Elter András

Az Educatio köznevelést támogató fejlesztései
szekció összefoglalója

A szekció célkitűzése olyan témák, fejlesztések bemutatása volt, amelyeknek vagy már kézzelfogható eredményei vannak, vagy a közeljövőben válnak hozzáférhetővé a pedagógusok számára. Olyan területeket szerettünk volna bemutatni, amelyek az aktuális projektektől függetlenül is az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. fő profiljához tartoznak, legyen szó pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos, digitális pedagógiát, informatikai támogató rendszereket vagy pedagógus-továbbképzéseket érintő fejlesztésekről. A szekció előadói az Educatio Digitális Pedagógiai Osztályának és Közoktatási Osztályának munkatársai voltak.

Koplányi Emil a TÁMOP-3.1.1. „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” II. szakasz kiemelt projekt szakmai vezetője, osztályvezető-helyettes előadásában a Digitális Pedagógiai Osztály fontosabb feladatait, fejlesztéseit tekintette át. A szakmai osztály már hagyományosnak mondható munkaterülete a digitális pedagógia, a digitális írástudás, az IKT módszertan fejlesztése, valamint a Sulinet portál üzemeltetése, a pedagógus-továbbképzések kifejlesztése. Jellemző kutatás-fejlesztési eszközei a beválás-vizsgálatok, a webergonómiai kutatások, az iskolai pilot projektek. Az osztály tevékenysége egyaránt érint köznevelési és felsőoktatási témákat, munkatársai látják el a TÁMOP-3.1.1., a TÁMOP-3.1.5., a TÁMOP-4.2.5.B és a TIOP-1.1.1. kiemelt projektek szakmai vezetését, valamint több nemzetközi projekt és együttműködés (ITCOLE, MELT, ASPECT, iTEC, eTwinning, Scientix 2) hazai irányítói vagy résztvevői. A Digitális Pedagógiai Osztály szoros együttműködésben áll az European Schoolnet elnevezésű nemzetközi szervezettel, amelynek célja az innovációs stratégiák összehangolása az európai oktatási minisztériumok között. 2012-től az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. képviseli Magyarországot a European Schoolnet (EUN) testületeiben. Az osztály disszeminációs tevékenysége kiterjed jó gyakorlatok (például: IKT műhelykiadványok, Iskolatáska felület) dokumentálására, népszerűsítésére, konferenciák (többek közt: Sulinetwork szakmai konferenciák) szervezésére. Feladatai közé tartozik a Sulinet (Hírmagazin, Közösség, Tudásbázis) és az Educatio Digitális Eszköztár, az Iskolatáska és a döntéshozók munkáját támogató Fejlesztési Nyomonkövető Felület (FNF) fejlesztése, bővítése. A felsőoktatás és a nonprofit kutatói szféra tudásbázisaként szolgál a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. A TIOP-1.1.1 kiemelt projekt az iskolai infrastruktúra fejlesztésében nyújt jelentős segítséget a köznevelési intézményeknek, hiszen a digitális leszakadás megállításában, illetve az esélyegyenlőség megteremtésében elengedhetetlen az oktatás modern eszközrendszerének használat-orientált megjelenése. Az Educatio a projekt keretében csaknem 30 ezer informatikai eszközt (PC, notebook, tablet, projektor, interaktív felület, válaszadó rendszer, SNI eszközök, tanítást-tanulást segítő szoftverek) juttat el a köznevelési intézmények számára.

Nagy Regina a TÁMOP-3.1.5. „Pedagógusképzés támogatása” kiemelt projekt szakmai vezetője előadásában a TÁMOP-3.1.5 és a TÁMOP-3.1.1 projektekben zajló, informatikai támogató rendszerekkel, pedagógus-továbbképzésekkel és szaktanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekről számolt be. Az OFI–OH–Educatio konzorciumában megvalósuló TÁMOP-3.1.5 projektben az Educatio elsősorban a továbbképzések fejlesztésében és szervezésében, illetve a kapcsolódó informatikai rendszerek kifejlesztésében vállalt szerepet. Ezek között kiemelt jelentőségű az ePortfólió és a pedagógus-továbbképzést támogató informatikai rendszer (PedAkkred/PTR) megújítása. Napirenden van az ePortfólió továbbfejlesztése (minősítés, szervezés támogatása, betekintő felületek, közösségi funkciók, munkaportfólió). Szintén fontosak a TÁMOP-3.1.1 projekthez is kapcsolódó, online tanulási környezettel kapcsolatos fejlesztések (Képzésszervező, eTanterem, Tananyagszerkesztő), az Iskolatáska (ötletek, jó gyakorlatok, bevált jó gyakorlatok feltöltése, minősítése, referenciaintézményi minősítési folyamatok támogatása), valamint a pályázati szakmai adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó Fejlesztési Nyomonkövető Felület (FNF). A képzésfejlesztés terén a tendencia a folyamatba ágyazott, moduláris, blended és követő támogatást nyújtó képzések irányába mutat mind a „horizontális” (vezetői, digitális kompetencia) mind a szaktárgyi, szakmai megújító képzések terén. Az új szaktanácsadói rendszer fejlesztésében az Educatio a digitális pedagógia, valamint a pedagógiai szakszolgálatok területén vállalta a szaktanácsadói tevékenység részleteinek kidolgozását (utóbbit a TÁMOP-3.4.2/B kiemelt projekt keretében).

