Sárik Zoltán
Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató
intézet fejlesztése és Projektháló (TÁMOP–3.3.13-13/1)
Tisztelt Elnök úr, tisztelt konferencia, kedves kollégák!
Kérem, engedjék meg, hogy az előadásom címétől eltérően előadásom elején megpróbáljam Önöket egyáltalán képbe hozni arról, hogy mit takar a Türr István Képző és Kutató Intézet elnevezés. Ezt már egy évvel ezelőtt elkövettem itt pont ezen a helyen állva, ennek ellenére azt gondolom érdemes újra ismételni, már csak azért is, mert a Türr István Képző és Kutató Intézet jelen pillanatban nem szerves része – legalábbis a köztudatban – a magyar köznevelés rendszerének.
A TKKI (rövidítése a Türr István Képző és Kutató Intézetnek) az EMMI fenntartásában működő költségvetési háttérintézmény. Engedjék meg, hogy fő feladatainkat ismertessem Önökkel, majd a későbbiekben rátérek arra, hogy mi a dolgunk, feladatunk, küldetésünk a köznevelés területén, illetve Önök köznevelési szakértők hogyan tudnak bekapcsolódni a mi munkánkba.
A TKKI feladatainak ellátása során törekszik arra, hogy komplex, többirányú, egyidejű vagy egymásra épülő, egymást támogató tevékenységgel segítse a legrászorultabb célcsoport felzárkózását, társadalmi integrációját.
A TKKI elsődlegesen nem felnőttképzési intézet, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a társadalmi felzárkózás egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a képzés, oktatás, ezen tevékenysége köré igyekszik felépíteni komplex szolgáltatásait.
A TKKI-t nagyon sokan felnőttképző intézményként azonosítják. Kétségtelen, hogy a felnőttképzés az egyik fő eszköze a társadalmi felzárkózásnak, hiszen az oktatás, képzés, a társadalmi integráció egyik legjobb és talán legalkalmasabb eszköze. Mégis szeretném hangsúlyozni – annak ellenére, hogy a TKKI az ország legnagyobb felnőttképző intézménye –, mi magunkat nem így azonosítjuk, hanem azt gondoljuk, hogy a felnőttképzéshez kapcsolódóan más egyéb komplex szolgáltatásokkal együttesen vagyunk képesek beavatkozni a társadalmi felzárkózás támogatásának rendkívül összetett, komplex folyamatába.
A TKKI a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság háttérintézményeként, Czibere Károly államtitkár úr felügyelete alatt tevékenykedik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti és működési szabályzata szerint a társadalmi felzárkózással kapcsolatos feladatokat a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár asszony gyakorolja felettünk, Langerné Victor Katalin személyében. Ugyanakkor a köznevelésért felelős helyettes államtitkár (Sipos Imre) felügyeli a közneveléshez kapcsolódó feladatainkat.
Hadd térjek ki rá, hogy mi a fő feladatunk a köznevelés területén. Azt a feladatot kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától és arra kaptunk lehetőséget egy kiemelt projekt keretében (Eötvös József Pedagógiai Intézet és Projektháló, TÁMOP 3.3.13), hogy hozzunk létre egy olyan pedagógiai intézetet, egy országos pedagógiai szakmai szolgáltatót, ami a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára és természetesen a pedagógusok számára nyújt komplex szakmai szolgáltatást.
Felhívom a figyelmüket, hogy jelenleg három országos szakmai szolgáltató létezik a jogszabályok szerint a köznevelés-szakképzés területén: Oktatásfejlesztő Kutató Intézet, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága és a Türr István Képző és Kutató Intézet.
Ezzel nem untatom Önöket, hiszen biztosan tudják, hogy csak pedagógiai intézetek lehetnek azok, akik szakmai szolgáltatóként a magyar köznevelés rendszerében megjelenhetnek és ott szakmai szolgáltatás feladatkörében feladatokat elláthatnak, illetve csak a szervezésükkel vehetnek részt egyéb szervezetek a szakmai szolgáltatás feladatainak ellátásában.
A rendelet hét különböző területet nevez meg, hogy ott mik a szakmai szolgáltatás területei: szaktanácsadás, tantárgygondozás; pedagógiai mérés- értékelés; pedagógiai tájékoztatás; tanügyigazgatás; pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek; tanulótájékoztatás.
