Papp Kornél

A Református Egyház oktatási rendszere,
a református szellemiségű nevelés

Üdvözlöm a kollégákat – azért kollégákat, mert én püspök úrral ellentétben nem teológus, nem lelkipásztor vagyok, hanem pedagógus és alkalmanként még közoktatási szakértői munkát is tudok végezni. Engedjék meg, hogy – előételként a vacsorához – 1-2 olyan gondolatot osszak meg önökkel, amelyek a szakértői munkát az egyházi iskolákban, különösen a református iskolában segíti Önöknek. Mindezt szükségesnek tartom tekintettel arra, hogy az elmúlt 13 évben nagyon sok olyan szakértői munkával találkoztam, amely értékes volt ugyan, de az egyházi oktatást közelebbről nem ismerte.

Hadd éljek viszont vissza helyzeti előnyömmel, hogy utoljára szólhatok, és 1-1 megjegyzést tehetek az előttem szólók előadásaihoz, bár ez első hallásra udvariatlannak tűnik.

Az első megjegyzés az, hogy az én mondanivalóm az előző előadásokhoz képest unalmas lesz tekintettel arra, hogy olyan pergő változást, mint amiről Kaposi József úr beszámolt, az egyházi oktatás nem tud felmutatni. Az elmúlt két évtizedben személyesen én már 4-5 alkalommal élhettem át azt a lázas óraháló-vitát, amellyel ismét találkoztunk. Az egyházi oktatás azonban évszázadokon át egy értékrendet képviselt, nem változik olyan látványosan.

Bihall Tamás alelnök úrnak szeretném jelezni, hogy az egyházak nyitottak mindenféle egyeztetésre a kamarával, sőt a református egyház részéről Bölcskei püspök úr egy évvel ezelőtt írásban kezdeményezte Parragh László elnök úrnál az egyeztetéseket, reméljük, hogy az udvarias válasz után most már komolyabb egyeztetésre is sor kerülhet. Sajnáljuk, hogy a szakképzési törvényben szó sem esik arról, hogy egyházi fenntartású szakképző iskolák is működhetnek az elkövetkezendő időszakban.

Kocsis Fülöp püspök úrnak üzenetként hadd jelezzem, hogy amit a bibliai emberképről a teológus mondott, pedagógusként ugyanezeket a gondolatokat fogalmaztam meg.

A Református Egyház oktatási rendszere címet kaptam előadásomhoz. Melyik református egyház rendszere? A köztudatban több elnevezés is forog. Szeretném rögzíteni, hogy a hivatalos elnevezésünk Magyarországi Református Egyház, ennek az oktatási rendszeréről kívánok szót ejteni. Forgalomban van a Trianon előtti, Magyar Református Egyház elnevezés is. Nem véletlenül, talán a nemzet egybekapaszkodását megelőzte a reformátusok összefogása. 2009. május 22-én Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház a közös alkotmánnyal, ez hasonlóképpen működik, mint az Európai Unió, tehát egy egyházak feletti entitás jött létre. Azóta május 22-ét az egység napjaként ünnepeljük. Kárpátaljától Szerbián át, az erdélyi és a partiumi egyházkerületig (a romániai református egyház két kerületére gondoltam) mind-mind tagjai a Magyar Református Egyháznak. Utoljára 2011-ben a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz. Várjuk a horvátországi reformátusok csatlakozását és akkor létrejön a reformátusok körében a teljes Kárpát-medencei összefogás.

A történelemről én keveset szeretnék szólni, csak felhívnám a figyelmet arra, hogy egyházunk születési évének mi sok évszámot elfogadhatunk. (Mindenesetre az egyház az egy, pünkösdkor jött létre.) Debrecenben, 1567-ben tartottak zsinatot a tiszántúli prédikátorok és elfogadták a II. Helvét Hitvallást és a Heidelbergi Kátét, legfőbb hitvallásainkat, ezt az esztendőt is tekinthetjük a református egyház születésének. 1881-ben, szintén Debrecenben az egyházkerületek létrehozták a közös szervezetet, létrehozták a zsinatot. Ezzel jött létre az egységes Magyarországi Református Egyház.

2012-ben sokan megfeledkeznek arról, hogy van egy új törvényünk, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, az egyházakról, vallási felekezetekről és vallási közösségekről szóló 2011. évi CCVI. törvény. Amikor önök valamely egyházi intézményt vizsgálnak, akkor először e törvény 1. számú mellékletét kell szemrevételezni, hogy az egyház szerepel-e a hivatalosan bevett egyházak között. Ha igen, akkor az egyházi kapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartási irata a leglényegesebb dokumentuma annak, hogy jogi személyként ezeket az egyházakat nyilvántartják. A református egyház a 00002/2012. nyilvántartási számon szerepel.

