Bella Tibor

A szakértői tevékenység jövőbeli lehetőségei

bt0

Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák!

Szeretettel köszöntöm Önöket a mai reggelen. Köznevelési rendszerünk hatalmas átalakításon ment keresztül és ezt az elmúlt két nap is komolyan bizonyította számunkra.

Én arról fogom Önöket tájékoztatni, hogy a közoktatási szakértőknek milyen jellegű feladatokat kell majd végezniük, illetve – mondhatnám így is – mi vár ránk. Egyik oldalról nagyon könnyű dolgom van, mert gyakorlatilag az elmúlt időszakban – igaz különböző előadásokban –- elhangzott minden lényeges dolog, másrészről szakértői szemmel egy-egy pontra szeretnék hangsúlyt helyezni, hogy mire figyeljünk, milyen módon szervezzük az életünket. Nos, tekintsük át együtt, hogy milyen feladatok várnak ránk, vizsgáljuk meg, mi maradt meg továbbra is a sokrétű feladatainkból. Gyakorlatilag nagyon sok minden megmaradt a kormányhivatalok által szervezett szakértői feladatokból, különösen a nem önkormányzati, nem állami fenntartású intézmények esetében.

Továbbra is állami feladat maradt, tehát szakértői közreműködést igényel a végrehajtása:

  • a működési engedélyt kiadásának;
  • az átszervezési ügyeknek;
  • a pedagógiai ellenőrzéseknek;
  • a szakmai vizsgák lebonyolításának.

Az Oktatási Hivatal szakértői névsorából bízza meg az adott szakterületen kompetens kollegákat a kormányhivatal. Van azért néhány más terület is, amelyek nem ennyire kötött szigorú feladatot jelentenek:

  • Az EU-s pályázatokban való részvétel – ugyan ez változóban van és nagy kérdőjel, hogy a következő európai költségvetési időszakban milyen jellegű programokat pályáztatnak meg és abban a szakértők milyen módon vehetnek majd részt, de bizonyára szükség lesz pedagógiai szakértésre, a szaktudásunkra.
  • A tankönyvek akkreditálása továbbra is jelentős feladata marad az ebben képzetteknek.
  • A pedagógus-továbbképzési programok akkreditálása is szakemberek közreműködését igényli.
  • Továbbra is lesznek képzések, előadások.

Ezek mind-mind a feladatkörünkben megmaradó elemeket jelentik.

Viszont indul egy teljesen új terület, amiről már nagyon sokat hallhattunk. Ennek az új területnek a neve: pedagógia szakmai ellenőrzés (röviden: tanfelügyelet), illetve a pedagógus minősítés feladatai.

Van számunkra, egy nagyon fontos jogszabály, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, amelyet az elmúlt napokban sokszor idéztek, de ebből én néhány olyan dolgot szeretnék kiemelni, ami kimondottan a szakértőkre vonatkozik, vagy kifejezetten a szakértők életét fogják szabályozni. Ilyen például:

