Petránné Képes Gizella

Szekcióbeszélgetés, tapasztalatcsere
a szekció résztvevőivel

Az óvodai nevelés szekció második részében került sor a 90 perces szekcióbeszélgetésre, amelyet a konferencia több mint 40 résztvevője tisztelt meg aktív jelenlétével. Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Óvodafejlesztési Iroda irodavezetője – aki a szekció első részében tartott előadást – is megtisztelte programunkat, aktívan bekapcsolódott a szekció munkájába.

A beszélgetés bevezető részében szekcióvezetőként hivatkoztam a szekció első kettő, nagyon színvonalas előadására, amelyek szorosan illeszkedtek a szekcióbeszélgetés témájához. Az első előadás a mai magyar óvodai neveléshez kapcsolódó fejlesztéseket tárta elénk, a második előadás a 2014. szeptember elsejétől életbe lépő, 3 éves kortól kötelező óvodai neveléssel kapcsolatos fenntartói és intézményi feladatok rendszerét foglalta össze.

A szekcióbeszélgetés első részében – a konferencián elhangzott plenáris előadások egyik központi témájában – a pedagóguséletpálya-modell bevezetése témában cserélték ki a résztvevők meglévő információikat, illetve foglaltuk össze az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatokat.

A legélénkebb beszélgetést a pedagógusok portfóliójával kapcsolatos jogszabályi elvárás váltotta ki. Többen aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy milyen is lesz a jó portfólió. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szekcióban részt vevő módszertani munkatársai megnyugtatták a jelenlévőket, hogy a portfólió elkészítésében valamennyi pedagógus szaktanácsadói segítséget vehet majd igénybe, senki sem marad majd magára ennek összeállításában, illetve miután elkészül a portfólió elektronikus felülete, mindenki számára érthető és világos lesz, hogy „MIT” kell majd írnia a minősítéséhez szükséges portfóliójába.

Dr. Nadrainé Szent-Gály Viola irodavezető asszony és az OFI jelenlévő munkatársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a foglalkozások utólagos reflexiójában a pozitívumok kiemelése mellett, a kollégák bátran fogalmazzák meg, hogy mi az, amit nem sikerült megvalósítaniuk, ennek mi lehet az oka, miben látják (látjuk) a fejlesztendő területeket.

Az irodavezető asszony – a szekció teljes egyetértésével – felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodavezetők felelőssége abban áll, hogy ebből a jelenlegi „izgatott” helyzetből a gyermekcsoportokban nevelkedő óvodásoknak semmit sem szabad megérezniük. Az óvodák számára a legfontosabb feladat a derűs, nyugodt, harmonikus óvodai fejlesztő légkör biztosítása valamennyi óvodás gyermek számára.

A résztvevők a szakmai beszélgetés eredményeként a pedagóguséletpálya-modell eredményes bevezetése érdekében a következők szerint foglalták össze az óvodák jövőbeni teendőit:

• a gyakornoki rendszer szabályozása, annak hatékony intézményi működtetése;
• az óvodapedagógusok informatikai kompetenciáinak fejlesztése;
• az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának, önértékelésének folyamatos fejlesztése, melyben preferált szerepet kell kapnia az óvodák helyi pedagógiai programjára épülő tervező munka dokumentációs rendszerén belül a foglalkozás tervezésének, illetve a foglalkozási tervek utólagos reflexiójának megfogalmazására is tudatosan fel kell készíteni a kollégákat;
• az intézményi önértékelés területei között az óvodapedagógusokra vonatkozó értékelések és a hatályos jogszabályokban megfogalmazott pedagógusi kompetenciák koherenciájának biztosítása;
• az óvodavezetők pontos KIR adatszolgáltatása az óvodapedagógusok adataira vonatkozóan.

A szekcióbeszélgetés során többen hangot adtak azon véleményüknek, hogy a köznevelés intézményrendszerét szabályozó jogszabályi környezet, így a pedagógus életpálya modellel kapcsolatos is nagymértékben iskolai terminológiát tartalmaz, amely nagyon megnehezíti az óvodai életben való jogszerű alkalmazást.

