dr. Főző Attila László
Innovációs trendek a digitális írástudás fejlesztésében
A digitális írástudás egyike azon fontos útravalóknak, amelyekkel a tanulók és a pedagógusok sikerrel boldogulhatnak. A 21. századi készségek tudatos fejlesztése az iskolai foglalkozásokon, az egyéni tanulás és fejlesztés során, valamint a szakmai fejlődés során ma már nélkülözhetetlen egy tudás alapú társadalomban.
1. ábra: 21. századi készségek az Assesment & Teaching
of 21th Century Skills nemzetközi kezdeményezés nyomán
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében több olyan kutatás-fejlesztési projektet indít, amelyek a digitális írástudás fejlesztését támogatják, az elkészülő szakmai tartalmak, kiadványok pedig a teljes köznevelés rendszere, valamint a határon túl élő magyar pedagógusok és diákok számára elérhetők lesznek.
Sulinet – a digitális írástudás fejlesztésének színtere
A digitális írástudás online környezetben, közösségi portálokon megnyilvánuló kompetencia, ami magába foglalja az egyén produktivitását, a közlésre szánt tartalom médiafüggetlen megjelenítésének képességét is. A digitális írásbeliség oktatásban való megjelenése a tartalomfejlesztésre, a közösségi tanulásra és az internet biztonság kérdéseire irányítják a figyelmet. Annak ellenére, hogy a köznevelés számár a Kerettanterv is előírja a digitális készségek fejlesztését, nem áll rendelkezésre elegendő olyan eszköz, amely ezt támogatná.
Tervezett kutatásunk tárgya a serdülőkorú gyermekek és a kisgyermekek digitális írástudásának vizsgálata. A serdülőkorú korosztályban két tanulási tevékenység csoport tanórai keretek közötti vizsgálata a cél, ezek a digitális tartalomkészítés és az online közösségi tanulás. A kisgyermekek esetében a vizsgálat fókuszában a fejlesztő eszközök önálló vagy segítséggel történő használata áll. Minden korosztály esetében vizsgálat tárgyát képezi, hogy a hagyományoshoz képest milyen eltéréseket mutat a digitális információk észlelési és tanulási folyamata, és ez korcsoportonként különbözik-e. A pedagógiai vizsgálatok mellett ma már rendkívül fontosak a webergonómiai mérések is, amelyek a szemmozgás követésével, az egérmozgás elemzésével a tartalomra, a tananyag feldolgozásának módjára vonatkozó információkkal szolgálnak.
A digitális írástudás ma már döntő fontosságú az egyén boldogulása szempontjából, egyszersmind az élethosszig tartó tanulás alapvető feltétele. Fontos célunk, hogy iskolai pilot vizsgálatok eredményei alapján olyan új, pedagógiai szempontból egyedi fejlesztésekre kerüljön sor, amelyek nyomán pedagógiai feladatokat támogató alkalmazásokkal és kisgyermekek számára optimalizált szolgáltatásokkal egészül ki a Sulinet portál.
A fejlesztés célja a digitális írástudást fejlesztő pedagógiai módszerek szintézise a kutatás eredményeire támaszkodva. A digitális írástudást felkaroló átfogó pedagógiai rendszerből elkészül egy pedagógiai koncepciót és tanulási-tanítási programot tartalmazó módszertani kézikönyv, amely mindezidáig nem állt rendelkezésre a közoktatás szereplői számára.
M-learning
A mobil technológia alkalmazásához ma még nem áll rendelkezésre széles körben megfelelő eszközrendszer sem hálózat, sem hardver, sem szoftver, sem módszertani segédanyagok tekintetében. Az okostelefonok iskolai jelenléte jelenleg inkább gond, mint előny, holott a technológia nagyon sok lehetőséget rejt magában az oktatás számára.
Az Educatio Nonprofit Kft. által tervezett kutatás-fejlesztési projektben a tervezett tevékenység magába foglalja mobileszközök (okostelefonok, geolokációs eszközök) oktatási alkalmazásaira vonatkozó kutatását, majd iskolai körülmények között zajló pilot kipróbálását, továbbá ehhez kapcsolódó informatikai és pedagógiai fejlesztéseket, amelyek nyilvánosan számára elérhetővé válnak azok közzétételét követően.
A kutatás-fejlesztési tevékenység célja olyan módszertani eljárások kidolgozása és közzététele, amelyek a mobil technológia lehetőségeit kihasználva bizonyítottan hatékonyan segítik a köznevelési intézményekben a tanítást és a tanulást, továbbá az első lépések megtétele a szoftver környezet megteremtésének érdekében. Ez utóbbi cél elérése érdekében megvalósul a jelenleg a nemzetközi piacon elérhető alkalmazás típusok feltérképezése, osztálytermi tesztelése pedagógiai és technológiai szempontból. A vizsgálat egyik eszköze egy mobil eszközökre optimalizált oktatási célú egyedi Sulinet applikáció is, amely az előkészítés során kerül kifejlesztésre.
A kutatás-fejlesztés tevékenység legfontosabb végterméke az m-learning (mobil eszközökkel segített oktatás) pedagógiai módszertana, amely egy szakmai tanulmánykötetben jelenik meg. A mobileszközök pedagógiai-módszertani alkalmazási lehetőségeiről, a pilot kutatás eredményeiről szóló és az alkalmazott és véglegesített pedagógiai segédanyagokkal gazdagított kötet egy új, eddig még nem feldolgozott területet tár a hazai köznevelés szereplői elé.
