Kerber Zoltán

A pedagógusok munkájának támogatása
a tudásmenedzsment eszközeivel

A TÁMOP-3.1.15 kiemelt projekt OFI-s programelemének alapvető célja a pedagógusok tudását, módszertani felkészültségét támogató korszerű tudásmenedzsment-rendszer fejlesztése, az innovációs hajlandóság ösztönzése, valamint a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeihez kapcsolódó oktatási innovációk létrehozása, gyakorlatban történő kipróbálása volt.

További cél volt, hogy egy egységes pedagógiai tudásmenedzsment-rendszeren keresztül széles körben elérhetővé tegyük a köznevelés területén, kiemelten a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében korábban megvalósult tartalmi és módszertani fejlesztések eredményeit is. A tudásmenedzsment-rendszer lehetővé teszi az egyes pedagógusok, iskolák jó gyakorlatainak, innovációinak sokrétű megosztását, továbbá a közművelődési, kulturális és közgyűjteményi intézmények által létrehozott, nevelést-oktatást segítő tartalmakat, eszközök elérését. A köznevelés egyes szereplői közötti szakmai kommunikáció és együttműködés is hozzájárul a rendszer eredményes működéséhez. A legfontosabb operatív célok a következők voltak:

• az új tartalmi szabályozókban (Nemzeti alaptanterv, kerettantervek) foglalt követelmények teljesítésének előtérbe állítása;
• a pedagógiai innovációk segítségével a tartalmi szabályozókban megjelenő új tartalmak és szemléletmódok terjesztésének elősegítése;
• a hazai vagy uniós támogatással elkészült eredmények összegyűjtése, elérhetőségük biztosítása;
• a TÁMOP-3.1.2.-B keretében kifejlesztett Nemzeti Köznevelési Portál részeként működő tudásmenedzsment eszköz létrehozása, ahol a jó gyakorlatok és innovációk könnyen elérhetővé válnak;
• a megújuló módszertani tudás megosztása, jó gyakorlatok generálása;
• a pedagógusok és az oktatás további szereplői közötti szakmai együttműködések támogatása;
• a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai tagozatainak és területi szervezeteinek munkáján, rendezvényein keresztül az egymástól tanulás és személyes tapasztalatcsere elősegítése.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által megvalósított programelem négy, egymásra épülő témából állt.

A pedagógiai innováció- és tudásmenedzsment rendszer
elméleti megalapozása

Az első téma a pedagógiai innováció- és tudásmenedzsment-rendszer elméleti megalapozását célozta, kezdve a pedagógiai innovációhoz és tudásmenedzsmenthez kapcsolódó feladatok definiálásával, illetve az innovációs és tudásmenedzsment eszköztípusok meghatározásával. Ennek eredményeképpen megtörtént a pedagógiai innovációs és tudásmenedzsment standardok, folyamatok kialakítása, amelyek szükségesek a pedagógiai tudásmenedzsment-rendszer továbbfejlesztéséhez. Az elméleti megalapozást célzó kutatás a tudásmenedzsment-rendszer kialakításához szükséges modell koncepcióját is kialakította. A feladat megvalósítása K + F keretében, az ELTE PPK közreműködésével valósult meg.

A tartalmi és módszertani innovációk támogatása

A megalapozást már meglévő és új tartalmi, módszertani innovációk rendszerbe illesztése követte. A köznevelési intézmények innovációs tartalmainak és eszközeinek feltárása, és rendszerbe illesztése mellett a téma másik fontos feladata a közgyűjteményi, közművelődési és kulturális intézmények innovációinak feltárása, összegyűjtése, feldolgozása, valamint a pedagógiai rendszerbe való beágyazása volt. A feltáró, helyzetelemző kutatások mellett fontos feladat volt további pedagógiai fejlesztések a következő három területen:

• a NAT fejlesztési területeihez, nevelési céljaihoz kapcsolódó innovációk fejlesztése (hét K + F valósult meg ezen a területen);
• a kerettantervben szabadon felhasználható időkeret felhasználását segítő innovációk fejlesztése (nyolc K + F valósult meg ezen a területen);
• az egész napos iskola nevelési-oktatási programját megvalósító iskolai innovációk támogatása (a TÁMOP-3.1.1. keretében megvalósult fejlesztés során létrejött modulok adaptációjának támogatása, közel 100 modul adaptálása valósult így meg).

