Menner Ákos

A 2013. évi köznevelés-fejlesztési tervek
elkészítésének tapasztalatai

A köznevelési intézményrendszer területi egyenlőtlenségei jelentősen hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez, illetve ezek fokozódásához. A minőségi oktatáshoz történő hozzáférés egyenetlen volta nagyban befolyásolja a későbbi oktatási, képzési életpályát. A legelmaradottabb kistérségekben található oktatási intézmények eszköz-, infrastrukturális és humánerőforrás-ellátottsága messze elmarad az átlagtól, ráadásul jelentős részben ezekben az intézményekben koncentrálódnak a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma diákok.

Magyarországon a társadalmi különbségek kezelésében igen fontos feladat, hogy az oktatási rendszerben rejlő anomáliák felszínre kerüljenek, jól körülírhatók legyenek és a problémákra megfelelő válaszok szülessenek. A PISA vizsgálatok elemzései alapján a tanulók teljesítménye közötti különbségeket az adott iskola társadalmi összetétele magyarázta leginkább vagyis a családi háttér hatása az adott iskola társadalmi összetételén keresztül erősödik fel. A szociális, mentális hátrányokkal rendelkező gyerekek olyan kumulálódó hátrányokkal érkeznek a nevelési-oktatási rendszerbe, amely az óvodáskortól kezdődik és jól meghatározható pontokon erősödik fel. A problémák kezeléséhez szükséges:

• jól működő nevelési-oktatási intézményi hálózat kialakítása;
• intézményi fejlesztések;
• minőségi szolgáltatások biztosítása.

A köznevelési szolgáltatások elérhetősége érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és a szegregálódott kistelepüléseken fontos, hogy az oktatási esélyegyenlőség települési, mikrotérségi, kistérségi szinten érvényesüljön, mert a minőségi oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, vagy az iskolai szegregáció csökkentése e térségekben a leggyakrabban nem települési szinten értelmezhető és megoldható feladatok.

Az Európai Unió országainak oktatásában zajló innovációk közül az egyik legfontosabb a tanulói szintű adatokon alapuló oktatási információs rendszerek fejlesztése, ami jelentős mértékben hozzá tud járulni az oktatás hatékonyságának javításához.

A köznevelési és köznevelés-irányítási rendszer átalakításával a projekt célja a köznevelés minőségének fejlesztése: a hatékonysági eredményességi és méltányossági mutatók javítása. A minőségi köznevelés biztosítása révén a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő tudással rendelkező tanulók kerülhetnek ki a köznevelési intézményekből.

A korszerű intézmények működése megköveteli, hogy a modern kor követelményeinek megfelelő informatikai rendszer segítse a mindennapi munkavégzést, a munkafolyamatok kezelését, az intézményrendszer átlátható működését.

A TÁMOP 3.1.10 Helyi oktatásirányítás fejlesztés projekt célja:

• A projekt közvetlen célja az új szerkezetű közigazgatási egységek mellé rendelt tankerületek intézményhálózatának teljes körű felmérése és helyzetelemzése által javaslattétel a köznevelés új intézményszerkezetének kialakítására, informatikai támogatására.
• A feladatellátási intézményszerkezet átalakítása az esélyegyenlőség és azonos feltételek megteremtésére irányul a meglévő értékek és eredmények megtartásával.
• A felmérés módszertana az objektív adatokra, értékelési rendszerre épülhet, amely lehetővé teszi az intézmény helyi társadalmi elvárásainak és feltételeinek figyelembevételét is.

Miért szükséges a köznevelési feladatellátás fejlesztése? A legfőbb indokok:

• a feladatellátás minőségében nagyok a területi egyenetlenségek;
• a feladatellátásban vannak területi hiányok;
• az ellátó rendszerben jelentős szabad kapacitások vannak;
• az ellátó rendszer költséghatékonysága lehet jobb;
• a feladatellátásnak az igényekre kell épülnie és azokhoz kell igazodnia;
• a rendszerben megjelenő fejlesztéseknek ki kell tudni mutatni az eredményeit.

