Dr. Szvathné dr. Szalay Márta

A Nemzeti Tehetség Program
célkitűzései, tapasztalatai, eredményei

szm0

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI.13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

2011-ben – Magyarország soros EU-elnökségi tisztének betöltése idején – fogadták el azt a nyilatkozatot, melyben deklarálták a tehetség-ügy fontosságát, valamint elfogadták az Európai Tehetségnapra vonatkozó magyar javaslatot, hogy március 25-e, Bartók Béla születésnapja minden évben a kiemelkedő képességek ünnepe legyen.

Jogszabályi háttér:

  • 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról
  • 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről
  • 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról
  • 1119/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működéséről
  • 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009–2010. évi cselekvési programjáról
  • 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról
  • 1490/2013. (VII. 29.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2013–2014. évi cselekvési programjáról

A tehetséges fiatalok segítési formáinak megteremtése a teljes társadalom feladata, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek – horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve – biztosítják, hogy a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szervezetek, valamint a program megvalósításában résztvevő állami szervek számára egyértelműek és megvalósíthatóak legyenek a stratégiai célok.

A Nemzeti Tehetség Program általános alapelvei:

  • Hosszú távú szemlélet
  • Az értékőrzés elve
  • A sokszínűség elve
  • Az esélyteremtés elve
  • A folyamatosság és átjárhatóság elve
  • A kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve
  • A hatékonyság, fokozatosság elve
  • Felelősség és társadalmi felelősségvállalás elve
  • A tehetségsegítők megbecsülésének elve
  • A fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve

A tehetségek segítése stratégiai és átfogó célkitűzéseinek állandósága mellett a tehetségsegítésnek egyes célterületei, és az azokhoz kapcsolódó feladatok módosulhatnak, melyeket – a tehetségsegítés kiemelt helyzetének és alapvető célrendszerének változatlanul hagyása mellett – az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program kétévenként sorra kerülő időszakos áttekintése során végzi el. A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009–2010. évi cselekvési programjáról szóló 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló jelentést[1] az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság és a Sport- és turizmus bizottság az általános vitára alkalmasságot megtárgyalta, általános vitára ajánlja. A Jelentés az Emberi jogi bizottság tárgyalására vár.

Kiemelt fejlesztési területek

A 2009–2010. évi cselekvési programmal indultak el azok a tevékenységek, amelyek lerakták a 126/2008. (XII. 4.) OGY határozattal elindított Nemzeti Tehetség Program alapjait. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2010-es cselekvési programját meghatározó 1120/2009. (VII. 23.) Kormányhatározat megfogalmazta a kiemelt fejlesztési területeket, amelyek a ma is a Nemzeti Tehetség Program megvalósításának tartalmi pilléreit alkotják. A 2009-2010-es cselekvési program keretében először pályázhattak a közoktatás és a felsőoktatás tehetséggondozásának szereplői a Nemzeti Tehetség Program keretében.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozatban foglalt célok megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 3079/2008. Korm. határozat végrehajtására a Kormány a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében 2011–2012. évekre a kétéves kormányzati cselekvési program kiemelt fejlesztési területeiként az alábbiakat jelölte ki:

  • a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása,
  • az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése,
  • a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése,
  • a tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülése,
  • a tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése,
  • hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése,
  • a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.

A pályázatok kiírásában hatékonyan és eredményesen működik együtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET), illetve a Minisztérium háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI). Az OFI Nemzeti Tehetségfejlesztési Központja felel a Nemzeti Tehetség Program pályázatainak szakmai kidolgozásáért, a pályázatok sikeres lebonyolítása pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő feladata. A Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ – többek között – ellátja a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum működésével kapcsolatos feladatokat, összeállítja a pályázati tervet, melyet a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elé terjeszt, majd az Emberi Erőforrás Támogatáskezelővel együttműködve elkészíti a pályázati kiírásokat, ellátja a beérkezett pályázatok szakmai elbírálását, valamint a későbbi megvalósítás szakmai ellenőrzését.

A Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ 2012-ben jött létre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben azzal a céllal, hogy az Intézet tehetségsegítéssel kapcsolatos feladatait egyetlen szervezeti egységben lássa el, ezzel segítve a hatékonyabb működést.

A Központ létrejöttét követően két irodában végzi munkáját. A Nemzeti Tehetség Programiroda látja el a Nemzeti Tehetség Program szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, valamint az Arany János Programok (Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program) szakmai koordinációját. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács[2] Titkárságának feladata a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenység országos koordinálása, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák országos szervezése, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák központi szervezése, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és szakmai bizottságai működésének támogatása.

A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2013–2014. évi cselekvési programjának kiemelt fejlesztési területei:

  • a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása,
  • az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése,
  • a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése,
  • a tehetségsegítő személyek és szervezetek megbecsülése,
  • a tehetségtudatos és tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése,
  • a hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése, valamint
  • a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.

Új elemként jelennek meg a 2013–2014. évi cselevési programban:

  • az informatikai kompetenciák és a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák erősítésének támogatása a köznevelési intézményekben,
  • a magyar kulturális örökség, a hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása,
  • a hazai és határon túli tudományos diákköri tevékenységben részt vevő, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon részt vevő hallgatók pályakövetési rendszerének kialakításának támogatása,
  • a kiemelkedően tehetséges fiatalok erkölcsi és anyagi támogatása,
  • a tehetséggondozás területén a felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonásával végzett kutatómunka, az eredmények társadalmi hasznosulásának támogatása,
  • a határon túli magyar középiskolás tanulók Ady Endre ösztöndíjjal történő támogatása.

