Merklné Kálvin Mária

A köznevelési feladatok ellátásának megosztása

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Egy ilyen rendkívül tartalmas konferencia végén talán nem haszontalan összefoglalni, hogy melyek azok a szervezetek, közigazgatási szervek, intézmények, akik részt vesznek a köznevelés 2011 óta megújuló rendszerében, milyen kapcsolatban állnak egymással, hogyan kapcsolódik az Önök mindennapi tevékenysége hozzájuk. Mivel a kormányhivatalok működéséről a konferencia eddig elhangzott előadásaiban érintőlegesen esett szó, inkább csak bizonyos kapcsolódási pontokon, viszont mindennapi tevékenységükben Önök együttműködnek velünk, sok közös feladatunk van az intézményekkel, ezért talán hasznos lesz megismerkedni ezzel a tevékenységgel.

Milyen nagy reformoknak vagyunk ezekben az években tanúi?

A 2011. év a köznevelés és a közigazgatás reformjának kezdő időpontja. 2011 decemberében fogadta el az Országgyűlés a köznevelésről szóló CXC. törvényt, amely a magyar oktatásügy megújításának szabályozásaként jelent meg. Ugyanebben az évben, január 1-jén kezdődött átfogó reform keretében a közigazgatás átszervezése, amelynek első lépéseként létrehozták a kormányhivatalokat. A 19 megyei és a fővárosi kormányhivatal kialakításának éve volt ez, 20 kormányhivatal kezdte meg működését.

Hogyan is kapcsolódik a köznevelés és a közigazgatás reformja egymáshoz? A kormányhivatalok törzshivatalában Oktatási Főosztály került kialakításra a köznevelési feladatok ellátására. A kormányhivatalok közigazgatási szervek, szervezetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányításával végzik feladataikat. A köznevelési feladatok ellátásának szakmai irányítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja.

A közigazgatás reformjának újabb fontos lépése a 2013. év. Ez év január 1-jén létrejöttek a járási hivatalok, amelyek a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek. A fővárosban minden kerület egy járási hivatalként működik. A közigazgatási reform célja az volt, hogy minél közelebb kerüljön az ügyek intézése az állampolgárokhoz. 2013. január elsején a köznevelésben is hatalmas változás következett be, hiszen a köznevelési intézmények bizonyos körének a fenntartói feladatait az állam vállalta át. A fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A köznevelés és a közigazgatás reformjához kapcsolódott az önkormányzati reform is, hiszen az intézményfenntartói feladatok átszervezésével a helyi önkormányzatok feladatellátása megváltozott. Az önkormányzat – közneveléssel kapcsolatos – kötelező feladatai közé már csak az óvodai ellátás került, kimaradt belőle az alapfokú oktatás és az önként vállalható feladatai közül pedig minden iskolai feladatellátás kikerült.

A köznevelési intézmények fenntartói, működtetői:

• Állam – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, egyetem (például: ELTE,) minisztérium (például: VM)
• Önkormányzat (települési, nemzetiségi)
• Egyház
• Alapítvány, közalapítvány, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó

Tekintsük át, melyik szervezet milyen intézménytípus fenntartója lehet!

Az egyházi és magánfenntartók mindenfajta intézménytípust tarthatnak fenn, alapító okiratuk és működési engedélyük szerint.

A helyi önkormányzatok az óvodák fenntartói lehetnek, illetve iskolák működtetői. Az iskolákkal kapcsolatos működtetői feladatokat megállapodás alapján látják el, amelyet az állami fenntartóval kötöttek. A fenntartói feladatok átszervezése kapcsán belépett egy új fogalom a köznevelés rendszerébe, ez pedig a működtető fogalma.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az iskolák fenntartójaként a szakmai feladatellátását irányítja, ellátja a gazdálkodási feladatokat, munkáltatói jogokat gyakorol. A KLIK lehet fenntartó és működtető is abban az esetben, ha az önkormányzat a működtetői feladatokat nem vállalta. Lehet csak fenntartó, abban az esetben, ha az önkormányzat a működtető. A működési egységei:

• a központ,
• a megyeközponti tankerület,
• a járási illetékességű tankerületek.

A központ az irányítói feladatokat látja el, a megyeközponti tankerületekhez a szakképzést folytató köznevelési intézmények, a kollégiumok, a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a pedagógiai szakszolgálat, a tankerületekhez az általános iskolák, az alapfokú művészeti iskolák és a gimnáziumok tartoznak.

