Horváth Tamás

Szórványkollégiumok Kárpát-medencei
hálózatfejlesztési terve

ht0

Számtalan csoda van, de az embernél jelesebb csoda nincs…(Szofoklész: Antigoné)

„Magárahagyatottan!?”

A szórványkérdés kapcsán mára jelentős kutatási és szakmai tapasztalatok halmozódtak fel. Mindazonáltal átfogó, politikai konszenzussal megerősített nemzetpolitikai stratégia nem épült ezekre az eredményekre.

„Átfogó és szervezett szakmai, tudományos program nem létezik a szórványléttel kapcsolatos helyzetek és folyamatok vizsgálatára, a politika és a társadalomszervezés felelős szereplői nem jutottak túl a szórványért való kötelező aggódáson.” (Dr. Bodó Barna)

Talán, ennek is köszönhető, hogy eleinte elsősorban az önszerveződés jellemezte a szórványközösségeket, saját maguk, többnyire egymástól függetlenül fogtak intézmények létrehozásába, identitásmegőrző programok kialakításába. A mai napig hiányzik azonban a különböző területeken induló és különböző irányú kezdeményezések és cselekvések közötti koordináció, a szakmai tanácsadás és a támogató Magyar Kormány részéről a szükséges mértékű pénzügyi felügyelet, ami sok próbálkozás kudarcához vezetett.

Kárpát-medencei szórványkollégiumok találkozója Segesvár (2013. 09. 27–30)

Szórványkollégiumi képviselők, vezetők véleménye:

  • nincs szórványpolitika;
  • nincs egy általánosan elfogadott szórványstratégia;
  • hiányzik a szórványkollégiumok életéből a működési biztonság. Jelenleg elsősorban személyfüggő rendszereket találunk;
  • rossz a támogatási struktúra, egyenlően osztja a támogatásokat, differenciálni kellene bonyolult pályázati kiírások, elszámolások, a támogatások sok esetben el sem jutnak a szórványig, elakadnak a tömbben;
  • a szórványnak nincs politikai képviselete, a politikusok megítélése…
  • a szórványkollégiumok megfogalmazzák, hogy kitől, (helyi döntéshozók, Budapest) mit várnak, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvállalta, hogy az összesített javaslatokat leteszi a döntéshozók asztalára, felhasználja a 2014–20 közötti EU források tervezésénél, hogy mindez iránytűként szolgálhasson szórványkollégiumi stratégia megfogalmazásakor.

„Eleget beszéltünk és beszélünk a szórvány okán, illene cselekedni végre”

Vetési Lászlótól a szórvány nagyszerű kutatójától ismerjük az etnikus leépülés, a szórványosodás folyamatát meghatározó tényezőket:

  • Alacsony természetes szaporulat, vegyes házasságok, „kétnyelvűség”, migráció (faluról városba, szórványból tömbbe, külhonból az anyaországba, szülőföldről külföldre), amivel az etnikus tér megváltozik, a kisebbségi népelem számaránya lecsökken, ebből erőteljes demográfiai térvesztés.
  • A közösségi élet leépülése, a kisközösség már nem szerves etnikus közösség, hanem töredék, az itt élők nem tudják közösségben megélni etnikai hovatartozásukat.
  • Izoláció, teljes elszigetelődés a nagyobb anyanyelvi közösségektől, a kollektív kultúra, a szóbeliség felszámolása.
  • Gazdasági elszegényedés, politikai bizonytalanság, térvesztés a magyarság nem tud versenyt tartani a többséggel, csökken a vállalkozói kedv, kiszorul a gazdaság meghatározó tényezői közül előbb a helyi közösségben, majd a régióban, az etnikus kiscsoport kiszorul a helyi közéletből, önkormányzatból, a közéletből, országos politikából.
  • Kulturális és művelődési leépülés, az intézmények a fogyásarány, a működési képtelenség miatt felszámolódnak, a helyi önszerveződések leépülnek, a művelődési események, az anyanyelvi művelődés iránti igény is elsorvad.
  • Nyelvi térvesztés, az anyanyelv használati köre leszűkül, mind használati, mind szimbolikus értéke csökken, beáll a kétnyelvűség, keveréknyelvűség, nyelvcsere, beolvadás.
  • Az iskolai anyanyelvű oktatásnak előbb a felső, majd legelemibb óvodai foka is felszámolódik, sérül az anyanyelvi oktatás értéke, presztízse, az ez iránti szülői, gyermek, majd közösségi igény.
  • Értelmiségsorvadás, kulcsfontosságú leépülési momentum, mert a közösség már nem tud és nem képes lelkészt, tanítót fenntartani és közösségben tartani, eltűnik az a hatalom, mely gondoskodik az értékátadásról.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága által megvitatott és egyéb dokumentumok, kutatások alapján ismerjük a szórvány oktatási intézményeinek főbb problémáit:

  • A magyar nyelvű továbbtanulás korlátozott hiánya, hiányoznak a szakiskolák, gimnáziumok, főiskolák, ami a magyar nyelvű alapszintű képzés funkcióvesztését okozza.
  • Magyar nyelvű iskola-előkészítés (bölcsőde, óvoda) hiánya.
  • Kellő számú és képzettségű magyarul oktató pedagógus hiánya, súlyos gond, mert a helyi többségi intézmények jobban képzett pedagógusgárdával rendelkeznek.
  • A magyar nyelven megszerzett tudás helyben való felhasználásának korlátozott lehetősége, nincsenek magyar nyelvű munkahelyek.
  • A többségi környezet kedvezőtlen hozzáállása a magyar oktatási intézményt látogató diákokhoz, szülőkhöz.
  • A többségi iskolák keretében működő magyar osztályok kiszolgáltatottak az iskola vezetésének, illetve az ezekben tanuló diákok csak korlátozott mértékben élnek magyar nyelvű környezetben.
  • A magyar oktatási ingatlanok állapota a többségi intézményekhez képest.

A szórványoktatás sok vitát keltő dilemmája a magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelvoktatás ellentéte: miközben az erősebb identitású szülők magyar tannyelvű osztályt akarnak, a nyelvi asszimilációban előrehaladottabb családok csak magyar nyelvoktatásban lennének hajlandóak részesíteni gyermeküket, de ennek híján teljesen elfordulnak a magyar oktatástól. Az erősebb magyar identitású szülők, illetve a magyar szervezetek jelentős része – évtizedes tapasztalatokra alapozva – attól tartanak, hogy a magyar nyelvoktatásnak a többségi iskolában történő beindítása ürügyet kínálhat a magyar tannyelvű oktatási intézmények elsorvasztására.

Szórványkollégium mint intézmény a Kárpát-medencében

A magyar iskolát kiegészítő diákszállás, vagy elhelyezést és kulturális szolgáltatásokat egyaránt nyújtó kollégium

  • olyan többségi nyelvű középiskolák és egyetemek mellett, amelyek mellett nem működik magyar nyelvű intézmény, de amelyekben sok magyar tanul, vagy
  • magyar nyelvű középiskolák és egyetemek mellett (Muzslya – Vajdaság)

Szórványban élő magyar családok gyermekeinek bevonása a magyar oktatási rendszerbe, a kollégiumban óvodás csoport, iskolai előkészítő, 1–4 osztály oktatása nevelése folyik (Válaszút, Kallós Zoltán Alapítvány szórványkollégium)

Ahány határon túli magyar közösség, annyi példa a szórványkollégiumok működésére.

A szórványkollégiumok hálózatfejlesztési terve

A szórványban élő magyarok számára létkérdés a magyar nyelvű oktatás óvodától a középiskoláig, csak összefogással valósulhat meg (politika, civil szervezetek, szülők, szórványgondozók).

Ahány határon túli magyar közösség, annyi példa a szórványkollégiumok működésére. Azt gondolom, a szórványkollégium kérdéskört régionként külön-külön kell, vizsgáljuk. Éppen ezért a szórványkollégiumok működésének hatékonysága, valamint stratégiai és támogatási szempontból össze kell állítani a szórványkollégiumok adatbázisát, amelyet folyamatos frissítésekkel kell aktualizálni.

Ahhoz, hogy hálózatot tudjunk kialakítani elsődleges szempont, hogy hasonlóképpen gondolkodjunk a szórványkollégiumokról.

