Hollósi Géza

Az Intézményfejlesztés-támogatás (OH, OFI, Educatio)
szekció összefoglalója

hg00

Tisztelt konferencia, az ötös, tehát jeles szekció kemény küzdelemben, de alul maradt létszámát tekintve a tehetséggondozás szekcióval szemben, azonban ezzel együtt ez a kis csapat is kemény, intenzív munkát folytatott, főleg a hallgatásban, mert hat előadás történt a szekcióban. Ennek következtében, időhiány miatt megbeszélésre nem tudott sor kerülni. Nagyon színes kavalkád jellemezte az előadásokat már témájukat tekintve is.

Az első előadásban Bánkuti Zsuzsa a kerettantervek implementációjának támogatásáról tartott tájékoztatót, amelyben ismertette annak a kilenc csoportnak a munkáját, amelyek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeten belül igyekeznek segíteni a tantervek megvalósításában. Bemutatta, hogy milyen új tantárgyakat, milyen új tartalmakat terveztek, és arról is tájékoztatást adott, hogy mindezek még egyelőre nem nyilvánosak, de az OFI honlapján nemsokára elérhetők lesznek. Nagyon csalódott lettem volna, hogyha nem hangzik el a pedagógusi életpályamodell a mi szekciónkban is, de szerencsére tájékoztatást adhattunk arról, hogy a kerettantervek egyes elemei között előkészített óravázlatok tartalma alkalmassá tehetők arra, hogy a pedagógus kollégák portfóliójukra mindezt feltölthessék.

Második előadásban Kapcsán Németné Júlia, az Educatio részéről a pedagógiai szakszolgálatok megújításának támogatásáról adott elő. Előadásába beépítette annak a TÁMOP programnak az eredményeit, amelyben szakmai vezető és ismertette a program célkitűzéseket is. A pedagógiai szakszolgálatok, mint tudjuk, éppen megújuláson mennek keresztül. Ennek érdekében azonosították az új kliensek elvárásai, és javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy 19 megyében és a fővárosban létrejöjjenek az új szakszolgálati intézmények, illetve a tankerületekben ezeknek a tagintézményei. Ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy a PSZ-ek intézményrendszere nem lesz elég a feladat ellátására, ezért szükséges a különböző magán, illetve egyházi fenntartású intézmények munkája is. Eddig 52 köznevelési szerződést kötött miniszter úr a feladatellátás érdekében.

Harmadik előadónk Menner Ákos volt. Az előzőekben feldolgozott témákhoz képest új területet vett górcső alá, mégpedig a köznevelési tervek elkészítésének folyamatát és tapasztalatait. Az idén, vagyis 2013 tavaszán először a jogszabályok által meghatározottak szerint készültek el a 19 megyei és fővárosi a köznevelési fejlesztési tervek, és az azokat megalapozó strukturált adatbázisok. A célt teljes mértékben nem sikerült elérni, de nem adjuk fel, már el is kezdtük a fejlesztési tervek felülvizsgálatát. A terv természetesen minden esetben az, hogy a köznevelési alapszolgáltatásokat lehetőleg helyben tudjuk biztosítani a fiatalok részére, ugyanakkor tagadhatatlanul az is cél, hogy fölösleges kapacitás ne maradjon a rendszerben. Ez nem intézménybezárásokat jelent egyébként, hanem azt, hogy a meglévő intézmények kapacitásának más, de a köznevelési rendszeren belüli felhasználására szeretnénk majd javaslatot tenni.

A szekció második felében már egységesebb volt a témakör, amely során mindvégig az informatika világa körül forgolódtunk. Viniczai Valéria kolleganő az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságáról a KIR, azaz a Köznevelési Információs Rendszer megújításáról tartott egy nagyon érdekes és színvonalas előadást. Megjegyeztem egy szót a részéről. Mindig adattömegről, adatbázisról beszélünk, ő pedig azzal kezdte, hogy adatvagyon van a kezünkben, és ezzel az adatvagyonnal megfelelő értő módon kellene gazdálkodni. Aki dolgozik a rendszerben és látta már a KIR-t, az tudja, hogy óriási adattömeg áll rendelkezésre, s ennek az irdatlan adattömegnek a különböző bázisait nem lehet összehangolni egymással. Különböző pontokon helyezkedik el a személynyilvántartás, az intézmény nyilvántartás, a KIRSTAT, melyet éppen most töltenek fel az intézményekben a kollégák. A megfogalmazott cél lényege egyfelől az, hogy adatokra szükség van, de csak a lényeges adatokat gyűjtsük, és kizárólag egyszer kelljen kitölteni mindent, valamint egykapus rendszeren lehessen bejutni. A cél az, ha az adatbázisokban egyszer változtatunk valamit, amíg nincs változás addig az adat ott is marad, továbbá a rendszereket össze lehessen kapcsolni, és bárki, aki jogosultsággal rendelkezik, a lehető legegyszerűbb módon tudjon innen adatok birtokába kerülni.

Utolsóelőtti előadónk Berkes Anna volt az Educatio részéről. Témája minden köznevelési intézményt érinteni fog a jövőben, ez az IAR, vagyis az intézményi adminisztrációs rendszer. Voltak már az elmúlt években próbálkozások, mindenki emlékezhet rá, három IAR-ból lehetett választani az intézményeknek. Mindez részben költségvetési nyomás volt, ezért minden intézmény beszerezte, aztán vagy használta, vagy nem használta. Általában nem. Az oktatási kormányzat úgy döntött, hogy a jövőben céljai megvalósítása érdekében valamilyen egységes adminisztrációs rendszerre kell áttérni, ezért aztán idén próbaképpen a Magister rendszer használata kezdődött el nem kötelező jelleggel.

Utolsó előadónk Nagy Regina volt, aki az Educatio által gondozott, különböző tantárgyakat segítő informatikai rendszerekről adott elő részletesebben, és természetesen, az egész zárásaként a pedagóguséletpálya-modellről is adott tájékoztatást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.