Dr. Cs. Nagy Gábor
A 2013/14. tanév feladatrendszere
az iskolák nézőpontjából
Tisztelt Szekcióülés, kedves Kolleganők és Kollegák!
Őszinte bizalommal és kollegiális tisztelettel köszöntöm a szekció munkájában részt vevő, érdeklődő szakembereket és érdemi, hatékony információcserét kívánok!
Előadásom tartalmának tervezésekor két tényezőt kellett figyelembe vennem:
- egyrészt a szekció komplex jellegét, vagyis azt, hogy a jelenlévők különböző iskolatípusokat (általános iskolát, gimnáziumot, szakközépiskolát) képviselhetnek, tehát valamilyen „közös nevezőt” kell találnunk;
- másrészt miután a konferencia plenáris előadásainak címeiben rendre megjelenik „a 2013/2014. tanév feladatai” kifejezés, indokolt a „felülnézet” után „alulnézeti” (azaz intézményi szintű) képet is alkotni.
Az említett közös nevező megtalálásához Kozma Tamásnak a hazai iskolai szervezetelméletet megalapozó Tudásgyár? című kötetét hívtam segítségül, amelyben a szerző az iskola formális szervezetét a következő 4 elemmel írja le:
- az intézményvezetés,
- a tanári kar,
- a tanulók és
- a „segédszemélyzet”.
Ilyen megfontolások alapján előadásomat az alábbi vázlat szerint építettem fel:
- Az iskolavezetés feladatai
- Nevelőtestületi feladatok
- A feladat-teljesítés célja, értelme: a gyermek, a tanuló!
Az iskolavezetés feladatai
A köznevelési törvény a következők szerint rendelkezik az intézményvezetők feladatairól, felelősségéről:
- Nkt.69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
- a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,…
- b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
- c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
- d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
- e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
- f) képviseli az intézményt.
- (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
- a) a pedagógiai munkáért,
- b) a nevelőtestület vezetéséért,
- c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
- d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
- e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
- f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
- g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
- i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
- j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
- k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
Előadásom tartalmi elemei a fent kiemelt három tényező gyakorlati megvalósítására irányulnak, ezért érdemes megvizsgálni azt az „erőteret”, amely meghatározza az intézményvezetés tevékenységét – a következők szerint:
A továbbiakban a „működtető” és a „szülők” hatásrendszerétől eltekintve a következőket emelhetjük ki:
Jogszabályi környezet, intézményfenntartás
A soron következő feladatok szempontjából fontos tudni, hogy nem elegendő a köznevelési törvény eredeti előírásainak ismerete, hiszen az elmúlt bő másfél évben számos változás történt a jogszabályi környezetben, amit az alábbi felsorolás bizonyít:
- A („keret-jellegű”) Nkt-t módosító törvények:
- 2012. évi CXXIV. törvény
- 2013.évi LV. törvény
- 2013. évi C. törvény
- 2013. évi CXXIX. törvény
- 2013. évi CXXXVII. törvény (!)
- A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításai:
- 315/2012.(XI.23.) Korm. rendelet
- 26/2013. (II.12.) Korm. rendelet
- 326/2013. (VVIII.30.) Korm. rendelet (!)
- A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosításai
- 36/2012. (XI.14.) EMMI rendelet; érinti még:
- 40/2002.(V.24.) OM rendelet (érettségi vizsga részletes követelményei)
- 4/2010. (I.19.) OKM rendelet (pedagógiai szakszolgálatok)
- 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet (egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosítása)
Itt, a konferencia plenáris előadásain is hallhattuk, hogy további módosítások várhatók. Mindezekkel együtt is egyértelmű az intézményvezetők felé megfogalmazódó elvárás a jogkövető munkavégzés, amit a következő felsorolással szeretnék elősegíteni.
Az Nkt. 2013. szeptember 1-jén hatályosuló előírásai:
- 4. § (13) b) – 2H, 3H: 2013. évi XXVII. tv. 45. §
- 12. § – a szakközépiskola
- 13–14. § – Köznevelési Híd-programok
- 25. § (7) – óvodai, iskolai csoportok létszámhatárai: 4. melléklet, + 20%
- 27. § (1)–(10) – a tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, egyéb foglalkozások;
- (4) új elem: „tanórai foglalkozás” is előírható
- 27. § (12)–(13) – könnyített testnevelés, DSK, DSE
- 35. § – fakultatív hitoktatás, erkölcstan vagy hit- és erkölcstan oktatás az állami általános iskolában
- 46. § (1) a) – tanuló kötelességei; 16 óráig tartó foglalkozásokon való részvétel
- 46. § (5) – térítésmentes tankönyvellátás 1–8. évfolyamon
- 47. § (7) – csoportlétszám-számítás; enyhe, illetve középsúlyos SNI két, illetve három gyermekként
- 55. § (1) – felmentés kötelező foglalkozásokon való részvétel alól
- 60. § (2) – korhatárok felnőttoktatásba történő belépéshez
- 61. § (3) és (5) – az intézményekben kötelezően foglalkoztatottak száma:
- 1–2. melléklet, illetve
- nem pedagógus szakképzettségűek foglalkoztatása: 20–30–50%
- 62.§ (3), (5)–(14) – „visszasorolási” szankció, illetve pedagógus munkaidő-beosztás
- 64. § – pedagógus előmeneteli rendszer
- 65. § (1) és (3)–(9) – garantált illetmény, a 7. mellékletben illetménypótlékok és az előmeneteli rendszer további elemei
- 69. § (5)–(6) – az intézményvezetőkre vonatkozó előírások
- 88. § (4) – költségvetési támogatás: munkabérek + járulékok
- Nkt. 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8. melléklet
Ezek a tényezők egyértelműen alátámasztják az intézmények törvényes működésével kapcsolatos előző, a vezetői felelősséggel kapcsolatos állításunkat.
Intézményfenntartás
A köznevelési rendszer mibenlétét, funkcionális alapvetését és a fenntartásával, működtetésével kapcsolatos meghatározó erejű módosítást a köznevelési törvény deklarálta a következők szerint:
- Nkt. 1. § (2): „A köznevelés közszolgálat, …kereteit és garanciáit az állam biztosítja”
- Nkt. 74. § (1): az állam gondoskodik – az óvoda kivételével – az alapfeladatok ellátásáról.
A fentiek gyakorlatban történő megvalósítását szolgálta a 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebersberg Intézményfenntartó Központról, amelynek módosítására az idén került sor. A 199/2013.(VI.13.) kormányrendelet részletesen szabályozza a továbbiakban irányadó tényezőket az intézményfenntartás terén:
- 2. § (6): A járási tankerület az illetékességi területén működő ÁI-k, AMI-k és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ SZMSZ-ében számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat
- 7.§ (1) a)–l) és (2) a)–h): a feladatrendszer részletezése (12 + 8 elem: az adatszolgáltatások összesítése, a központosított beszerzések, mérések-értékelések stb.)
Az új rendszer bevezetése a 2012/2013. iskolaévben, tanév közben valósult meg, ami a napi gyakorlatban nem kevés zavart okozott. Erre utalhat az a tény, hogy a közelmúltban, 2013 szeptemberében miniszteri biztos kinevezésére került sor, aki első nyilatkozataiban „rendszerfejlesztés” szándékáról, terveiről szólt.
Miután a jelenlegi az első teljes tanév, amely „KLIK-kapcsolatban” szerveződik, és van némi előzetes tapasztalata az intézményvezetőknek mind a tervezés, mind a munkaszervezés terén, indokolt lehet az a javaslatunk, hogy a rögzítsék, rendszerezzék a vezetők az új típusú fenntartással kapcsolatos jelenségeket és működjenek közre a várható rendszerfejlesztésben.
Szakmai/pedagógiai feladatok
A szekció által érintett bármely iskolatípust tekintjük is, nem kétséges, hogy a tanév során a nevelő-oktató munka alapjául a hatályos pedagógiai program szolgál, ám hangsúlyozni kell, hogy annak alkalmazása fokozott figyelmet kíván, hiszen több – legitim – változatát kell megkülönböztetnünk:
- Nkt., NAT 2012. szerinti dokumentum
- Kt., NAT 2007. szerinti dokumentum
- Speciális eset: TÁMOP 3.1.4. fenntartására vonatkozó dokumentum
Az első két változat valamennyi iskola esetében „működik”, míg a harmadik csak az adott projekttel érintett intézményekben érvényesül (itt az időközben történt jogszabályi változások helyi adaptációja, a programmal való harmonizálása jelenti a többletfeladatot).
