Dr. Cs. Nagy Gábor

A 2013/14. tanév feladatrendszere
az iskolák nézőpontjából

ng0

Tisztelt Szekcióülés, kedves Kolleganők és Kollegák!

Őszinte bizalommal és kollegiális tisztelettel köszöntöm a szekció munkájában részt vevő, érdeklődő szakembereket és érdemi, hatékony információcserét kívánok!

Előadásom tartalmának tervezésekor két tényezőt kellett figyelembe vennem:

  • egyrészt a szekció komplex jellegét, vagyis azt, hogy a jelenlévők különböző iskolatípusokat (általános iskolát, gimnáziumot, szakközépiskolát) képviselhetnek, tehát valamilyen „közös nevezőt” kell találnunk;
  • másrészt miután a konferencia plenáris előadásainak címeiben rendre megjelenik „a 2013/2014. tanév feladatai” kifejezés, indokolt a „felülnézet” után „alulnézeti” (azaz intézményi szintű) képet is alkotni.

Az említett közös nevező megtalálásához Kozma Tamásnak a hazai iskolai szervezetelméletet megalapozó Tudásgyár? című kötetét hívtam segítségül, amelyben a szerző az iskola formális szervezetét a következő 4 elemmel írja le:

  • az intézményvezetés,
  • a tanári kar,
  • a tanulók és
  • a „segédszemélyzet”.

Ilyen megfontolások alapján előadásomat az alábbi vázlat szerint építettem fel:

  • Az iskolavezetés feladatai
  • Nevelőtestületi feladatok
  • A feladat-teljesítés célja, értelme: a gyermek, a tanuló!

Az iskolavezetés feladatai

A köznevelési törvény a következők szerint rendelkezik az intézményvezetők feladatairól, felelősségéről:

  • Nkt.69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
  • a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,…
  • b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
  • c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
  • d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
  • e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
  • f) képviseli az intézményt.
  • (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
  • a) a pedagógiai munkáért,
  • b) a nevelőtestület vezetéséért,
  • c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
  • d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
  • e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
  • f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
  • g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
  • h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
  • i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
  • j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
  • k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

Előadásom tartalmi elemei a fent kiemelt három tényező gyakorlati megvalósítására irányulnak, ezért érdemes megvizsgálni azt az „erőteret”, amely meghatározza az intézményvezetés tevékenységét – a következők szerint:

ng1

A továbbiakban a „működtető” és a „szülők” hatásrendszerétől eltekintve a következőket emelhetjük ki:

Jogszabályi környezet, intézményfenntartás

A soron következő feladatok szempontjából fontos tudni, hogy nem elegendő a köznevelési törvény eredeti előírásainak ismerete, hiszen az elmúlt bő másfél évben számos változás történt a jogszabályi környezetben, amit az alábbi felsorolás bizonyít:

  • A („keret-jellegű”) Nkt-t módosító törvények:
    • 2012. évi CXXIV. törvény
    • 2013.évi LV. törvény
    • 2013. évi C. törvény
    • 2013. évi CXXIX. törvény
    • 2013. évi CXXXVII. törvény (!)
  • A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításai:
    • 315/2012.(XI.23.) Korm. rendelet
    • 26/2013. (II.12.) Korm. rendelet
    • 326/2013. (VVIII.30.) Korm. rendelet (!)
  • A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosításai
    • 36/2012. (XI.14.) EMMI rendelet; érinti még:
    • 40/2002.(V.24.) OM rendelet (érettségi vizsga részletes követelményei)
    • 4/2010. (I.19.) OKM rendelet (pedagógiai szakszolgálatok)
    • 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet (egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosítása)

Itt, a konferencia plenáris előadásain is hallhattuk, hogy további módosítások várhatók. Mindezekkel együtt is egyértelmű az intézményvezetők felé megfogalmazódó elvárás a jogkövető munkavégzés, amit a következő felsorolással szeretnék elősegíteni.

