Maus Pál

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere –

„uniós fejlesztések” az oktatásirányítás szolgálatában

Az Oktatási Hivatal a TÁMOP-3.1.8.-as projekt keretében valósítja meg a pedagógiai-szakmai ellenőrzés hátterének kidolgozását, illetve tesz javaslatot a pedagógiai szakmai ellenőrzés bevezetésére, eszközeire és eljárási rendjére.

A külső értékelési rendszer fejlesztésének indokoltsága

A külső értékelési rendszer fejlesztésének talán legfontosabb indoka az, hogy jelenleg nem létezik a magyar köznevelési rendszerben egységes külső értékelés. Nincsenek jogszabályban rögzített standardok, nincsenek szorosan meghatározott eszközök, és így a fenntartók, akikre a külső ellenőrzés feladata hárul, viszonylag nagy mozgástérrel és sokféle szemlélettel is rendelkeznek ezen a területen. Ugyanakkor a törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett létezik ugyan szakmai ellenőrzés, viszont hiányzik a pedagógiai ellenőrzés a rendszerből. Az ellenőrzésben részt vevő szakértőkről elmondható, hogy esetükben természetesen beszélhetünk egyfajta ellenőrzési tapasztalatról, de egységes, a feladatra koncentráló képzés jelenleg nem elérhető.

A fenntartói struktúra változása valamelyest segít ezen a helyzeten, hiszen a szemléletbeli sokszínűség nyilvánvalóan csökken ezzel az átalakulással, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy egy egységes külső értékelési rendszer tudjon működni Magyarországon, ehhez szükség van a jogszabályi keretek meghatározására. A jelenlegi jogszabályokban (a köznevelési törvényben[1] és a miniszteri rendeletben[2]) adott szinten ezek a keretek már meghatározásra kerültek. Eszerint ötévente ismétlődik az ellenőrzés, melynek célja a minőségfejlesztés. Egységes kritériumoknak megfelelő értékeléssel záródik, minden köznevelési intézményre vonatkozik, függetlenül a fenntartótól. A pedagógusokra, a vezetőkre és magára az intézményre vonatkozó ellenőrzésről van szó, melynek lebonyolítását az Oktatási Hivatal a kormányhivatalok közreműködésével végzi. A megyei kormányhivataloknak minden évben el kell készíteniük egy ellenőrzési tervet, ami komoly feladat, hiszen közel 170 000 pedagógust kell ellenőrizni egy ötéves ciklus alatt. A kormányhivatalok mellett a szakértőkre is nagy feladat hárul, de hasonlóan nagy feladat lesz az intézmények számára az ellenőrzések eredményei alapján a fejlesztési terveket elkészíteni és végrehajtani.

A külső értékelési rendszer fejlesztésének helye a TÁMOP-3.1.8-ban

A TÁMOP-3.1.8-as projekt nem csak a pedagógiai szakmai ellenőrzés rendszerével foglalkozik, a fő cél az átfogó minőségfejlesztés a köznevelésben, és ezt három különböző irányból közelíti meg. A Magyar képesítési keretrendszer mellett a tanulói teljesítménymérések rendszerének és az intézményi külső és belső ellenőrzési rendszereknek a fejlesztése is a kiemelt projekt feladata. Ez utóbbi alprojekt része a pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer kidolgozása, de itt sem csupán a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről van szó, hanem az önértékelési standardok kidolgozása, illetve a minőségfejlesztési standardok és visszacsatolási rendszer fejlesztése is ide tartozik.

A fejlesztés menete

Az ellenőrzési rendszer hátterének kidolgozása két fő lépésből áll. Egyrészt az eszközöknek és a protokollnak a kidolgozásából, másrészt a hozzá kapcsolódó képzés fejlesztéséből és a szakértői képzések lebonyolításából. Ezeket a Projekt Igazgatóság a következő módon kívánja megvalósítani: a fejlesztés, az eszközök és a protokoll kidolgozása tekintetében első lépésben elkészül egy tesztverzió, melynek kipróbálása a következő lépés. Ezután a javaslat véglegesítése történik. Természetesen egy EU-s támogatottságú projektekben nem vezetünk be konkrét oktatásirányítási eszközöket, hanem – ahogy ezt az EU-s finanszírozás lehetővé teszi – csak javaslatokat dolgozunk ki, kutatásfejlesztési projekteket folytatunk és ennek eredményeképpen különböző javaslatokat teszünk le a döntéshozók asztalára. Tehát ami a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban elkészül, az is egy javaslatcsomag, amelynek alapján a döntéshozók eldönthetik, hogy milyen eszközökkel kívánják megvalósítani az ötévenként kötelező pedagógiai-szakmai ellenőrzést.

A képzéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy akkreditált képzésről lesz szó, és miután 170 00 pedagógus őt év alatt történő ellenőrzése elég nagy szakértői igényt jelent, így tömeges szakértőképzésre lesz szükség.