Az állami fenntartásban nem egyedül a KLIK működik közre, hanem például egyetemek – a gyakorló iskolák fenntartói – vagy minisztériumi szerv, mint például a Vidékfejlesztési Minisztérium, aki számos szakképző intézmény fenntartója.

A KLIK szervezeti felépítése és működése

Központ – Budapesten működik, az irányítási feladatokat látja el.

Megyeközponti tankerület – a megyeszékhelyen működik, kivétel Pest megye, ahol a megyeközponti tankerület Cegléden működik. Feladatai között szerepel a megyében működő szakképző intézmények, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatot, pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmények és emellett ellátja az adott járás területén az általános iskolák, a gimnáziumok és az alapfokú művészeti iskolák fenntartását és bizonyos esetekben működtetését is.

Tankerület – általában a járási székhelyen működik, és az adott járás illetékességi területén látja el az általános iskolák, a gimnáziumok és az alapfokú művészeti iskolák fenntartását, bizonyos esetekben működtetését is.

A települési önkormányzat közneveléssel kapcsolatos feladatai

A helyi önkormányzatok 2013. január 1-eje óta fenntartói feladatokat csak az óvodák tekintetében látnak el.

Ezek a feladatok:

• Az óvodai ellátás biztosítása.
• Óvodáztatási támogatás.
• Az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartása, adatszolgáltatás (KH).
• A HHH gyermekek, tanulók nyilvántartása, adatszolgáltatás (Jogszabály: A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet 29. § (1)

„A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat – a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében – minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja”

A HHH helyzet meghatározásával kapcsolatban felhívnám a figyelmüket, hogy a gyermekvédelmi törvény 67/A. § alapján a fogalmi meghatározás megváltozott.

• A nemzetiséghez tartozók jogainak biztosítása az óvodai nevelés során.
• A gyermekek védelme helyi rendszerének kiépítése, működtetése, a gyermekek ellátásának megszervezése.

A 2013. január 1-jén, a köznevelési feladatellátásban bekövetkezett átfogó reform alapján az önkormányzat az iskolák vonatkozásában – az állami intézményfenntartóval kötött megállapodás alapján – működtetői feladatokat láthat el.

A működtetői feladatok lehetnek:

• köznevelési feladatok – eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása,
• üzemeltetési, karbantartási feladatok – az iskola épületek tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírásoknak megfelelő állapotának biztosítása.

A kormányhivatal közneveléssel kapcsolatos feladatai

A járási hivatalhoz rendelte a jogszabály a köznevelési feladatokkal kapcsolatos nyilvántartási és hatósági feladatokat a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatban. A feladatok ellátása során együttműködik a helyi önkormányzattal, a tankerülettel és a fővárosi/megyei kormányhivatal oktatási főosztályával, a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel, egyénileg a kiskorú tanköteles tanulók szüleivel és az érettségi vizsgát lebonyolító középiskolákkal.

A járási hivatal feladatai:

• A tanköteles korú gyermekek (tanulók) nyilvántartása (Nkt. 45. § (8)).
• A tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás megküldése az állami intézményfenntartó központ (KLIK tankerület) útján a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes iskolának (Nkt. 45. § (10)).
• Gondoskodás a tankötelezettség teljesítéséről (általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás; az általános iskola utolsó évfolyamán végzett, középfokú intézménybe fel nem vett tanulók esetében).
• A szülő kötelezése, hogy gyermekét szakértői vizsgálatra elvigye (Nkt. 47. § (6)).
• A sajátos nevelési igényű tanulók szakvéleményének fellebbezésével kapcsolatos elsőfokú eljárás.
• Szabálysértési eljárás lefolytatása – a járási hivatal az általános szabálysértési hatóság.
• Igazolatlan mulasztással kapcsolatos eljárás (Nkt. 45. § (9) – a tanuló 30 és 50 óra igazolatlan hiányzása esetén szabálysértési eljárást indít).
• Rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos egyes feladatok (Nkt. 30. § (5) a)).
• Az érettségi vizsga feladatlapjainak elosztása – a korábbi években a körzetközponti jegyzők feladata volt. A járási hivatal ebben a faladatban szorosan együttműködik a megyei kormányhivatal oktatási főosztályával. Az oktatási főosztálynak a feladatlapok elosztásában az Oktatási Hivatallal kell együttműködnie.