Az Nkt. 2013. szeptember 1-jén hatályosuló előírásai:

  • 4. § (13) b) – 2H, 3H: 2013. évi XXVII. tv. 45. §
  • 12. § – a szakközépiskola
  • 13–14. § – Köznevelési Híd-programok
  • 25. § (7) – óvodai, iskolai csoportok létszámhatárai: 4. melléklet, + 20%
  • 27. § (1)–(10) – a tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, egyéb foglalkozások;
    • (4) új elem: „tanórai foglalkozás” is előírható
  • 27. § (12)–(13) – könnyített testnevelés, DSK, DSE
  • 35. § – fakultatív hitoktatás, erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatás az állami általános iskolában
  • 46. § (1) a) – tanuló kötelességei; 16 óráig tartó foglalkozásokon való részvétel
  • 46. § (5) – térítésmentes tankönyvellátás 1–8. évfolyamon
  • 47. § (7) – csoportlétszám-számítás; enyhe, illetve középsúlyos SNI két, illetve három gyermekként
  • 55. § (1) – felmentés kötelező foglalkozásokon való részvétel alól
  • 60. § (2) – korhatárok felnőttoktatásba történő belépéshez
  • 61. § (3) és (5) – az intézményekben kötelezően foglalkoztatottak száma:
    • 1–2. melléklet, illetve
    • nem pedagógus szakképzettségűek foglalkoztatása: 20–30–50%
  • 62.§ (3), (5)–(14) – „visszasorolási” szankció, illetve pedagógus munkaidő-beosztás
  • 64. § – pedagógus előmeneteli rendszer
  • 65. § (1) és (3)–(9) – garantált illetmény, a 7. mellékletben illetménypótlékok és az előmeneteli rendszer további elemei
  • 69. § (5)–(6) – az intézményvezetőkre vonatkozó előírások
  • 88. § (4) – költségvetési támogatás: munkabérek + járulékok
  • Nkt. 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. melléklet

Ezek a tényezők egyértelműen alátámasztják az intézmények törvényes működésével kapcsolatos előző, a vezetői felelősséggel kapcsolatos állításunkat.

Intézményfenntartás

A köznevelési rendszer mibenlétét, funkcionális alapvetését és a fenntartásával, működtetésével kapcsolatos meghatározó erejű módosítást a köznevelési törvény deklarálta a következők szerint:

  • Nkt. 1. § (2): „A köznevelés közszolgálat, …kereteit és garanciáit az állam biztosítja”
  • Nkt. 74. § (1): az állam gondoskodik – az óvoda kivételével – az alapfeladatok ellátásáról.

A fentiek gyakorlatban történő megvalósítását szolgálta a 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebersberg Intézményfenntartó Központról, amelynek módosítására az idén került sor. A 199/2013.(VI.13.) kormányrendelet részletesen szabályozza a továbbiakban irányadó tényezőket az intézményfenntartás terén:

  • 2. § (6): A járási tankerület az illetékességi területén működő ÁI-k, AMI-k és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ SZMSZ-ében számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat
  • 7.§ (1) a)–l) és (2) a)–h): a feladatrendszer részletezése (12 + 8 elem: az adatszolgáltatások összesítése, a központosított beszerzések, mérések-értékelések stb.)

Az új rendszer bevezetése a 2012/2013. iskolaévben, tanév közben valósult meg, ami a napi gyakorlatban nem kevés zavart okozott. Erre utalhat az a tény, hogy a közelmúltban, 2013 szeptemberében miniszteri biztos kinevezésére került sor, aki első nyilatkozataiban „rendszerfejlesztés” szándékáról, terveiről szólt.

Miután a jelenlegi az első teljes tanév, amely „KLIK-kapcsolatban” szerveződik, és van némi előzetes tapasztalata az intézményvezetőknek mind a tervezés, mind a munkaszervezés terén, indokolt lehet az a javaslatunk, hogy a rögzítsék, rendszerezzék a vezetők az új típusú fenntartással kapcsolatos jelenségeket és működjenek közre a várható rendszerfejlesztésben.

Szakmai/pedagógiai feladatok

A szekció által érintett bármely iskolatípust tekintjük is, nem kétséges, hogy a tanév során a nevelő-oktató munka alapjául a hatályos pedagógiai program szolgál, ám hangsúlyozni kell, hogy annak alkalmazása fokozott figyelmet kíván, hiszen több – legitim – változatát kell megkülönböztetnünk:

  • Nkt., NAT 2012. szerinti dokumentum
  • Kt., NAT 2007. szerinti dokumentum
  • Speciális eset: TÁMOP 3.1.4. fenntartására vonatkozó dokumentum

Az első két változat valamennyi iskola esetében „működik”, míg a harmadik csak az adott projekttel érintett intézményekben érvényesül (itt az időközben történt jogszabályi változások helyi adaptációja, a programmal való harmonizálása jelenti a többletfeladatot).

