Dr. Polonkai Mária
A Tehetséggondozás szervezése
(A pedagógiai szakszolgálat és a tehetséggondozás)
szekció összefoglalója
A szekciót az hívta életre, hogy a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 1. § (1) bekezdésében a köznevelés „kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozás és a tehetséggondozás” kijelentés olvasható.
A 4. § 13. pontjában pedig meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő gyermek definícióját:
- különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
- sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
A kiemelten tehetséges gyermek meghatározása (4. § 14. pont) segítséget jelent a köznevelési intézményeknek a gyermek/tanuló tehetséggondozásához:
- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és fellelhető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
A köznevelési törvény még két nagyon fontos elemet tartalmaz a tehetséggondozással kapcsolatban, az egyik a 18. §-ban fogalmazódik meg:
(1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
A másik a Nemzeti Tehetség Program fontosságát hangsúlyozza a köznevelési intézmények számára, mert hozzájárul a tehetséggondozás finanszírozásához:
47. § (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját.
A fent említett pedagógia szakszolgálat működését meghatározó miniszteri rendelet a 30. §-ában pontosan meghatározza, hogy hogyan történjen a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása:
(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az intézmény feladata:
a) korai tehetség-felismerés,
b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítása,
c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,
d) tanácsadás, támogatás a szülőknek,
e) konzultáció a pedagógus részére,
f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,
h) tehetségazonosítás, tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladat-ellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal, javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,
j) kimeneti mérések elvégzése,
k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.
(2) A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázatait,
e) kapcsolatot tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben működő Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.
A rendeletben megnevezett tehetséggondozó koordinátor kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel és az egész országot behálózó Tehetségpontokkal. A Tehetségpontoknak különböző feladatkörei vannak, illetve hatókörük szerint is különbözőek:
A Tehetségpontok négy általános feladatköre:
a) tehetségazonosítás;
b) tehetséggondozás;
c) tehetség-tanácsadás;
d) Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás.
Szolgáltatási tartalom, funkció és hatókör szerint:
- Részlegesen, vagy komplexen funkcionáló Tehetségpont.
- Helyi, intézményi, települési, térségi, regionális hatókörű Tehetségpont.
- Országos/Nemzeti Tehetségpont.
A hálózati együttműködés alapkövetelmény!
A fentiek, mint kiindulási alap figyelembe vételével a szekcióban négy előadás hangzott el. A hangulat nagyon családias volt, kb. 40–45 fő részvételével zajlott a szekciófoglalkozás, illetve a beszélgetés.
Érdekes volt a szekció munkájában résztvevők összetétele, mert voltak pszichológusok, tehetségfejlesztő pedagógusok, intézményvezetők és gyakorló pedagógusok is.
Az első előadó B. Trefil Edina, szakpszichológus, a fővárosi tehetségkoordinátori munkaközösség vezetője volt, aki „A pedagógiai szakszolgálat szerepe a tehetséggondozásban” címmel mutatta be a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Tehetséggondozó munkaközösségét, az egyes szakszolgálati tagintézményben folyó tehetséggondozó munkát, valamint azt a komplex feladat együttest, ami vár az ország szakszolgálataiban dolgozó munkatársakra.
A második előadó Czirjákné Vértesi Marianna, szakpszichológus, tehetségfejlesztő szakértő „A tehetséggondozó intézmények és a pedagógiai szakszolgálat kapcsolata BAZ megyében” címmel tartott előadást. Mondanivalójának legfontosabb tartalma, hogy bemutatta a BAZ megyei tehetségkoordinátorok feladatait, mivel a megyében korábban is végeztek szakemberek hasonló feladatokat:
- A megyében folyó tehetségsegítő tevékenységek koordinálása.
- A tehetségsegítők közötti információáramlás elősegítése, információs felületet működtetése.
- A tehetségsegítő, tehetségfejlesztő tevékenységek széles körben való megismertetése.
- Tehetségpontok alakításának elősegítése.
- A kistérségi tehetségsegítő tanácsok létrehozásának segítése.
- A hátrányos helyzetű, a rászoruló és a hátránnyal élő tehetségek felkutatásának és segítésének támogatása és szorgalmazása.
- A tehetségfejlesztés, tehetségsegítés meglévő anyagi forrásai hatékonyabb felhasználásának elősegítése.
- A tehetségfejlesztésbe bevonható újabb források feltárása, elosztásának koordinálása.
- A meglévő jó gyakorlatok megismertetése, igénybevételüknek hatékonyabbá tétele.
- A pályázati lehetőségek megismertetése, és a partnereket pályázatokon való sikeres részvételének tanácsadással történő segítése.
- Szakmai fórumok létrehozása, szervezése (például: tehetségnapok indukálásával, konferenciák szervezésével).
- A partnerek szakmai fejlődésének segítése (például továbbképzések, tanácskozások, kiállítások szervezése és támogatása).
- Más regionális és országos tehetségsegítő tanácsokkal való kapcsolattartás és együttműködés.
- A partnerek menedzselése és érdekképviselete.
- A tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése.
A harmadik előadó Dudok Györgyné, tanár, tehetségpont kapcsolattartó „A Tehetségpontok és a szakszolgálat kapcsolata” címmel mutatta be a gyakorlat oldaláról, hogy szakszolgálat hogyan működik együtt az nevelési-oktatási intézménnyel, illetve az intézményben működő Tehetségponttal.
A negyedik előadó Szitó Imre főmunkatárs, „A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának szakterületi protokollja a pedagógiai szakszolgálatban” címmel tartott előadást. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadót, két okból is. Az egyik, hogy kevésszer találkoztak a szakszolgálat munkatársai és a jelenlévő érdeklődők részletesen kidolgozott protokollal. A másik ok, hogy a protokoll – elfogadása után – a szakszolgálatnál mindenki részére, a munkát meghatározóvá válik.
A résztvevők a beszélgetésben elmondták, hogy a pedagógiai szakszolgálatok szervezetileg különbözőképpen épültek fel, sokszínűek. Ugyanez a sokszínűség jellemzi a nevelő-oktató intézmények és a szakszolgálatok kapcsolatát is.
A szekcióban megfogalmazottakról az elkövetkező időben sokat fogunk még beszélgetni és a jó gyakorlatokat egymásnak folyamatosan átadni.