Molnár György

A Kárpát-medencei oktatási, képzési
hálózatfejlesztés időszerűsége

mgy0

Szász Jenő elnök Úrnak a konferenciát megnyitó, bevezető előadása érzékletesen bemutatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) küldetését, szerepét általánosságban és az oktatásügy, nevelésügy területén egyaránt. A szervezeten belül az általam vezetett Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság feladatai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

  • javaslatok az összmagyarság közös jövőképének, az ezt szolgáló stratégiának és céloknak a meghatározásához;
  • a Kárpát-medencei kulturális, gazdasági, társadalmi tér fejlesztése;
  • összefüggő Kárpát-medencei rendszerek, hálózatok, programok kezdeményezése, illetve ezek feltételeinek létrehozása.

A Kárpát-medencei szintű kezdeményezések megvalósítása ugyanakkor nem egyszerűen elhatározás, illetve döntés kérdése. Ezek feltételrendszerét létre kell hozni, mégpedig három – tervezési, együttműködési és finanszírozási – paradigmaváltás egyidejűségével.

  1. A tervezésben érvényesülnie kell a jövőkép központúságnak és az ágazati integráció lehetőségének. A Kárpát-medencében élő magyarságnak még mindig nincs közös, megegyezéssel létrejött jövőképe. Ebből következően a határokon átívelő, jelenlegi fejlesztési kapcsolatoknak sincs egy meghatározó igazodási pontja, mely iránytűként szolgál a tervezőmunkához. A többnyire kétoldalú együttműködések jellemzője az összefüggéstelenség. Ugyanakkor az egyre inkább körvonalazódó „energia- és élelmiszer-önellátó Kárpát-medence” fejlesztési víziót követve, a fejlesztéspolitikai tervek kitörési pontjait figyelembe véve kijelölhetők a fejlesztendő szakterületek és ezek egymáshoz való kapcsolódásai. Ágazatilag, módszertanilag és területileg koherens, felesleges párhuzamosságok nélküli, horizontális és vertikális egymásra épülések hozhatók létre.
  • Szintén a tervezési modellváltás részeként lehetővé kell tenni az emberi erőforrás fejlesztési és gazdaságfejlesztési – jelenleg más-más szektorként, fejlesztési ágazatként működő – alkotóelemek egyazon projektben történő összekapcsolását, összhangját. Ez az ágazati integráció arra hivatott, hogy az egyes beavatkozási terültek közötti természetes kapcsolatok és egymást erősítő hatások (szinergiák) – melyek jelenleg szinte teljességgel hiányoznak – létrejöhessenek.
  1. Az együttműködés rendszerében szintén modellváltásra van szükség és lehetőség. A Kárpát-medence egészében az egyes szervezetek együttműködésének jelenlegi spontán gyakorlatát a hálózatosodás, a klaszteresedés irányába indokolt ösztönözni. Mértékadó elemzések és a világméretű folyamatok tapasztalatai szerint a következő évtizedben, a válság utáni új gazdaság létrehozásában a fejlődés, a jövőépítés új motorjai a klaszterek lesznek. Ez az együttműködési forma, mely egy adott ágazatban és földrajzi térben a vállalkozások és egyéb szervezetek szabályozott kapcsolatát jelenti, ténylegesen képes biztosítani a tudás intenzív, feltörekvő iparágak megerősödését, a technológiai fejlődést, az innováció- és tudásalapú gazdaság térnyerését. A klaszterfejlődés első időszaka után a következő évtizedben, 2020-ig két jellemző tendencia várható: egyrészt az ipari és a tudásklaszterek együttműködésének, összekapcsolódásának, másrészt a régió- és országhatárok átlépésének folyamata. Az Európai Klaszterpolitikai Bizottság ajánlásokkal befolyásolja ebbe az irányba a tagországok klaszterpolitikáját. A versenyképességük erősítése érdekében klaszterbe tömörülő vállalkozások új lehetőséget kínálnak a gazdaságfejlesztés és az emberi erőforrás fejlesztés összhangjának biztosításához.
  • Fentiek érdekében megfelelő szervezeti formával intézményesíteni szükséges – európai szinten is úttörő megoldásként – a klaszterek (hálózatok) közötti határokon átívelő együttműködés módszertanilag kidolgozott, szakszerű formáját.
  1. A jelenleg működő forráselosztó formák akadályai mind a tervezési, mind az együttműködési modellváltásnak, ezért a továbblépés meghatározó feltétele a finanszírozási paradigmaváltás. Az elmúlt évtizedben a Pannon­Forrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszter által (www.pannonforras.hu) a határokon átívelő együttműködést támogató valamennyi magyarországi és uniós forráslehetőség megszerzésére kísérlet történt Kárpát-medencei kiterjedésű képzésfejlesztési programok érdekében. (Phare CBC, EQUAL, INTERREG, Leonardo, Tempus, Norvég Alap, Európai Területi Együttműködés határ menti pályázatai, Szülőföld Alap, kiemelt projektjavaslat, TÁMOP 2.2.4, Bethlen Gábor Alap, stb.) Ezek általános tapasztalata, hogy jelenleg nincs olyan fejlesztési, vagy egyéb célú pályázat, támogatási forma, mely kárpát-medencei szintű fejlesztési program megvalósítását lehetővé tenné, azaz a teljes területi lefedettséget és a szükséges tevékenységek teljes körét biztosítaná, illetve a folyamatos, hosszú távú finanszírozást garantálná. Az Unió által támogatott határon átnyúló ún. Európai Területi Együttműködés (ETE) programok térben, időben és szakterületileg összefüggéstelenek, meghatározott határszakaszokra irányulnak, csak a kijelölt földrajzi térségek, megyék határ menti együttműködését teszik lehetővé bizonyos ágazatokban (így például a Székelyföld – tehát a legnagyobb lélekszámú, tömbben élő külhoni nemzeti közösségünk – kimarad ezekből). A Magyarországon pályázattal elnyerhető forráslehetőségek vagy területi korlátozást tartalmaznak és csak országon belüli tevékenységeket finanszíroznak (pl. TÁMOP 2.2.4), vagy csak kisebb mértékű, nem fejlesztési jellegű Magyarországon kívüli tevékenységre adnak lehetőséget (pl. Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Együttműködési Alap), de ezt sem összehangolt formában.
  • Kárpát-medencei szintű, a fentiekben kifejtett komplex szemléletű, tehát emberi erőforrás fejlesztést, gazdaságfejlesztést és nemzetegyesítést egyidejűleg szolgáló fejlesztési program megvalósításához a jelenlegi ellentmondásokat és akadályokat megszüntető – a Kárpát-medencét érintő fejlesztéspolitikai programok prioritásait szolgáló – integrált finanszírozási modell szükséges. A pályázati rendszer mellett a konkrét elképzelésekkel és a megvalósítás képességével rendelkező, már működő és közös célokat követő partnerségek esetében olyan ún. kiemelt fejlesztési projektek, illetve egyedi támogatási formák alkalmazása indokolt, melyekben az állami és az uniós források összehangolása lehetőséget biztosít átfogó, jövőképközpontú célok megvalósítására.
  • Határokon átívelő, kárpát-medencei kiterjedésű képzési, foglalkoztatási programok finanszírozásának egyik lehetséges módja az, ha Magyarország él a tagországok számára biztosított lehetőséggel és az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak felhasználása során – a román kormány által már gyakorlatban működtetett rendszerhez hasonlóan – alkalmazza az ún. transznacionalitás elvet. Azaz egy adott projektben biztosítja a más uniós államban működő szervezetek teljes jogú együttműködő (konzorciumi) partnerként választásának, illetve részvételének lehetőségét. A transznacionalitás elvének gyakorlati alkalmazása mellett – a nem uniós államokban élő kárpátaljai és délvidéki magyar nemzeti közösségek részvétele érdekében – kiegészítő forrásként nemzetpolitikai költségvetési forrásból nyújtott támogatás jelent megoldást a teljes Kárpát-medencei lefedettség eléréséhez.