Amikor oktatásügyről beszélünk, meg kell emlékezni arról, hogy mielőtt ezeket a hitvallásokat elfogadták volna a tiszántúli prédikátorok, már működtek olyan iskolák és kollégiumok, melyek ma is működő intézményeink jogelőd intézményének tekintendőek. Nagy verseny van közöttük, néha leelőzik egymást a múltban, hogy melyik született előbb. Az 1530-as mezőtúri és az 1531-es pápai, sárospataki és az 1538-as debreceni alapítás bizonyítottnak tűnik. Ezek a ma működő intézményeink közül a legősibb kollégiumok. Nem akarom végigkövetni, hogy a múltban hogyan alakultak a református intézmények száma, viszont azt ezúton is hirdetem, hogy az alapítás folytatódott és folytatódik. A 2012. évi – ezidáig végső – alapítások közül Biatorbágy és Sátoraljaújhely azért került jelképesen a középpontba, mert ezek új alapítású intézmények, nem átvett intézmények. 31 intézmény 2012-ben átvétellel került a református egyház fenntartásába, ebből 27 önkormányzati, 4 pedig alapítványi, illetve magán intézmény volt. A 2012/2013-as tanévben 159 intézményünk működik.

A köznevelési törvény 33. § (2) bekezdése pontosan meghatározza azt, ha egy egyház megállapodást kötött a Magyarország kormányával, akkor az az egyház egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja a köznevelési feladatellátásban való közreműködést. Ez 1997 óta így van. Tehát ha az egyház a kormánnyal megállapodást kötött, akkor nem szükséges az önkormányzattal, kormányhivatallal vagy a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal egyezségre jutnia. Alulról építkező intézmény esetén a leendő fenntartó egyoldalú nyilatkozattal, saját döntése alapján indíthat intézményt. Természetesen minden, törvényben szabályozott feltételnek eleget kell tennie. A Magyarországi Református Egyház 1998. december 8-án kötötte ezt a megállapodást a kormánnyal, amely az 1057/1999. (V.26.) Kormányhatározatban jelent meg. Épp ezekben a napokban volt, hogy az egyik megyei kormányhivatal oktatási főosztálya kérte, hogy az egyház mutassa be ennek a megállapodásnak a szövegét. Úgy gondolom, hogy mivel ez a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, ezért a kormányhivatal hivatalból is megtalálhatja a jogszabályi helyet. Ez a megállapodás az oktatás, nevelés kérdéseire is kiterjed és a 17. cikkely meghatározza, hogy az állami és önkormányzati intézményekkel azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket biztosít számunkra. A múltban nem mindig voltak azonosak a pályázati feltételek.

A Magyarországi Református Egyház központi igazgatásáról is szeretnék pár gondolatot szólni. Országos szinten van egy törvényhozó testületünk, a 100 fős Zsinat, amit egy elnökség vezet és ez az elnökség képviseli a Magyarországi Református Egyházat mindenféle szintéren, ez a jogszabály szerinti törvényes képviseletet jelenti. Ez a kettős képviselet végighúzódik a Magyarországi Református Egyház valamennyi szintjén egészen az egyházközségig. Amikor hivatalos dokumentumot keresnek, akkor a kettős aláírás feltételezhető például az alapító okiratokon. A Magyarországi Református Egyházat ebben a hatéves ciklusban Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, valamint Dr. Huszár Pál főgondnok képviseli. Létezik a Zsinati Hivatal, amely döntés-előkészítő, -végrehajtó szerve a Magyarországi Református Egyháznak, nem hatóság, tulajdonképpen szakértői szintű képviseletet lát el állami szervekkel folytatott egyeztetések során. A Zsinati Hivatalnak része a Zsinati Oktatásügyi Iroda, amely a köznevelési, a felsőoktatási, a hittanoktatási és a felnőttképzési ügyeit fogja össze a Magyarországi Református Egyháznak. Egyházunknak létezik egy elég szigorú a közigazgatási rendje. Négy egyházkerületre oszlik egyházunk (a dunamelléki, a tiszántúli, a tiszáninneni és a tiszántúli). Trianon előtt öt egyházkerület működött, sajnos 1920-ban az Erdélyi Egyházkerületet elvesztettük, illetve a Tiszántúli Egyházkerület keleti részéből lett mára a Királyhágó-melléki Egyházkerület, de az már a Romániai Református Egyház része. A négy egyházkerület 27 egyházmegyére tagozódik. Azért fontos az egyházkerület és egyházmegye megkülönböztetése, mert éppen fordítottja annak, amit a katolikus egyháznál látunk. Az egyházmegyei szint alatt 1300 egyházközség tevékenykedik, valamennyi az egyházon belül működő jogi személyiséggel, szemben a katolikus egyházzal, ahol a plébániáknak nincs önálló jogi személyisége. Ez fontos tény az intézményfenntartás szempontjából. Nekünk alapegységünk az egyházközség, egyházon belüli jogi személyek egyházközségeink. Egyházfőhatósági igazolással a 2011. évi CCVI. törvény alapján a Zsinat elnöksége egyházi belső jogi személyiséget ad, illetve adhat. Nálunk az egyházközség intézményfenntartó szerepet láthat el. 99 intézményfenntartó működik a Magyarországi Református Egyházon belül, ebből egy maga az egyház, négy egyházkerület, négy egyházmegye lát el intézményfenntartó szerepet. A 99 fenntartóból 90 az egyházközség. A katolikus egyházban 45 intézményfenntartó van. A katolikus egyháznál 519 intézmény, nálunk 149, tehát jellemző, hogy egy fenntartóhoz sokszor csak egy intézmény, sokszor egy óvoda tartozik.