  • a 4. § (5), amely azt mondja ki, hogy mesterpedagógusok vehetnek részt az országos pedagógia szakmai ellenőrzésben, minősítésben. Sőt, kimondja még azt is, hogy munkaidő-kedvezményben fognak részesülni és ez a munkaidő-ked­vezmény nem is olyan kevés, ha belegondolunk, hiszen a tanárok esetében tizennyolc tanórában (az óvodapedagógusok esetében pedig huszonöt tanórában) maximálja a kötelezően megtartandó órák számát.
  • Szervezési szempontból – gondoljunk bele – milyen óriási logisztikára lesz majd szükség, mert egy napra kell majd koncentrálni egy-egy szakértő azon tevékenységét, amely során a munkáját valamely kulső helyszínen tudja végezni. Tehát az iskolai, óvodai, intézményi elfoglaltságában lenne kell egy szabad sávnak.
  • A jogszabály kimondja, hogy legfeljebb huszonöt alkalommal kell részt vennie ezeknek a pedagógusoknak szakértői munkát végeznie, a kell szó is fontos és a huszonöt is. Ha belegondolunk ez a 25 egy viszonylagosan reális szám. Egy tanév általában harminchét tanítási hétből áll. Egy héten egy napot kap az illető kollega, tehát egyszer fogja hetente végezni ezt a munkát és az iskolai, óvodai életnek vannak olyan szakaszai, amelyekben nem biztos, hogy célszerű egy külső szakértőnek is megjelenni, hogy az éppen túlzsúfolt program része legyen. Ilyen mondjuk: a tanévnyitás, tanévzárás vagy a félévi zárási időszakok. Nyilvánvalóan ki kell vegyük ezeket heteket, és máris látható, hogy azért a huszonöt egy reális értéknek tűnik. Milyen feladata van végül is a pedagógiai szakértőknek ezen az új területen? A tanfelügyelet ellátása, illetve a minősítés. A konferencia résztvevői előtt nem kell részleteznem, hogy mi a belső tartalma ezeknek a munkáknak, hiszen a konferencián már részletekre is komoly betekintést nyertünk.
  • A tanfelügyelet jelentheti a pedagógusnak az ellenőrzését, az intézmény vezetőjének ellenőrzését, illetve az intézmény egészének az ellenőrzését. A minősítő pedig természetesen pedagógusok munkájáról állít ki szakértői véleményt.

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben, a 7. § tartalmát emelném ki, amely a minősítő bizottságok összetételét határozza meg. Az elnök – aki egy közoktatási szakértő – az Ország szakértői névjegyzéken szerepel és azon a felkészítésen is részt vett, amely feljogosítja, hogy ilyen feladatokat elvégezzen.

  • A minősítő bizottság tagjai közül az egyik – minősítő vizsga esetén – valamely pedagógusképző felsőoktatási intézmény javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben is részt vett. A harmadik személy az intézmény vezetője, aki az adott intézmény nevében a pedagógiai munkáért felel. Tehát itt azt hangsúlyoznám, hogy azért nagyon fontos a vezetőnek a jelenléte, vagy részvétele ebben a munkában, mert a jogszabály őt tette teljes mértékben felelőssé az intézményben folyó pedagógiai munkáért. Akkor viszont igenis vegyen részt a minősítésben, és komolyan tudja képviselni az intézményt és az ott dolgozó pedagógus érdekeit, ez egy nagyon fontos dolog.
  • A minősítési eljárásban, amikor már Pedagógus II., illetve a többi fokozatban fognak kerülni a kollegák egyetlen egy kis kivétellel térnek el az előbbitől – ami plusz benne a kutatótanár fokozathoz – a Magyar Tudományos Akadémia által delegált tag is részt vesz a minősítésben. Hiszen fontos, hogy az ő kutató munkáját hozzáértő szakértő tudja minősíteni-értékelni és elismerni.
  • Természetesen egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt az illetékes egyházi intézményfenntartó kéri fel. A köznevelési szakértőt az illetékes egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan.
  • A jogalkotó még arra is gondolt, hogy a földrajzi távolságra is ügyeljünk. A jogalkotó szándéka az, hogy minden szakértő esetében figyelembe kell venni – bizonyos korlátokon belül természetesen –, hogy a szakértő működési területének földrajzi távolsága ne legyen túl nagy.
  • Az is egy nagyon lényeges tényező, a szakmai hozzáértésnek és a felelősségnek egyik mutatója, hogy mindig a magasabb fokozatban lévő szakértő fogja elvégezni az alacsonyabb fokozatból érkező kolléga minősítését. A másik nagyon-nagyon fontos kérdés a szakmaiságon belül, hogy a minősítésben a három személyből egy személy az adott kollega szakjának megfelelő szakvégzettségű pedagógus/szakértő legyen az óvodától egészen a középiskola végéig.