Az oktatási főosztály feladatai:

• a hatósági (az egyházi és magánintézmények nyilvántartása, működésük engedélyezése, a hatósági és törvényességi ellenőrzések lefolytatása, az egyes tanulókkal kapcsolatos ügyintézés és jogorvoslati eljárások lefolytatása) és
• a vizsgaszervezési (az érettségi vizsga, továbbá a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgák megszervezése) feladatok.

Tekintsük át részletesen a feladatokat!

1. Hatósági feladatok
   1. Nyilvántartás
      1. Nyilvántartásba vétel – az egyházi és magánintézmények a nyilvántartásba vétellel jönnek létre. A nyilvántartásba vétel és annak módosítása, a fenntartó kérelmére induló eljárás, amelynek eredményeképpen nyilvántartásba vételi határozatot ad ki a kormányhivatal.
      2. Nyilvántartás vezetése – az adott megyében működő egyházi és magánintézmények jegyzékének vezetése.
   2. Engedélyezési eljárások
      1. Egyházi és magánintézmények működésének engedélyezése – az adott megye területén (illetékességi terület) működni kívánó vagy már működő intézményekkel kapcsolatban lefolytatott eljárás. A nyilvántartásba vett intézmény fenntartója kérelmet nyújt be az oktatási főosztályhoz abban az esetben is, ha új intézményt kíván indítani és akkor is, ha a már működési engedéllyel rendelkező intézmény adataiban, tevékenységében módosítást kíván tenni. Az eljárás a működési engedélyezési határozat kiadásával vagy bizonyos esetben a kérelem elutasításával zárul. Ezekhez a kérelemre induló eljárásokhoz nincs formanyomtatvány, tehát a fenntartónak kell pontosan megfogalmaznia, hogy mi a kérelem tárgya.
      2. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély iránti kérelemmel az iskolarendszeren kívül működő, szakképzést folytató intézmény fenntartója fordulhat a kormányhivatalhoz. Ebben az esetben a kormányhivatal szakképzési szakértőt kér fel közreműködésre az eljárásban, akinek személyével kapcsolatban az illetékes szakminisztérium véleményét is kikéri.
      3. A magántanulói státusz engedélyezésének ügyében annak az iskolának az igazgatója fordul a kormányhivatalhoz, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Amennyiben az igazgató úgy ítéli meg, hogy a tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése esetében nem biztosított a tanulmányok befejezése, a kormányhivatalhoz fordul. A kormányhivatal az eljárásban kikéri a tanuló lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat és a járási hivatal szociális és gyámhivatalának véleményét, és ezek alapján hozza meg a döntést. A döntést határozatba foglalja, amellyel kapcsolatban a tanulónak (szülőnek) jogorvoslati lehetősége van, ha nem ért egyet vele. A fellebbezést az Oktatási Hivatalnak kell címezni, mivel ő a másodfokon eljáró hatóság, de a határozatot kiadó kormányhivatalhoz kell benyújtani a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
      4. Korkedvezményes iskolakezdés – a vonatkozó jogszabályok szerint a gyermek abban az évben, amelyben betölti a hatodik életévét (augusztus 31-ig), tankötelessé válik. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke – aki szeptember 1-je és december 31. között tölti be a hatodik életévét – ennél korábban megkezdhesse tanulmányait az általános iskola első évfolyamán, a kormányhivatalhoz fordulhat kérelmével. A kormányhivatal a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének alapján helyt ad a szülő kérelmének, amennyiben a szakvélemény azt támasztja alá, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
   3. Intézmény kijelölés a tankötelezettség teljesítésére
      1. A fegyelmi határozattal az iskola látogatásától eltiltott tanulók