A fenntartói irányítás kétszintű: létezik egy fenntartó testület és egy fenntartói igazgatótanács. Ez utóbbi inkább egy szakértő testület, melyben mind fenntartói, mind intézményi képviselők vannak. Nem teljesen hasonlítanak az önkormányzati bizottsághoz, tekintettel arra, hogy szakmai kérdésekben olyan jogosultságokkal rendelkezhetnek az igazgatótanácsok, amely a testület jogkörét látja el. Az alapkérdések – intézményvezető kinevezése, megbízásának megszüntetése, költségvetés, illetve költségvetési beszámoló elfogadása – nem adhatók át az igazgatótanácsnak. Az igazgatótanács feladatai a pedagógiai program, az SZMSZ, házirend elfogadása.

A 159 köznevelési intézményünkből nyolc olyan szociális intézmény, mely köznevelési feladatot is ellát. 55 intézményünk közös igazgatású. 268 köznevelési feladatot lát el a 159 intézményünk:

2012-ben az átvett általános iskolák száma viszonylag magas, illetve a szakközépiskolák esetében is jelentős a gyarapodás. Református szakképzés 2012-ben valóban mennyiségi gyarapodáson ment keresztül. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, amiben talán mi különlegesek vagyunk: az alapfokú művészetoktatás, amely sok intézményünkben jelen van, többször önálló művészetoktató intézményekkel, illetve egyházunkon belül működő szakszolgálat tekintetében egyedülállóak vagyunk az egyházak körében.

Az oktatásirányításnak két szintje van: az országos és az egyházkerületi szint. Országos szinten a Zsinat a legfőbb döntéshozó testület. Létezik külön jogi szabályozás, a református közoktatási törvény az 1995. évi I. törvény, mely több módosításon már végigment, ebben a tanévben is tervezzük a módosítását. Országos szinten a Zsinati Oktatásügyi Iroda látja el a koordinációt és a tanügy-igazgatási teendőket, az idén 20 éves irodának az egyház székhelyén van a központja.

Az egyházkerületi szintet többféleképpen elláthatják az egyházkerületek. Van, ahol oktatásügyi iroda működik (például Debrecenben, dr. Veres Bertalan vezetésével), de van, ahol oktatásügyi tanácsosok tevékenykednek (például: a tiszáninneni és a dunántúli egyházkerület) és van, ahol az oktatási bizottság látja el ezt az igazgatási szintet. Működik egyházunkban önálló pedagógiai szakmai szolgáltatás: a Református Pedagógiai Intézet 1994-ben jött létre és 1999-től kezdődően folyamatosan közoktatási megállapodásunk van az adott minisztériummal (idén is megkötöttük, 2016-ig hatályos). Mindez azt is jelenti, hogy a jövőben a pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezése terén az államnak számolnia kell a katolikus és a református pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel. Pedagógiai szakszolgálatot lát el három intézményünk négy helyszínen. A Református Pedagógiai Szakszolgálat 2000-ben jött létre és Kiskunhalason, Debrecenben, valamint jövőre Budapesten lát el tevékenységet.

Személy szerint büszke vagyok arra, hogy korai fejlesztő központokat működtetünk. Egyrészt a kiskunhalasi kórház, másrészt hamarosan a Bethesda Kórház mellett. Ez olyan társadalmi missziója egyházunknak, amelyet fel kell vállalni, mivel megfelelő szakértői gárdával rendelkezünk. Most jött létre a Tiszáninneni Református Egyházkerület Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye és már régóta működik Törökszentmiklóson a Bethlen Gábor Református Általános Iskola és Óvoda mellett az EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) és Nevelési Tanácsadó. Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon a református intézmények majd területi ellátást látnak el, tehát az intézmények hatósugarát meghatározzuk. Vélhetően ugyanúgy, ahogy a pedagógiai intézeteknek, helyet kell kapniuk a nap alatt, úgy gondoljuk, hogy a pedagógiai szakszolgálatok tankerületi rendszere mellett az egyházi szakszolgálatnak is létjogosultsága lesz. Etekintetben is közoktatási megállapodást kötöttünk az oktatási államtitkár asszonnyal.