A szekcióbeszélgetés további részében, a következő kérdésekre a szekcióbeszélgetés résztvevői, szakértői, szaktanácsadói és óvodavezetői gyakorlatukat, tapasztalatukat megosztva közösen igyekeztek választ adni, illetve közösen értelmeztük a vonatkozó jogszabályokat.

Kérdés: Kell-e majd eljárási díjat fizetni a szakvizsgázott pedagógusoknak az árpilis 30-áig feltöltött portfólióért.

Válasz: Többek szerint „nem” volt a válasz. A szekcióbeszélgetés vezetőjeként, ennek a kérdésnek a tisztázására tettem ígéretet. ( A konferencia hátralévő ideje alatt sikerült erre a kérdésre is választ adni. Nem kell fizetni eljárási díjat.)

Kérdés: A dajkai munkakört lehet-e kéthetes időkeretben kiadni, vagyis az egyik héten több, illetve a másik héten kevesebb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót?

Válasz: A résztvevő szakemberek szerint: semmi akadálya nincs annak, hogy a dajkai munkaidő keret két hetes ciklusra szóljon.

Kérdés: A pedagógiai asszisztensi munkakör adható, vagy kötelezően előírt az óvodákban?

Válaszok összegzése: a 2013. évi CXXIX törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról (a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről módosítása) 2. sz. melléklete „a nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott” létszámába sorolja három óvodai csoportonként az egy fő pedagógiai asszisztenst. Igaz, hogy nem a kötelező létszámban határozza meg a jogszabály a pedagógiai asszisztenst, azonban a finanszírozása államilag garantált, tehát nagyon rossz döntés lenne, ha ezt a lehetőséget nem használnák ki az óvodák nevelő-fejlesztő munkájának eredményessége és hatékonysága érdekében.

Kérdés: A pedagógiai asszisztensnek mennyi szabadság jár? Valóban nekik is ugyanannyi jár, mint az óvodapedagógusoknak?

Válasz: A résztvevőkkel együtt értelmeztük a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdését, amelyből egyértelművé vált, hogy a pedagógiai asszisztensek is jogosultak a nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.

Kérdés: Kötelező-e a munkaközi szünet kiadása, nyilvántartása?

Válasz: Ez a kérdés nagy vitát eredményezett a szekcióban. A legnagyobb problémát a többség abban látta, hogy az óvodában egyszerűen lehetetlen ennek megvalósítása, hiszen a gyermekek biztonsága, folyamatos ellátása, nevelése, fejlesztése nem teszi lehetővé a kötelező munkaközi szünet kiadását. Volt olyan résztvevő – a szekcióbeszélgetés vezetője is ebbe a körbe tartozott – akik ezt megerősítve elmondták, hogy óvodájukban nem adják ki a dolgozók számára ezt a kedvezményt, sőt a dolgozók sem akarják igénybe venni, mert így a napi munkaidejük 20 perccel megnő. Az egyik résztvevő szakértő kolléga azonban mindenkit meggyőzött arról, hogy ezt a jogszabályi előírást (Munkatörvénykönyve 103. § (5). bekezdése) minden óvodában biztosítani kell a dolgozók számára, ez munkáltatói felelősség.

Kérdés: Hogyan oldjátok meg a logopédiai, gyógypedagógiai stb. ellátást az SNI gyermekek körében. Főállásban? Megbízási szerződéssel?

Válasz: Az, hogy milyen formában történik a segítő szakemberek alkalmazása az SNI gyermekek számától, illetve a szakértői véleményükben meghatározott kötelező gyógypedagógiai ellátás óraszámától függ. Az SNI gyermekek szakvéleményében előírt szakszerű fejlesztése, szakmai ellátása az óvoda számára kötelező feladat, ezt mindenképpen el kell láttatnia, ennek financiális fedezetét a normatív támogatás adja meg, melyet a mindenkori októberi KIR statisztika alapján a költségvetési törvénynek megfelelve a fenntartó igényel meg. Nyilván, ha több SNI gyermeket integráltan nevel egy óvoda, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy főállásban alkalmazzanak gyógypedagógust/gyógypedagógusokat. Amennyiben a településen EGYMI működik, akkor mindenképpen ajánlott a szakmai kapcsolatot velük kiépíteni.

