Kovács Gábor

Iskolán kívüli programok
az iskolai sikerességért: a tanoda

A Türr István Képző és Kutató Intézetről

Az EMMI felnőttképzési és módszertani háttérintézménye, amelynek elsődleges küldetése a komplex és hosszú távú társadalomfejlesztés, a társadalmi felzárkózás elősegítése és a mélyszegénység csökkentése. Kiemelt feladata az etnikai csoportok és az eltérő társadalmi státuszú rétegek közti határok minimalizálása, a társadalmi folyamatokban való részvétel elősegítése, az esélyegyenlőség biztosítása, és a területi és társadalmi különbségek csökkentése, kifejezetten a romák foglalkoztatásának, integrációjának segítése.

A TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program – Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet fejlesztése és Projektháló” című kiemelt projektről

A projekt általános célja a méltányos és befogadó köznevelési intézményrendszer megteremtése, a köznevelési rendszer hátránykompenzációs hatásainak növelése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók előrehaladásának segítése, a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódásának csökkentése és foglalkoztathatóság növelése.

A projekt közvetlen célcsoportjai:

• a 3–16 éves, kiemelt figyelmet igénylő, főként hátrányos helyzetű (vagy HHH) gyermekekel/tanulókkal foglalkozó pedagógusok, a társadalmi felzárkóztatás folyamatában, az oktatás-képzési területtel ágazati együttműködés keretében érintett szakemberek és
• a 16–24 éves, az iskolákból lemorzsolódott (végzettség nélkül kiesett) fiatalokat segíteni hivatott, ágazati együttműködésben érintett ellátó rendszerek dolgozói (például: önkormányzatok, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális intézmények dolgozói, helyi civil szervezetek képviselői, vállalatok munkatársai).

A projekt közvetett célcsoportja a 3–16 éves, kiemelt figyelmet igénylő, főként HH és HHH gyermekek, tanulók és a 16–24 éves köznevelési rendszerből lemorzsolódott fiatalok.

A tanodák kialakulása, működési jellegzetességei napjainkban

Tanoda típusú programok több mint tizenöt éve működnek Magyarországon. A kezdetben civil szervezetek által életre hívott kezdeményezések a magyar közoktatásban akadályozott tanulói réteg, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatására jöttek létre. A HEFOP-2.1.4, a TÁMOP-3.3.5, a TÁMOP-3.3.7, majd a TÁMOP-3.3.9 számú pályázatok elnyerése biztosította a téma iránt elkötelezett szervezetek szakmai munkájának elindítását és működtetését. A 2005-ben kiadott, a tanodák szervezését szolgáló módszertani segédanyag (Tanodakönyv) meghatározása értelmében a tanoda „olyan intézmény, amely iskolán kívüli foglalkozás keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, közülük is főként a romák iskolai sikerességét, továbbtanulását kívánja elősegíteni, ezáltal javítva későbbi esélyeiket a munkaerőpiacon való érvényesülésre és a társadalmi integrációra.” A tanodák célja a diákok iskolai előrehaladásának segítése, lemorzsolódásuk csökkentése és sikeres továbbtanulásuk támogatása.

A tanoda program a maguk egyediségében közelíti meg a gyermekeket, fiatalokat és nyit hozzátartozóik, családjuk felé is. Családi, szociális helyzetüket figyelembe véve, az Integrációs Pedagógiai Program szellemiségéhez, előírásaihoz illeszkedve, egyéni fejlesztéssel segítette a bevont gyermekek, tanulók iskolai előrehaladását.

A tanodák és a TKKI – a jövő lehetőségei

A tanodák működését, működtetését jelenleg számos olyan rendszerszintű megoldást igénylő tényező nehezíti, amellyel az egyes szervezetek csak igen nehezen, és többnyire csak átmeneti jelleggel birkóznak meg.

A megoldandó problémák két fő területhez kapcsolódnak, egyrészt a tanodák projektalapú működéséhez, másrészt a tanodák együttműködési lehetőségeinek kihasználatlanságához. Az együttműködések hiánya két szinten is érzékelhető, nemcsak a jelenleg működő több mint 160 helyszínen megvalósuló program egymástól való egyedi elszigeteltsége, hanem a szektoron kívüli, a program szakmai sikerességét biztosító munkaerő-piaci, munkaadói szerepet betöltő szervezetekkel való valós és kidolgozott szakmai kapcsolatok hiánya. Ez a két ok olyan problémák forrása, melyek az adott pályázat, tanodai program „életútjára” a tervezéstől egészen a pályázati megvalósítás lezárását követő, többnyire kötelezően előírt utóéletére is rányomja a bélyegét.