Amennyiben a tanuló súlyos fegyelmi vétséget követ el és a vele kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatására létrehozott bizottság azt a döntést hozza, hogy eltiltja az iskola látogatásától, a szülőnek 15 napot biztosít a vonatkozó jogszabály arra, hogy gyermeke számára másik intézményt keressen. Ha a szülő az előírt idő alatt nem talál befogadó intézményt, akkor az iskola igazgatója a kormányhivatalhoz fordul. A kormányhivatal dönt – határozatban – arról, hogy a tanuló melyik intézményben teljesítse tankötelezettségét. Döntése során figyelembe veszi, hogy az intézményt a tanuló a lakóhelyéről úgy meg tudja közelíteni, hogy be tudjon érkezni a tanítás kezdetére. Külön figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az új intézmény kijelölésére, hiszen esetükben a szakértői és rehabilitációs bizottság jelöli ki azt az intézményt, amely az alapító okirata alapján el tudja látni őket. Ebben az esetben a kormányhivatal kikéri a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét az intézmény kijelöléshez. Sajnálatos, hogy sajátos nevelési igényű és az adott intézmény utolsó, befejező évfolyamára járó tanulók esetében is születnek az iskolákban ilyen döntések. A szakképző intézményben tanulók esetében azt is figyelembe kell venni az új intézmény kijelölésre irányuló döntés meghozatalakor, hogy milyen szakmát tanult a tanuló.

1. A kötelező felvételt biztosító általános iskolába történő felvétel

A kormányhivatal határozza meg az illetékességi területén működő településeken az iskolai körzethatárokat. Az előírt időpontban a tankötelessé váló gyermekeket abba az iskolába kell beíratni a szülőnek, ahová a lakóhelyük (ennek hiányában tartózkodási helyük) szerint tartoznak. A körzethatárok kijelölése az intézményre ró kötelezettséget, vagyis neki minden, a körzetébe tartozó tanulót fel kell vennie. A felvételt helyhiányra hivatkozva utasíthatja el. A túljelentkezés esetén lefolytatandó eljárást a vonatkozó jogszabályok előírják. A szülő dönthet úgy, hogy nem a körzetes iskolába íratja gyermekét, élve a szabad iskolaválasztás jogával. Az az iskola, amelyik olyan gyermeket vett fel, aki nem a felvételi körzetébe tartozik, ezt a tényt – a tanuló adataival – írásban jelzi a gyermek lakóhelye szerint illetékes járási hivatal részére, aki felügyeli a tankötelezettség teljesítését.

1. Intézmény kijelölés a Köznevelési Híd-programhoz kapcsolódóan

A Köznevelési Híd-program a 2013/2014. tanévben volt első alkalommal szervezhető. A programban részt vevő köznevelési intézményeket a KLIK jelölte ki és honlapján nyilvánosságra hozta. Ezzel meg is szűntek az ún. kötelező felvételes szakiskolák, középiskolák. A vonatkozó jogszabályok előírják, hogy milyen intézménytípusban, mely korosztályba tartozó tanulók számára kell megszervezni ezt az oktatási formát. A tanulónak a szülő által aláírt Jelentkezési lapot kell benyújtania abba az általános iskolába, ahová járt. Az általános iskola június 20-áig jelzi a megyeközponti tankerületnek a jelentkezési lapok megküldésével, hogy kik azok a tanulók, akik tanulmányaikat ilyen módon folytatják tovább, illetőleg értesíti a járási hivatalt, hogy a tankötelezettség teljesítése hogyan történik. A megyeközponti tankerület szervezi meg a programban történő részvételt, majd megküldi a programba ténylegesen beiratkozott tanulók adatait a kormányhivatal oktatási főosztályára, aki erről tájékoztatja a járási hivatalt. Ha a kijelölt intézményben a Híd-programot a jelentkezők alacsony száma miatt – kevesebb, mint 8 fő – nem tudják indítani és a tanulók, akik ide jelentkeztek, nem tudják megkezdeni tanulmányaikat, akkor a kormányhivatal oktatási főosztálya jelöl ki olyan iskolát számukra, ahol tankötelezettségüket teljesíthetik.

4. A másodfokú hatóságként ellátott feladatok

A jogorvosatok kezelésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a tanuló nem ért egyet az ügyében meghozott döntéssel, akkor fellebbezést nyújthat be. A döntést tartalmazó határozatnak minden esetben kell kioktatást tartalmaznia a jogorvoslati lehetőségről. Ismertetni kell, hogy hány napon belül, hová (kinek címezve és melyik hivatalhoz) nyújthat be fellebbezést az érintett. A kiskorú tanuló hivatalos ügyeiben a szülő jár el, mint törvényes képviselő, vagyis ő írja alá a beadványt. A nagykorú tanuló a saját aláírásával nyújtja be az ügyeivel kapcsolatos iratokat. Erre különösen az érettségiző diákoknál kell figyelni, hiszen közülük jó néhányan a vizsgák időpontjában már nagykorúak. Helyettük a szülő csak abban az esetben írhat alá beadványt, ha arra írásban meghatalmazzák.