A tesztverzió kidolgozása jelenleg is folyik, már ennek a folyamatnak a végén járunk. Ebben olyan szakértői csoport vesz részt, akik a csoport összetételét tekintve képviselik egyrészt a köznevelési rendszer különböző szintjeit – így pedagógus, intézményvezető és fenntartó is képviselteti magát itt –, másrészt az olyan különböző területek, mint óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakképzés, gyógypedagógia, művészetoktatás és kollégium is helyet kapnak a csoportban. Ennek a speciális összetételnek a célja egyrészt, hogy a különböző szakterületekre specifikusan tudjanak elkészülni a javaslatcsomagok, amelyek a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésére vonatkoznak.

A jelenlegi jogi szabályozás kereteit természetesen betartjuk, figyelembe vesszük a koncepció kidolgozásakor, de mivel ez egy kísérleti fejlesztés, ezért próbáljuk feszegetni ezeknek a jogi szabályozásoknak a határait, vagyis akár jogszabályi módosítások is lehetségesek a kidolgozások eredményeképpen.

Annak érdekében, hogy ez a teszteszköz minél megfelelőbb legyen, folyamatos az együttműködésünk a szaktárcával, ugyanakkor különböző szakmai testületek is képviseltetik magukat a szakértői csoportunkban, ilyen rételemben tehát már a teszteszközök kidolgozásában részt vesznek a különböző szakmai szervezetek. Maga a kidolgozás kétirányú megközelítésből történik. Egyrészt a gyakorlat oldaláról, a korábbi tapasztalatokra építve, másrészt az elméleti alapok felől, a pedagógiai tudományok oldaláról megközelítve. Mára sikerült összeérnie ennek a két oldalnak, tudományos alapokon nyugvó, a gyakorlatban jól alkalmazható koncepciót sikerült kidolgozni.

Az egységes ellenőrzési rendszer szempontja megjelenik az eszközök szintjén is. A munka során egy egységes alapot építettünk fel és ebből indulnak ki a különböző szakterületek speciális eszközei. Egy óvodában vagy gyógypedagógiai intézetben más eszközökkel történik az ellenőrzés, mint egy kollégiumban, de az ellenőrzés alapja ugyanaz minden intézményben. A pedagógiai ellenőrzésnek megfelelően egy alapverziót készítettünk, amiből kiindulva készülnek a speciális szakterületekhez tartozó eszközök. Ennek a szakasznak a végén járunk, a tesztverzió kidolgozása idén nyáron kezdődött el és várhatóan október végére fejeződik be, így október végén akár meg is kezdődhet a következő szakasz, az intézményi kipróbálás, tesztelés szakasza.

A tesztelés egy más típusú feladat. Az Oktatási Hivatal egy kutatásfejlesztési pályázatot fog kiírni néhány héten belül ennek a feladatnak az elvégzésére, mivel speciális szakemberek és speciális módszertan szükséges e feladat a végrehajtásához. A feladat 50 intézmény részvételével zajlik. A mintavétel jelenleg is folyik, ezt követi ezeknek az intézményeknek a felkérése a tesztelésben való részvételre. Ezen intézmények részvételével szervezünk egy konferenciát, ahol részletesen is megismerhetik a kidolgozott koncepciót, eszközöket. Az intézmények részvétele természetesen nem passzív szerepet jelent, hiszen a tesztelési folyamat tapasztalatait éppen a kipróbálásban részt vevő intézmények pedagógusainak, vezetőinek, fenntartóinak a véleményére fogjuk alapozni a résztvevő szakértők véleményén túl. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az ellenőrzési rendszer kidolgozásában fontos szerep jut azoknak az intézményeknek, amelyek a tesztelésben részt vesznek, ők maguk is hozzájárulhatnak a végleges eszközök kialakításához.

A közreműködő partner, aki ezt a kutatásfejlesztési projektet lebonyolítja, fogja felkérni a próbaellenőrzési szakasz végrehajtásához szükséges szakértőket. Olyan szakemberekre lesz szükség, akiknek van értékelési, ellenőrzési tapasztalatuk, másrészt részt tudnak venni egy néhány hónapos, meglehetősen sűrű, sok munkával járó alprojektben. Ezek a szakemberek egy speciális képzésen vesznek majd részt, hogy azután az ő segítségükkel bonyolíthassuk a tesztelést, illetve az ő tapasztalatuk, véleményük alapján fejlesszük tovább az eszközöket.

Ez is viszonylag nagy feladat, hiszen ha 50 intézmény önmagában nem sok, de 50 intézmény pedagógusainak az ellenőrzése már jelentős munkamennyiséget jelent. A cél, hogy a pedagógusok 60%-át ellenőrizzük a kísérlet alatt. Ezután kerülhet sor az intézmény ellenőrzésére. És természetesen az intézményvezetők ellenőrzése is megtörténik ezen idő alatt. A tesztelési folyamat várhatóan 2013. február-márciusában zajlik majd, ezt követi a legfontosabb lépése a tesztelésnek, vagyis a kísérlet tapasztalatainak beépítése a kidolgozott teszteszközökbe, koncepcióba.