Szabad szoftverek az oktatásban
A nyílt forráskódú és szabad terjesztésű szoftverek, operációs rendszerek oktatásban való szélesebb körű alkalmazására több hazai és nemzetközi példa is van, ugyanakkor ezen szabad szoftverek alkalmazása napjainkban ma még nem elterjedt a köznevelési intézményekben. A szabad szoftverek köznevelési intézményekbe való bevezetése megteremti azokat a keretfeltételeket, amelyekkel az intézmények készen állhatnak azokra az informatikai-infokommunikációs irányváltásokra, amelyek korunkat jellemzik. A nyílt forráskódú és szabad terjesztésű szoftvereket használó intézmények felkészültebbek egy ilyen változásra, hiszen költségráfordítás nélkül képesek lehetnek alkalmazkodni az új környezethez.
A kutatás-fejlesztési projekt tárgyát képezi, hogy miként állhat át egy köznevelési intézmény nyílt forráskódú és szabad terjesztésű szoftverekre, amennyiben ez szükséges. A projekt során neveléstudományi kutatásban nyert adatokra támaszkodva az oktatás szereplői számára elérhető módszertan kerül kidolgozásra. A módszertan képzési csomag formájában is megjelenik, amely gyakorlati segítséget nyújt intézményvezetők, pedagógusok és rendszergazdák szemszögéből is egy intézményi átállás támogatásához.
IKT és SNI
A sajátos nevelési igényű diákok, legyen szó akár a fogyatékkal élőkről (hallássérült, látássérült, mozgásában akadályozott), akár pszichológiai rendellenesség (részképesség-zavarok: diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia stb., pervazív fejlődési zavarok: autizmus stb.) miatt a tanulásban tartósan akadályozott tanulók speciális módszertani igényeinek támogatására számos lehetőséget nyújt az infokommunikációs technológia. Hazánkban számos lehetőség kiaknázatlan mind a gyógypedagógiai fejlesztés, mind az inklúzió terén.
A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók számára az informatikai eszközök új lehetőséget kínálnak arra, hogy egyéni tanulási útvonalakon haladjanak, illetve együttműködjenek társaikkal. Mind a diagnosztikában, mind a fejlesztésben, mind a mindennapi életvitel megkönnyítésében segítséget nyújthatnak az IKT nyújtotta lehetőségek. Rendszerszintű lényeges elemek:
- az informatikai infrastruktúra, a speciális eszközök, szoftverek és alkalmazások megléte,
- a szakemberek és szülők, a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató személyek módszertani és technikai felkészültsége,
- szakmai hálózat kommunikációjának támogatása,
- jó gyakorlatok kialakítása, megosztása, terjesztése.
Tervezett kutatás-fejlesztési projektünk egyik kiemelt területe az autizmus spektrumzavarral élő tanulók és az enyhe értelmi fogyatékos diákok inklúziója. Korábbi kísérletek mutatják, hogy a mobil alkalmazások alkalmazása az autizmus-spektrumzavarral érintett tanulók támogatására komoly lehetőségeket rejt, a mobil technológia gyors fejlődése következtében azonban a jelenleg legmodernebb technológia módszertani alkalmazási lehetőségeiről nincs elegendő tapasztalat.
A tervezett kutatás során használt mobil applikáció és a kutatás eredményeinek széleskörű terjesztése lehetővé teszi a mobil applikáció használatának elterjedését, továbbá a kutatás során létrejövő módszertanok alkalmazása lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű tanulók mélyebb inklúzióját a társadalomban. Az előkészítési szakaszban előállított mobil applikáció, a hozzá tartozó webes felület és mérőeszközök segítségével, tanulók bevonásával van lehetőség az m-learning SNI tanulók fejlesztésében betöltendő szerepét vizsgálni, kutatási tevékenységeket folytatni.
Virtuális oktatási környezetek
Az online és a virtuális tanulási környezetek és keretrendszerek térben és időben is fellazították a tanulás hagyományos kereteit. A virtuális környezetek oktatási alkalmazása kurrens oktatástechnológiai trend, amelynek hatását számos tanulmány mutatja be a neveléstudomány és a pszichológia területén is. A virtuális oktatási környezetek alkalmazása többek között olyan esetekben lehet célravezető, amikor az elsajátítandó tananyag kipróbálására, megélésére a való életben nincs lehetőség, mert az túl költséges vagy túl veszélyes lenne.
Nagy eszközigényű, elérhetetlen vagy veszélyes helyzetek szimulációs gyakorlatokkal helyettesíthetők, és egyúttal alkalmasak arra, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek mozgásszervi vagy más fogyatékkal élők, illetve bármilyen sajátos nevelési igényű tanulók számára. A virtuális környezet segítségével mégis életszerűvé tehető a tanulás. A kutatás-fejlesztési tevékenység része kutatás és osztálytermi kipróbálás pilot projekt keretében. A tesztelés eszközrendszerének megteremtése érdekében szükséges egy multifunkcionális, oktatási tevékenységek lebonyolítására alkalmas virtuális környezet kialakítása, fenntartása és karbantartása.
A nyílt oktatási tartalmak körében a nyílt, mindenki számára ingyenes kurzusok az élethosszig tartó tanulás leghatékonyabb eszközei közé tartoznak. Ilyen kurzusokat sok jónevű amerikai egyetem kínál, azonban Magyarországon csak néhány indult el, de azok is felsőoktatási területen csupán. E köznevelési kutatás-fejlesztési projekt fejlesztési eredményei, illetve a Sulinet virtuális iskola és továbbképző központ a kutatás-fejlesztés szellemiségének megfelelően széles körben hozzáférhető lesznek.