A másodfokú eljárások:

1. Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása

A vizsgabizottság döntése ellen – amennyiben a bizottságot nem a kormányhivatal működteti – a döntést követő öt napon belül a vizsgát szervező iskola igazgatójához benyújtott fellebbezéssel lehetséges eljárást kezdeményezni. Az igazgató a jogorvoslati kérelmet a vizsga összes iratával és a vizsgabizottság elnökének nyilatkozatával együtt haladéktalanul (a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel) megküldi a kormányhivatalnak, aki három munkanapon belül elbírálja a kérelmet és határozat formájában döntést hoz. Abban az esetben, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, az igazgató a kérelmet az Oktatási Hivatalhoz küldi meg. A kormányhivatal és az Oktatási Hivatal döntése ellen – ha nem ért egyet – a vizsgázó a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásban a kormányhivatal/Oktatási Hivatal – a bíróság kérésére – a vizsgázó ügyében, a vizsgáztatás során keletkezett valamennyi iratot, dokumentumot és az álláspontját tartalmazó ellenkeresetet benyújtja.

1. A sajátos nevelési igényű tanulók ügyében lefolytatott hatósági eljárás

Amennyiben a szülő nem ért egyet a gyermeke vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltakkal, azt kétféleképpen teheti. Vagy a vizsgálat alkalmával a részére átadott szakvéleményre írja rá, hogy nem ért egyet, vagy a járási hivatalhoz nyújt be fellebbezést. Ebben az esetben a járási hivatal, mint elsőfokú hatóság hoz döntést. Ha a szülő a járási hivatal döntésével sem ért egyet, akkor fellebbezést nyújt be a kormányhivatal oktatási főosztályához. Az oktatási főosztály az eljárásban szakértőként felkéri az országos szakértői és rehabilitációs bizottságot a gyermek újabb vizsgálatának elvégzésére és a szakvélemény alapján hozza meg döntését. A döntés ellen a szülő a bírósághoz fordulhat.

5. Az iskolák felvételi körzetének meghatározása

A kormányhivatal jelöli ki az illetékességi területén működő állami fenntartású általános iskolák felvételi körzetét. E feladat ellátásához novemberben kéri az önkormányzat adatszolgáltatását egyrészt abban a tekintetben, hogy az adott település iskoláiban milyen létszámban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, másrészt, hogy az első évfolyamra beiratkozó gyermekek közül hányan halmozottan hátrányos helyzetűek. A HHH tanulók beiskolázásának szabályait, arányát a jogszabályok rögzítik, a körzethatárok kijelölése során ettől nem lehet eltérni. A kijelölést február utolsó munkanapjáig kell elvégezni és az önkormányzatok részére megküldeni. Ugyan a jogszabály nem nevesíti az eljárásban a járási hivatalt és a tankerületet, őket is célszerű bevonni, velük egyeztetni. A tankerülettől kapható meg például az az információ, hogy az egyes általános iskolákban hány osztály indítását tervezik, van-e lehetőség több osztály indítására, ha sok a jelentkező valamelyik intézménybe. A KLIK Központjával kell egyeztetni a beiratkozás időpontjáról, majd Hirdetmény formájában közzétenni.

6. A megyei köznevelési fejlesztési terv elkészítése
7. 2013. április 30. volt az első olyan határidő, amely azt rögzítette, hogy a kormányhivatal a megyei köznevelési fejlesztési tervet elkészíti. Ezt a tervet az Oktatási Hivatal Projekt Igazgatóságával együttműködve készítettük el. Tekintettel arra, hogy ez az első ilyen típusú dokumentum, a kidolgozás elsődleges célja egyfajta helyzetelemzés volt és a következő évben kerül sor a felülvizsgálatra, az aktualizálásra.
8. Ellenőrzési feladatok
   1. Törvényességi ellenőrzés