A következő lépés a javaslat véglegesítése. Ezt azért fontos külön kiemelni, mert a célunk nem csupán annyi, hogy kidolgozzunk egy teszteszközt, a teszteszközt kipróbáljuk, majd ennek alapján véglegesítsük a javaslatokat. Ennél szélesebb körű egyetértésre van szükségünk, ami azt jelenti, hogy a tesztelés eredményeinek a beépítése ezeknek az eszközöknek egyfajta fejlesztése, de még nem a véglegesítése. A véglegesítés során szeretnénk bevonni minden érintettet ebbe a munkába, tehát a tesztelés során továbbfejlesztett koncepciót egy vitaanyag formájában eljuttatjuk az intézményekhez, a szakmai szervezetekhez és természetesen a szaktárca véleményét is kikérjük. A vitaanyag véleményeztetése után, a vélemények alapján szervezünk egy szakmai konferenciát, ahol megtörténik a véglegesítés. Az a célunk, hogy 2013 júniusában, a tanév végén egy olyan eszköz, javaslatcsomag álljon rendelkezésre, amit egyrészt kipróbáltunk, másrészt a szakmai érintettek is véleményeztek és elfogadtak. Ennek megfelelően az idei tanév végén szeretnénk letenni ezt a kész javaslatcsomagot a döntéshozók elé.

A fejlesztés másik fontos eleme az ellenőrzési rendszer kidolgozásához kapcsolódó szakértői képzés. Ez a kidolgozott és elfogadott javaslatokra épülő képzésfejlesztést, akkreditációt és a képzések lebonyolítását jelenti. 30 órás szakmai képzést tervezünk, amelynek formája, tartalma a véglegesített standardoktól függ, de fontos kiemelni, hogy ez az Oktatási Hivatal saját képzése lesz, ilyen módon pórbálunk a minőségre törekedni. A tömeges képzést megelőzi egy tréneri képzés, amire 2013 nyarán kerülhet majd sor. Ahhoz, hogy 2013 őszén „élesben” is elindulhasson a pedagógiai szakmai ellenőrzés, megfelelő számú szakértő képzésére is szükség lesz. Ezt megfelelő szervezés mellett a nyár végén, ősz elején lehet lebonyolítani, ennek megfelelően szeretnénk, ha szeptemberre, legkésőbb októberre elegendő számú szakértőt tudnánk kiképezni erre a feladatra.

A fejlesztési folyamatban több ponton is számítunk a szakértők, pedagógusok és intézményvezetők közreműködésére. Egyrészt a tesztelési folyamatban akár résztvevő intézményként, akár a tesztelésben közreműködő szakértőként, másrészt a véglegesítési szakaszban a véleményezés vagy a konferencián történő részvétel formájában, harmadrészt pedig a szakértői képzésen való részvétellel. Még nem tisztázott pontosan, hogy mikor milyen formában lehet bekapcsolódni ebbe a munkába, de a folyamatos tájékoztatás érdekében a pedagógiai szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban elindítunk egy hírlevelet, melynek az első, októberi száma hamarosan megjelenik. Ebben a fejlesztés aktuális állapotai kerülnek bemutatásra, másrészt a szakembereket érintő kérdésekben megpróbálunk minél több információt közölni hírek, interjúk formájában. Ebből a hírlevélből lehet majd értesülni a fejlesztési munkába történő bekapcsolódás lehetőségeiről.

Az Oktatási Hivatal által megvalósuló többi projekt is hasonló módon kíván kommunikálni, ugyanilyen tematikus hírlevelek fognak megjelenni a pedagógus életpálya modellel, a szakértői kataszteri kérdésekkel kapcsolatban. Mindezekre a www.oktatas.hu weboldalon lehet feliratkozni. A hírlevelet októberben indítjuk, és bár a fejlesztés maga 2013 őszén lezárul, de az ellenőrzések bevezetésével kapcsolatos információk éppolyan fontosak lesznek, mint magukkal a fejlesztésekkel kapcsolatos információk, így remélhetőleg a fejlesztéseket követően is tudunk további információkat közölni ezen a módon.

Zárásul álljon itt egy idézet az októberben megjelenő hírlevelünkből. Hoffmann Rózsa államtitkár asszonnyal készítettünk egy interjút, melyben a pedagógusokat leginkább érdeklő kérdéseket foglaltuk össze:

• „A köznevelési törvény szerint a munkáltatói jogok gyakorlásakor figyelembe kell venni az ellenőrzés eredményét. Hogy kell ezt érteni?
• Ahogy az előmeneteli rendszernek, úgy a tanfelügyeletnek sem célja a pedagógusok szűrése. Ugyanakkor a munkáltató a pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó felmentésről, kinevezésről, áthelyezésről, jutalmazásról, speciális (pl. vezetői) megbízásokról, továbbképzésekről – fontos szempontokat kaphat döntéseihez a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által.”

[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

^[2] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról