Horváth Tamás
Szórványkollégiumok Kárpát-medencei
hálózatfejlesztési terve
Számtalan csoda van, de az embernél jelesebb csoda nincs…(Szofoklész: Antigoné)
„Magárahagyatottan!?”
A szórványkérdés kapcsán mára jelentős kutatási és szakmai tapasztalatok halmozódtak fel. Mindazonáltal átfogó, politikai konszenzussal megerősített nemzetpolitikai stratégia nem épült ezekre az eredményekre.
„Átfogó és szervezett szakmai, tudományos program nem létezik a szórványléttel kapcsolatos helyzetek és folyamatok vizsgálatára, a politika és a társadalomszervezés felelős szereplői nem jutottak túl a szórványért való kötelező aggódáson.” (Dr. Bodó Barna)
Talán, ennek is köszönhető, hogy eleinte elsősorban az önszerveződés jellemezte a szórványközösségeket, saját maguk, többnyire egymástól függetlenül fogtak intézmények létrehozásába, identitásmegőrző programok kialakításába. A mai napig hiányzik azonban a különböző területeken induló és különböző irányú kezdeményezések és cselekvések közötti koordináció, a szakmai tanácsadás és a támogató Magyar Kormány részéről a szükséges mértékű pénzügyi felügyelet, ami sok próbálkozás kudarcához vezetett.
Kárpát-medencei szórványkollégiumok találkozója Segesvár (2013. 09. 27–30)
Szórványkollégiumi képviselők, vezetők véleménye:
- nincs szórványpolitika;
- nincs egy általánosan elfogadott szórványstratégia;
- hiányzik a szórványkollégiumok életéből a működési biztonság. Jelenleg elsősorban személyfüggő rendszereket találunk;
- rossz a támogatási struktúra, egyenlően osztja a támogatásokat, differenciálni kellene bonyolult pályázati kiírások, elszámolások, a támogatások sok esetben el sem jutnak a szórványig, elakadnak a tömbben;
- a szórványnak nincs politikai képviselete, a politikusok megítélése…
- a szórványkollégiumok megfogalmazzák, hogy kitől, (helyi döntéshozók, Budapest) mit várnak, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvállalta, hogy az összesített javaslatokat leteszi a döntéshozók asztalára, felhasználja a 2014–20 közötti EU források tervezésénél, hogy mindez iránytűként szolgálhasson szórványkollégiumi stratégia megfogalmazásakor.
„Eleget beszéltünk és beszélünk a szórvány okán, illene cselekedni végre”
Vetési Lászlótól a szórvány nagyszerű kutatójától ismerjük az etnikus leépülés, a szórványosodás folyamatát meghatározó tényezőket:
- Alacsony természetes szaporulat, vegyes házasságok, „kétnyelvűség”, migráció (faluról városba, szórványból tömbbe, külhonból az anyaországba, szülőföldről külföldre), amivel az etnikus tér megváltozik, a kisebbségi népelem számaránya lecsökken, ebből erőteljes demográfiai térvesztés.
- A közösségi élet leépülése, a kisközösség már nem szerves etnikus közösség, hanem töredék, az itt élők nem tudják közösségben megélni etnikai hovatartozásukat.
- Izoláció, teljes elszigetelődés a nagyobb anyanyelvi közösségektől, a kollektív kultúra, a szóbeliség felszámolása.
- Gazdasági elszegényedés, politikai bizonytalanság, térvesztés a magyarság nem tud versenyt tartani a többséggel, csökken a vállalkozói kedv, kiszorul a gazdaság meghatározó tényezői közül előbb a helyi közösségben, majd a régióban, az etnikus kiscsoport kiszorul a helyi közéletből, önkormányzatból, a közéletből, országos politikából.
- Kulturális és művelődési leépülés, az intézmények a fogyásarány, a működési képtelenség miatt felszámolódnak, a helyi önszerveződések leépülnek, a művelődési események, az anyanyelvi művelődés iránti igény is elsorvad.
- Nyelvi térvesztés, az anyanyelv használati köre leszűkül, mind használati, mind szimbolikus értéke csökken, beáll a kétnyelvűség, keveréknyelvűség, nyelvcsere, beolvadás.