Kérdés: Munkaidő-nyilvántartás formája, tartalma milyen legyen az óvodában?

Válasz: Az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak munkaidejének nyilvántartását az elhangzott hozzászólások alapján az óvodákban jelenléti íven vezetik, amelyet az óvoda vezetőjének a hónap végén kell összegeznie és lezárni.

A Munka törvénykönyvének 134. § 1–3. bekezdése tartalmazza, hogy az óvodavezetőnek munkáltatói kötelessége a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a szabadság időtartamának nyilvántartása, valamint felelőssége ennek naprakész állapota, a hónap végén történő igazolása.

Kérdés: A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (8) bekezdésében szereplő, az óvodapedagógus kötött munkaidején – 32 órán – felüli legfeljebb heti négy óra igénybe vétele hogyan történhet az óvodában?

Válasz: A kérdésben megjelölt jogszabály alapján a kötött, 32 óra munkaidőn túl az óvoda vezetőjének mint munkáltatónak lehetősége van arra, hogy heti négy órában „a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatot, a nevelőtestület munkájában való részvételt, gyakornok szakmai segítést, továbbá eseti helyettesítést” rendeljen el. Itt a „rendelhető” szabályozáson van a hangsúly. Mint szekcióvezető elmondtam, hogy az arányos és egyenletes munkamegosztás, a minőségi óvodai nevelő-fejlesztő munka érdekében az intézmény vezetőjének joga van arra, hogy elrendelje a 32 óra kötött heti munkaidőn felül a 4 órát, azonban ennek intézményi szabályozását el kell készítenie. A szabályozás alapja a már említett Nkt. 62. § 8. bekezdése és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)–(8) pontja. Ennek megfelelően pontosan kell szabályozni:

• Milyen területeken lehet igénybe venni az óvodapedagógusokat a heti négy órára.
• Melyek azok a tevékenységek, amelyet csak intézményen belül végezhet.
• Milyen mértékben vonható be egy nevelési napon a pedagógus.
• Eseti helyettesítés milyen esetben, milyen mértékben vehető igénybe.
• Az eseti helyettesítés nyilvántartása (egy tanévben legfeljebb harminc napra vonható be eseti helyettesítésre a pedagógus).
• Munkaidő nyilvántartása, munkavégzés igazolása, melyet az intézményvezető havonta igazol.

Óvodánkban megtörtént ennek a dokumentációnak az elkészítése, amelyet szíves további felhasználásra felajánlottam az érdeklődők számára. A szekcióbeszélgetésen hangsúlyoztuk, hogy a jogszabály alapján a négy óra heti munkaidőkeret felhasználásának elrendelése munkáltatói hatáskör, nem kötelező.

A szekcióban résztvevők továbbra is nehezményezték, hogy az előzőekben idézett jogszabályok szöveg tartalma teljes egészében iskolára lett elfogadva, így rendkívül nehezen értelmezhető az óvodákra.

Kérdés: A szakszervezeti és a közalkalmazotti tanács tagjainak járó munkaidő kedvezmény mértéke, kiadásának módja?

Válasz: A szakszervezeti tisztségviselők és a közalkalmazotti tanács tagjainak munkaidő kedvezményét a Munkatörvénykönyve szabályozza.

A közalkalmazotti tanács tagjait megillető munkaidő kedvezmények mértékét a Munka törvénykönyve 260. § (1). bekezdése szerint kell megállapítani. A közalkalmazott tanács elnökét a heti 40 órás munkaidő 15%-a, tagját (tagjait) a heti 40 órás munkaidő 10%-a illeti meg kedvezményként. A kedvezményt a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának megfelelően kell kiadni, tehát „a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel – oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.” Konkrétan, a közalkalmazotti tanácsa elnökének, ha pedagógus 4,8 óra/hét (32 óra 15%-a), a közalkalmazott tanács tagjának, ha pedagógus 3,2 óra/hét (32 óra 10%-a).