Nem tudom mennyire figyeltek fel, az átmeneti rendelkezésekre, pedig nagyon-nagyon fontos dolgok vannak benne. Például:

  • A miniszternek lehetősége van, hogy pályázatot írjon ki mester pedagógus fokozatra történő besorolásra. Hogy mikor fog ez bekövetkezni, azt nem tudjuk, de megvan a lehetőség és az, hogy a rendszer jól tudjon működni, ahhoz egyébként nyilvánvalóan be is kell, hogy következzék belátható időn belül tehát maga a rendszer követeli meg, hogy ez létrejöjjön. Bizakodhatunk abban, hogy első körben mindenképpen szakértők fognak bekerülni, a mesterfokozati részbe, hiszen nekik nagyon nagy felelősséggel és nagyon nagy szaktudással kell rendelkezniük, ahhoz, hogy ez a hatalmas új rendszer hatékonyan és jól tudjon működni.
  • A 6. § azok a feltételeket tartalmazza a mesterfokozatra pályázók esetében. Például, hogy tizenöt év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával kell rendelkezni, illetve az országos szakértői névjegyzéken rajta kell lennie, illetve vállalja a részvételt azon a hatvanórás felkészítésen, amely majd képessé teszi, hogy az új rendszert átlássa és annak megfelelően dolgozni tudjon, továbbá vállalja, hogy külön díjazás nélkül végzi ezeket a feladatokat. A külön díjazás nélkül kijelentésnél egy pillanatra megállunk. Első pillanatban meghökken az ember, hogy „hoppá”, akkor én kapok egy komoly erkölcsi elismerést, mert azért ez az, de mellette nem fogják ezt a munkámat elismerni. De igen: a mesterpedagógus fokozatba való átlépés egy jelentős bértöbbletet jelent. Azért ezt ne felejtsük el. Főleg, ha a Pedagógus I-hez viszonyítjuk. Tehát ez egy nagyon fontos dolog. A másik, hogy legfeljebb huszonöt alkalommal kell ezt elvégezni, tehát huszonöt héten át végzem a feladatot, de a bérben lévő többletfinanszírozás az egész évre szól, tehát tizenkét hónapra. Aztán nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az eddigi esetekben, amikor szakértői feladatot végeztünk, akkor a ledolgozott negyven óra után éjszakánként végeztük ezeket a feladatokat, ha helyszínen kellett lennünk, ugye valahonnan elcsíptük a feladatvégzéshez az időt. Most órakedvezményben részesülünk, méghozzá elég jelentősben. Nos, ha ezeket mind-mind figyelembe vesszük, akkor azért máris érthető, hogy abban az esetben, aki olyan szakértő, hogy mester pedagógusi fokozatba került és ezt a munkát végzi – mert másként is kerülhet ide –, akkor gyakorlatilag ezzel a fokozatban járó pénzösszeggel, illetve munkaidő kedvezménnyel ismerik el ezt a munkát.
  • A következő pont pedig arról szól ha valaki nem szeretné ezt a munkát végezni, valamely oknál fogva, akkor nyilvánvalóan visszasorolják abba a fokozatba, ahol előtte voltak, természetesen a jogszabályban meghatározott fizetési kategóriába, az ugye nem változott, mert az nem ettől függő elem.
  • Még egy nagyon-nagyon fontos dátum van, itt az átmeneti rendelkezések esetében, a 2015. december 31-ei dátum, amely addig egy kivételt tesz, lehetőséget biztosít arra, hogy ez a hatalmas rendszer be tudjon indulni. Azt mondja, hogy ebben az esetben a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. kategóriába besorolt kollegáink is részt vehetnek az ellenőrzésben. (Most jelentkeznek, ahogy hallhattuk a tegnapi napon is – ha 2014. április 30-áig, feltöltik a portfóliót, akkor azok a kollegák, akik megfelelnek a feltételnek, tehát szakvizsga stb., az előbb felsoroltak szerint, akkor ebben az esetben ők is bekerülhetnek a Pedagógus II-be, és majd csak 2018-ig kell minősítésen átesniük.) Azok a kollegák, akik a Pedagógus I-ben vagy Pedagógus II-ben vannak és országos szakmai ellenőrzésben vehetnek részt, illetve minősítő vizsgát végezhetnek abban az esetben, ha elvégzik a felkészítést és teljesítik az összes többi feltételt, amit kiírnak mindenki másnak.