Kapcsáné Németi Júlia a TÁMOP-3.4.2/B „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)” kiemelt projekt szakmai vezetője vázlatosan ismertette a kiemelt projekt négy pillérének (a szakszolgálati intézményi struktúra megújításának szakmai támogatása, a pedagógiai szakszolgálatok szakmai munkája minőségének javítása, a szakszolgálatok eszköztárának bővítése, informatikai támogatórendszer kiépítése) eddigi és várható eredményeit. Előadásában részletesen bemutatta a szakszolgálati protokollok, a kiemelt projekt keretében kidolgozott, háromszintű hierarchikus rendszerét (protokollpiramis). A protokollpiramis első szintje, az alapprotokoll a további protokollok kidolgozását szabályozó kritériumrendszer. A szakszolgálati alapprotokoll szempontrendszere és struktúrája útmutatóként szolgál mind az egyes szakszolgálati feladatotokat támogató tíz szakterületi protokoll, mind a szakszolgálati feladatokon belüli résztevékenységeket támogató specifikus protokollok szerkezetére, szempontrendszerére nézve. Idén lezárul a tíz szakterületi protokoll lektorálása, illetve több mint ezer fő szakszolgálati munkatárs felkészítése a protokollok alkalmazására. A protokollpiramis harmadik szintjét jelentő specifikus protokollok kidolgozása részben a szakszolgálati szakma, részben további projektek eredménye lehet.

Kern Zoltán közoktatási szakértő ismertette a TÁMOP-3.4.2/B projekt keretében kifejlesztett Integrált Nyomon Követő Rendszer (INYR) főbb jellemzőit, használatát. A Köznevelési törvény 2014. szeptember 1-jétől teszi kötelezővé az INYR használatát a pedagógiai szakszolgálatok számára. A rendszer célja az ellátási folyamat nyomon követése, az adminisztráció megkönnyítése, a papíralapú folyamatok fokozatos felváltása. A könnyített adminisztrációt a KIR-rel való egyirányú adatkapcsolat is támogatja. Az INYR-t kizárólag az oktatási azonosítóval rendelkező, szakszolgálati ellátást végző szakalkalmazottak és szakszolgálati vezetők használhatják. A rendszer lehetővé teszi, hogy az érintett ellátó szakember betekintsen egy adott (de csak általa is ellátott) kliens ellátási útjának költözés előtti szakaszába éppúgy, mint a vele kapcsolatos, más szakszolgálati feladatok keretében keletkezett ellátási eseményekbe. Indokolt esetben az ellátó szakemberek közti betekintést a zárolás funkció is korlátozhatja. Az országos rendszer egységes étekkészleteinek (például: új eszközök, módszerek, űrlapok esetén) módosítására/bővítésére a (tag)intézmény-vezetők tehetnek javaslatot a módosító javaslat funkció használatával az adatkezelő (Oktatási Hivatal) felé.

Mivel az Educatio oktatási fejlesztései jelentős részben valamilyen informatikai vetülettel rendelkeznek, a szekció résztvevőinek egyik hangsúlyos észrevétele volt, hogy a fejlesztések eredményeinek befogadása során az alapvető infrastrukturális feltételek hiánya okozza a legfőbb nehézséget az intézményekben. Egyrészt el kellett ismerni, hogy létező problémáról van szó – egyes eredmények időlegesen akár fel is erősíthetik a helyi infrastrukturális ellátottság problémáit – másrészt azt is megállapíthattuk, hogy az Educatio fejlesztései, közvetve vagy közvetlenül, elősegítik, hogy valamilyen módon ezek az infrastrukturális hiányok is megoldódjanak. Köszönöm a szekcióban megjelenteknek a részvételt.