A pedagógiai szakmai érdekvédelmet is ellátjuk. Az Országos Református Tanárgyesületet (ORTE) 1902-ben alapították, 1946 után következett egy rövid szünet, majd 1991-ben folytattuk e tevékenységet. Hagyományosan Debrecen a központja, dr. Korsós Bálint az az ORTE elnöke. Igyekszünk hangsúlyt fektetni a tehetséggondozásra is. A Református Tehetséggondozó Alapítványunk már 1999 óta működik, de már 1995 óta rendszeresen tehetséggondozó konferenciákat szervezünk.

Hogy a szakképzésről még szót ejtsek: létezik az Országos Egyházi TISZK Nkft., amelyet 2008-ban hoztunk létre katolikus, evangélikus és református fenntartók. Keressük a helyét a jogszabályrengetegben, mi is pályázatot nyertünk és fenntartási kötelezettségünk van. Nem leszünk szomorúak, ha nem lesz helye a jövőben a TISZK-eknek, viszont akkor határozott víziót kérünk, hogy milyen rendszerben működhetnek a nagy megyei monstrumok mellett a kis egyházi fenntartók.

A Református Iskolák Diáksportszövetségét csak érdekességként említem meg, intézményeink sportéletét fogja össze országos versenyek szervezésével.

A református keresztyén nevelés tartalmát illetően a református egyház zsinata az iskolák nevelési céljait, feladatait próbálta a református közoktatási törvény preambulumában meghatározni, ami ezt követően úgy fejtette ki hatását, hogy az intézményi pedagógiai programokba átkerült. Szeretnénk irányt mutatni abban, hogy egyrészt a tanulók művelt, jellemes keresztyén emberekké váljanak és az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, másrészt a református tanulókat külön egyházunk hitvalló tagjaivá szeretnénk nevelni. Iskoláink ökumenikus szemléletűek, más egyházhoz tartozó diákjaink számára vallásuk szabad gyakorlását kívánjuk biztosítani, viszont a református egyház értékeinek megbecsülésére neveljük őket. A református keresztyén pedagógiai alapja egy határozott emberkép. Ez teszi lehetővé határozott pedagógiai célok kitűzését és végrehajtását. Ez az az emberkép, melyről Kocsis Fülöp püspök úr is beszélt, hogy Isten képére és hasonlatosságára teremtetett az ember és csak akkor képes megfelelni annak a rendeltetésének, hogy Istent képviselje ebben a világban, ha harmóniában él a természettel, önmagával, valamint teremtőjével. Az utóbbi akkor valósulhat meg, ha függőségben él Istennel. Ha függetleníti magát Istentől, kezébe veszi az erkölcsi ítéletet, akkor megszűnik annak lenni, akivé teremtetett. Az erkölcsről is az a felfogásunk, hogy Isten kijelentésén alapul, ezért abszolút és örök érvényű.

A nevelés célja a preambulumra is visszautalva a diákok értékrend változásának elősegítése. Ez Isten igéje és a Szentlélek által jöhet létre. Mi csak a lehetőséget biztosítjuk, a diák szabad akaratával dönthet eme értékrend mellett. A keresztyén pedagógia egy nyitott pedagógia, a református pedagógus kísérje figyelemmel a különböző pedagógiai gondolkodásmódokat és az azokhoz kapcsolódó módszereket. Jó, ha tanulmányozza az alternatív pedagógiákat, és azokat a módszereket, melyeket a céljának fel tud használni, azokat beépítheti az ő módszertani kultúrájába. Itt is a szabad akarat érvényesül. Azt azonban nem rejtjük véka alá, hogy a keresztyén pedagógia legfőbb eszköze maga a pedagógus. A pedagógus személyiségén keresztül valósulhat meg a református egyház oktatási stratégiája. Ahhoz, hogy a református iskola meg tudjon felelni a célkitűzéseinek, nemcsak szakmailag kiváló pedagógusokra van szüksége, de hitében elkötelezett pedagógusokra is. Ezzel nyilvánvalóan küzdünk, a küzdelem különböző fázisaiban tartunk, az új intézményeknél még egészen elmaradottan. Úgy hiszem, hogy a pedagógus személyiségének középpontba állításával nem vagyunk egyedül, mert az ún. világnézetileg semleges iskolák sem a digitális tábláktól várják a csodát, hanem a legfőbb emberi erőforrás maga a pedagógus.