Viniczai Valéria

KIR 2.0

A KIR a köznevelés legfontosabb információs rendszere. Jellemzője, hogy működtetése az EMMI által kialakított jogszabályi környezet alapján történik, melyek mind az adattartalomra, mind pedig a kormányzati célok támogatására vonatkozóan pontos iránymutatást adnak. A KIR hatékony, jogszabályoknak megfelelő működését az adatkezelésért felelős Oktatási Hivatal és az adatfeldolgozást végző Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. szoros együttműködése garantálja.

Létrehozását az 1993. évi LXXIX. törvény (a Közoktatásról) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek által támasztott követelmények tették szükségessé. Magját három alapnyilvántartás alkotja:

• a Hivatalos Közoktatási Intézménytörzs,
• a Tanulói Oktatási Azonosító Nyilvántartás és
• a Pedagógus Oktatási Azonosító Nyilvántartás.

Létrehozása óta a gyűjtött és tárolt adatok köre folyamatosan bővül. Az adatgyűjtés kezdetben papíralapon történt, később floppy-n és CD-n, 2003 óta pedig az interneten keresztül kell feltölteni az adatokat. Létrejötte óta a hazánkban működő közoktatási intézményekről, a bennük dolgozó tanárokról, a közoktatásban tanuló valamennyi diákról, így a teljes magyar népesség több mint egyharmadáról tartalmaz adatokat. Az elmúlt években ezekre az alapokra egy közel 50 különböző modulból álló rendszer épült fel, amely az általa nyújtott funkcionalitással a különböző nyilvántartásoktól kezdve, az átfogó statisztikai adatszolgáltatáson át a közoktatásban kötelező mérések adataiig az ágazat egészét lefedi.

E kötet olvasói valószínűleg elmondhatják magukról, hogy a KIR tartalmazza valamilyen adatukat. Szerepelhetünk benne diákként, tanárként, szakértőként vagy akár több szerepben is. A rendszer megalakulása óta őrzi a felvett információkat. Ez hatalmas adatvagyon. Hogyan bánhatunk vele értő módon?

Halász Gábor (egyetemi tanár – Eötvös Loránd Tudományegyetem) a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz”projekt nyitókonferenciáján a KIR-ről szóló előadásában betekintést nyújtott a nemzetközi trendekbe. Az ott elhangzottakat a következőképpen foglalhatjuk össze: a modern közoktatási-köznevelési rendszerekben a tanulói szintű adatokon alapuló oktatási információs rendszerek új generációja várható, amely a folyamatosan gyűjtött, minden egyes tanulóra kiterjedő, egyéni tanulói szintű adatokra épül. A KIR esetében a következőképpen értelmezhetjük ezt: lássunk minden egyes iskolát, minden egyes tanulót, és bizonyos rendszerekben kisebb-nagyobb pontossággal minden egyes tanárt és minden egyes kurzust. Lássuk ezek teljesítményének, eredményességének időbeli mozgását. A hazai köznevelési rendszer jelenleg is zajló átalakulásával keletkező új adattárolási, adatszolgáltatási, adatelemzési igények ugyanebbe az irányba mutatnak. A KIR az egyik legnagyobb hazai adatbázis-rendszer. Szükséges, hogy szolgáltatásait minden időben a rendelkezésre álló legmagasabb technikai színvonalon és a leginkább felhasználóbarát módon nyújtsa.

A TÁMOP-3.1.1 „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” projekt lehetőséget ad a köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítása. A fentiekkel egybecsengően alapvető célkitűzés, hogy megvalósuljon egy olyan új ágazati információs rendszer, amely az ágazat valamennyi szereplője részére széleskörű szolgáltatásokat nyújtva biztosítja az ágazatban keletkező adatok tárolását és feldolgozását, azaz olyan informatikai rendszer jöjjön létre, amely a nyers adatokon túl képes az azok szintetizálásával előálló információk kezelésére, tárolására és megjelenítésére.