- Az iskolai anyanyelvű oktatásnak előbb a felső, majd legelemibb óvodai foka is felszámolódik, sérül az anyanyelvi oktatás értéke, presztízse, az ez iránti szülői, gyermek, majd közösségi igény.
- Értelmiségsorvadás, kulcsfontosságú leépülési momentum, mert a közösség már nem tud és nem képes lelkészt, tanítót fenntartani és közösségben tartani, eltűnik az a hatalom, mely gondoskodik az értékátadásról.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága által megvitatott és egyéb dokumentumok, kutatások alapján ismerjük a szórvány oktatási intézményeinek főbb problémáit:
- A magyar nyelvű továbbtanulás korlátozott hiánya, hiányoznak a szakiskolák, gimnáziumok, főiskolák, ami a magyar nyelvű alapszintű képzés funkcióvesztését okozza.
- Magyar nyelvű iskola-előkészítés (bölcsőde, óvoda) hiánya.
- Kellő számú és képzettségű magyarul oktató pedagógus hiánya, súlyos gond, mert a helyi többségi intézmények jobban képzett pedagógusgárdával rendelkeznek.
- A magyar nyelven megszerzett tudás helyben való felhasználásának korlátozott lehetősége, nincsenek magyar nyelvű munkahelyek.
- A többségi környezet kedvezőtlen hozzáállása a magyar oktatási intézményt látogató diákokhoz, szülőkhöz.
- A többségi iskolák keretében működő magyar osztályok kiszolgáltatottak az iskola vezetésének, illetve az ezekben tanuló diákok csak korlátozott mértékben élnek magyar nyelvű környezetben.
- A magyar oktatási ingatlanok állapota a többségi intézményekhez képest.
A szórványoktatás sok vitát keltő dilemmája a magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelvoktatás ellentéte: miközben az erősebb identitású szülők magyar tannyelvű osztályt akarnak, a nyelvi asszimilációban előrehaladottabb családok csak magyar nyelvoktatásban lennének hajlandóak részesíteni gyermeküket, de ennek híján teljesen elfordulnak a magyar oktatástól. Az erősebb magyar identitású szülők, illetve a magyar szervezetek jelentős része – évtizedes tapasztalatokra alapozva – attól tartanak, hogy a magyar nyelvoktatásnak a többségi iskolában történő beindítása ürügyet kínálhat a magyar tannyelvű oktatási intézmények elsorvasztására.
Szórványkollégium mint intézmény a Kárpát-medencében
A magyar iskolát kiegészítő diákszállás, vagy elhelyezést és kulturális szolgáltatásokat egyaránt nyújtó kollégium
- olyan többségi nyelvű középiskolák és egyetemek mellett, amelyek mellett nem működik magyar nyelvű intézmény, de amelyekben sok magyar tanul, vagy
- magyar nyelvű középiskolák és egyetemek mellett (Muzslya – Vajdaság)
Szórványban élő magyar családok gyermekeinek bevonása a magyar oktatási rendszerbe, a kollégiumban óvodás csoport, iskolai előkészítő, 1–4 osztály oktatása nevelése folyik (Válaszút, Kallós Zoltán Alapítvány szórványkollégium)
Ahány határon túli magyar közösség, annyi példa a szórványkollégiumok működésére.
A szórványkollégiumok hálózatfejlesztési terve
A szórványban élő magyarok számára létkérdés a magyar nyelvű oktatás óvodától a középiskoláig, csak összefogással valósulhat meg (politika, civil szervezetek, szülők, szórványgondozók).
Ahány határon túli magyar közösség, annyi példa a szórványkollégiumok működésére. Azt gondolom, a szórványkollégium kérdéskört régionként külön-külön kell, vizsgáljuk. Éppen ezért a szórványkollégiumok működésének hatékonysága, valamint stratégiai és támogatási szempontból össze kell állítani a szórványkollégiumok adatbázisát, amelyet folyamatos frissítésekkel kell aktualizálni.
Ahhoz, hogy hálózatot tudjunk kialakítani elsődleges szempont, hogy hasonlóképpen gondolkodjunk a szórványkollégiumokról.