A programok kiegyensúlyozott, a szakmai munka hosszú távú tervezhetőségét lehetővé tevő finanszírozása nem megoldott, hiszen a programok projektalapú költségvetéssel és nem állami normatív támogatással futnak. A tervezés, a szakmai munka megvalósításának kezdetéhez képest a megvalósítás szakasza is számos buktató veszélyét hordozza, hiszen szintén a projektalapú működés következményeként párhuzamosságok és átfedések jelenhetnek meg. A programoknak a pályázatok zárását követő fenntarthatósága óhatatlanul megkérdőjeleződik kiszámítható financiális források híján.

A tanodák működésének jelenleg nincs olyan szakmai, kutató-fejlesztő tudásbázisa, amely biztosítani tudja az egyes tanodákat működtető szervezeteknél felhalmozott tudásnak a szinergikus megosztását és fejlesztését. Jelenleg az egyes helyszíneken futó programok kizárólag saját erőforrásaikból - legyen az szakember, jó gyakorlat- oldják meg a mindennapjaikat kísérő szakmai és egyéb kihívásokat, nem áll olyan szakembergárda (pl. szaktanácsadók, monitoring munkatársak) a rendelkezésükre, akik ezen a speciális területen képzettek, tapasztaltak, és akik a gyakorlatban megvalósítható, az egyes tanoda lehetőségeihez, az adott probléma konkrét megoldását segítő tanácsot, támogatást nyújtanak számukra.

A tanodák, bár rendelkeznek némi ismerettel egymásról, de nincsenek élő, folytonos szakmai kapcsolatban, egymásnak nyújtott támogatásuk inkább ad hoc jellegű, ami nem kínál számukra átgondolt stratégiai partnerség által nyújtott előnyöket.

Ez utóbbi hiányosság megjelenik a munkaerőpiac képviselőivel való kapcsolatok terén is: a tanodák sikeres pályaszocializációs tevékenységének feltételei közül szinte a legszükségesebb szorul fejlesztésre, nem beszélve a szakiskolai képzés területéről, amely fókuszba kerülése mára már szintén elengedhetetlenül szükséges.

Az Eötvös József Program (EJP) pilot programjának megvalósítása során a TKKI ezen problémák megoldásának országos szintű, stratégiai jellegű megalapozására vállalkozik.

Az Eötvös József Program tanodai tevékenységének célja egy olyan Nemzeti Tanodahálózat/Szövetség létrehozása és működtetése, amely nemcsak a gyorsan felmérhető külső vagy strukturális jegyek alapján, hanem szervezeti kultúrájában, működési jellemzőiben hordozza a hálózati működés jegyeit.

A programban lehetőség nyílik a sikeres hálózati működés külső tényezőinek megteremtésére, melyek pl. a külső anyagi erőforrás, a társadalmi támogatottság, a folyamatos monitoring, a külső értékelés, szakértői támogatás, a publicitási lehetőség. A tanodák közötti együttműködés fejlesztése is cél, fontos, hogy az egyirányú produktumorientált disszemináción, a konkrét problémára adott adaptív válaszkeresésen, a tanácsadáson túl kialakuljon a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló együttfejlődés folyamata.

Az EJP tanoda munkacsoport munkatársai nem a tanodák munkatársainak feladatkörét veszik át, hanem aktív részvételükre építve abban támogatják őket, hogy képesek legyenek saját támogató rendszerük kiépítésére a változtatások, fejlesztések oly módon történő végig vitelére, amelynek során már a tervezéskor átgondolásra kerül a változás tanodára, a tanoda által érintett személyekre, és a tanoda környezetére gyakorolt hatása.

A program által a tanodák számára elérhetővé válik egy olyan külsőleg támogatott stratégiai beavatkozás megvalósításának lehetősége, amelynek fókusza változatlanul a célcsoportot képező hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családjuk esélyegyenlőségének fejlesztése, ez azonban kiegészül egy rendszer szemléletű, reális közös jövőkép kialakítására és megvalósítására irányuló szervezeti tanulás kereteit biztosító szakmai támogatással.

A Tanoda pilot megvalósításának garanciája a TKKI országos lefedettséget biztosító szervezete és tapasztalt szakembergárdája, amely készül erre a komplex pedagógiai innovációt jelentő együttműködésre.