Pásztor Tibor

A komplex szakmai vizsgáztatás rendje és
a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

pt0

Hogy szükség volt a hazai szakképzés megújítására, ezt nemigen vitatja senki. Ennek több oka is volt, egyik, talán legjelentősebb az elmúlt éveknek az a tapasztalata, hogy a letelepedni szándékozó nagyvállalkozások első számú kérdése arra irányul, rendelkezésre áll-e az adott szakterülethez elegendő szakember a térségben, illetve van-e megfelelő képzés. Ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha az a célunk, hogy minél többen jussanak munkalehetőséghez.

A 2013. szeptember elsejétől felfutó rendszerben már kötelező struktúra alapján a szakmai képzést választó fiatalok az általános iskolát követően több úton is eljuthatnak a szakmai felsőoktatásig. Az eddig is létező szakközépiskolai érettségit követő szakképző évfolyamon történő szakmaszerzést, vagy közvetlenül az érettségit követő továbbtanulás mellett, lehetőség lesz a hároméves szakképzést követően két év alatt érettségit szerezni, akár nappali tagozaton is, és megfelelő ambíció esetén továbblépni a felsőoktatásba. Másik újdonság, hogy a hároméves szakképzést követően – öt év szakmai gyakorlat után – tehető mestervizsga megléte esetén olyan szakképesítés is megszerezhető, amely egyébként érettségihez kötött (például: technikus képesítés).

A későbbi elhelyezkedést jobban garantáló szakmaválasztást segíti elő a támogatott, illetve korlátozottan támogatott szakképesítések, illetve a hiányszakmák rendszere. Ezek az intézkedések a gazdaság igényeinek megfelelő szakmák választására ösztönzik a fiatalokat, hogy a megszerzett szakképesítésükkel könnyebben tudjanak munkát találni, illetve a munkaadók tudjanak igényüknek megfelelő szakképesítésű szakembereket alkalmazni.

Az új szakképzési rendszer további eleme a komplex szakmai vizsga. A modulos vizsgákkal szemben rövidebb időt vesz igénybe, és nem elemeiben (modulonként), hanem komplex módon méri a vizsgázók felkészültségét. Legfontosabb jellemzőit az alábbi táblázatban láthatjuk, összehasonlítva a modulos vizsgáéval.

Komplex vizsga – modulos vizsga jellemzői

pt1

A komplex szakmai vizsga további újdonsága, hogy részszakképesítés kiadására csak a javítóvizsgán van lehetőség.

A négyfős vizsgabizottság összetétele is újdonság. Az elnököt és a vizsgabizottság két tagját az elnöki, illetve tagi névjegyzékről jelöli ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága (NMH SZFI), míg egy tagot a képző intézmény jelölhet. További újdonság, hogy csak az elnök és az egyik tag esetében előírás a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, így technikusok, mesterek is részt vehetnek a vizsgabizottságban. A gyakorlati felkészültség megítélésénél, értékelésénél ez bizonyára hasznos lesz. A bizottság munkáját szükség esetén további szakértők segíthetik. A „kérdező tanár” funkció nem került nevesítésre, a független vizsgabizottság önállóan látja el a vizsgáztatás értékelési feladatát is.

A komplex vizsgák törzslapjai – az érettségi törzslapokhoz hasonlóan – már csak elektronikusan készülhetnek, egy erre kialakított internetes felületen, de kinyomtatott formában is megőrzésre kerülnek a vizsgaszervezőnél, illetve a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál. A modulos vizsgák törzslapjai esetében 2014 januárjától még csak választható az elektronikus törzslap, de 2014 júliusától már az is csak elektronikusan készülhet.

Az értékelésben is történtek változások. Az értékelés vizsgafeladatonként 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik, a végeredmény pedig egyetlen osztályzat (a súlyozott átlag). Sikertelen vizsga esetén csak az elégtelenre értékelt feladatot kell megismételni.

Részletek a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendeletben (Magyar Közlöny 2013. évi 141. szám).

A munkavállalás elősegítése az iskolai rendszerű szakképzésen túl a felnőttképzésre is nagy terhet ró. A felnőttképzés megújítása ugyancsak szükségessé vált, melyet a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről alapozott meg. A konferencia időpontjában a törvény már hatályba lépett, de a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeleteknek még csak a tervezetei ismertek.

A szabályozás egyik legfontosabb újdonsága, hogy nem terjed ki minden iskolarendszeren kívüli képzésre. A szabályozott képzési körök a következők:

  • OKJ szerinti szakképesítésre felkészítés
  • Támogatott egyéb szakmai képzés
  • Általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés
  • Támogatott egyéb képzés

Alapelvként tekinthető, hogy az állami költségvetési forrásból, illetve uniós forrásból támogatott képzéseket, valamint az államilag elismert végzettségek megszerzésére irányuló képzéseket szabályozza a törvény. Kivételek ez alól azonban a más törvény által már szabályozott képzések, amilyen például a pedagógusok továbbképzése.

A törvény által szabályozott felnőttképzési tevékenység csak engedély birtokában végezhető, mely engedély ezen túl határozatlan időre szóló. A kérelmet a hatóságnál (NMH) kell benyújtani, a hatóság hatvan napon belül dönt az engedély kiadásáról, illetve a meglévő engedély módosításáról, vagy kiegészítéséről. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén az intézmény nyújtja be kérelmét a hatósághoz.

A hatóság általában szakértői bizottság igénybevételével folytatja le az eljárást. Az eljárás szakértői bizottság bevonása nélkül kerül lefolytatásra abban az esetben, ha OM-azonosítóval rendelkező intézmény kérelme olyan OKJ-s képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről (közhiteles hatósági nyilvántartás).

A hatóság munkáját a hivatal által működtetett, de a miniszter által kinevezett hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság segíti, mely javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületként működik.

A hatóság az engedéllyel rendelkező intézményekben a jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi kétévenként legalább egy alkalommal, és ha a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, bírságot szab ki, illetve ha a jogszabálysértést nem szünteti meg, engedélyét visszavonja. A hatóság ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara bevonásával látja el.

A kormány szakképzési koncepciójában szerepel, hogy az iskolai rendszerű szakképzést folytató köznevelési intézmények a felnőttek képzésében is fokozottabban vegyék ki részüket.