Célszerű olyan rugalmas intézményrendszer kialakítására törekedni, amely képes megfelelni a régiónként és közösségenként eltérő szükségleteknek, ugyanakkor kívánatos lehet több kisebb egymással is versenyző intézmény helyett, egy szórvány közösségnek lehetőleg egy, viszont erős és többfunkciós intézményét támogatni.
A szórványkollégiumok létrehozását, illetően, egy intézmény alapítása az adott állam feladata, és törvényi lehetősége, ezért mi e tekintetben alapítványokkal és egyházakkal tudunk csak együttműködni, arról nem is beszélve, hogy a szórványkollégiumok többségének a fent említett szervezetek a fenntartói és működtetői. Mégis az egységes gondolkodás előrevetíti annak az igényét, hogy legyen egy általános minimum feltételrendszere a szórványkollégiumok megalapításának, jelentsen ez egyfajta szakmai minősítést, orientációt, tervezhetőséget a Kárpát-medencei oktatás-nevelés világában.
Továbbra is azt gondolom – egyetértve a Segesváron is jelenlévő Bodó Barna egyetemi docenssel – „a megszűnő iskolát nem pótolhatja sem a fakultatív anyanyelv-oktatás, sem a vasárnapi iskola, sem a szórványkollégium, sem az iskolabusz. „A szórványkollégium bizonyos helyi hadállások feladását jelenti, a visszavonulás egyfajta rendezett formáját. Amikor mentjük, ami menthető.” A fentiekből adódóan a szórványt illetően arra kell törekedni, hogy ahol van magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű osztály az helyben megmaradjon.
Nemzeti Szórvány Program
A szórványkollégiumok működéséhez és támogatásához elengedhetetlen egy program kidolgozása és meghirdetése. A program működését elősegítené, ha – a Nemzeti Tehetség Programhoz hasonlóan – a Magyar Országgyűlés határozat formájában rögzítené a Nemzeti Szórvány Programot.
A Nemzeti Szórvány Program célja:
- a szórványban élő gyermekek és fiatalok felkutatásának és fejlesztésének segítése;
- a Kárpát-medencei szórvány nevelés-oktatás hosszútávon fenntartható, működőképes rendszerré szervezése;
- Magyarország állami szerepvállalásának pontos meghatározása, valamint további források bevonása;
- a Nemzeti Szórvány Alap létesítése a források kezelése érdekében;
- a működés nyomon követése, segítése és a minél szélesebb körű szakmai, szakmapolitikai és társadalmi részvétel előmozdítása érdekében a Szórványkollégiumok Központjának létrehozása.
Szórványkollégiumok Központja
A Központ feladata lenne, hogy – az NSKI szervezetén belül – támogassa a Szórványkollégiumi hálózat szakmai folyamatait. Fő feladatai közt szerepelne a koordináció, a hálózat tagjai számára nyújtandó szolgáltatások biztosítása, a statisztikai adatbázis frissítése és gondozása, (tovább) képzések kezdeményezése és szervezése, az ismeretterjesztés és a kommunikáció felügyelete és biztosítása, kiadványok (például tankönyvek és taneszközök) biztosítása, Kárpát-medencei rendezvények szervezése, valamint kutatási és elméleti munka.
Szórványkollégiumi mentorhálózat
A Kárpát-medencei mentorhálózatba olyan, saját szakterületükön kiváló és egyben segítői kompetenciákkal is rendelkező szakemberek tartoznak, akik a szórvány nevelés-oktatás kiemelkedő tudói, vagy jelenleg is folytatnak mentori tevékenységet valamely szórványkollégiumban.
A szórványkollégiumok hálózati kapcsolódási lehetőségei
Egy hálózat akkor válik stabillá, ha minél több hálózati pont tud összekapcsolódni. A szórványkollégiumok esetében a következő lehetőségekről beszélhetünk:
- testvériskolák,
- testvértelepülések,
- sportegyesületek,
- tehetségpontok,
- pályaorientációs központok,
- magyar nyelvű oktatást is biztosító felsőoktatási intézmények,
- közművelődési intézmények,
- gyermek és ifjúsági mozgalmak stb.