Általánosan érvényes tehát az a megállapítás, hogy az iskolák szakmai, pedagógiai tevékenységét differenciált feladatrendszer határozza meg, amelyhez azonban közös alapot biztosítanak a következő tényezők:

  • NAT
  • Központi kerettanterv, helyi tantervek
  • Az intézmény sajátos oktatási/nevelési preferenciái
  • A helyi innováció tartós értékei

A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan érdemes összehasonlítást tennünk a 2012. évi, illetve az azt megelőző, 2007. évi alapdokumentum előírásait alapul véve.

Fejlesztési területek – nevelési célok a NAT 2012. szerint (*: NAT 07)

  • erkölcsi nevelés
  • nemzeti öntudat, hazafias nevelés
  • állampolgárságra, demokráciára nevelés*
  • önismeret* és társas kultúra fejlesztése
  • családi életre nevelés
  • testi és lelki egészségre nevelés*
  • feladatvállalás másokért, önkéntesség
  • fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés*
  • pályaorientáció
  • gazdasági* és pénzügyi nevelés
  • médiatudatosságra nevelés
  • a tanulás tanítása*

Az egybevetés alapján megállapítható, hogy a nevelési célok mintegy 50%-a új feladatokat jelent és – ennek megfelelően – új módszereket, eljárásokat kíván a nevelőtestületek részéről.

A fentiekből adódóan a központi kerettanterv alapján megalkotott helyi tantervek is új vonásokat kell, hogy tartalmazzanak, amit az alábbi tényezők indokolnak:

  • a kerettantervi rendszer „megszokott” jellemzői:
  • az adott iskolatípusban/iskolafokozaton folyó nevelő-oktató munka általános célrendszerének, tantárgyi struktúrájának meghatározása;
  • a NAT műveltségterületi anyagainak tantárgyakba rendezése;
  • a tartalmi területek közötti felosztás, a tanulmányi időkeretek egységesítése, szabályozása;
  • a tantárgyak minimálisan kötelező óraszámainak évfolyamonkénti meghatározása;
  • a kerettantervi rendszer új jellemzői:
  • a NAT fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba;
  • az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola);
  • a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele –különösen a humán tantárgyakban;
  • képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés;
  • 2 × 10%-os „mozgástér” a tervező munka során;
  • esetenként választási lehetőségek (például: emelt szint).

Az új kerettanterv általános és konkrét előírásai, az óratervi táblák a szekció által lefedett iskolatípusok tekintetében természetesen eltérőek; az általános érvényű előírás az, hogy ebben a tanévben az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon kell azokat érvényesíteni. Ennek megfelelően az egyes óratervek jellemzőinek részleteivel itt nem foglalkozunk; továbbra is azokat az intézményvezetési kérdéseket taglaljuk, amelyek mindhárom iskolatípusra vonatkozhatnak.

A vázolt (differenciált, komplex) szakmai feladatrendszer új típusú iskolavezetést kíván; az ezredforduló óta mind elterjedtebben alkalmazzuk az intézmény-menedzsment kifejezést. Ennek értelmezéséhez érdemes a szervezéstudomány meghatározását alapul vennünk, amely szerint a menedzsment (management): emberi, fizikai, pénzügyi és információs erőforrások tervezése, szervezése, irányítása és vezetése a szervezet céljainak eredményes és hatékony kitűzése és elérése érdekében

Hangsúlyozni kell, hogy a meghatározásban szereplő két jelző lényegi különbséget takar:

  • Eredményesség (effectiveness) külső jellemző, jelentése: elértük a kívánt eredményt, a létrehozott végeredmény (termék, szolgáltatás) megfelel az elvárásnak.
  • Hatékonyság (efficiency) belső (működési) jellemző jelentése: az eredményt ésszerűen alacsony ráfordítás árán (jó hatásfokkal, tág értelemben: gazdaságosan) értük el.

A menedzsment funkciói az oktatási szervezetek esetében is jól kimutathatók:

  • Tervezés (planning): a szervezet céljainak kitűzése és elérésük módjának eldöntése.
  • Szervezés (organizing): a feladatok és az erőforrások egymáshoz rendelése.
  • Irányítás (control): követelmények előírása, teljesülésük ellenőrzése, eltérés esetén beavatkozás.
  • Vezetés (leadership): a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.