Az Oktatási Hivatal feladatai e területen a következőek:

• A Köznevelési Információs Rendszer megújítása a köznevelési rendszer átalakulásával keletkező új igények kiszolgálásának céljából a köznevelés más rendszereihez (Felsőoktatási Információs Rendszer, Diákigazolvány igénylési, nyilvántartási rendszer, Felvi, Fejlesztési és Nyomonkövető Felület, Iskolatáska) való kapcsolódás és e rendszerek közti átjárhatóság biztosításával.
• A köznevelés megújuló rendszerében megjelenő informatikai fejlesztési igények feltárása, meghatározása és a szükséges informatikai specifikáció elkészítése.

A KIR fejlesztésének előkészítéseként az Oktatási Hivatal egyrészt egy átfogó igényfelmérést végzett, melyben összegyűjtötte az ágazatban dolgozó valamennyi érintett fél igényeit, másrészt megvizsgálta a KIR jelenlegi működését, annak sajátosságait. Ezek eredményeképpen elkészítette KIR 2.0 fejlesztésének vízióját. A megújuló információs rendszernek és lehetséges új alrendszereinek rengeteg új elvárásnak kell megfelelni, mind technológiai, mind a közigazgatási folyamatok szempontjából. Informatikai szempontból egy jól skálázható rendszert kell létrehozni, melyben egy külső tényező megváltozása nem az egész rendszert érintő programozási lavinát indít el.

A rendszer víziójában a következő elvárások fogalmazódtak meg:

• szolgáltatásorientált megközelítés;
• Workflow menedzselt folyamatok;
• nagyfokú rugalmasság; megbízható működés, integráció; költséghatékony üzemeltetés;
• a klasszikus programozási feladatok háttérbe szorítása.

A szolgáltatás-orientáltság azt jelenti, hogy egy nagy feladat jobban megoldható, kivitelezhető és menedzselhető, ha azt egymáshoz kapcsolódó elemekre bontjuk. Mindegyik elem a teljes feladat egy-egy specifikus részét oldja meg. Szolgáltatásorientált architektúra esetén az egyes modulokat egymástól függetlenül lehet kezelni, de emellett egységes rendszerben kell azokat összefogni. A logikai egységeket szolgáltatásoknak nevezzük.

Az elmúlt évtizedekben fejlesztet informatikai rendszerek általában egy-egy konkrét feladat megoldására jöttek létre, egy-egy konkrét folyamatra koncentráltak. Ennek a koncepciónak a hatására gyors megoldásként minden egyes problémára vagy feladatra önálló szigetalkalmazást hoztak létre, melyek között legfeljebb adatbázis szinten valósult meg kapcsolat. Ez jellemzi a jelenlegi KIR modulokat. A szükséges integráció az adatbázis és a szolgáltatások szintjén egyaránt a fejlesztés során megvalósítandó feladat.

A folyamatok felől közelítve elmondhatjuk, hogy minden program (számítógépes alkalmazás) egy folyamatot valósít meg, függetlenül attól, milyen tervezési lépések előzték meg a programozást/programírást. Ha egy folyamatot le tudunk írni képes vagy esetleg folyamatábraszerűen megszerkesztett formában (persze helyesen), akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az adott folyamatot ismerjük. A BPMS, azaz üzletifolyamat-kezelő rendszerek az informatikai fejlesztések új generációját jelentik, amelyek egy szabványos folyamatábrával elkészített modellből futatható alkalmazást generálnak. A vízió alapján jól meghatározható, hogy a szolgáltatások egy részét a legegyszerűbben ezzel a módszerrel lehet megfelelően vezérelni. Ezen eszköz használatával követhető, áttekinthető és a változásokat könnyebben követő folyamatokat lehet létrehozni és üzemeltetni.

