Bánkuti Zsuzsa
A helyi tanterv bevezetésének támogatása
A kerettantervi csomagok elkészítése után az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ezzel kapcsolatos feladatai nem fejeződtek be. Több olyan tevékenység is folyik a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében, amely többé vagy kevésbé ehhez a fejlesztéshez kötődik. Ezek közül jelenleg a legfontosabb a kerettantervek alapján elkészült új helyi tantervek bevezetésének, alkalmazásának támogatása.
Elsősorban azokra a területekre koncentrálunk, amelyeken a kerettantervek nagyobb mértékű változásokat hoztak, így az iskolák, munkaközösségek, tanárok új vagy megváltozott feladatokkal, problémákkal találkozhatnak. Ezek a változások, újdonságok különböző jellegűek, ennek megfelelően a következő fókuszpontokat határoztuk meg:
- Új tantárgyak megjelenése – a kötelező tantárgyak közül ilyen az erkölcstan.
- Új tartalmak megjelenése egyes tantárgyakban. Ez jelentheti a tantárgy egyes témaköreinek kiegészítését új ismeretekkel, alkalmazásokkal, de más területek beépülését is.
- Tartalmak átrendezése is bekövetkezett egyes tantárgyakban, például éppen az előbbi pontban jelzettek miatt.
- Új szemléletmód, felépítés – erre legjellemzőbb példa a természettudományos tantárgyak kerettantervének A-változata.
- Egyes fejlesztési célok hangsúlyosabb megjelenése, például a gazdasági-pénzügyi nevelés közvetlenebb formában történő beépítése.
Mindezek együtt a változatosabb munkaformák, tanulásszervezési formák, módszerek nagyobb szükségességét vonják maguk után, ezért a támogató tevékenységben erre is tekintettel kell lennünk.
A munka tantárgyi keretekben folyik, az egyes munkacsoportok a tantárgyi kerettantervek alapján maguk határozták meg, hogy a fentiek alapján mely területeken és milyen jellegű anyagokkal segíthetik leginkább a helyi tantervek implementációját. A fent meghatározott fókuszok alapján döntöttük el, hogy mely tantárgyakból hozunk létre munkacsoportokat. A továbbiakban a kiemelt tantárgyakat és ezeken belül a leghangsúlyosabb területeket ismertetem a NAT műveltségterületeinek sorrendjében.
A magyar nyelv és irodalomban előtérbe került az olvasási stratégiák fejlesztése; beépült a médiaismeretek egy része; nagyobb hangsúlyt kapnak az irodalom határterületei és a kortárs irodalom.
A történelem esetében a tananyag jelentős mértékű „átütemezésére” került sor a gazdasági-pénzügyi nevelés konkrét formában történő megjelenése, a médiaismeretek egy részének és a társadalomismeret beépülése miatt.
Az erkölcstan mint új tantárgy esetében az általánosabb, az alapvetést jelentő kérdések átgondolását segítő segédanyagok is szükségesek, különös tekintettel a tantárgy szerepére, felépítésére, lehetőségeire; ezen túl meghatározó jelentőségűek a módszerek.
A matematikában határozottabb formában jelenik meg a gazdasági-pénzügyi nevelés, továbbá elsősorban az érdeklődés, a motiváció erősítése, a matematika hasznosságának beláttatása érdekében nagyobb szerepet kapnak a matematikai játékok, a matematikatörténet, a hétköznapi problémák.
A természettudományos tantárgyak – elsősorban az A-változatok – szemléletmódja jelentős változáson ment át. A feldolgozás, a tanulási folyamat kiindulópontját általában „hétköznapi” problémák, a bennünket körülvevő modern technikával, technológiával kapcsolatos kérdések adják, több esetben akár a szigorú diszciplináris felépítés rovására. Ez a tanártól is más gondolkodásmódot, hozzáállást és gyakran szakmai ismeretei felfrissítését, bővítését is igényli. Nagyobb hangsúlyt kap az egészségtudatosság, a környezettudatos magatartás megalapozása. Mindez a tantárgyak között szorosabb együttműködést és változatosabb tevékenységformák alkalmazását teszi szükségessé.