Célszerű olyan rugalmas intézményrendszer kialakítására törekedni, amely képes megfelelni a régiónként és közösségenként eltérő szükségleteknek, ugyanakkor kívánatos lehet több kisebb egymással is versenyző intézmény helyett, egy szórvány közösségnek lehetőleg egy, viszont erős és többfunkciós intézményét támogatni.

A szórványkollégiumok létrehozását, illetően, egy intézmény alapítása az adott állam feladata, és törvényi lehetősége, ezért mi e tekintetben alapítványokkal és egyházakkal tudunk csak együttműködni, arról nem is beszélve, hogy a szórványkollégiumok többségének a fent említett szervezetek a fenntartói és működtetői. Mégis az egységes gondolkodás előrevetíti annak az igényét, hogy legyen egy általános minimum feltételrendszere a szórványkollégiumok megalapításának, jelentsen ez egyfajta szakmai minősítést, orientációt, tervezhetőséget a Kárpát-medencei oktatás-nevelés világában.

Továbbra is azt gondolom – egyetértve a Segesváron is jelenlévő Bodó Barna egyetemi docenssel – „a megszűnő iskolát nem pótolhatja sem a fakultatív anyanyelv-oktatás, sem a vasárnapi iskola, sem a szórványkollégium, sem az iskolabusz. „A szórványkollégium bizonyos helyi hadállások feladását jelenti, a visszavonulás egyfajta rendezett formáját. Amikor mentjük, ami menthető.” A fentiekből adódóan a szórványt illetően arra kell törekedni, hogy ahol van magyar nyelvű oktatási intézmény, vagy magyar nyelvű osztály az helyben megmaradjon.

Nemzeti Szórvány Program

A szórványkollégiumok működéséhez és támogatásához elengedhetetlen egy program kidolgozása és meghirdetése. A program működését elősegítené, ha – a Nemzeti Tehetség Programhoz hasonlóan – a Magyar Országgyűlés határozat formájában rögzítené a Nemzeti Szórvány Programot.

A Nemzeti Szórvány Program célja:

  • a szórványban élő gyermekek és fiatalok felkutatásának és fejlesztésének segítése;
  • a Kárpát-medencei szórvány nevelés-oktatás hosszútávon fenntartható, működőképes rendszerré szervezése;
  • Magyarország állami szerepvállalásának pontos meghatározása, valamint további források bevonása;
  • a Nemzeti Szórvány Alap létesítése a források kezelése érdekében;
  • a működés nyomon követése, segítése és a minél szélesebb körű szakmai, szakmapolitikai és társadalmi részvétel előmozdítása érdekében a Szórványkollégiumok Központjának létrehozása.

Szórványkollégiumok Központja

A Központ feladata lenne, hogy – az NSKI szervezetén belül – támogassa a Szórványkollégiumi hálózat szakmai folyamatait. Fő feladatai közt szerepelne a koordináció, a hálózat tagjai számára nyújtandó szolgáltatások biztosítása, a statisztikai adatbázis frissítése és gondozása, (tovább) képzések kezdeményezése és szervezése, az ismeretterjesztés és a kommunikáció felügyelete és biztosítása, kiadványok (például tankönyvek és taneszközök) biztosítása, Kárpát-medencei rendezvények szervezése, valamint kutatási és elméleti munka.

Szórványkollégiumi mentorhálózat

A Kárpát-medencei mentorhálózatba olyan, saját szakterületükön kiváló és egyben segítői kompetenciákkal is rendelkező szakemberek tartoznak, akik a szórvány nevelés-oktatás kiemelkedő tudói, vagy jelenleg is folytatnak mentori tevékenységet valamely szórványkollégiumban.

A szórványkollégiumok hálózati kapcsolódási lehetőségei

Egy hálózat akkor válik stabillá, ha minél több hálózati pont tud összekapcsolódni. A szórványkollégiumok esetében a következő lehetőségekről beszélhetünk:

  • testvériskolák,
  • testvértelepülések,
  • sportegyesületek,
  • tehetségpontok,
  • pályaorientációs központok,
  • magyar nyelvű oktatást is biztosító felsőoktatási intézmények,
  • közművelődési intézmények,
  • gyermek és ifjúsági mozgalmak stb.