Dr. Polonkai Mária

A Tehetségsegítés szekció összefoglalója

A szekcióban 5 előadás hangzott el, kb. 30 fő részvételével zajlott az eszme-csere, a hangulat nagyon családias volt, jó hangulatú, hiszen a gyerekekről, diákokról, szülőkről, programokról szólt.

Ez a szekció azzal foglalkozott, hogy mit tegyünk a tehetséges, a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal, hogyan lehet a tehetségeket kiválasztani, támogatni, fejleszteni, „megkínálni” különböző tevékenységekkel, és eljuttatni a tehetségeket teljesítményük legmagasabb pontjáig. Nagyon fontos feladatai ezek a pedagógusnak, örömmel hallottam ezt három nap alatt az előadásokon is. (Bekerülhetnek az erről a tevékenységről szóló dokumentumok a pedagógusok portfóliójába is.)

Az első előadó Csontó Béla ügyvezető igazgató (Alföld Szakképző Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.) volt, aki A debreceni példa 2: Tehetséggondozás a szakképzésben címmel mutatta be A debreceni példa 1 után, amely program az általános és középiskolásoknak szól, a szakképzésre vonatkozó tehetséggondozás terveit. A tervezett programban nagyon érdekes az, hogy a tehetséggondozás ezen formája egy intézmény tapasztalatából indul. A program az Euroskill, Wordskill eredményekhez vezető út tapasztalatait, tanulságait használja, bemutatja, hogyan vettek részt a felkészítésben az öregdiákok (versenyzők), a leendő munkáltatók a csúcstechnológia biztosításával. A kidolgozott program több debreceni szakképző intézményt kíván a rendszerbe bevonni.

Balogh Edina Anna, a Kamasztér Alapítvány kuratóriumának elnöke és Lepres Dávid, az ELEFAN Egyesület titkára hátrányos helyzetű tanulók tehetségfejlesztő nyári táborait mutatták be. Ezekben a tehetségfejlesztő táborokban volt tehetség-felismerés, személyiségfejlesztés, képességfejlesztés, motiváció, kreativitás-fejlesztés. Bemutatták az előadók a „lazító” programokat, a műhelyfoglalkozásokat a sport- és kézműves foglalkozásokat.

A Lepres Dávid által bemutatott táborban a táborozók cajon dob készítéssel, tánccal, varrással, bábkészítéssel foglakoztak. Természetesen minden fejlesztő programban nagy szerepet kaptak a pedagógusok, a mentorok, a szakemberek, a pszichológus stb.

Negyedik előadónk Schubert Zita szakértő, általános iskolai tanító volt, aki nagyon szuggesztív előadást tartott és sok-sok képpel mutatta be, hogyan történik a csepeli általános iskolában a matematika tehetséggondozás. Előadásának címe: Matematikai tehetséggondozás az általános iskola alsó tagozatában. Nagyon érzékletesen mutatta be az előadó a differenciálást, az egyéni fejlesztést.

Mások számára érdekes volt az öndifferenciálás bemutatása, amikor kisgyerek, a tanuló maga választ otthoni, szorgalmi feladatot, úgy, hogy meg tudja csinálni, vagy segítséggel olyat is meg tudjon oldani, amit eddig nem sikerült neki. Ha össze kellene foglalni néhány szóban, az előadó beszélt a motivációról, a fejlesztésről, a szorongásmentességről, az örömről. Öröm a bemutatott program a benne résztvevő tanulóknak és a szülőknek, hiszen ők is bekapcsolódnak a tevékenységbe.

Az utolsó előadást előadók: Bodnárné Gáll Katalin és Fülöp Irén tanárnők, tehetséggondozó szakértők, a Tiszavasvári Általános Iskola két programját – a Debrecen-Hortobágy két napban, gazdagító program a felső tagozaton, illetve (N)Agymenő tehetségműhely alsósoknak – címmel mutatták be a nagyon színes, a tanulók által kedvelt, sikeres programokat. Erre a programra is jellemző a sokféle képesség fejlesztése, valamint az, hogy a szülőket is bevonják a programokba, akik szívesen vesznek részt ezeken.

Összegezve elmondhatjuk, hogy nagyon nehéz a tehetséget felismerni, és nagyon nehéz a programokat mások számára bemutatni.

A beszélgetésben felmerültek kérdések: hogyan találják meg a tanulók a tevékenységeket?

Milyen foglakozások fejlesztik az énképüket, mik növelik az önbizalmukat? Hová menjenek továbbtanulni? Tudjuk-e követni a megtalált tehetségeket? Hogyan tudunk később segíteni a fiataloknak, hogy megtalálják helyüket a „világban”?

Ezekről és sok később felvetődő problémákról szeretnénk folytatni a beszélgetést a XVI. konferencián!