A vizuális kultúra a vizuális kommunikációra helyez nagyobb hangsúlyt, továbbá a tantárgyba beépülnek a mozgóképkultúra és médiaismeretek egyes elemei.
A technika, életvitel és gyakorlat („TÉGY”) egy nagyon szerteágazó, komplex tantárggyá vált. Még azokban az iskolákban is, ahol eddig is színvonalas technikatanítás folyt, szembesülhetnek új tevékenységi formák kialakításának, illetve a feltételek biztosításának szükségességével.
A testnevelés és sport tantárgyban erősödött az a szemlélet, hogy a tárgy egyik legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a rendszeres mozgás, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az ehhez szükséges ismeretek, képességek fejlesztése. Éppen ezért például előtérbe kerülnek az alternatív sportágak, amelyek felnőttkorban is könnyen űzhetők, illetve amelyek révén a heti 5 óra okozta egyre szűkösebb feltételek is legalább részben kompenzálhatóak.
A munkacsoportok által készített anyagok az OFI honlapján lesznek hozzáférhetőek (www.ofi.hu) egy alhonlapon, amelynek fejlesztése jelenleg folyik. A keresés tantárgy/iskolatípus/évfolyam útvonalon lesz lehetséges, ezen belül pedig az anyagok, jellege, típusa alapján. Egy másik keresési szempont lehet a témakör (a témakörök természetesen tantárgyfüggőek). A már elkészült, illetve tervbe vett produktumok tantárgyaktól függetlenül a következő kategóriákba sorolhatók:
- Tanmenet/részlet
- Óravázlat
- Szemléltetőanyag
- Tanulói tevékenységek
- Módszertani segédanyag
- Irodalomjegyzék, linkgyűjtemény
- Szakmai háttéranyag
- Értékelés
- Egyéb
Az „Egyéb” kategóriába soroltuk az egyes tantárgyak speciális anyagait (például: a TÉGY-hez szükséges szerszámok jegyzékét). A legszerteágazóbb a tanulói tevékenységek csoportja, amelybe lényegében a tanulók számára adható feladatok, velük végeztetett különböző célú, típusú tevékenységekhez szükséges leírások, anyagok, segédletek tartoznak. Ilyenek például a feladatok, feladatlapok különböző célra; kísérletek; játékok, vetélkedők; projekttervek; tárgykészítés. Mindezek változatos munkaformákban, egyéni, páros és csoportmunkában egyaránt.
Lássunk néhány példát![1]
A bemutatott biológia feladatsorhoz (Petőfi Sándor: Alföld) tartozik egy ún. „kerettantervi központ”, amely megmutatja, hogy a feladatsor mely tematikai egység melyik fejlesztési célját igyekszik megvalósítani és egyben jó példát ad arra, hogyan lehet a kerettanterv Kapcsolódási pontok rovatát felhasználni. Szemléltetőanyagként társul mellé egy képsorozat is, amely az Alföld élővilágának jellegzetes képviselőit ábrázolja.
A bemutatott történelemfeladat – riport készítése Ur városában – tanulságos példa arra, hogyan lehet akár az ókorhoz kötődő ismeretek kapcsán a médiaismereteket szervesen beépíteni a történelem tantárgyba. A másik történelemfeladat pedig valójában egy politikai választás modellezése, meghatározott ideológia alapján történő pártprogramalkotással, kampánnyal, választással, majd koalíciókötéssel. Vagyis itt a történelem és a társadalomismeret ötvözéséről van szó, egy aktív részvételt igénylő tanulási folyamatban.
Az erkölcstan tantárgyhoz készült Alapelvek című anyag valójában csupa ismert és tudott célt, megközelítésmódot, módszertani alapelvet sorol fel, hogy segítsen mindezeket végiggondolni, áttekinteni, tudatosítani, rendszerezni.
Jelenleg befejezéséhez közelednek a belépő évfolyamokkal (1., 5., 9., illetve a hat évfolyamos gimnáziumban 7.) kapcsolatos munkálatok és kezdődik a további évfolyamokon folyó munkát segítő anyagok kidolgozása.
[1] Az előadáson bemutatott anyagok részletes ismertetésére itt nincs mód, ezért csak a legfontosabb jellemzőket emelem ki.