Általánosan érvényes tehát az a megállapítás, hogy az iskolák szakmai, pedagógiai tevékenységét differenciált feladatrendszer határozza meg, amelyhez azonban közös alapot biztosítanak a következő tényezők:
- NAT
- Központi kerettanterv, helyi tantervek
- Az intézmény sajátos oktatási/nevelési preferenciái
- A helyi innováció tartós értékei
A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan érdemes összehasonlítást tennünk a 2012. évi, illetve az azt megelőző, 2007. évi alapdokumentum előírásait alapul véve.
Fejlesztési területek – nevelési célok a NAT 2012. szerint (*: NAT 07)
- erkölcsi nevelés
- nemzeti öntudat, hazafias nevelés
- állampolgárságra, demokráciára nevelés*
- önismeret* és társas kultúra fejlesztése
- családi életre nevelés
- testi és lelki egészségre nevelés*
- feladatvállalás másokért, önkéntesség
- fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés*
- pályaorientáció
- gazdasági* és pénzügyi nevelés
- médiatudatosságra nevelés
- a tanulás tanítása*
Az egybevetés alapján megállapítható, hogy a nevelési célok mintegy 50%-a új feladatokat jelent és – ennek megfelelően – új módszereket, eljárásokat kíván a nevelőtestületek részéről.
A fentiekből adódóan a központi kerettanterv alapján megalkotott helyi tantervek is új vonásokat kell, hogy tartalmazzanak, amit az alábbi tényezők indokolnak:
- a kerettantervi rendszer „megszokott” jellemzői:
- az adott iskolatípusban/iskolafokozaton folyó nevelő-oktató munka általános célrendszerének, tantárgyi struktúrájának meghatározása;
- a NAT műveltségterületi anyagainak tantárgyakba rendezése;
- a tartalmi területek közötti felosztás, a tanulmányi időkeretek egységesítése, szabályozása;
- a tantárgyak minimálisan kötelező óraszámainak évfolyamonkénti meghatározása;
- a kerettantervi rendszer új jellemzői:
- a NAT fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba;
- az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola);
- a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele –különösen a humán tantárgyakban;
- képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés;
- 2 × 10%-os „mozgástér” a tervező munka során;
- esetenként választási lehetőségek (például: emelt szint).
Az új kerettanterv általános és konkrét előírásai, az óratervi táblák a szekció által lefedett iskolatípusok tekintetében természetesen eltérőek; az általános érvényű előírás az, hogy ebben a tanévben az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon kell azokat érvényesíteni. Ennek megfelelően az egyes óratervek jellemzőinek részleteivel itt nem foglalkozunk; továbbra is azokat az intézményvezetési kérdéseket taglaljuk, amelyek mindhárom iskolatípusra vonatkozhatnak.
A vázolt (differenciált, komplex) szakmai feladatrendszer új típusú iskolavezetést kíván; az ezredforduló óta mind elterjedtebben alkalmazzuk az intézmény-menedzsment kifejezést. Ennek értelmezéséhez érdemes a szervezéstudomány meghatározását alapul vennünk, amely szerint a menedzsment (management): emberi, fizikai, pénzügyi és információs erőforrások tervezése, szervezése, irányítása és vezetése a szervezet céljainak eredményes és hatékony kitűzése és elérése érdekében
Hangsúlyozni kell, hogy a meghatározásban szereplő két jelző lényegi különbséget takar:
- Eredményesség (effectiveness) külső jellemző, jelentése: elértük a kívánt eredményt, a létrehozott végeredmény (termék, szolgáltatás) megfelel az elvárásnak.
- Hatékonyság (efficiency) belső (működési) jellemző jelentése: az eredményt ésszerűen alacsony ráfordítás árán (jó hatásfokkal, tág értelemben: gazdaságosan) értük el.
A menedzsment funkciói az oktatási szervezetek esetében is jól kimutathatók:
- Tervezés (planning): a szervezet céljainak kitűzése és elérésük módjának eldöntése.