Sajnos meg kell állapítanom – ugyan nem tisztem, hogy ítéletet mondjak – jelen pillanatban a szakmai szolgáltatás rendszere nem, vagy nem kielégítően működik az országban. Ennek több oka van. Egymás között talán azt elmondhatjuk, hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központban működő pedagógiai intézeteket nem sikerült országos hálózatba szervezni, ez jelen pillanatban hálózatként nem értelmezhető. Bizonyos helyeken jól működő pedagógiai intézeteket látunk, bizonyos megyék pedig ellátatlanul vannak jelen pillanatban is. Ennek a rendszernek foltozására, illetve bizonyos szakmai területek ellátására szövetkezünk, illetve erre próbálunk kísérletet tenni.
Mi az, amit országos pedagógiai szakmai szolgáltatásként kell megszerveznünk? Amit aláhúztam és kiemeltem a mi feladatunk (HHH gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő szakmai szolgáltatásokat). Figyelmükbe ajánlom, hogy az összes többi országos tanácsadásként megszervezendő feladatot az Oktatásfejlesztő Kutató Intézet feladataként rendeli a jogszabály (nemzetiségi nevelés-oktatáshoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások; intézményfejlesztési szaktanácsadás; kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő szaktanácsadás; konfliktuskezelést szolgáló szaktanácsadás; országos pedagógiai mérési-értékelés segítő szaktanácsadás; tantárgygondozó szaktanácsadás).
A TKKI a HHH-s gyerekek, tanulók nevelésének, oktatásának megszervezését és ellátását segítő szakmai szolgáltatásokat célozza meg végrehajtani. Még egy pillanatra, csak hogy jogszabályt idézzek és felhívjam a figyelmüket konkrétan mi is ez pontosan. Szaktanácsadás, abban is kétféle szaktanácsadásról van szó: IPR alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadás, illetve esélyegyenlőség-elvű oktatásszervezési tevékenységet elemző, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadás. Pedagógiai értékelés területén: a HHH gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, eredményességének megismeréséhez szükséges elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése. Tanügy-igazgatási szolgáltatás területén: az intézményvezetés munkáját fejlesztő jogi és egyéb információk gyűjtése, rendelkezésre bocsájtása, tájékoztatás nyújtása, valamint az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásának segítése. Ez a három fő terület köré szervezzük és fejlesztjük a szakmai szolgáltatás palettáját, amit kínálni fogunk többek között az Önök számára is.
A következő térképen a 2011/2012-es évi kompetenciamérés eredményét vetítem ki szövegértésből a 8. évfolyamon. Minél sötétebb a tónus, annál gyengébbek, minél világosabbak, annál jobbak az eredmények. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a legnagyobb problémák Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl esetében láthatók. Vessük össze ezt egy másik térképpel, amely azoknak a térségeknek, kistérségeknek a megoszlását mutatja az országban, ahol a hátrányos, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek találhatók. A harmadik térképen pedig Magyarország cigányok által leginkább lakott területeit mutatja. Ha ezt a hármat most egymásra csúsztatjuk, akkor azt látjuk, hogy alapjában összefér vagy összeér sajnos a roma problémával.
Ezek után tekintsék meg a Türr István Képző és Kutató Intézet területi igazgatóságait, bázisait, bevont intézményeinek elhelyezkedését mutatja.
A TKKI budapesti főigazgatósággal, 9 területi igazgatósággal, minden megyében képviselettel rendelkezik. Jelen pillanatban 18 újabb végpontot építünk, felújítunk. A térképen a sok zöld kis házikó pedig azt a 135 intézményt jelöli, akiket a TÁMOP 3.3.13 projektbe bevontunk. Jól látható, hogy azokra a területekre koncentráltunk, amit az előző térképek jól kirajzoltak számunkra. A beavatkozási területek, beavatkozási pontok szerintem mindenkinek világosak. Azt gondoljuk, hogy közel kell lenni a problémához, ott szükséges megjelenni, fizikailag ott létezni, ahol a probléma jelen van.
Természetesen nem elég a köznevelés, a felnőttképzés rendszerének helyszínen lenni, nagyon fontosnak gondoljuk, hogy az egészségügy, a szociális terület és az egyéb horizontális területek is meg tudjanak jelenni, hiszen nélkülük a komplex társadalomfejlesztési feladatokat nem tudjuk ellátni.
Mi a célunk? A cél kettős: létre kell hoznunk az Eötvös József Pedagógiai Intézetet, aminek az egyik fő feladata az IPR-rendszer újragondolása, működtetése. A másik cél pedig, hogy teljes egészében azt a szakmai szolgáltatási palettát, amit a rendelet előír számunkra, azt képesek legyünk szolgáltatni országos szinten.
Szeretném jelezni: a cél az, hogy országos – tehát nem csak az imént vetített térképen kis zöld házikókkal jelölt intézményekben – szakmai szolgáltatóként képesek legyünk az igényeknek megfelelően szakmai szolgáltatást nyújtani.