A pedagógiai tudásmenedzsment rendszer fejlesztése

Az összegyűjtött és rendszerbe illesztett innovációk, valamint a feltárt tudástartalmak felhasználásával – a projekt céljaival összhangban – létrejött a Nemzeti Köznevelési Portál részeként az online pedagógiai tudásmenedzsmentet támogató felület. Itt a feltárt jó gyakorlatok és kifejlesztett innovációk érhetők el, folyamatosan bővülő tartalommal: https://portal.nkp.hu/Search?subjectId=15).

A téma keretében történt meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagozatainak és területi szervezeteinek szakmai támogatása, illetve az iskolai könyvtárak és tudásdepók pedagógiai munkába történő bekapcsolása. 60-nál is több együttműködési megállapodást kötöttünk, ahol a könyvtárak is be tudtak kapcsolódni a horizontális tudásmegosztás folyamatába.

Innovációs- és tudásmenedzsment rendszer működésének támogatása

A programelem negyedik témája a korábban bemutatott tevékenységek eredményeként továbbfejlesztett innovációs és tudásmenedzsment-rendszer működését támogatja annak érdekében, hogy a lehető legtöbb pedagógus részt vegyen a rendszer működtetésében. A téma legfontosabb célja az volt, hogy a pedagógusok felkészítések, szakmai anyagok, tájékoztatók, szakmai műhelyek, illetve egyéb ösztönzők segítségével az innovációs rendszer aktív tagjaivá váljanak. A projekt nagy hangsúlyt fektetett továbbá a pedagógus közösségek és tagozatok támogatására, a pedagógusok közötti kapcsolatteremtési lehetőségek biztosítására és a horizontális tudásmegosztás ösztönzésére. A legfontosabb jellemzői ennek a folyamatnak a következők:

• Tanári tanulás leghatékonyabban a társas folyamatokban valósul meg.
• Innovációk terjedésének leghatékonyabb eszköze az intézményeken belül működő gyakorlatközösségek, illetve az intézmények között működő hálózatok (ezeket a folyamatokat támogathatják a digitális platformok).
• Tacit tudás létrejöttének és átadásának fóruma lehet, konkrét cselekvésekhez, feladatokhoz kell kapcsolódniuk.
• A határok átlépése, az egyes szakterületek közötti választóvonalak áthidalása szintén fontos (köznevelés különböző területeinek érintkezése, különböző ágazatok közötti intézmények együttműködése: pl. közgyűjteményi és oktatási intézmények).
• Társas (horizontális) tanulás formái: műhelymunkák, beszélgetések, konzultációk, hospitálások.

A létrejövő hálózatok dinamikája, intenzitása a következő tényezőktől függ[1]:

• a tagok mennyire tekintik a hálózatot sajátjuknak;
• rugalmas problémamegoldó szerepet szánnak-e a működtetésének;
• a hálózatok mennyire képesek a gyakorlatban megjelenő információ- és tudásigényt kielégíteni;
• szervesen kapcsolódnak-e egyéb folyamatokhoz, tevékenységekhez;
• mekkora a hálózat mérete;
• gyakorlatközösségként funkcionálnak-e;
• milyen szintű személyesség jellemzi őket
• vannak-e a hálózatnak kiemelkedő személyiségei;
• kellően heterogén-e a hálózat ahhoz, hogy elegendően sok nézőpont és tudás jelenhessen meg;
• és elegendően homogén-e ahhoz, hogy a tagok összetartozását biztosító közös célok, szempontok, értékek is jellemzőek legyenek.

A pedagógiai innovációt támogató tudásmenedzsment egyik fontos eszköze az „offline, személyes tudásmegosztás, az „emberi tényező” megjelenítése a tudásmenedzsmentben.

Legfontosabb céljaink és feladataink a rendezvények szervezése során a következők voltak:

• Az innovációs tevékenység ösztönzése.
• Tudásmegosztó hálózatok kiépülésének támogatása.
• Jó gyakorlatok terjesztése.
• Meglévő jó gyakorlatok személyes bemutatása, megosztása.
• Online tudásmegosztó felületek terjesztése (főképpen az NKP népszerűsítése).
• Jó gyakorlatok adaptációjára való felkészítés.
• A projekt innovációs eredményeinek disszeminálása, terjesztése.

A projekt megvalósítása során több mint 70 rendezvényt tartottunk közel 5000 pedagógus részvételével, az ország 23 városában.

[1] Forrás: A közoktatás innovációs és tudásmenedzsment rendszerének elméleti megalapozása és fejlesztési irányai című, TÁMOP 3.1.15 számára készült zárótanulmány alapján, ELTE PPK, 2015.)