Az egyházi és magánfenntartók intézményfenntartói tevékenységére irányuló ellenőrzés, amelynek során a fenntartói tevékenységet ellenőrzi a kormányhivatal az intézményben, vagyis az ügyfél a fenntartó. Törvényi előírás, hogy a kormányhivatalnak kétévente minden egyes, az illetékességi területén működő egyházi és magánintézmény törvényességi ellenőrzését el kell végezni. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a fenntartó az intézményt az alapító okiratában foglaltak alapján, a működési engedélye szerint működteti-e, biztosítja-e a személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket a működéshez. Jogosult-e köznevelési intézményt fenntartani, végzi-e rendszeresen az intézményben folyó szakmai munka ellenőrzését és azt dokumentálja-e. Amennyiben a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen jogsértést állapít meg a kormányhivatal abban az esetben a következő intézkedést teheti:

• felhívja a fenntartó figyelmét a jogsértés megszüntetésére határidő kiszabásával
• hatósági ellenőrzés lefolytatásáról dönt
• szabálysértési eljárást kezdeményez
• törli az intézményt a nyilvántartásból

Ha az ellenőrzés nem tár fel jogsértést, akkor az eljárás további intézkedés megtétele nélkül lezárásra kerül egy határozatban.

1. Hatósági ellenőrzés

A hatósági ellenőrzés területeit a köznevelési törvény végrehajtási rendelete taxatíve felsorolja, tehát kizárólag azok vizsgálhatók. Ezért nem kerülhet sor például minden bejelentés, panasz kivizsgálására, mert a vonatkozó jogszabályok nem biztosítanak hatáskört a kormányhivatal számára. A vizsgálat célja, hogy az egyes területeken az intézmény a jogszabályok betartásával működik-e. Ebben az esetben a kormányhivatal ügyfele az intézményvezető. A hatósági ellenőrzés hivatalból kezdeményezhető, tehát vagy munkatervben megtervezve, vagy bejelentés esetén rendkívüli vizsgálat végezhető. Az ellenőrzés eredményeképpen a kormányhivatal a következő intézkedést teheti:

• Lezárja az eljárást (határozatban) további intézkedés nélkül (mindent rendben talált a vizsgált területen)
• Felhívja az intézmény figyelmét a feltárt jogsértés megszüntetésére határidő kiszabásával (végzésben)
• Felügyeleti bírságot szab ki (határozatban)
• További eljárást kezdeményez annál a hatóságnál, amelyiknek a jogszabály hatáskört biztosít a vizsgálat elvégzésére (szabálysértési eljárás – a járási hivatal;, ellenőrzés – Magyar Államkincstár, Állami Számvevőszék, Rendőrség, Ügyészség)

1. A pedagógiai- szakmai ellenőrzésben és a pedagógusok minősítésében történő közreműködés

Ezek a feladatok a következő tanévek feladatai, amelyekben a kormányhivatal közreműködik a jogszabályok által meghatározott módon.

1. Vizsgaszervezési feladatok
   1. Érettségi vizsga szervezése

Az érettségi vizsga megszervezését a kormányhivatal az Oktatási Hivatal szakmai irányításával, a középiskolákkal együttműködve végzi. A szervezési feladatok közé tartozik az október-novemberi vizsgaidőszakban azon középiskolák kijelölése is, amelyek a vizsgákat lebonyolítják. Amennyiben a vizsgázók az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban észrevétellel élnek, a kormányhivatal bírálja el azokat. Ekkor a vizsgadolgozat felüljavításával megbíz egy szaktanárt és hoz döntést arról, hogy adott esetben kaphat-e jobb értékelést a vizsgázó. Bizonyos esetben maga is működtethet vizsgabizottságot középszintű vizsgák lebonyolítására. Az emelt szintű vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatokat a jogszabályi előírások szerint elvégzi.

Az oktatási főosztály a járási hivatalokkal is együttműködik a szervezés során, hiszen a feladatlapok elosztását ő végzi.

2. Független vizsgabizottság előtt letehető vizsga megszervezése

A vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak a tanulóknak, hogy tudásukról független vizsgabizottság előtt adjanak számot. A vizsga megszervezése a kormányhivatal hatásköre. A tanuló a kérelmet annak az iskolának az igazgatójához nyújtja be, amellyel tanulói jogviszonyban áll. Az igazgató a kérelmet továbbítja a területileg illetékes kormányhivatalhoz. A kormányhivatal tájékoztatást kér az iskolától az adott tanuló oktatásához az alkalmazott tanterv, a használt tankönyv és a vizsga időpontjáig elvégzett tananyag vonatkozásában. Vizsgabizottságot alakít, vizsgahelyszínt biztosít, elkészíti a szükséges dokumentumokat. A vizsga eredményéről tájékoztatja az igazgatót, aki a tanuló eredményét a félévi értesítőben, a bizonyítványban a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíti. Ez a vizsga az előző tanév óta nem ingyenes a tanuló számára, tantárgyanként az aktuális évben meghatározott minimálbér 3,75%-át kell befizetni.