A NSKI összeállította javaslatát – a teljes Kárpát-medencében történő gondolkodás és cselekvés jegyében – az úgynevezett Kárpát-haza Programra, melynek pillérei az alábbiak:

  • ÚJ TUDÁS (oktatás, felnőttképzés, kutatás, innováció);
  • ÚJ GAZDÁLKODÁS (vidék- és iparfejlesztés, fenntartható gazdálkodás, különös tekintettel az önellátásra, illetve az energiafüggőség csökkentésére);
  • ÚJ GYARAPODÁS (a magyar életenergia gyarapítása: a család, a gyermekvállalás, a hitélet, a szociális és a jogi gyarapodás, az egészségmegőrzés, valamint a kultúra és a sportélet fejlesztése).

Kedvező kormányzati döntés esetén e program pilléreinek részterületei kerülnek kidolgozásra és reményeink szerint alkotó elemeivé válnak a 2014–2020 közötti Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló operatív programoknak (pl. EFOP, GINOP, KEHOP, TOP, Vidékfejlesztési Program).

Az NSKI az uniós forrásfelhasználás következő időszaka tervezésének első időszakában már megtette Kárpát-medencei szintű projektjavaslatait a 2014–2020-as időszakra az – oktatásügyet és nevelésügyet is magában foglaló – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program társadalmi vitára bocsátott változatának előkészítésekor.

A humán területeket érintő, nemzeti integrációt szolgáló, Kárpát-medencei kiterjedésű javaslataink az alábbiak:

  • tehetséggondozási, pályaorientációs és szórványkollégiumi hálózatfejlesztés;
  • köznevelési és felsőoktatási hálózati együttműködés;
  • komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kiterjesztése;
  • önkéntes szolgálati és gyakornoki tevékenység;
  • szociális és egészségügyi hálózati együttműködés;
  • társadalombiztosítási szolgáltatások határokon átívelő kiterjesztésének módszertana;
  • ifjúsági és civil szervezetek hálózati együttműködése.

Amennyiben további egyeztetéseink sikerrel járnak és lehetőséghez jutunk, akkor bízom benne, hogy e szekció valamennyi magyarországi és külhoni résztvevője partnerünk lesz az oktatásügyet és nevelésügyet érintő projektjavaslatok részletes kidolgozásában és Kárpát-medencei szintű megvalósításában.

Tisztelettel kérem hozzászólásukat, véleményüket a bemutatott tervekről.