- Szervezés (organizing): a feladatok és az erőforrások egymáshoz rendelése.
- Irányítás (control): követelmények előírása, teljesülésük ellenőrzése, eltérés esetén beavatkozás.
- Vezetés (leadership): a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.
A menedzsment
- kemény (hard) oldala: a tervezés – szervezés – irányítás, amelynek tevékenység-elemei:
- információk gyűjtése,
- számítások,
- elemzés,
- értékelés;
- puha (soft) oldala: a vezetés a következő tevékenység-elemekkel:
- emberek/közösségek gondolkodásának, érzelemvilágának, viselkedésének megismerése és megértése, majd
- a fentiek figyelembe vételével: megnyerésük, „magunkkal ragadásuk”.
A Kotter-elmélet (1999) megvalósította a vezetés funkciókra bontását és párba állításukat a menedzsment hard oldali funkcióival – a következők szerint:
- tervezés párja: jövőkép felmutatása, irány kitűzése
- szervezés párja: az emberek felsorakoztatása a jövőkép megvalósítására
- irányítás párja: az emberek motiválása és inspirálása
Az előzőekben vázlatosan jelzett megközelítés hatékonyan érvényesíthető az iskolavezetés hagyományosan értelmezett feladataira; tudatos alkalmazása elősegíti az intézményvezető racionális, célirányos tevékenységét. Ennek alátámasztására néhány konkrét területet szeretnék kiemelni:
A tervező munka továbbfejlesztése érdekében indokolt
- az intézményi munkaterv,
- a munkaközösségi munkatervek,
- a tanmenetek,
megújítása a NAT- és központi kerettanterv-központúság + helyi (iskolai, osztály stb.)sajátosságok érvényesítésével.
Konkrét feladatok, új elemek (kiemelések a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet alapján):
- Általános iskola: együttműködés a HÍD-program előkészítésében, közreműködés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásának bevezetésében;
- Középiskola: közösségi szolgálat megszervezése, megvalósítása, dokumentálása, az érettségi vizsgaszabályzat módosításának érvényesítése;
- 2014. 04. 02.–05. 27.: a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése;
- 2014.01.02.–04.01.: országos szakmai ellenőrzés (magántanulói jogviszony!);
- A 277/1977. (XII.22.) kormányrendelet módosítása.
A „kifutó” helyi tantervek vonatkozásában az alábbi kritériumokat hangsúlyozzuk:
- azok jogszerű alkalmazása,
- az eddigi tapasztalatok hasznosítása a tanmeneti tervezés során
- a TÁMOP 3.1.4. innovációs elemeinek érvényesítése a tantárgytömbösítés kivételével (kooperativitás, projektek stb.)
Szervezési/irányítási feladatok
Alapvetően megváltozott jogszabályi környezetben, illetve az adott szervezet feladatainak számottevő módosítása folyamatában előtérbe kerülnek a menedzsment funkciói közül a szervezéssel és az irányítással kapcsolatos teendők. A köznevelési rendszer esetében fennállnak ezek a feltételek, indokolt tehát áttekintenünk ezeket a feladatokat is.
A hatályos törvényi előírások legfontosabb elemei a következők:
- Nkt. 27. § (1): Az iskolában a nevelést-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.
- 27. § (4): A tanuló kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
- 27. § (5): Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére
- a tehetség kibontakoztatására,
- a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,
- a BTM-mel diagnosztizált tanulók számára, továbbá
- az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító 1–3 fős foglalkozásokat.
- tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti 1-1 óra biztosított az osztályok időkerete felett.
Az előző tanévben felülvizsgált, átdolgozott alapdokumentumok, illetve az időközben megjelent kormányrendelet ismeretében kiemelt fontosságú munkaszervezési teendőnek minősül az új SZMSZ-ben foglaltak folyamatos bevezetése és következetes alkalmazása, a módosított/kiegészített munkaköri leírások alkalmazása.
Emellett megkülönböztetett figyelmet kíván az iskolavezetés részéről:
- A kötött munkaidő (32 ó/hét) intézményi szintű megtervezése: új tantárgyfelosztás, tanrend, munkabeosztás kialakítása;
- Egyenletes terhelés (egyéb foglalkozások, további feladatok, 16 (17) óráig érvényesítendő munkarend) megvalósítása;
- Dokumentáltság folyamatossága, pontossága;
- A tankönyvellátás új rendszerének bevezetése;
- Napközi/tanulószoba megszervezése;
- Mindennapos testnevelés előkészítése, megvalósítása;
- Az erkölcstan, hit- és erkölcstan oktatás feltételeinek megteremtése.