Azért vannak még aggályok is, vannak felmerülő kérdések is. Néhányat szeretnék kiemelni például:

  • Mikor fog indulni az egész rendszer?
  • Hogy indítjuk be?
  • A kidolgozás természetesen folyamatban van, november hónapban – minden valószínűség szerint – elindulhatnak a felhívásra a jelentkezések, és akkor a következő kérdés az lehet, hogy lehet ebbe bekerülni?
  • Mit kell tenni ezért?

Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, amit a feltételeknél az előbb felsoroltam. Ha mindez megvan és a felhívás is megjelenik (például az www.oktatas.hu portálon), jelentkezzen. Az egyesületünk mindenképpen értesíti tagjait arról, amikor a folyamat elindul. Melyek a leglényegesebb szempontok:

  • Nem jelent automatikus lehetőséget a szakértői névjegyzéken szereplés, hanem külön kell jelentkezni.
  • Kell e portfóliót készíteni például a szakértőknek, ahhoz hogy elindulhasson a hatvanórás képzésen? Igen, kell, sőt a felhívásban a részletek le lesznek írva arról, hogy mit kell feltöltenie majd a portfóliójába. Tehát aki ilyen munkában részt szeretne venni, az már most kezdje a portfólióját összeállítani, legyen készenlétben, hogy az adott időszakban kényelmesen tudja kiválogatni belőle a számára tetsző, vagy az éppen igényelt dokumentumokat, illetve iratokat.
  • Lesz-e feltétele a tanfelügyeleti vagy pedagógusi minősítési szakértői csoporthoz való tartozásnak egyáltalán, hogy ezen elinduljon. Természetesen, már jogszabály is feltételeket ír elő, például, hogy szakvizsgával rendelkezzen és így tovább. Tehát van és bizonyára lesz új feltétel. Nyilván, ezt is meg fogjuk tudni, amikor a kiírás megjelenik.
  • Kinek és mibe fog ez kerülni? Itt két részre bontanám, nemcsak a szakértőkről beszélnék. Nézzük meg a minősítés kapcsán, hogy kell-e azoknak a kollegáknak fizetni, akik a minősítésben vesznek majd részt. Az első kötelező minősítés alkalmával nem kell fizetni egyetlen kollégának sem. A további alkalmakkor már igen, illetve minden további nem kötelező, tehát a Pedagógus II-ből mesterpedagógus és kutató tanári fokozatba kerülés, az már mindegyik finanszírozott azaz önköltséges, tehát mindenki maga finanszírozza annak az eljárásnak a költségeit. Nézzük a szekértőknek kell-e fizetni. Az egy nagyon fontos tényező, a szakértők számára a finanszírozásnál a 60 órás képzés ingyenes. Viszont az Oktatási Hivatal számára az eljárási díjat fizetni kell, mert egy új szakterületről van szó.
  • Lehet-e valaki szaktanácsadó, vagy szakértő is egyszerre? Jogszabályilag nem tiltott, jelenleg is előfordul. Elég jelentős a két halmaznak a metszete, viszont azért elgondolkodtató az – és ezen mindenkinek érdemes egy kicsikét töprengeni –, hogy igazából ő melyiket szeretné. Ha valamelyik mellett elkötelezi magát, akkor a másik feladatra – nem azért mert jogszabály tiltja és nem arról az erkölcsi tételről beszélek, hogy ahol szaktanácsot adok, ott nem fogok minősíteni vagy ellenőrizni, vagy pont fordítva – nem lesz valószínűleg elegendő ideje. A szaktanácsadókra ugyanazon feltételek fognak érvényesülni, mint a szakértőkre, hiszen együtt is szerepelteti a jogszabály őket. Ami azt jelenti, hogy azon munkaidő kedvezményben, amikor ő szaktanácsot ad valamilyen kollegának valamelyik intézményben, akkor az ő ideje lekötődött. És nincs módja, hogy az ellenőrzésben részt vegyen, illetve fordítva is. Ha pedig így gondolkodunk, akkor valószínűleg döntenünk kell, hogy melyiket szeretnénk. Mivel mindegyik pénzbe kerül, természetesen ezért érdemes ezt végig gondolni, hogy akkor most melyik területet válasszam.
  • Mit tehetünk, lehet e valamilyen módon felkészülni erre a feladatra? Nagyon sok információt hallottunk most arról, hogy az adott szakértés elvégzése milyen eljárásrenddel és milyen standardokkal történhet, ez majd a kézikönyvben megjelenik, de ezt még nem tudjuk, hogy milyen módon. Az általános szakértői feladatokat (például: dokumentum-ellenőrzés vagy a dokumentumok koherenciájának vizsgálata vagy egy óraelemzés), azok menetét, a dokumentumok elkészítésének, egy tanmenet felépítésének a munkafolyamatát bizony-bizony fel lehet eleveníteni, és lehet rutint szerezni, például óralátogatásokkal (egymáshoz elmegyünk és komolyabb elemzéseket végzünk), azért hogy rövid idő alatt, rutinszerűen, jó szemmel találjuk meg a kollegáink értékeit és pedagógusi mivoltukat.

