Balog Edina Anna

A tehetséges gyermek személyiségének fejlesztése
szabadidős tevékenységekkel

bea0

A társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésének problémája napi feladat egy civil szervezet számára. A Kamasztér Alapítvány iskolai és iskolán kívüli pedagógiai módszerek fejlesztésével kíván részt venni az esélyegyenlőségre való törekvésben. Tapasztalataink alátámasztanak számos kimutatást, miszerint a tehetséges gyermekek többsége szociokulturálisan hátrányos helyzetű családokból kerül ki. A kérdés az, hogy milyen lehetőségeket kínál a tehetséggondozás a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítására?

A tehetséggondozás célja, a kivételes adottságú tehetség teljesítményének kibontakoztatása. Carl Jung szerint „a tehetség nem feltétlenül érték: csupán akkor az, ha a személyiség többi része annyiban lépést tart vele, hogy a tehetséget valami hasznos területen alkalmazni tudja”. Azaz, a képességek bármilyen magas szintre fejlődnek, a személyiség többi részének fejlettsége nélkül nem érhető el magas szintű teljesítmény. Ezért fontos feladatunk, hogy megtaláljuk azokat az egyéni és kiscsoportos fejlesztési módokat, amelyekkel kialakítható az egyensúly a tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztése és a személyiségük egyéb területeinek fejlesztése között. Mindezt figyelembe véve a Kamasztér Alapítvány komplex tehetségfejlesztő munkát végez, mely a tehetség kibontakoztatásán, a személyiség erős és gyenge oldalának fejlesztésén kívül kiterjed a prevencióra, a hátrányok leküzdésére, a megfelelő környezet és a fejlődéshez szükséges pszichológiai háttértényezők biztosítására.

A Kamasztér Alapítvány országos szervezet, öt halmozottan hátrányos helyzetű településen és Budapesten végezi tevékenységeit. Célja a fiatalok életminőségének javítása, egyéni és közösségi kompetenciáinak fejlesztése. A szakmai munka magában foglalja a fiatalok közvetlen környezetének fejlesztését, a szülők és pedagógusok képzését. Alaptevékenysége a játékon keresztüli készség és képesség fejlesztés. Miért pont a játékot választottuk a fejlesztés fő eszközéül? Mert, játék az élet minden területére kihat, biztonságos, ismerős környezetet teremt a gyermekek számára. Könnyen, észrevétlenül elmélyednek benne, miközben személyes és szociális kompetenciáik fejlődnek. Bármilyen nehéz probléma megoldását kívánja meg a játék, felszabadultan képesek küzdeni. A táblás játékok lehetővé teszik a munka világában hasznosítható képességek és készségek élményszerű, tapasztalatra épülő elsajátítását. A játék az érzelmi intelligencia fejlődését elősegítő helyzeteket is teremt, mely fontos szereplője a tehetséggondozásnak.

A Kamasztér Alapítvány az alábbi alapelvek mentén végzi tevékenységeit:

  • A fiatalok erőforrásként való kezelése: bevonjuk őket a programok tervezésébe, lebonyolításába és értékelésébe. Így a programjaink valódi igényeket elégítenek ki.
  • A fiatalok időmérlegéhez igazodás: késő esti és éjszakai programok szervezésével.
  • Értékrend és szemléletmód formálás, valamint a társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződés: a szakemberek példamutatásával.
  • Sikerélmény nyújtás: a játék eszközével.

A szakmai koncepciónk kialakításának alapját Mönks–Renzulli elmélete képezi, mely szerint a tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre (motiváció, kreativitás, kivételes képességek). A tehetségfejlesztő programjainkat ennek a három személyiségjegynek a fejlesztésére építjük. Majd ezt egészítjük ki a támogató környezettel, mely szintén hangsúlyos szerepet kap a tehetségfejlesztésben.

bea1

11. ábra: Mönks–Renzulli komplex tehetségmodellje

A belső motiváció fenntartása és a kívülről érkező motiválás még a tehetségígéretnek tartott tanulók esetében is nagy szerepet játszik. A foglalkozások összeállítása során figyelünk arra, hogy a gyerekek megélhessék én-hatékonyságukat, és a programok felkeltsék személyes érdeklődésüket. Mindezt fejlesztő tréningek formájában valósítjuk meg, melyek alkalmasak a játékos lebonyolításra és az elméleti tudás saját tapasztalaton keresztüli elsajátítására, alkalmazására. A tréningek során a fiatalok aktivitására építünk. Fontos tényező, hogy a csoport minden tagja aktívan vegyen részt az elméleti ismertek feldolgozásában, hogy erre épülhessen az alkalmazás, az elsajátítottak gyakorlatba illesztése és visszacsatolása.

