsönhatásban áll.

A projekt az indikátorértékeket az Integrált Köznevelési Elemző Rendszerben (IKER) publikálja.

• bemutat minden indikátort, amely a köznevelési alapfeladat helyben jellemző és van rá adat;
• alapvetően feladatellátási hely szinten;
• egyes indikátorok csak intézményi/épület szinten számíthatók;
• közlekedési jelzőlámpa színével jellemzi a jónak tekintett és a veszélyes tartományba tartozó értékeket.

Új indikátorok alkotásához, illetve a meglévők pontosításához/cseréjéhez meghatározott – jelenleg nem rendelkezésre álló – adatszükséglet:

• cél: a feladatellátás körülményeinek, helyi feltételeinek és eredményeinek pontosabb, érzékenyebb bemutatása;
• kiemelt területek meghatározása:
• feladatellátási hely környezete – társadalmi, szociális és foglalkoztatottsági adatok,
• pontos pedagógus létszám és engedélyezett álláshelyi adatok,
• valós férőhelyi adatok,
• szakos feladatellátás pontosságát alátámasztó adatok,
• feladatellátási hely pontos infrastrukturális adatai,
• valós gazdálkodási adatok.