A 2013-as év kiemelkedő eseményei

A 2012. évi EMMI forrás – 34 pályázati kiírás keretében – 851 nyertes pályázatot támogatott 2013‑ban. Kiemelkedő eredmény – a tehetségsegítő programokban részt vevő tanulók/hallgatók és pedagógusok/szakemberek magas száma mellett – a programokba bevont szülők, a programokat támogató önkéntesek nagyarányú részvétele.

1. táblázat: A 2012. évi EMMI-forrás legfontosabb indikátorai

Indikátorok

Teljesített

A tehetségsegítő programban résztvevő tanulók/diákok/gyermekek száma

31 606

ebből fiú (fő)

19 425

A tehetségsegítő programba bevont határon túli hallgatók száma

223

ebből fiú (fő)

100

A versenyekre nevező tanulók száma

309 029

ebből fiú (fő)

167 997

Tehetséggondozó művészeti versenyen résztvevők száma

34 285

ebből fiú (fő)

11 791

A programba bevont együttműködő partnerek (intézmények) száma

6 126

A programba bevont együttműködő partnerek (szülők) száma

3 186

A tehetségsegítő programban résztvevő pedagógusok, szakemberek száma

23 268

A tehetségsegítő programba bevont határon túli pedagógusok, oktatók száma

112

A tehetségsegítő programot támogató önkéntesek száma

16 256

A kidolgozott tehetségsegítő programok száma

352

„Jó gyakorlatok” száma

286

A tervezett programok, szakmai rendezvények száma

1 859

Az eredmények nyilvános megjelenésének száma

5 526

A 2013-as év kiemelkedő eseménye volt az Európai Tehetségnap megünneplése 2013. március 25-én a Hagyományok Házában, az Év Talentuma Díjak átadása a Tehetségpark rendezvényen 2013. június 14-én[3], a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjak[4] ünnepélyes átadása 2013. augusztus 28-án a Nemzeti Színházban, melyről készült műsort a Duna Televízió is sugározta[5].

Az Új Köznevelés[6] 69. évfolyam 4-5. számának Nemzeti Tehetség Program mellékletében bemutatásra kerültek a Program eredményei.

A Magyar Tudományos Akadémián az Erdély falvaiból és szórványterületeiről származó, hátrányos helyzetű tehetséges diákokat támogató Nyilas Misi Tehetségtámogató Program alapításának 10. évfordulóján emlékülést tartottak 2013 májusában[7].

A komáromi Jókai Mór Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Komárom Város, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület és a Városi Művelődési Központ 2013. június 15-én a Jókai Napok kísérő rendezvényeként hirdette meg a VI. Kaszás Attila Versmondó Fesztivált.

„Nemzeti kincsünk a tehetség”[8] címmel megtartották az I. Vajdasági Tehetségnapot, melyen Dr. Várady Tibort és Rúzsa Magdit tüntették ki a Tehetségnagykövet címmel.

A kárpátaljai képzőművészek részére első alkalommal megrendezett Veres Péter alkotótábor témája: Beregszászi pillanatok – 2013 volt[9].

A XXXI. OTDK-n[10] 16 szekcióban 4628 pályamunkát mutattak be, ebből 519 első helyezést, 612 második helyezést és 466 harmadik helyezést osztottak ki a tagozati zsűrik. A rendezvény sorozat hivatalos zárására 2013. november 18-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor a Pro Scientia Aranyérmek átadásával együtt.

szm1

2. ábra: Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákra
(2003–2013) nevezett dolgozat

Jelentős emelkedés tapasztalható a határon túli hallgatók által a XXXI. OTDK-ra nevezett dolgozatok számában.

szm2

3. ábra: A határon túli hallgatók által OTDK-ra nevezett
dolgozatok száma (2003–2013)

A Nemzeti Tehetség Program társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerint – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján – a Nemzeti Tehetség Program kiemelt költségvetési előirányzatra a 2013. évi állampolgári rendelkezések együttes összege alapján 1 381 200 878 Ft-ot ajánlott fel 349 637 érvényesen rendelkező magánszemély a 2013. szeptember 10-i állapot szerint[11].

szm3

4. ábra: A Nemzeti Tehetség Program kiemelt költségvetési előirányzat
javra tett felajánlások összege (Ft)

Jelentős eredménynek tartjuk 2013-ban, hogy a 2012. évihez képest a felajánlók száma 55 948-cal nőtt, azaz ennyivel több magánszemély ajánlotta fel személyi jövedelem adójának 1%-át programjaink támogatására 2013‑ban, mint az előző évben.

 

[1] http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=11758

[2] http://otdt.hu/hu/

[3] http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/atadtak-ev-talentuma

[4] http://tehetseg.hu/bonisbona

[5] http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=770654

[6] http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/archivum/kozneveles-69-evf-4-5

[7] http://mta.hu/mta_hirei/a-tehetseg-vilagot-teremto-ero-131983/

[8] http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15071/

[9] http://www.karpataljalap.net/2013/06/27/megkezdte-munkajat-veres-peter-alkototabor

[10] http://otdt.hu/hu/cms/otdt/hirek/2013/06/27/pro-scientia-aranyerem-dijazottak-2013/

[11] http://nav.gov.hu/nav/szja1_1/kimutat/szja_1_szazalek_egyhazak_2013.html