Néhány aggodalmat is szeretnék elmondani:

  • Nyugdíjas szakértők esetében, nem tisztázott sem az alkalmazásuk, sem a megbízatásuk, sem a díjazásuk. Miért? Hát a díjazás azért, mert nincs bent a rendszerben (nincs fizetésük). Alkalmazásuknál pedig akadály egy magasabb jogszabály, ami gátat szab erre. Ezügyben mi elindítottunk egy kezdeményezést az EMMI-ben, hogy ezt vizsgálják felül.
  • Aztán a nem oktatási intézményben dolgozóknál ugyan ez a helyzet. Tehát ott megint a finanszírozás, az idő – nem tud órakedvezményt adni – és így tovább. Illetve a megbízatással is baj van, hiszen nincsen finanszírozói háttér.
  • A vezetőknél, a vezető-helyettesek esetében az órakedvezményt nem tudjuk érvényesíteni, tehát ezen tovább kellene gondolkodnunk, mert ez így nem megoldott kérdés.
  • Gondot okoz a különböző szakértői listák kérdése. Tisztázzuk egy szakértői lista létezik vagy több. Ezeket szoktuk keverni, ezt tisztába kellene tennünk magunkban is, és egyébként is meg kellene ezt a kérdést oldani. Tehát én itt arra gondolok, amikor volt a TÁMOP pályázat keretén belül, mondjuk a komplex szakértők csoportja, ugye az kimondottan egy bizonyos szakterületre lévő külön képzéssel oldották meg. Például az elmúlt időszakban „nagy sikert” aratott a Kataszter lista rendszere. Természetesen egy szakértői nyilvántartás létezik több szakterülettel. Tehát azt hiszem, hogy ezeket tisztába kell tenni, mert ez félreértéseket okoz.
  • Szintén elindítottunk egy kezdeményezést, hogy azok a szakértők, akik már szakértők, és egy új szakterületet kapnak, ez az új szakterületre az eljárás díja ne annyi legyen, mintha először kerülne be. Kértük, hogy mérsékeljék, talán sikerülni fog.
  • Kiemelten fontos az, hogy nagyon felelősségteljes munkát kell végeznünk. Ez a felelősségteljes munkavégzés azzal is jár, hogy a megfelelés és az elismerés együtt járjon. Azért valljuk be őszintén, az a kollega, aki szakértő és mesterpedagógus lesz, ez egy nagyon komoly szakmai elismerés is. Tehát ez ezért nagyon fontos. Azért helyeztük fókuszba a pedagógust, mert a köznevelés teljes átalakítása a gyermekek minél optimálisabb neveléséért–oktatásáért történik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.