Krajcsovicz Ágnes

A szaktanácsadói kompetenciaprofilok jelentősége
az egyéni pályépítésben és a szakatanácsadói rendszer
minőségi működtetésében

kra0

A pedagóguspályához köthető karrier egyik lehetséges állomása a szaktanácsadás, amely bár nem külön professzió, mégis csak alapos és speciális szakmai felkészültség, készségek, attitűdök birtokában lehet jól végezni. A szaktanácsadót az különbözteti meg a mesterpedagógustól, hogy kiforrott pedagóguskompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges kompetenciák is. Ahhoz, hogy a szaktanácsadáshoz kötődő minőségi elvárások egységesek, egyformán értelmezhetőek legyenek, szükséges egy komplex profil megrajzolása.

A hazai köznevelés rendszerében előzmények nélküli ez a vállalkozás, amelynek eredménye mindazon ismeret- és tudáselemek, képességek és készségek együttesének leírása, amelyek a szaktanácsadótól elvárhatók, továbbá azoknak az attitűdöknek a feltérképezése, amelyek a színvonalas szaktanácsadói tevékenység végzéséhez nem nélkülözhetőek. A profilok azt írják le, hogy a megújított szaktanácsadói rendszerben milyen az ideális szaktanácsadó, így minőségfejlesztő funkció betöltésére is alkalmasak.

Mi az a szaktanácsadói kompetenciaprofil?

A pedagógusokat nyolc kompetencia alapján értékelik, amikor a pályán való előrehaladásukat mérik. A szaktanácsadók kompetenciáit két dimenzió mentén határoztuk meg, ezek együtt alkotják a profil teljességét. Az egyik dimenzió a szaktanácsadói tevékenység szintjeihez köti az egyes kompetenciaelemeket. A fejlesztés során öt szintet azonosítottunk, ezt szemlélteti következő oldalon látható ábra.

A különböző szintek jellemzői:

  1. Egyéni tanulás támogatása: a szaktanácsadó kétszemélyes szakmai párbeszédet folytat a pedagógussal.
  2. Közös tanulás támogatása: a szaktanácsadó pl: munkaközösségekkel, egy osztályban tanító pedagógusokkal vagy innovációs team-mel dolgozik.
  3. Szervezeti tanulás támogatása: az intézmény vezetésével és az adott témában érintett kollégákkal folyik a közös munka.
  4. Hálózati tanulás támogatása: a szaktanácsadó a jó gyakorlatok áramoltatásában, helyi együttműködések kialakításában, a horizontális tanulás támogatásában segít.
  5. Szakpolitikai döntések támogatása: a szaktanácsadó közvetít a szakpolitikai döntéshozók és az intézmények között, részt vesz a döntés-előkészítő munkafolyamatokban.

kra1

Az ezeken a szinteken való eredményes működéshez speciális kompetenciák kellenek, amelyek függetlenek a szakterületi meghatározottságtól, azaz attól, hogy valaki biológia tantárgygondozói vagy pedagógiai mérés-értékelési szakterületen szerepel-e a névjegyzéken. Különbség abban van, hogy a tantárgygondozó és a nemzetiségi szaktanácsadók elsősorban az egyéni szinten, míg a többiek a csoportos és intézményi szinteken fejtik ki hatásukat. Az intézményközi és a szakmai döntéshozói szint mindegyik szaktanácsadó tevékenységének egyformán része.

A másik dimenzióban a szakterületek alapján határoztuk meg a kompetenciaelemeket. A konfliktuskezeléshez, intézményfejlesztéshez, pedagógiai mérés-értéke­léshez, matematika stb. szaktanácsadáshoz más-más tudás és készség-együttes szükséges. Ezért szakterületekre bontva is elkészültek a kompetencia-leírások.

Van még egy harmadik, átfogó kompetencia-együttes, amely az említett két dimenzión túli, illetve azok feletti: ezek az önfejlesztéshez szükséges kompetenciák. A folyamatos szakmai fejlődés minden pedagógus kötelessége, azokra pedig, akik emellett szaktanácsadók is, fokozottan érvényes. A szaktanácsadó tisztában van saját személyiségének összetevőivel, határaival és lehetőségeivel, ismeri viselkedésének mozgatórugóit. Mindezen tudása alapján folyamatosan fejleszti tanácsadói kompetenciáit szakmája új ismeretei, valamint a tanácsadáshoz szükséges készségek és attitűdök önmaga és a megbízói által meghatározott területeken. Az ábra összefoglalóan mutatja az önfejlesztési, szakterületi és tevékenységi szintekre bontott kompetenciák egymáshoz való viszonyát.

kra2

Mire jó a szaktanácsadói kompetenciaprofil?

A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása: megmutatja, hogy kik alkalmasak egy-egy adott szaktanácsadói szakterületen való tevékenységre, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait.

Képzéstervezési alapdokumentum: a képzés során a kompetenciaprofil leghangsúlyosabb elemeinek fejlesztése történik, szem előtt tartva az ideális szaktanácsadó vízióját.

A szaktanácsadás minőségfejlesztése: az ideális szaktanácsadót írja le, ebben az értelemben viszonyítási alapul szolgál, minőségbiztosító és -fejlesztő funkciója van.

A szaktanácsadás bemutatása az érintetteknek: a szakma sokszínűségét mutatja be, és a szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára is világossá teszi az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit.

Közös nyelv megalkotása: segíti az azonos értelmezést. Lefekteti azokat az alapfogalmakat, amelyek a szaktanácsadói professzió értelmezéséhez nélkülözhetetlenek.

A szaktanácsadói kompetenciaprofilok egyrészt a személyes szakmai fejlődés iránymutatói. Viszonyítási alapul szolgálnak a szakmai önfejlődés tervének elkészítése során, eszközök lehetnek a szaktanácsadó számára ahhoz, hogy megállapítsa, melyik területen vannak feladatai, és hol mondhatja el, hogy már megfelel a standardnak.

Másrészt a kompetenciaprofilok a szaktanácsadói rendszer működése, működtetése szempontjából is jelentős szerepet töltenek be. A szaktanácsadók értékelése, minősítése, illetve a szaktanácsadói szerepben való előrehaladás tekintetében egységes elvárásokat határoznak meg, és az ezeknek való megfelelés mértéke lehet a különböző szaktanácsadói szintek differencia specificaja.

A szaktanácsadói kompetenciaprofilok tehát több funkciót is betölthetnek, de minden funkciójukban az ideális szaktanácsadót jelenítik meg, amilyen a valóságban nincs. Azonban – minden érintett számára más-más mértékben – reális követelmények kitűzésében tudnak húzóerőként, elérendő célként szolgálni.