A köznevelési és köznevelés-irányítási rendszer átalakításával a projekt célja a közneveléshez való hozzáférés területi egyenlőségének javítása: az egységes, feladatfinanszírozási elveken nyugvó finanszírozási modell a szegényebb térségekben is a nagyobb városokhoz hasonló feltételek biztosítását teszi majd lehetővé az ott élők számára.

A rendszernek egzakt – valós és összehasonlításra alkalmat adó – hatékonysági mutatókat kell tudnia képezni. Országos szintű alkalmazás esetén különösen fontos követelmény egy ilyen programmal szemben, hogy működése során különböző, a közoktatási rendszert leginkább jellemző indikátorok legyenek generálhatóak vele.

A projekt elősegíti a kisebb és szegényebb településeken is a minőségi hozzáférést a közneveléshez, illetve a folyamatos, országos információs irányítási rendszer kiépítésével az irányításhoz szükséges információk azonnali hozzáférését.

A köznevelési intézményrendszerre ható külső társadalmi folyamatok között kiemelt figyelmet érdemel a demográfiai viszonyok alakulása. Az előrejelzések szerint az eddigi trendek folytatatásaként a következő években tovább csökkennek a beiskolázási mutatók. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a köznevelési intézmények száma, illetve a pedagógus létszám stagnál, illetve e tekintetben is jelentős területi különbségek figyelhetők meg.

A Helyi oktatásirányítás fejlesztése c. kiemelt projekt a TÁMOP 3. prioritásával és az ágazati szaktörvényekkel – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról – összhangban az alábbi eredményeket nyújthatja :

• Megteremti a lehetőségét annak, hogy létrejöhessen a köznevelési ágazatnak az új szakmapolitikai elvek mentén megvalósuló területi alapú áttervezése. A projekt támogatásával megvalósulhat a tervezéshez szükséges adatok, információk rendszerbe-illesztése és a megyei, járási új tervezési elvekhez történő felhasználása.
• Az intézmények adminisztrációs (gazdálkodási, nyilvántartási, belső irányítási) rendszereinek fejlesztése és az azokhoz szükséges humánerőforrás biztosítása, képzése szükséges a költség-hatékony és minőségorientált működés érdekében. A projekt a köznevelési intézményektől származó adatokra épít.
• A projekt támogatja az optimális köznevelési intézményszerkezet megalapozását és működését a finanszírozás, gazdálkodás, költség-hatékony tervezést segítő rendszerek kialakításával.
• Segíti továbbá, hogy a megyei kormányhivatalokban és az állam intézmény fenntartó egységeinél kialakuljon a szakmai fenntartói feladatokhoz szükséges valamennyi kompetencia, illetve rendelkezésre álljon valamennyi olyan adat, információ és eszköz (különösen szoftveres támogatás), amely szükséges a szakmai fenntartói feladatok egyenletesen és folyamatosan magas színvonalú ellátásához.
• A projekt hozzájárul ahhoz, hogy az átalakuló köznevelési intézményrendszer mielőbb az új jogszabályi kereteknek megfelelően működjön a nevelés és oktatás hatékonysága, eredményessége és méltányossága, a tanulók sikeressége érdekében.
• Biztosítja a célcsoportokkal történő folyamatos és hatékony kommunikációt.

A tervezéshez szükséges adatok, információk rendszerbe illesztése és a megyei, tankerületi szintű új tervezési elvekhez történő felhasználása e konstrukció támogatásával valósulhat meg. A tervezés a köznevelési intézményektől származó adatokból építkezik, melyeket az új szerkezetű irányítási modellben az állam, mint fenntartó – kijelölt tankerületei révén – a későbbiekben közvetlenül kezeli.

A közoktatási intézmények állami fenntartásba vétele új feladat elé állítja a szakmai irányítói és fenntartói jog leendő gyakorlóit és szükségessé teszi egy egységes köznevelési tervezési, kontrolling és monitoring rendszer kiépítését.