A TÁMOP 3.3.13 projekt összefoglalva arról szól, hogy az országos szakmai szolgáltató számára szükséges fejlesztéseket megtervezze, kigondolja, kidolgozza, mérje, visszamérje, kipróbálja és felálljon egy olyan országos szakmai szolgáltató, ami a köznevelési intézmények számára valóban szolgáltatást tud nyújtani. Hangsúlyozom, hogy valóban kézzelfogható, érdemi beavatkozás, szolgáltatás történhessen meg az intézményrendszer tekintetésben.
Az előző oldalon látható ábra, az Eötvös József Pedagógiai Intézet és Projektháló felépítését és kapcsolódásait mutatja be. Az Eötvös József Pedagógiai Intézet székhelyét – szimbolikusan nem Budapestre helyeztük – Noszvajon rendezzük be, Észak-Magyarországot Noszvajról, Eger mellől próbáljuk majd ellátni. Lesz egy dél-dunántúli központja is a pedagógiai intézetünknek Kaposváron. A többi kapcsolódó jel azokat az együttműködésbe bevont intézményeket jelölik, akik a projektbe bekapcsolódnak. További tíz gyakorlóintézményt tervezünk a projektbe a következő tanévben bevonni. Az együttműködéseket végpontokon keresztül igyekszünk koordinálni. Jelen pillanatban hét vezető koordinátorral, közel 80 végpont koordinátorral és 135 intézménnyel, intézményenként 5 mentorral épül a hálózatunk. Ez azt jelenti, hogy a projektben csak közvetlenül e tekintetben közel 700 fő kerül foglalkoztatásra. A projektünk reményeink szerint jövő év október végéig tart majd, éppen szerződés módosítás kezdeményezése előtt állunk ez ügyben.
Beszéltem imént 135 bevont intézményről. Néhány gondolat arról, hogyan kerültek kiválasztásra, kik azok, akik közvetlenül bekerültek most ebbe a programba. Az országos kompetenciamérés leggyengébben teljesítő intézményeiből szelektáltunk. Miközben tudjuk, hogy az országos kompetenciamérés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben található intézmények esetében nem biztos, hogy megfelelő mérőeszköz, mégis valamihez nyúlnunk kellett, így megnéztük az intézmények tanulóinak teljesítményét. Természetesen figyelembe vettünk sok minden mást jellemzőt is a kiválasztáskor, különös tekintettel az intézmények elhelyezkedését. Igyekeztünk a magyar köznevelés minden szegmensét megszólítani. Látszik, hogy kb. az 50%-a a bevont intézményeknek állami fenntartású, Klebersberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési vagy szakképző intézmény, továbbá nagy örömünkre a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő szakképző intézmények is csatlakoztak a programunkhoz. Továbbá az önkormányzati fenntartású intézményeken kívül a nem állami fenntartású intézmények közül igyekeztünk egyházi és egyéb fenntartású, magán intézményeket is bevonni. Látható, hogy nagyon vegyes a kép, hozzá kell tennem nem csak fenntartó, de intézménytípusuk miatt is vegyes, hiszen óvoda, általános iskola és szakiskola azok az intézménytípusok, akik velünk dolgoznak a jövőben.
Fontosnak tartjuk ebben a projektben az óvoda-iskola átmenet, illetve az általános iskola és a szakiskola átmenetének támogatását, újragondolását.
Mik az intézményi beavatkozási területek? Ezek alapjában véve a pedagógiai szakmai szolgáltatás kulcsterületei. Igyekszünk olyan mérés-értékelési rendszert kialakítani és biztosítani, ami figyelembe tudja venni a jelenlegi országos kompetenciamérésen túl azokat a tényezőket, amik ma jelen pillanatban nem jelennek meg a hátrányos helyzetű diákok és pedagógusaik esetében. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják – de azt gondolom Önöknek is ez a tapasztalatuk –, hogy egy szegregált iskolában a hozzáadott pedagógiai érték sok tekintetben teljesen másképp mérhető, illetve teljesen másképpen lenne szükséges meghatározni, mint egy elit, budapesti intézmény esetében. Ezért azt gondoljuk, hogy a mérés-értékelési rendszer helyi szinten, illetve országos szinten is kiegészítésre, egy kis hozzáadott értékkel módosításra szorulhat. Szeretnénk komplex intézményfejlesztéseket megvalósítani, belső intézményi támogató rendszereket kialakítani. Tegnap Köpeczi-Bócz Tamás helyettes-államtitkár úr előadásában elhangzott, hogy komplex intézményfejlesztés, szervezett komplex fejlesztéssel lesz szükséges a jövőben beavatkozni, az eddig előtérben lévő egy-egy pedagógust érintő pedagógusképzések helyett. Azt gondolom, hogy mi is ebbe az irányba megyünk. Természetesen nem megspórolható a jövőben sem a pedagógusképzés, továbbképzés, jó gyakorlatok adaptációja.