A menedzsment

  • kemény (hard) oldala: a tervezés – szervezés – irányítás, amelynek tevékenység-elemei:
    • információk gyűjtése,
    • számítások,
    • elemzés,
    • értékelés;
  • puha (soft) oldala: a vezetés a következő tevékenység-elemekkel:
    • emberek/közösségek gondolkodásának, érzelemvilágának, viselkedésének megismerése és megértése, majd
    • a fentiek figyelembe vételével: megnyerésük, „magunkkal ragadásuk”.

A Kotter-elmélet (1999) megvalósította a vezetés funkciókra bontását és párba állításukat a menedzsment hard oldali funkcióival – a következők szerint:

  • tervezés párja: jövőkép felmutatása, irány kitűzése
  • szervezés párja: az emberek felsorakoztatása a jövőkép megvalósítására
  • irányítás párja: az emberek motiválása és inspirálása

Az előzőekben vázlatosan jelzett megközelítés hatékonyan érvényesíthető az iskolavezetés hagyományosan értelmezett feladataira; tudatos alkalmazása elősegíti az intézményvezető racionális, célirányos tevékenységét. Ennek alátámasztására néhány konkrét területet szeretnék kiemelni:

A tervező munka továbbfejlesztése érdekében indokolt

  • az intézményi munkaterv,
  • a munkaközösségi munkatervek,
  • a tanmenetek,

megújítása a NAT- és központi kerettanterv-központúság + helyi (iskolai, osztály stb.)sajátosságok érvényesítésével.

Konkrét feladatok, új elemek (kiemelések a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet alapján):

  • Általános iskola: együttműködés a HÍD-program előkészítésében, közreműködés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásának bevezetésében;
  • Középiskola: közösségi szolgálat megszervezése, megvalósítása, dokumentálása, az érettségi vizsgaszabályzat módosításának érvényesítése;
  • 2014. 04. 02.–05. 27.: a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése;
  • 2014.01.02.–04.01.: országos szakmai ellenőrzés (magántanulói jogviszony!);
  • A 277/1977. (XII.22.) kormányrendelet módosítása.

A „kifutó” helyi tantervek vonatkozásában az alábbi kritériumokat hangsúlyozzuk:

  • azok jogszerű alkalmazása,
  • az eddigi tapasztalatok hasznosítása a tanmeneti tervezés során
  • a TÁMOP 3.1.4. innovációs elemeinek érvényesítése a tantárgy­tömbö­sítés kivételével (kooperativitás, projektek stb.)

Szervezési/irányítási feladatok

Alapvetően megváltozott jogszabályi környezetben, illetve az adott szervezet feladatainak számottevő módosítása folyamatában előtérbe kerülnek a menedzsment funkciói közül a szervezéssel és az irányítással kapcsolatos teendők. A köznevelési rendszer esetében fennállnak ezek a feltételek, indokolt tehát áttekintenünk ezeket a feladatokat is.

A hatályos törvényi előírások legfontosabb elemei a következők:

  • Nkt. 27. § (1): Az iskolában a nevelést-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.
  • 27. § (4): A tanuló kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
  • 27. § (5): Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére
  • a tehetség kibontakoztatására,
  • a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,
  • a BTM-mel diagnosztizált tanulók számára, továbbá
  • az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító 1–3 fős foglalkozásokat.
  • tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti 1-1 óra biztosított az osztályok időkerete felett.

Az előző tanévben felülvizsgált, átdolgozott alapdokumentumok, illetve az időközben megjelent kormányrendelet ismeretében kiemelt fontosságú munkaszervezési teendőnek minősül az új SZMSZ-ben foglaltak folyamatos bevezetése és következetes alkalmazása, a módosított/kiegészített munkaköri leírások alkalmazása.

Emellett megkülönböztetett figyelmet kíván az iskolavezetés részéről:

  • A kötött munkaidő (32 ó/hét) intézményi szintű megtervezése: új tantárgyfelosztás, tanrend, munkabeosztás kialakítása;
  • Egyenletes terhelés (egyéb foglalkozások, további feladatok, 16 (17) óráig érvényesítendő munkarend) megvalósítása;
  • Dokumentáltság folyamatossága, pontossága;
  • A tankönyvellátás új rendszerének bevezetése;
  • Napközi/tanulószoba megszervezése;
  • Mindennapos testnevelés előkészítése, megvalósítása;
  • Az erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás feltételeinek megteremtése.

