Dr. Polonkai Mária

A Tehetséggondozás szervezése
(A pedagógiai szakszolgálat és a tehetséggondozás)
szekció összefoglalója

30 Dr. Polonkai Mária

A szekciót az hívta életre, hogy a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény 1. § (1) bekezdésében a köznevelés „kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozás és a tehetséggondozás” kijelentés olvasható.

A 4. § 13. pontjában pedig meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő gyermek definícióját:

  • különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
  • sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
  • kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

A kiemelten tehetséges gyermek meghatározása (4. § 14. pont) segítséget jelent a köznevelési intézményeknek a gyermek/tanuló tehetséggondozásához:

  • kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és fellelhető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A köznevelési törvény még két nagyon fontos elemet tartalmaz a tehetséggondozással kapcsolatban, az egyik a 18. §-ban fogalmazódik meg:

(1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.

(2) Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,

j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

A másik a Nemzeti Tehetség Program fontosságát hangsúlyozza a köznevelési intézmények számára, mert hozzájárul a tehetséggondozás finanszírozásához:

47. § (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját.

A fent említett pedagógia szakszolgálat működését meghatározó miniszteri rendelet a 30. §-ában pontosan meghatározza, hogy hogyan történjen a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása:

(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az intézmény feladata:

a) korai tehetség-felismerés,

b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítása,

c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,

d) tanácsadás, támogatás a szülőknek,

e) konzultáció a pedagógus részére,

f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,

g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,

h) tehetségazonosítás, tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladat-ellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal, javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,

j) kimeneti mérések elvégzése,

k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.

(2) A tehetséggondozó koordinátor

a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,

b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,

c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,

d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázatait,

e) kapcsolatot tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben működő Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.

A rendeletben megnevezett tehetséggondozó koordinátor kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel és az egész országot behálózó Tehetségpontokkal. A Tehetségpontoknak különböző feladatkörei vannak, illetve hatókörük szerint is különbözőek:

A Tehetségpontok négy általános feladatköre:

a) tehetségazonosítás;

b) tehetséggondozás;

c) tehetség-tanácsadás;

d) Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás.

Szolgáltatási tartalom, funkció és hatókör szerint:

  • Részlegesen, vagy komplexen funkcionáló Tehetségpont.
  • Helyi, intézményi, települési, térségi, regionális hatókörű Tehetségpont.
  • Országos/Nemzeti Tehetségpont.

A hálózati együttműködés alapkövetelmény!

A fentiek, mint kiindulási alap figyelembe vételével a szekcióban négy előadás hangzott el. A hangulat nagyon családias volt, kb. 40–45 fő részvételével zajlott a szekciófoglalkozás, illetve a beszélgetés.

Érdekes volt a szekció munkájában résztvevők összetétele, mert voltak pszichológusok, tehetségfejlesztő pedagógusok, intézményvezetők és gyakorló pedagógusok is.

Az első előadó B. Trefil Edina, szakpszichológus, a fővárosi tehetségkoordinátori munkaközösség vezetője volt, aki „A pedagógiai szakszolgálat szerepe a tehetséggondozásban” címmel mutatta be a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Tehetséggondozó munkaközösségét, az egyes szakszolgálati tagintézményben folyó tehetséggondozó munkát, valamint azt a komplex feladat együttest, ami vár az ország szakszolgálataiban dolgozó munkatársakra.

A második előadó Czirjákné Vértesi Marianna, szakpszichológus, tehetségfejlesztő szakértő „A tehetséggondozó intézmények és a pedagógiai szakszolgálat kapcsolata BAZ megyében” címmel tartott előadást. Mondanivalójának legfontosabb tartalma, hogy bemutatta a BAZ megyei tehetségkoordinátorok feladatait, mivel a megyében korábban is végeztek szakemberek hasonló feladatokat:

  • A megyében folyó tehetségsegítő tevékenységek koordinálása.
  • A tehetségsegítők közötti információáramlás elősegítése, információs felületet működtetése.
  • A tehetségsegítő, tehetségfejlesztő tevékenységek széles körben való megismertetése.
  • Tehetségpontok alakításának elősegítése.
  • A kistérségi tehetségsegítő tanácsok létrehozásának segítése.
  • A hátrányos helyzetű, a rászoruló és a hátránnyal élő tehetségek felkutatásának és segítésének támogatása és szorgalmazása.
  • A tehetségfejlesztés, tehetségsegítés meglévő anyagi forrásai hatékonyabb felhasználásának elősegítése.
  • A tehetségfejlesztésbe bevonható újabb források feltárása, elosztásának koordinálása.
  • A meglévő jó gyakorlatok megismertetése, igénybevételüknek hatékonyabbá tétele.
  • A pályázati lehetőségek megismertetése, és a partnereket pályázatokon való sikeres részvételének tanácsadással történő segítése.
  • Szakmai fórumok létrehozása, szervezése (például: tehetségnapok indukálásával, konferenciák szervezésével).
  • A partnerek szakmai fejlődésének segítése (például továbbképzések, tanácskozások, kiállítások szervezése és támogatása).
  • Más regionális és országos tehetségsegítő tanácsokkal való kapcsolattartás és együttműködés.
  • A partnerek menedzselése és érdekképviselete.
  • A tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése.

A harmadik előadó Dudok Györgyné, tanár, tehetségpont kapcsolattartó „A Tehetségpontok és a szakszolgálat kapcsolata” címmel mutatta be a gyakorlat oldaláról, hogy szakszolgálat hogyan működik együtt az nevelési-oktatási intézménnyel, illetve az intézményben működő Tehetségponttal.

A negyedik előadó Szitó Imre főmunkatárs, „A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának szakterületi protokollja a pedagógiai szakszolgálatban” címmel tartott előadást. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadót, két okból is. Az egyik, hogy kevésszer találkoztak a szakszolgálat munkatársai és a jelenlévő érdeklődők részletesen kidolgozott protokollal. A másik ok, hogy a protokoll – elfogadása után – a szakszolgálatnál mindenki részére, a munkát meghatározóvá válik.

A résztvevők a beszélgetésben elmondták, hogy a pedagógiai szakszolgálatok szervezetileg különbözőképpen épültek fel, sokszínűek. Ugyanez a sokszínűség jellemzi a nevelő-oktató intézmények és a szakszolgálatok kapcsolatát is.

A szekcióban megfogalmazottakról az elkövetkező időben sokat fogunk még beszélgetni és a jó gyakorlatokat egymásnak folyamatosan átadni.