Dr. Szvathné dr. Szalay Márta

Szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai
szolgáltatások – TÁMOP-3.1.5-12
„Pedagógusképzés támogatása”

P 12 Szvathné Szalay Márta

A projekt megvalósítója: Az Oktatási Hivatal (konzorciumvezető), az Educatio Társadalmi és Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konzorciuma.

A projekt megvalósítási ideje: 2012. augusztus 1. – 2015. január 31.

A megvalósítás költsége: 9 997 000 000 Ft

A projekt alapvető célja a pedagógus‑továbbképzési rendszer Nemzeti Köznevelési Rendszerre épülő megújítása a jelenlegi rendszer felülvizsgálatával, tartalmi, szerkezeti megújításával, az életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzési programok fejlesztésével, valamint a pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújításával.

A projekt további céljai:

  • Az újonnan létrejött képzési programok lebonyolítása, nyomon követése;
  • A pedagógus életpálya, szakmai előmenetel nyilvántartása az arra létrehozott nyomon követő rendszer segítségével;
  • Egy új, eTanulás alapú pedagógus-továbbképzési IT rendszer kialakítása és működtetése;
  • A közoktatás-fejlesztésben eddig háttérben maradó intézmények, valamint a szakiskolák közismereti tantárgyait tanító pedagógusainak értékelése során feltárt fejlesztési hiányterületekre koncentráló képzési és képzői kapacitás, valamint a képzéseket támogató rendszer megteremtése.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése.[1] Ezt a célt elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, specifikus célok megvalósításán keresztül érhető el, amelyhez – mások mellett – az oktatás és képzés eszközrendszerére is szükség van.

A TÁMOP „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” című, 3. prioritásának célja, hogy a közoktatás rendszerében – az Egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban, annak célrendszerét megvalósítandó – egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés.[2] A fenti cél megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a pedagógusok átalakított tartalommal és szemléletben történő alapképzése[3] mellett a gyakorló pedagógusok számára is biztosítsa a kompetencia alapú oktatás és képzés megvalósításához szükséges tudás, képességek és ismeretek elsajátítását. A projekt időszakának céljait és feladatait az Akcióterv[4] tartalmazza, így a projekt tevékenység- és célrendszere abból került levezetésre.

A projekt szakmapolitikai hátterét egyrészt az országos fejlesztési programok – Új Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv – az ágazati fejlesztési tervek tartalmai együttesen biztosítják.

Az Új Széchenyi Tervben foglaltak szerint „Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája a foglalkoztatás kritikusan alacsony szintje. 2010-ben a munkavállalási korú népesség alig fele volt foglalkoztatott, a társadalom széles rétegei pedig tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról. A foglalkoztatási szint felzárkóztatása nélkül nem lehetséges gazdasági felzárkózás. Ezért az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás bővítése áll.”[5] A foglalkoztathatóság leginkább meghatározó eleme a munkaerő megfelelő szintű felkészültsége, amely elsősorban a hazai oktatási rendszer eredményességének és hatókörének a függvénye.

Általános gazdasági és szakmapolitikai megfontolásokból is kiemelt jelentőséggel bír a tudásalapú társadalom munkaerő-piac elvárásainak adekvát kulcskompetenciák – például informatikai, idegen-nyelvi kompetenciák – fejlesztése. A tudásalapú gazdaság igényeihez igazodó felkészítés színtere elsősorban az iskola, bele értve a szakképzés és a felnőttképzés teljes rendszerét is. Ez utóbbiban Magyarország – a valamilyen szintű oktatásban-képzésben részt vevők 9%-os arányával – elmarad az Európai Unió 36%-os átlagától.[6]

Az oktatásnak, illetve a képzésnek a gazdasági növekedésre, foglalkoztatottságra és hosszú távú versenyképességre gyakorolt hatásait az Európai Unió is nyilvánvalóvá tette részben az Európa 2020 stratégiában, részben az Oktatás és képzés 2020 programban, amelyek egyben a társadalmi kohézió fontosságára is felhívják a figyelmet.[7] Az Európa 2020 stratégia a közoktatással és szakképzéssel összefüggő céljai között kiemelt uniós célként tűzi ki, hogy a 20–64 évesek legalább 75%-a rendelkezzen munkahellyel, s az iskolából kimaradók aránya 10% alá csökkenjen. Az Oktatás és képzés 2020 program négy fő stratégiai célkitűzése[8] közül a fejlesztés a másodikhoz közvetlen módon is kapcsolódik, de nyilvánvalóan az oktatást érintő stratégiai célként megfogalmazott uniós referenciaértékek egyikének elérése sem lehetséges az oktatás minőségét leginkább meghatározó tényező, a pedagógusok képzésének illetve továbbképzésének megújítása nélkül.

A TÁMOP-3.1.5–12 projekt központi témái

1. központi téma

  1. Az akkreditációs szempontrendszer felülvizsgálata.
  2. Új képzési program standardok, minták ajánlások kidolgozása.
  3. Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kialakítása a Pedagógus Életpálya modellhez illeszkedően, a jogalkotás szakmai támogatása.
  4. A jelenleg akkreditált pedagógus-továbbképzési programok felülvizsgálata.
  5. Az akkreditált pedagógusképzők felmérése, szempontok, ajánlások megfogalmazása az akkreditációhoz, a működéshez és az ellenőrzéshez.
  6. Az új pedagógus-továbbképzési rendszer minőségfejlesztése.