1. Egyéb szervezési feladatok

A kormányhivatal a középfokú felvételi eljárásban (KIFIR) és az országos kompetenciamérésben az Oktatási Hivatal szakmai irányításával végez szervezési feladatokat. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny lebonyolítása során, a második forduló megszervezése kormányhivatali feladat.

1. Szakképzési megállapodás megkötése

Ez egy új feladata a kormányhivatalnak. Az egyházi és magánfenntartók ahhoz, hogy a költségvetési támogatásra jogosultak legyenek, szakképzési megállapodást kell, hogy kössenek a kormányhivatallal. Ebben a tanévben átmeneti szabályként egy éves megállapodás megkötését írta elő a jogszabály.

1. A szakképzési megállapodás megkötése
   2011. Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 84. § (7) bekezdése szerint akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött.
   2012. A szakképzési megállapodás együttműködési megállapodás
         a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A megállapodást a fenntartó minden iskolája vonatkozásában külön, egyesével köti meg a kormányhivatallal.
   2013. A megállapodás megkötése során a szak- és felnőttképzésiért felelős miniszter egyetértési jogát az állami szak- és felnőttképzési szerven keresztül gyakorolja. Az OKJ 6. mellékletében foglaltak vonatkozásában a vidékfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja egyetértési jogát.
2. A megállapodás főbb jellemzői
   1. A szakképzési megállapodást főszabályként 5 évre köti a fenntartó a kormányhivatallal, kivéve a 2013/2014-es tanévet, mely tanév vonatkozásában egy éves megállapodást kötnek.
   2. A fenntartó nyújtja be a kormányhivatalhoz a megállapodás tervezetét, mely többek közt tartalmazza a fenntartónak a szakképző iskolája költségvetési hozzájárulásban részesítendő szakképzési alapfeladataira kidolgozott, – a szakképzési megállapodás hatálybalépését követő – öt tanévre vonatkozó tervét.
   3. A megállapodásban foglaltaknak összhangban kell állniuk a fenntartó szakmaszerkezeti döntésre tett javaslatával, és a megyei szakképzési tervben foglaltakkal.
   4. A megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző iskolájára és olyan szakképesítésre és ágazatra vonatkozóan köthető, amely szakképesítésre, vagy ágazat esetén az ágazati szakközépiskolai oktatásra vagy az ágazathoz tartozó legalább egy szakképesítésre a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik, továbbá amelyek a szakképzési megállapodás időtartamának első tanévében a szakmaszerkezeti döntés értelmében – a főváros vagy az adott megye és az adott fenntartó esetében – támogatottak.

Összegzés

Az előadásban a kormányhivatal feladatainak ismertetése mellett igyekeztem kitérni arra is, hogy milyen módon működnek együtt a hivatalok, az intézmények.

Az együttműködés egyik szervezett formája az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság működése:

• A KIM, az EMMI az Oktatási Hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatalok oktatási ügyekért felelős szervezeti egysége vezetőinek, és képviselőinek egyeztető fóruma.
• A központi és a helyi oktatásirányítás koordinációjának összehangolása annak érdekében, hogy a 20 kormányhivatal egységesen lássa el feladatait.
• A helyi szinten felmerülő problémák eljuttatása a döntéshozókhoz, illetve a jogalkotóhoz.

A jogszabályokban előírt feladatok elvégzése mellett fontosnak tartjuk a köznevelésben közreműködők folyamatos tájékoztatását, ennek érdekében szakmai konzultációkat, tájékoztató konferenciákat szervezünk.

Bízom benne, hogy ez az előadás elérte célját, sikerült tájékoztatást adnom a kormányhivatal működéséről, feladatellátásáról, más hatóságokkal, intézményekkel történő együttműködéséről, tevékenységünkről és segíti Önöket mindennapi munkájukban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és további munkájukhoz sok sikert kívánok!