A szervezés/irányításhoz kapcsolódó vezetési feladatok közül kiemelhető a nevelőtestület felkészítése
- a külső ellenőrzésre,
- a minősítő eljárásra,
- a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozására.
Ide sorolható köznevelési rendszer külső ellenőrzése új rendszerének idei bevezetése is, amihez érdemes felidézni a jogszabályi feltételek egyes elemeit:
- Nkt. 86–87. §: A köznevelési intézmények ellenőrzése három területre irányul:
- pedagógiai/szakmai,
- törvényességi,
- hatósági ellenőrzés.
- Nkt. 21. § (11): „Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az ÓNAP, a NAT, az adott intézményre érvényes kerettanterv, … az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja,….rendelkezéseit sérti.”
- 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról IV. Az illetékes kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzés tárgykörei:
- az egyenlő bánásmód követelményére,
- a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
- az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek, és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
- a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
- az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
- a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
- a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
- vonatkozó előírások megtartása.
A szervezési/irányítási feladatok további fontos részterületei:
- Minősítési rendszer: 326/2013.(VIII. 30.) kormányrendelet;
- Nemzeti Pedagógus Kar: Nkt. új 63/A–63/L §;
- Intézményi Tanács létrehozása.
Az új vagy új típusú szervezési/irányítási feladatok megoldása sikerességének feltételei:
- Hatékony belső kommunikációs rendszer.
- A belső ellenőrzés és visszacsatolás rendszerének kidolgozása, folyamatos működtetése.
- Az önértékelési kompetenciák fejlesztése:
- az intézményvezetés,
- a szakmai munkaközösségek és
- az egyén, a pedagógus szintjén.
- Nyitottság, együttműködési készség az intézménymenedzsment és a tanári kar részéről egyaránt
Részösszegzés:
- A 2013/2014. tanév feladatrendszere valamennyi menedzsment-funkciót érinti.
- A tanfelügyelet egyik „célterülete”.
- A tudatos, tervszerű megvalósítás hatékony technikái (SWOT-analízis, Ishikawa-diagram) rendelkezésre állnak.
- Különösen „érzékeny” terület: a vezetés, az emberi, a személyes oldal „kezelése”.
- A szervezetfejlesztés esélye és lehetősége.
Nevelőtestületi feladatok
Jogszabályi elvárások
Nkt. 62. §: A pedagógus kötelességei
- (1): alapvető feladat: … a kerettantervi törzsanyag átadása és elsajátításának ellenőrzése;
- (1): a)–r): „kötelessége különösen” (kiemelések):
- egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekkel, tanulóval;
- a tehetség felismerése, gondozása, nyilvántartása;
- az erkölcsi fejlődés elősegítése, közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása, betartatása;
- „értékközpontúság” a nevelőmunkában;
- a testi-lelki egészség fejlesztése és megóvása;
- … oktatómunkáját éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;
- a PP-ban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse;
- pontos és aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;
- a kötelező minősítések határidőre történő megszerzése;
- (2)–(3) hétévenkénti kötelező továbbképzés.
Ezek a tényezők alapjait jelentik a belső és a külső ellenőrzésnek egyaránt és jól összhangba hozhatók az előmeneteli rendszert szabályozó kormányrendelettel is.
A pedagógus értékelésének elemei, pedagógus-kompetenciák [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (3)]:
- szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
- pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
- a tanulás támogatása,
- a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, a tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
- a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
- pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
- kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
- elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
A jelzett jogszabályi és szakmai kritériumok teljesítésének intézményi szintű hatékony „katalizátorai” lehetnek:
- a szakmai munkaközösségek
- belső képzések, fórumok rendszere
A teljesítés keretei: az életpályamodell elemeinek érvényesítése
Az Nkt. aktuális módosításának indítékai a jogalkotó részéről a következő tényezők voltak:
- Az életpályamodell által érintett pedagógusok körének bővítése.