A kreativitás meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A kreativitás tényezői közül a rugalmas és eredeti gondolkodást Edward the Bono gondolkodást fejlesztő módszereivel fejlesztjük. Ilyen például a „Gondolkodó Hat Kalap” tréningünk. A problémaérzékenység, ötletgazdagság fejlesztésére a brain storming alkalmazását tanítjuk a gyerekeknek. A vizuális kommunikáció, azaz a belső látvány megjelenítési képességének kibontakoztatására alkotó műhelyeket szervezünk. Mindehhez ítéletmentes környezetet biztosítunk, ahol lehetőséget kapnak a fiatalok az önértékelésre. Az alkotó műhelyek az életkori igényeket, sajátosságokat is kielégítik. A foglalkozások témája lehetővé teszi az egyéniség hangsúlyozását, a tömegből való kitűnés megjelenítését, valamint a bal és jobb agyfélteke működésének igénybevételét. A gyerekek kreativitásának, gondolkodásának, problémamegoldó képességének fejlesztését a befolyásolás nélküli szabad alkotás biztosítása teszi lehetővé.

A különböző tehetségterületekről érkező fiatalok kivételes képességének fejlesztésére önismereti tréninget állítottunk össze. Az önismeret által a gyermek összetettebb, és valósabb képet kap önmagáról. Árnyaltabban, mélyebben lesz képes látni saját magát, s ezzel párhuzamosan más embereket, illetve a világot. Képessé válik felmérni saját erősségeit és hiányosságait. Így jobban rálát arra, hogy mely területeken szükséges fejlődnie, és mely tulajdonságai segíthetik a fejlődését. A reális önismeret által sok külső-belső konfliktustól, kudarcélménytől kímélheti meg magát a gyermek.

A szakmai koncepció megvalósításához a tehetséggondozás rendszerszemléletű megközelítésének elve alapján, személyiségfejlesztő módszereket rendelünk. A rendszerszemlélet szerint a tehetség kiteljesedését személyes és személyközi tényezők egyaránt befolyásolják. Számtalan tulajdonság és személyiségvonás játszhat fontos szerepet a kiváló adottságok kibontakozásában. Az egyénen belüli tényezők közül bizonyítottan kiemelt jelentőségűek: az énkép, a szorongás és stressz kezelés, a különböző kognitív minőségek, mint például a figyelem, intelligencia, kreativitás, továbbá a társas készségek.

Az énkép fizikai és érzelmi szinten való megjelenítésére a „Ki vagyok Én?” című fejlesztő foglalkozás ad lehetőséget. Itt a gyerekek gondolati térképen mutatják be magukat. A gondolati térkép megismertetése több szempontból fontos. Igen sok területen lehet alkalmazni, például egy-egy tananyag, szövegrész, vers megtanulásánál, összefoglalásnál, előadásra való felkészülésnél. A gondolati térkép segítségével a gyerekek sokkal hatékonyabban tudnak tanulni, mert képszerűen, egyben látják a legfontosabb információkat, összefüggéseket. Remek eszköz a két agyfélteke együttes működtetésére. Hiszen az információkat a részletekkel foglalkozó bal agyfélteke elemzi, rendezi és megfelelő viszonyokat figyelembe véve a részeket a helyükre teszi. A jobb agyfélteke pedig képpé formálja mindezt. Tehát a gondolattérkép segít az információ feldolgozásában, megtalálni az anyag lényegét, megérteni a fontos összefüggéseket, megjegyezni a kulcsszavakat, megőrizni a megszerzett tudást. Az ÉN-térkép elkészítéséhez szükséges külső és belső tulajdonságok megtapasztalását önismereti gyakorlatok teszik lehetővé. A gyakorlatok által felismerhetik, mely viselkedések segítenek céljaik elérésében, s melyek hátráltatják abban. Rálátnak erősségeikre és szembesülnek gyengeségeikkel. Mindez hozzájárul egy egészséges önbizalom kialakításához.

A szorongás és stressz kezelés elsajátítása csoportmunkával történik. A problémákkal való megküzdési stratégiák fejlődése, a hatékonyabb stressz kezelés, továbbá a pszichológiai immunrendszer erősödése segítik a személyiség egészséges, energikus működését, valamint a fizikai, lelki és szellemi erőforrások mozgósítását is, mely a gyermekek hétköznapi életében felmerülő feladatokkal, problémákkal való boldogulásához járul hozzá. A stresszel való foglalkozás során szerzett tudás, élményanyag és tapasztalat alkalmassá teszi a fiatalokat a különböző stressz hatások elviselésére úgy, hogy a személyiség integritása, működési hatékonysága gazdagodik általa.

A kognitív készségek közül a figyelem, koncentráció és intelligencia fejlesztése az alapítvány alaptevékenysége során a táblás játékokkal való foglalkozáson kap hangsúlyt. A logikai, absztrakt és stratégiai játékoknak transzfer hatása is van, hiszen a játékos arra koncentrál, amit szeret csinálni, ami jól megy neki, azaz játszik, közben pedig olyasmit végez, ami nem megy jól neki. Problémát old meg, stratégiát állít fel, ok-okozati összefüggéseket keres, logikát követ, mégis pozitívan éli meg, mert van sikerélménye. A táblás játék másik előnye a versengés lehetősége. A személyközi és csapatközi versengés az életünk egész területén jelen van, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek szerezzen tapasztalatot a versengésben és jól tudja kezelni a versengéssel járó stresszt. A versengésnek önfejlesztő hatása is van. Játék közben tanulják meg, hogy nem egymás ellen játszanak, hanem egymással.