Itt szeretnék az IPR témakörére egy pillanatra visszatérni. Azt gondolom, de akik ebben a területben mozognak, azok jól tudják, hogy az IPR jelen pillanatban egy ilyen tetszhalott állapotban van. Megszületnek a pályázati kiírások, az intézmények pályáznak, el is nyerik a támogatási összeget, majd néhány iskolában megjelenik ez a forrás, bizonyos intézményekben nem jut el a pedagógusokhoz a célzott forrás. A pénz hasznosulását senki nem ismeri, visszamérés nem történik, jelenleg kútba dobjuk az erre szánt pénzt. Ezért mi javaslatot tettünk az IPR-rendszer újragondolására, arra, hogy hogyan történhet ennek a pályáztatása, illetve hogyan lehet visszahozni azt a kötelező jellegű szakmai szolgáltató rendszert, ami néhány éve még működött. Nem titkolom, arra tettünk javaslatot, hogy ez a lebonyolító szakmai szolgáltató a Türr István Képző és Kutató Intézet Eötvös József Pedagógiai Intézete legyen, hiszen ki más lehet alkalmasabb, mint egy állami intézmény, aki szolgáltatni tud. Az eddig a szakmai szolgáltatásban működő piaci szereplők - pedagógiai intézetek elvéreztek, ma jelen pillanatban pedagógiai intézetek, akik beavatkozhatnak a köznevelés rendszerébe, mint utaltam talán a harmadik diában, jelen pillanatban csak a KLIK fenntartásában, az egyházak fenntartásában működnek és egyedül a Suliszerviz Pedagógiai Intézet az, amelyik magánszolgáltatóként gyakorolhatja ezt a tevékenységet. Azt gondoljuk, hogy országos szakmai szolgáltatóként élére kell állnunk annak, hogy az IPR-t magunkhoz vegyük, ennek a forrásait kezeljük és a szakmai tartalmát a szakmai szolgáltatásnak biztosítsuk.
Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk beavatkozni, az intézményeket meg kell vizsgálnunk a tekintetben, hogy az IPR-kategóriák közül melyikbe értelmezhető az ő jelenlétük, és aszerint, hogy éppen ők hol tartanak az IPR-ben, kell (FONTOS!) differenciált módon beavatkozni és a megfelelő szolgáltatásokkal megjelennünk majd ezekben az intézményekben.
Egy pillanatra hadd álljak meg itt. Az Oktatásfejlesztő Kutató Intézet volt az, aki összegyűjtötte a szaktanácsadói listára jelentkezőket. Hadd mondjam el Önöknek, hogy akik HHH-s szakterületen jelentkeztek szaktanácsadónak, valószínű semmilyen visszajelzést nem kaptak az OFI-tól. A szaktanácsadói listára érkezett pályázatokat átveszi a TKKI az OFI-tól. Azokat a szaktanácsadókat, akik a pályázati feltételeknek megfeleltek, rövid időn belül össze fogjuk hívni, tájékoztatni fogjuk arról, azokról az elképzelésekről, ami a TKKI-n belül, illetve az Eötvös József Pedagógiai Intézeten belül kialakult. Mindaddig, amíg ezt a rendszert kialakítjuk, és a hálózatot felépítjük, addig ezeket az embereket, szaktanácsadókat szeretnénk magunkhoz kötni és megbecsülni, hogy később, az országos szakmai szolgáltató hálózat keretében már támaszkodhassunk rájuk.
Akik szaktanácsadóként be szeretnének kapcsolódni a projektünkbe, illetve bővebbet akarnak tudni arról, hogy éppen hol tart a projekt, éppen milyen szolgáltatások fejlesztése van folyamatban és előkészítés alatt, azok a Csokonai Gizella teremben tartandó szekcióülésre legyenek kedvesek jönni a jelzett időpontban. Ha megengedik, bemutatom Önöknek a projekt vezetőjét, Kovács Gábor urat és a projekt szakmai vezetőjét, dr. Hauser Zoltán urat. Mind a ketten – mint látják – a szekció ülés keretében előadást tartanak. Arra bíztatom Önöket, hogy ismerkedjenek meg mélyebben a programmal, illetve arra is, hogy mostantól a TKKI-t a köznevelés megkerülhetetlen, szerves részének tekintsék!
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket!