- A pedagógus munkaidő-beosztás kvantitatív és tartalmi szabályozása.
- A pedagógusok előmeneteli rendszerének módosítása.
- A minősítés rendszerének véglegesítése.
- Az Nkt. aktuális mellékleteinek véglegesítése.
- A Kjt. végrehajtási kormányrendeletének módosítása.
Mind a törvény módosítása, mind a kormányrendelet szintjén megtörtént a „bevontak” körének kiegészítése – a következő kategóriákkal:
- Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő/előadó.
- A Gyvt. hatálya alá tartózó intézmény pedagógus munkakörű munkatársa.
- A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörű, pedagógus szakképzettségű munkatárs (pl.: könyvtáros tanár, rendszergazda stb.: 1. és 4. melléklet): 2015.szeptember 1-től.
Az intézményi szintű munkamegosztást és az egyes pedagógusok napi/heti egyenletes terhelését szolgálja a kötött munkaidő lehetséges feladatainak, valamint a törvény által definiált egyéb foglalkozások mibenlétének rögzítése és tudatos, célirányos alkalmazása. Ezeknek a feladat-elemeknek a teljes körű ismerete és helyi megvalósítási lehetőségeinek feltárása nem csak az iskolavezetés feladata, hanem a pedagógusoknak is elemi érdeke. Érdemes tehát itt is tételesen rögzíteni mindkét részterület elemeit.
Elrendelhető feladatok a kötött munkaidőre [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1)]:
- Foglalkozások, tanítási órák előkészítése.
- A gyermekek/tanulók teljesítményének értékelése.
- Az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése.
- A tanulók intézményen belüli önszerveződésének segítése.
- Gyermekek/tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete (alkalomszerűen vagy előre tervezett módon).
- A tanuló és gyermekbalesetek megelőzősével kapcsolatos feladatok.
- Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok.
- Eseti helyettesítés.
- A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység.
- Az intézményi dokumentumok készítése, vezetése.
- Szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása.
- Az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység.
- Pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása.
- A nevelőtestület, szakmai munkaközösség munkájában való részvétel.
- Munkaközösség vezetése.
- Az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés.
- Környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása.
- Iskolai szertár fejlesztése, karbantartása.
- Hangszerkarbantartás megszervezése.
- Különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás.
- A PP célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása.
Egyéb foglalkozás (a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás) [326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2)]:
- Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör.
- Sportkör, tömegsport foglalkozás.
- Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás.
- Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás.
- Napközi.
- Tanulószoba.
- Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás.
- Pályaválasztást segítő foglalkozás.
- Közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás.
- DÖK – foglalkozás.
- Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny.
- A PP-ban rögzített, tanórán kívüli osztály/csoport-foglalkozás.
A fenti tényezők ismerete és az egyes feladatok egyenletes „terítése” azért is fontos, mert szakmai alapját képezi a pedagógusok minősítési eljárásának, amelynek módszerei
- A portfólió előzetes vizsgálata.
- A pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése.
- A tanfelügyeleti vizsgálat során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése.
- A tanfelügyeleti ellenőrzés összegző értékelésének elemzése.
- Az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése.
- Információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására.
- Portfólióvédés lebonyolítása.
Az eljárás részleteiről a plenáris előadásokon is szó esett, önálló szekció témáját is képezi; ezért ezen a helyen csupán a portfólió mibenlétével kapcsolatos legfontosabb tényezőket rögzítjük:
A portfólió olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek tartalmi elemei:
- Szakmai önéletrajz.
- A nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább 10 tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve.
- A pedagógiai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai.
- Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai.
- A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása.
- A szakmai életút értékelése.
A kollegáink számára fontos tudnivaló, hogy speciális esetként, a megfelelő feltételekkel rendelkezők számára 2014. április 30-ig jelentkezési lehetőség lesz Pedagógus II. fokozatba kerüléshez.
Részösszegzés:
- A pedagógusok lehetséges „válaszai” a jelzett szakmai és jogalkalmazási feladatokra igen széles skálán mozoghatnak.