A szervezés/irányításhoz kapcsolódó vezetési feladatok közül kiemelhető a nevelőtestület felkészítése

  • a külső ellenőrzésre,
  • a minősítő eljárásra,
  • a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozására.

Ide sorolható köznevelési rendszer külső ellenőrzése új rendszerének idei bevezetése is, amihez érdemes felidézni a jogszabályi feltételek egyes elemeit:

  • Nkt. 86–87. §: A köznevelési intézmények ellenőrzése három területre irányul:
    • pedagógiai/szakmai,
    • törvényességi,
    • hatósági ellenőrzés.
  • Nkt. 21. § (11): „Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az ÓNAP, a NAT, az adott intézményre érvényes kerettanterv, … az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja,….rendelkezéseit sérti.”
  • 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról IV. Az illetékes kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzés tárgykörei:
    • az egyenlő bánásmód követelményére,
    • a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
    • az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek, és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
    • a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
    • az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
    • a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
    • a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
    • vonatkozó előírások megtartása.

A szervezési/irányítási feladatok további fontos részterületei:

  • Minősítési rendszer: 326/2013.(VIII. 30.) kormányrendelet;
  • Nemzeti Pedagógus Kar: Nkt. új 63/A–63/L §;
  • Intézményi Tanács létrehozása.

Az új vagy új típusú szervezési/irányítási feladatok megoldása sikerességének feltételei:

  • Hatékony belső kommunikációs rendszer.
  • A belső ellenőrzés és visszacsatolás rendszerének kidolgozása, folyamatos működtetése.
  • Az önértékelési kompetenciák fejlesztése:
    • az intézményvezetés,
    • a szakmai munkaközösségek és
    • az egyén, a pedagógus szintjén.
  • Nyitottság, együttműködési készség az intézménymenedzsment és a tanári kar részéről egyaránt

Részösszegzés:

  • A 2013/2014. tanév feladatrendszere valamennyi menedzsment-funkciót érinti.
  • A tanfelügyelet egyik „célterülete”.
  • A tudatos, tervszerű megvalósítás hatékony technikái (SWOT-analízis, Ishikawa-diagram) rendelkezésre állnak.
  • Különösen „érzékeny” terület: a vezetés, az emberi, a személyes oldal „kezelése”.
  • A szervezetfejlesztés esélye és lehetősége.

Nevelőtestületi feladatok

Jogszabályi elvárások

Nkt. 62. §: A pedagógus kötelességei

  • (1): alapvető feladat: … a kerettantervi törzsanyag átadása és elsajátításának ellenőrzése;
  • (1): a)–r): „kötelessége különösen” (kiemelések):
    • egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekkel, tanulóval;
    • a tehetség felismerése, gondozása, nyilvántartása;
    • az erkölcsi fejlődés elősegítése, közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása, betartatása;
    • „értékközpontúság” a nevelőmunkában;
    • a testi-lelki egészség fejlesztése és megóvása;
    • … oktatómunkáját éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;
    • a PP-ban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse;
    • pontos és aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;
    • a kötelező minősítések határidőre történő megszerzése;
  • (2)–(3) hétévenkénti kötelező továbbképzés.

Ezek a tényezők alapjait jelentik a belső és a külső ellenőrzésnek egyaránt és jól összhangba hozhatók az előmeneteli rendszert szabályozó kormányrendelettel is.

A pedagógus értékelésének elemei, pedagógus-kompetenciák [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (3)]:

  • szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
  • pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
  • a tanulás támogatása,
  • a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, a tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
  • a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
  • pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
  • kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
  • elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A jelzett jogszabályi és szakmai kritériumok teljesítésének intézményi szintű hatékony „katalizátorai” lehetnek:

  • a szakmai munkaközösségek
  • belső képzések, fórumok rendszere

A teljesítés keretei: az életpályamodell elemeinek érvényesítése

Az Nkt. aktuális módosításának indítékai a jogalkotó részéről a következő tényezők voltak:

  • Az életpályamodell által érintett pedagógusok körének bővítése.
  • A pedagógus munkaidő-beosztás kvantitatív és tartalmi szabályozása.
  • A pedagógusok előmeneteli rendszerének módosítása.
  • A minősítés rendszerének véglegesítése.
  • Az Nkt. aktuális mellékleteinek véglegesítése.
  • A Kjt. végrehajtási kormányrendeletének módosítása.