A társas készségeket strukturált gyakorlatokon keresztül is fejlesztjük. Az együttműködést fejlesztő tréningen az a cél, hogy az együttműködésben rejlő erőt a résztvevők önmaguk vegyék észre, saját élményük legyen azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés vezet jobb eredményre. Az együttműködésre alapozó tanulási helyzetekben még a félénkebb, vagy kevésbé gyors gondolkodású gyerekek is szívesen részt vesznek, hiszen nem a többiek ellenében kell szerepelniük, a megszégyenülés vagy alulmaradás veszélye minimális. A közösen átélt élmény növeli az önismeret szintjét, közelebb hozza egymáshoz a csoport tagjait, támogatja a kapcsolatok elmélyülését.

A Kamasztér Alapítvány szakmai munkájában nagy jelentőséget kap a kapcsolatjavító kommunikációs tréning, mely szintén a társas készségek fejlesztésére szolgál. A kapcsolatjavító kommunikáció elsajátítása segíti a közösségbe való beilleszkedést, a baráti, illetve nevelői támogató kapcsolatok kialakítását. A kapcsolatjavító tréningben olyan feladatok szerepelnek, melyben a gyerekek megismerik azokat a kommunikációs helyzeteket, melyek az élet különböző területein kiemelkedő helyet foglalnak el. A játékok lehetőséget nyújtanak a bőséges élmény és tapasztalatszerzésre, kihasználva a csoportos forma előnyeit, mintát nyújtanak és motivációs bázist teremtenek.

Szabadidős programjaink között szerepelnek sport programok az egészséges életmódra való igény kialakítása miatt. A példamutatás és a tanulási kedv növelésére, helyi vállalkozók, mesterek látogatásával motiváljuk a gyerekeket. Lazító programjaink az élmények közösségi szintű megélése céljából valósulnak meg. Ilyen például a késő esti filmklub, az éjszakai túra és a strand.

Mindez nem valósulhat meg megfelelő környezeti hatás nélkül. A nevelő személyisége kulcsfontosságú jelentőséggel és hatással bír a fejlesztési folyamatban. A gyermekneveléshez olyan egyéniségek kellenek, akik személyiségük megjelenítésével, kommunikációjukkal követendő, pozitív példát nyújtanak. Hiszen a gyerekek többet tanulnak abból, hogyan viselkedünk, mint abból, amit mondunk nekik. A személyiségen kívül fontosnak tartjuk, hogy a szakembereink a gyermekeknek, az agyféltekék terhelése szempontjából kiegyensúlyozott, változatos, a kommunikáció szempontjából támogató és megerősítő környezetet teremtsenek. Elvárás feléjük a szabadság és autonómia biztosítása valamint az instrukció minőségére való törekvés. Ennek elősegítése érdekében a foglalkozásokat vezető szakembereink 30 órás saját élményű képzésben vesznek részt minden projekt elején. Megtanulják, hogyan tudnának eredményesebben foglalkozni a gyermekek érzelmi problémáival, miként fejleszthetők az emberi kapcsolatok. Megismerkednek kommunikációs technikákkal és motivációs eszközökkel. Ezen kívül önismereti tapasztalatokra tesznek szert és gyakorolják az önreflexiót.

A személyiségfejlődést elősegítő interperszonális kapcsolatok kialakítására mentor programot hoztunk létre, melyet a kölcsönös bizalomra építünk. A fiatalok felnőtt mentorokat és kortárs mentorokat is választhatnak személyes fejlődésük segítésére. Azokat a tehetséges fiatalokat pedig, akiknek mentális erősítésre van szükségük a magasabb teljesítmény elérése érdekében, személyiségfejlesztő coach támogatja.

Az itt bemutatott tehetségfejlesztő programunknak a komplexitás az értéke. Jól használható tanórán kívüli szabadidős programokba illesztve. 2013 nyarán tábor formájában valósult meg a Tehetséghidak programiroda támogatásával. A táborban 100 fő halmozottan hátrányos helyzetű településen élő tehetséges 11-15 éves fiatal vett részt. A táborban alkalmazott szakmai tudást (koncepciót, módszereket, ötleteket) 10 fő pedagógus sajátította el a helyszínen. A tábor sikerét a szakemberek értékelései, a részt vevő gyermekek és szüleik visszajelzései mutatják. A fejlesztő program „jó gyakorlatként” adaptálható.

A Kamasztér Alapítvány az oktatás-képzés területén kívánja az esélyegyenlőséget biztosítani a fiatalok képességeinek kibontakoztatásával, kompetenciáinak fejlesztésével. Célunk, hogy az általunk elért és programjainkba bevont fiatalok képesek legyenek a társadalom és önmaguk számára hasznos tevékenységet nyújtani. Az egyéni különbségek figyelembevételével és tiszteletben tartásával tervezzük programjainkat, melyek a fiatalok életesélyeinek megteremtésére, szükségleteinek és igényének kielégítésére jönnek létre.