- Érdemes felidézni a szervezeti alkalmazkodás típusait R. Merton kutatásai alapján (alapja: az egyén viszonyulása a szervezet céljaihoz, illetve szabályozó mechanizmusaihoz). Öt típust különböztet meg:
- konformitás,
- ritualizmus,
- közöny,
- innováció,
- rebellió.
Őszintén kívánom, hogy a kollegák többsége az 1. és a 4. típust képviselhessék!
- Növelheti kollegáink elkötelezettségét OECD TALIS-kutatás és a Mc Kinsey-jelentés egybecsengő megállapítása: „A pedagógus számít!”
A feladat-teljesítés célja, értelme: a gyermek, a tanuló!
Eléggé általános tapasztalat, hogy a szakmai viták, vélemény-ütköztetések középpontjából gyakran indokolatlanul háttérbe szorul, netán ki is marad az iskola szervezetének legfontosabb „alkotója”, a tanuló, a tanulóközösség.
Előadásom témájával összefüggésben feltehető a kérdés: mi az ő feladata 2013/2014-ben?
- az Nkt., a NAT, a kerettanterv ismerete?
- az iskolája fenntartó-változásának nyomon követése?
- a KELLO rövidítés megfejtése?
- az osztályfőnöke „életpálya- modelljének” elemzése?
Ezekre (és a hasonló) kérdésekre egyértelmű a válasz: NEM!
Nem téveszthetjük szem elől, hogy ő most, ebben az iskolaévben (először és remélhetőleg utoljára!) 1. vagy 5. vagy 9. stb. évfolyamos diák, aki
- tőle független szociális/kulturális/társadalmi környezetből érkezett,
- bár a naptár szerint pl. 12 éves, ám a mentális korát tekintve csak a 10, vagy már a 14 éveseket képviseli,
- tanulási kultúrája, tanulási képessége csak rá jellemző, egyedi,
- rendkívül gazdag, vagy éppen ingerszegény információs bázissal gazdálkodik,
- nagyon bízik a társas kapcsolataiban, a barátaiban és így tovább.
Az iskolai (bármely iskolai) szervezet tagjaként ő azt várja 2013/2014-ben (is!), hogy
- érthető, megbízható és használható ismeretekhez jusson a tanítójától, tanárától;
- „élő”, lüktető tanórákon aktív részese lehessen az ismeretszerző folyamatnak;
- érezhesse: fontosnak tartják a jelenlétét az adott közösségben;
- szeretetet, megbecsülést (is) kapjon;
- biztosan tudhassa, mondhassa: „ez egy jó suli!”
Az a feladata, hogy a fentiek megvalósításához-megvalósulásához egyéni teljesítményével hozzájáruljon.
Ezek megvalósítása jelenti egyúttal a menedzsment és a pedagógusok igazi feladatát 2013/2014-ben!
Tisztelt Kolleganők, Kollegák!
Az elhangzottak alapján joggal mondhatjuk: 2013/2014. valóban „nem egy a sok közül”, hanem igen jelentős, nehéz tanév lesz
A megváltozott és továbbra is változó feladatrendszer megközelítése szempontjából minden érintett részéről figyelmet érdemelnek Csapó Benő professzor úr gondolatai (Tudás és iskola, 2004.):
„Az iskolai reformokra is érvényes, hogy van a folytonosságnak és a megújulásnak egy optimális aránya. Túl kevés változás esetén fennáll a visszarendeződés veszélye: az elért eredmények nem maradnak tartósak. Túl sok új elemet viszont az iskolarendszer képtelen kezelni, fennáll a káosz kialakulásának veszélye, vagy éppen ezt kivédendő, a rendszer védekező mechanizmusai működésbe lépnek, a „rendszeridegen” innovációk kilökődnek. Több esélyük van azonban azoknak a változásoknak, amelyek összhangban vannak a rendszer szerves fejlődésével, amelyek korábban elindított folyamatokhoz kapcsolódnak. E gondolatmenet szerint segíthetjük az oktatás minőségi fejlesztésére szolgáló új technikák meghonosítását, ha sikerül azokat az oktatási rendszer fejlődésének szerves folytatásaként bevezetnünk…”
Őszintén kívánom, hogy a 2013/2014. tanév az így értelmezett „szerves fejlődés” fontos tanéve legyen!
Köszönet a megtisztelő figyelemért!