A KIR esetében ez szemléletváltást jelent, amihez az összes szereplő részéről új megközelítés és új munkamódszerek szükségesek. A kezdeti nagyobb befektetést igénylő rendszer kialakítása eredményeként hozhatók létre szolgáltatásorientált megközelítéssel folyamatmenedzselt folyamatok. Ezek jellemzője a nagyfokú rugalmasság és megbízhatóság sok felhasználó kiszolgálása esetén is, hiszen ha a folyamat menete megváltozik elég a modellen módosítani változások érvényesítéséhez. Emellett várhatóan csökkenthető a jelenleg jelentős fejlesztői erőforrásigény és az üzemeltetési költségek, amelyek minden jogszabályi változásnál, illetve minden KIR-modul adott tanévhez történő aktualizálása esetén jelentkeznek. Egy folyamatmenedzseri tevékenység belépését és a klasszikus programozási feladatok csökkenését (bár nem teljes megszűnését) jelenti a rendszer kialakítása.

Mindezek érdekében a KIR 2.0 víziójában javasolt fejlesztési irány egy háromrétegű architektúra kialakítását vázolja fel.

• Az adattároló réteg egy központi integrált adatbázis lesz, amelyet vala­mennyi alrendszer elérhet. A fejlesztés eredményeként megszűnik a jelenleg intézményi felhasználók számára nehézséget jelentő többszörös adminisztráció. A jövőben az összes KIR-modul ugyanazokra az adatokra támaszkodva fogja szolgáltatásait nyújtani.
• A horizontális alrendszerek olyan feladatok ellátását oldják meg, melyet valamennyi szakrendszer – jelenlegi KIR-modul – vagy a szakrendszerek egy csoportja használ. Ilyen például az adatkapcsolat megvalósítása az integrált adatbázis és a szolgáltatások között, a jogosultságkezelés, a kommunikációs folyamatok, a súgó szolgáltatás, és ilyenek az Oktatási Hivatal nevesített feladatait támogató modulok – az iktatás, a monitorozás, a társhatóságok felé kialakítandó adatkapcsolat. A horizontális alrendszerek megvalósulása esetén a bekapcsolt KIR-modulok egységesen ezek szolgáltatásait fogják használni biztosítva azt, hogy az adott feladatok a KIR valamennyi területén azonos minőségű, és azonos tulajdonságú felületen elérhető szolgáltatást nyújtsanak. Terveink szerint ezek megvalósulása jelentős minőségi javulást eredményez a felhasználói feladatok terén is.
• A vertikális alrendszerek, mai és jövőbeni KIR-modulok, az egyes szakrendszerek által meghatározott munkafolyamatok implementációi. Ilyenek például statisztikai adatbekérést, a középfokú beiskolázást, a kompetencia mérés lebonyolítását, vagy az érettségi eljárást támogató modulok. Ezek a vertikális modulok valamennyien az előző két réteg szolgáltatásait fogják használni.

A fejlesztési tervek közül melyek azok, amelyek a közoktatási intézményekben, az intézmény fenntartók esetén a kollégák számára pozitív változást jelenthetnek? Mitől lesz a KIR 2.0 egy könnyebben kezelhető, felhasználóbarát rendszer?

A beléptető, a felhasználói jogokat kezelő rendszer megújul. A jogosultsági rendszer azon biztonsági szabályoknak az összessége, amely meghatározza, hogy az egyes felhasználók, illetve felhasználói csoportok milyen szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, illetve milyen tevékenységeket végezhetnek egy adott rendszerben. A KIR 2.0 jogosultsági rendszere nemcsak szerepkörökre, funkciócsoportokra, funkciókra bontja majd a jogosultsági elemeket, hanem lehetővé teszi az adatok megtekintésére vonatkozó szintek jogosultsághoz kötését is. Az egykapus beléptetési rendszer megvalósulása után pedig a KIR központi portáljára belépve minden felhasználó egy internetes felületen keresztül (egy felhasználói azonosítóval, jelszóval) érheti el az általa használt összes modult.