Mind a törvény módosítása, mind a kormányrendelet szintjén megtörtént a „bevontak” körének kiegészítése – a következő kategóriákkal:

  • Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő/előadó.
  • A Gyvt. hatálya alá tartózó intézmény pedagógus munkakörű munkatársa.
  • A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörű, pedagógus szakképzettségű munkatárs (pl.: könyvtáros tanár, rendszergazda stb.: 1. és 4. melléklet): 2015.szeptember 1-től.

Az intézményi szintű munkamegosztást és az egyes pedagógusok napi/heti egyenletes terhelését szolgálja a kötött munkaidő lehetséges feladatainak, valamint a törvény által definiált egyéb foglalkozások mibenlétének rögzítése és tudatos, célirányos alkalmazása. Ezeknek a feladat-elemeknek a teljes körű ismerete és helyi megvalósítási lehetőségeinek feltárása nem csak az iskolavezetés feladata, hanem a pedagógusoknak is elemi érdeke. Érdemes tehát itt is tételesen rögzíteni mindkét részterület elemeit.

Elrendelhető feladatok a kötött munkaidőre [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)]:

  • Foglalkozások, tanítási órák előkészítése.
  • A gyermekek/tanulók teljesítményének értékelése.
  • Az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése.
  • A tanulók intézményen belüli önszerveződésének segítése.
  • Gyermekek/tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete (alkalomszerűen vagy előre tervezett módon).
  • A tanuló és gyermekbalesetek megelőzősével kapcsolatos feladatok.
  • Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok.
  • Eseti helyettesítés.
  • A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység.
  • Az intézményi dokumentumok készítése, vezetése.
  • Szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása.
  • Az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység.
  • Pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása.
  • A nevelőtestület, szakmai munkaközösség munkájában való részvétel.
  • Munkaközösség vezetése.
  • Az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés.
  • Környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása.
  • Iskolai szertár fejlesztése, karbantartása.
  • Hangszerkarbantartás megszervezése.
  • Különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás.
  • A PP célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása.

Egyéb foglalkozás (a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás) [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2)]:

  • Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör.
  • Sportkör, tömegsport foglalkozás.
  • Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás.
  • Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás.
  • Napközi.
  • Tanulószoba.
  • Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás.
  • Pályaválasztást segítő foglalkozás.
  • Közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás.
  • DÖK – foglalkozás.
  • Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny.
  • A PP-ban rögzített, tanórán kívüli osztály/csoport-foglalkozás.

A fenti tényezők ismerete és az egyes feladatok egyenletes „terítése” azért is fontos, mert szakmai alapját képezi a pedagógusok minősítési eljárásának, amelynek módszerei

  • A portfólió előzetes vizsgálata.
  • A pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése.
  • A tanfelügyeleti vizsgálat során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése.
  • A tanfelügyeleti ellenőrzés összegző értékelésének elemzése.
  • Az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése.
  • Információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására.
  • Portfólióvédés lebonyolítása.

Az eljárás részleteiről a plenáris előadásokon is szó esett, önálló szekció témáját is képezi; ezért ezen a helyen csupán a portfólió mibenlétével kapcsolatos legfontosabb tényezőket rögzítjük:

A portfólió olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek tartalmi elemei:

  • Szakmai önéletrajz.
  • A nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább 10 tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve.
  • A pedagógiai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai.
  • Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai.
  • A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása.
  • A szakmai életút értékelése.

A kollegáink számára fontos tudnivaló, hogy speciális esetként, a megfelelő feltételekkel rendelkezők számára 2014. április 30-ig jelentkezési lehetőség lesz Pedagógus II. fokozatba kerüléshez.

Részösszegzés:

  • A pedagógusok lehetséges „válaszai” a jelzett szakmai és jogalkalmazási feladatokra igen széles skálán mozoghatnak.
  • Érdemes felidézni a szervezeti alkalmazkodás típusait R. Merton kutatásai alapján (alapja: az egyén viszonyulása a szervezet céljaihoz, illetve szabályozó mechanizmusaihoz). Öt típust különböztet meg:
    • konformitás,
    • ritualizmus,
    • közöny,
    • innováció,
    • rebellió.

Őszintén kívánom, hogy a kollegák többsége az 1. és a 4. típust képviselhessék!

  • Növelheti kollegáink elkötelezettségét OECD TALIS-kutatás és a Mc Kinsey-jelentés egybecsengő megállapítása: „A pedagógus számít!”

A feladat-teljesítés célja, értelme: a gyermek, a tanuló!

Eléggé általános tapasztalat, hogy a szakmai viták, vélemény-ütköztetések középpontjából gyakran indokolatlanul háttérbe szorul, netán ki is marad az iskola szervezetének legfontosabb „alkotója”, a tanuló, a tanulóközösség.

Előadásom témájával összefüggésben feltehető a kérdés: mi az ő feladata 2013/2014-ben?

  • az Nkt., a NAT, a kerettanterv ismerete?
  • az iskolája fenntartó-változásának nyomon követése?
  • a KELLO rövidítés megfejtése?
  • az osztályfőnöke „életpálya- modelljének” elemzése?

Ezekre (és a hasonló) kérdésekre egyértelmű a válasz: NEM!

Nem téveszthetjük szem elől, hogy ő most, ebben az iskolaévben (először és remélhetőleg utoljára!) 1. vagy 5. vagy 9. stb. évfolyamos diák, aki

  • tőle független szociális/kulturális/társadalmi környezetből érkezett,
  • bár a naptár szerint pl. 12 éves, ám a mentális korát tekintve csak a 10, vagy már a 14 éveseket képviseli,
  • tanulási kultúrája, tanulási képessége csak rá jellemző, egyedi,
  • rendkívül gazdag, vagy éppen ingerszegény információs bázissal gazdálkodik,
  • nagyon bízik a társas kapcsolataiban, a barátaiban és így tovább.

Az iskolai (bármely iskolai) szervezet tagjaként ő azt várja 2013/2014-ben (is!), hogy

  • érthető, megbízható és használható ismeretekhez jusson a tanítójától, tanárától;
  • „élő”, lüktető tanórákon aktív részese lehessen az ismeretszerző folyamatnak;
  • érezhesse: fontosnak tartják a jelenlétét az adott közösségben;
  • szeretetet, megbecsülést (is) kapjon;
  • biztosan tudhassa, mondhassa: „ez egy jó suli!”

Az a feladata, hogy a fentiek megvalósításához-megvalósulásához egyéni teljesítményével hozzájáruljon.

Ezek megvalósítása jelenti egyúttal a menedzsment és a pedagógusok igazi feladatát 2013/2014-ben!

Tisztelt Kolleganők, Kollegák!

Az elhangzottak alapján joggal mondhatjuk: 2013/2014. valóban „nem egy a sok közül”, hanem igen jelentős, nehéz tanév lesz

A megváltozott és továbbra is változó feladatrendszer megközelítése szempontjából minden érintett részéről figyelmet érdemelnek Csapó Benő professzor úr gondolatai (Tudás és iskola, 2004.):

„Az iskolai reformokra is érvényes, hogy van a folytonosságnak és a megújulásnak egy optimális aránya. Túl kevés változás esetén fennáll a visszarendeződés veszélye: az elért eredmények nem maradnak tartósak. Túl sok új elemet viszont az iskolarendszer képtelen kezelni, fennáll a káosz kialakulásának veszélye, vagy éppen ezt kivédendő, a rendszer védekező mechanizmusai működésbe lépnek, a „rendszeridegen” innovációk kilökődnek. Több esélyük van azonban azoknak a változásoknak, amelyek összhangban vannak a rendszer szerves fejlődésével, amelyek korábban elindított folyamatokhoz kapcsolódnak. E gondolatmenet szerint segíthetjük az oktatás minőségi fejlesztésére szolgáló új technikák meghonosítását, ha sikerül azokat az oktatási rendszer fejlődésének szerves folytatásaként bevezetnünk…”

Őszintén kívánom, hogy a 2013/2014. tanév az így értelmezett „szerves fejlődés” fontos tanéve legyen!

Köszönet a megtisztelő figyelemért!