A szakszervezeti tisztségviselő a munkaidő kedvezményét az adott év, január 01-i szakszervezeti tagok számának megfelelően kell megállapítani: 2 szakszervezeti tag után havi 1 óra a munkaidő-kedvezmény. A szakszervezeti tisztségviselőkre is vonatkozik a közalkalmazotti tanács tagjaira vonatkozó azon szabály, hogy „ a munkaidő kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.” Ezt a munkaidő-kedvezményt nem heti, hanem éves szinten kell kiadni a szakszervezeti tisztségviselő számára. Ennek nyilvántartása is fontos munkáltatói feladat. Tudni kell, hogy a szakszervezeti tisztségviselőnek legalább 5 nappal előbb jeleznie kell a munkáltató felé, ha szakszervezeti programja van, hiszen a helyettesítése csak így oldható meg zökkenőmentesen. Amennyiben a szakszervezeti tisztségviselő nem veszi teljes mértékben igénybe az éves munkaidő kedvezményét, úgy az a következő évre nem vihető át.

Kérdés: Az óvoda vezetőjének munkaidő-szabályozása hol található?

Válasz: Az Nkt. 68. § (5). bekezdése tartalmazza, amelyet felolvastam a résztvevőknek, majd együtt értelmeztük a jogszabályi szöveget. „A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.” Felhívtam a kollégák figyelmét arra, hogy amennyiben a vezető a kötelező óraszámán felül eseti helyettesítést végez az óvodában, úgy arra szakszerű helyettesítési díj nem számolható el, mivel ezt a heti törvényes munkaidő-keretén belül látja el.

A kérdések közlése, azok megválaszolása, megvitatása jelentős mértékben igénybe vette a szekciófoglalkozásra szánt időkeretet, így az óvodában kötelezően vezetendő dokumentációs rendszerrel – kötelezően használt nyomtatványokkal –kapcsolatban a jogszabályi háttérre hívtam fel a kollégák figyelmét. Valamennyi óvodának nagyon szigorúan figyelembe kell venni és az intézményi folyamatokba beépíteni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alábbi paragrafusait: 87. §-tól a 93. §-ig, amely legutóbb kiegészült a 93/A paragrafussal. Kértem valamennyi résztvevőt, hogy pontról–pontra, pipa-lista szerűen tekintse át a 2013/2014-ben felvezetett nyomtatványrendszerét és azt követően tegye meg a szükséges módosítást. Kiemeltem, hogy a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló dokumentáció is a kötelezően használt nyomtatványok körébe tartozik, tartalmát a 93/A. § szabályozza.

A szekcióbeszélgetés végén felhívtam a résztvevők figyelmét arra, hogy 2013. szeptember 30-án lépett hatályba a pedagógus-továbbképzésről szóló jogszabály módosítása – 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról – ennek tanulmányozása és az intézményi folyamatokba való beépítése szintén ennek a nevelési évnek az egyik kiemelt feladata.

A szekcióbeszélgetés végén a résztvevők elmondták, hogy több ilyen nyitott, őszinte hangulatú, építő jellegű szakmai beszélgetésre, tapasztalatcserére lenne szükség.

Ismét megerősítettük, hogy mindnyájunk legfőbb feladata az óvodás gyermekek számára a derűs, nyugodt, harmonikus óvodai fejlesztő légkör folyamatos biztosítása, minden egyéb csak ezt követheti, illetve minden egyéb feladatunknak ezt kell szolgálnia.

A szekcióbeszélgetésre szánt 90 perces időt túllépve fejeztük be az óvodai szekció munkáját.

A szekció zárásaként megköszöntem az aktív, kooperatív részvételt.