A köznevelési intézmények, a fenntartók felé az Oktatási Hivatal jelenleg több szálon, különböző alkalmazások használatával küld üzeneteket. A tervezett kommunikációs alrendszer az intézmények felé egy olyan felületet biztosít majd, ahol az üzenetek és információk megtalálhatóak a KIR-moduloktól függetlenül. Intézményi szerepkörönként más-más formában történik az üzenetek megjelenítése, azaz minden felhasználó a számára adekvát üzeneteket láthatja. Lehetőséget nyújt azonnali választ küldésére is, valamint az egyes üzenetek folyamata is megtekinthető lesz, biztosítva a kérések és azok tejlesülése kapcsán történő levelek csoportosított megjelenítését.

A KIR-ben jelenleg is működik Helpdesk szolgáltatás. Az Oktatási Hivatal és az Educatio NKft. munkatársai a lehető leghamarabb igyekeznek megválaszolni a telefonon vagy e-mail-ben érkező számos kérést. Mindezeken felül a tervezett új alrendszer segítségével a felhasználóknak lehetőségük lesz arra, hogy a KIR bármelyik felületéről – bárhol és bármikor – egy gomb használatával üzenetet küldjenek a HelpDesk felé. Az üzenetben automatikusan rögzítésre kerül, hogy ki – milyen felhasználói azonosítóval – milyen felületen dolgozva, mely munkafázis során kér segítséget, így ezeket az információkat nem kell a hibakéréskor elmagyarázni.. A felhasználóknak a probléma leírásával a kérést kell megfogalmazni, a rendszer pedig azt továbbítja a válaszadók felé.

A közoktatás adatgyűjtése során létrejövő KIR adatbázis az ágazat egyik legfontosabb adatforrása, amely intézményenként akár több ezer adatot is tartalmazhat. A rendszernek adatgyűjtési, adattárolási feladatai mellett fontos tevékenysége az adatszolgáltatás, amelyet a köznevelési intézmények felé, a fenntartók felé, a társhatóságok felé, az oktatásirányító szervek, illetve a lakosság felé tesz. A tervek abba az irányba mutatnak, hogy a KIR minél nagyobb mértékben lehetőséget nyújtson önkiszolgáló adatlekérdezésekre. A tervezett lekérdezés-varázsló felületen keresztül publikus és jogosultsághoz kötött adatok egyaránt lekérdezhetők. Előnye, hogy nem csak előre definiált kimutatások futtathatók a segítségével, hanem egyedileg kiválasztott adatkörökből – természetesen a felhasználói jogosultság függvényében – tetszőleges adatokat lehet akár aggregáltan is, egyedileg beállított szűrések alapján lekérdezni. Lehetőséget nyújt majd az alapvető statisztikai számítások (átlag, szórás, gyakoriság stb.) megjelenítésére. Az elkészített kimutatások elmenthetők, sablonok definiálhatók belőlük, eredményük akár grafikusan is megjeleníthető, és exportálhatóak (például: PDF, Excel, SPSS). Lehetőség lesz egyedileg összeállított riportok időzített futtatására és az eredmények automatizált elküldésére is.

A köznevelési folyamatokat támogató informatikai rendszerek a KIR megújításával párhuzamosan új kapcsolódó szakrendszeri modulokkal is bővülnek. Az intézményrendszer átalakítása, az intézményellenőrzések megújítása, a pedagógus­életpálya-modell, az új minősítő eljárásrend bevezetése mind elképzelhetetlen informatikai támogatórendszerek nélkül, amelyek valamennyien a KIR adatbázisára támaszkodnak és a megvalósuló horizontális szolgáltatásokat használhatják a jövőben.

A KIR 2.0 víziója egy nagy ívű fejlesztést írt le, amelynek első lépéseinél járunk. Az Oktatási Hivatal a tervezésnél az informatikai szempontok és a jogszabályi előírások maradéktalan teljesülése mellet folyamatosan szem előtt tartotta KIR felhasználóinak igényeit. Reményeink szerint valamennyi felhasználó számára egy „szerethető KIR” rendszer jön létre, amely egységes felhasználóbarát felületeken, könnyen áttekinthető, ismerős szolgáltatásokat nyújtva megkönnyíti, egyszerűsíti valamennyi szereplő munkáját.