Lukács Judit
A Követelmények és vizsgák
a nemzetközi gyakorlatban szekció összefoglalója
A mi szekciónk ebben a Tartalmi és szervezeti változások című konferenciatémában a nemzetközi dimenziót igyekezett behozni. Alapvetően két területről hallottunk előadásokat, illetve beszélgetéseket. A követelmények és a vizsgák, standardok a nemzetközi gyakorlatban, illetve a közösségi szolgálat nemzetközi gyakorlata. A szekció előadói voltak: Bodó Márton, Csapodi Csaba, Dancsó Tünde, Kákonyi Lucia, Peregi Tamás, Reményi Judit. Mindnyájan az OFI munkatársai, és előadásuk a TÁMOP 3.1.1 projektben végzett munkájuknak egy részét mutatta be.
Első témánk az érettségi nemzetközi gyakorlatát járta körül, Kákonyi Lucia előadásában. Bár nagyon sok szempontból megvizsgáltuk, hogy a 21. században milyen az érettségi a különböző országokban, de ebből most csak egy területet szeretnék kiemelni, a számítógép használatának megjelenését az érettségi vizsgán. A számítógép használata egyre több országban jelen van már a vizsgáztatásban és az érettségin, igen különböző formában. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb forma, amikor egy papíralapú érettségi valamilyen módon a számítógépre kerül, és gyakorlatilag ugyanazokat a feladatokat végzik a vizsgázók, mint a papíron. Egy lényegesen fejlettebb formája a számítógépes vizsgának, ha maguk a feladatok a számítógépre adaptáltak, és ezért a feladatok jellege is megváltozik. Hogy egy tantárgyat is lássunk, Csapodi Csaba röviden bemutatta nekünk a matematika tantárgyat, vagyis azt, hogy a matematika-érettségiztetés milyen a különböző országokban. Részletesebben az ausztriai érettségire tért ki, amely ebben az évben csatlakozik csak – ez viszonylag meglepő – azon országok körébe, amely központi érettségit tart. Korábban iskolai érettségi volt Ausztriában. Sajnos nincs rá idő, bár szívesen tenném, hogy ezekről a matematika feladatokról is mondjak néhány szót, de azt mindenképpen elmondhatom, hogy itt és aztán később más területen is hallottunk a miénktől meglehetősen eltérő feladatfelfogást a matematika érettségin.
A szekció másik témája volt a standardokról szóló két előadás. Az első – amelyet Dancsó Tünde tartott ‑ a standardok különböző értelmezését mutatta be, egy meglehetősen széles körű elméleti megalapozottsággal, majd a második előadás, amit Peregi Tamástól halhattunk, a projektben folyó kutatást mutatta be, amelyben nyolcadikos gyerekeknek anyanyelvi, illetve matematikai standardokat fejlesztettünk és próbáltunk ki.
Reményi Judit a fenti két témát egyesítve, Új-Zéland meglehetősen bonyolult értékelési rendszerét mutatta be, amely jól szemléltette, hogy egy alapos és részletes standard-meghatározással el lehet jutni az érettségi vizsgák leírásához is. Az ő előadását is kiegészítette Csapodi Csaba, aki új-zélandi matematikaérettségi-feladatokkal illusztrálta az elméleti előadást.
Az utolsó előadás a közösségi szolgálat nemzetközi tapasztalatait mutatta be. Bodó Márton előadásából kiderült, hogyan segíthetik a magyarországi bevezetés gördülékeny megvalósítását a nemzetközi tapasztalatok A kanadai Ontario és az Egyesült Államok Maryland állama által bevezetett közösségi szolgálat típusú programok kutatási eredményekkel igazolták, hogy a kötelező módon való bevezetés hatékonyan támogatja a későbbi önkéntessé válást a fiatalok körében, kultúrafüggő módon. Nagy hangsúlyt érdemes fektetni a társadalmi érzékenyítésre ahhoz, hogy a program hosszú távon eredményes lehessen, ezt támasztja alá a holland példa. Az amerikai példák a mérés-értékelés fontosságát az ezek alapján kidolgozott irányelvek hasznosságát hangsúlyozzák.
A beszélgetés és a vita közelebb hozta hozzánk a területet, és a kérdések elsősorban arról szóltak, hogy mindez hogyan tudna megvalósulni Magyarországon.