2. központi téma

  1. A Pedagógus Életpálya modellnek megfelelő koncepció elkészítése, egyeztetése az ágazati irányítással.
  2. Az elfogadott koncepciónak megfelelő funkcionális specifikáció és rendszerterv elkészítése.
  3. A specifikációnak megfelelő rendszer fejlesztése.
  4. A kifejlesztett rendszer tesztelése.
  5. A rendszer összehangolása egyéb meglévő rendszerekkel, együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel.
  6. Pilot projekt lebonyolítása, ennek eredményeképpen visszacsatolás és korrekció.
  7. A rendszer beüzemelése, működtetése, minőségbiztosítása.
  8. A rendszer használatával kapcsolatos információk eljuttatása a célcsoportnak.
  9. A pedagógus pályára kerülő pályakezdők (gyakornokok) részére speciális támogatórendszer biztosítása.

3. központi téma

  1. A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt szakértői ajánlása alapján megfogalmazott követelményeknek megfelelő szakmai és informatikai specifikáció elkészítése.
  2. A specifikációnak megfelelő informatikai rendszer fejlesztése.
  3. A rendszer összehangolása egyéb meglévő rendszerekkel, együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel.
  4. A rendszer működtetése és minőségbiztosítása.
  5. A 5. és 6. központi témában megfogalmazott szakmai elvárásoknak megfelelően az „Iskolatáska” kialakítása.

4. központi téma

  1. A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A központi témakutatási tevékenységgel támogatja ezeket a vizsgálatokat
  2. A „pedagógusjelölti” és gyakornoki évek szakmai programjának kidolgozása, a szükséges mentori tevékenység szakmai elemeinek kidolgozása, mentori képzés fejlesztése, a mentorok kiképzése.
  3. A gyakornoki „Minősítő Vizsga” szakmai részleteinek kidolgozása:
  • A vizsgatematikák kidolgozása,
  • A vizsga eljárásrendjének kidolgozása,
  • Az értékelési szempontok meghatározása.
  1. A „Minősítési Eljárás” szakmai részleteinek kidolgozása:
  • Az eljárásrend kidolgozása,
  • Szakmai szempontrendszer kidolgozása az intézményvezetői értékeléshez,
  • Szakmai szempontrendszer kidolgozása a pedagógus önértékeléshez,
  • A szakmai szakértői értékelés szempontrendszerének kidolgozása,
  • Szempontrendszer kidolgozása a munkaközösség vezetői értékeléshez,
  • A tanulók és szülők véleményét felmérő kérdőívek kidolgozása,
  • A pedagógus által készített pedagógiai dokumentumok értékelési szempontjainak kidolgozása.
  1. A „Minősítő Bizottságok” felállításához és működéséhez szükséges szakmai feltételek biztosítása:
  • A bizottsági tagok felkészítéséhez szükséges képzési programok fejlesztése és lebonyolítása,
  • A bizottsági tagok kiválasztásához szükséges szakmai szempontrendszer meghatározása.
  1. Pilot projektek lebonyolítás:
  • „Pedagógus jelöltek felkészítése” pilot projekt,
  • „Gyakornoki minősítő vizsgák” pilot projekt,
  • „Minősítési eljárások” pilot projekt.

5. központi téma

  1. A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata.
  2. A továbbképzésekhez kapcsolódó igényfelmérés lefolytatása, helyzetelemzés.
  3. Új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban a 1. központi témában kialakított szolgáltatásokkal.
  4. Továbbképzések lebonyolítása képzők számára.
  5. Továbbképzések lebonyolítása pedagógusok számára.
  6. A továbbképzésekhez kapcsolódó támogató rendszer kialakítása, a rendszer működtetése.
  7. Multiplikációs támogató rendszer kialakítása, működtetése.
  8. Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel.

6. központi téma

  1. Szaktanácsadói rendszer kialakítása:
  • A meglévő szaktanácsadói szolgáltatások felülvizsgálata, illetve annak elemzése, hogy a korábbi szaktanácsadói szolgáltatások mennyiben járultak hozzá a pedagógusok mesterségbeli, módszertani tudásának bővüléséhez;
  • A pedagógiai munka szakmai minőségének javítását célzó szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatos szakmai követelményrendszer kialakítása, a nevelés és oktatás eredményességét meghatározó pedagógiai tényezők azonosításával, a pályán levő pedagógusok szakmai munkájának elemzésével;
  • Új szaktanácsadói rendszerben a szaktanácsadók felkészítése, nyilvántartása, minőségbiztosítása:
  • a szaktanácsadást végző szakemberekkel szembeni követelményrendszer alapján a felkészítésüket szolgáló képzési program fejlesztése, a szaktanácsadók felkészítése,
  • A továbbképzések eredményeinek hasznosulását segítő támogató rendszer kialakítása,
  • Az új szaktanácsadói rendszernek megfelelő tanácsadók felkészítése.
  • Szaktanácsadói szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, pilot jelleggel szaktanácsadói szolgáltatások nyújtása a kiválasztott területeken és intézményekben:
  • Minőségbiztosítás, a fejlesztés eredményeképpen létrehozott szaktanácsadói támogató rendszer működésének monitorozása, nyomon követése, a pedagógusok szakmai munkájának minőségének javulására gyakorolt hatás szempontjából, együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel,
  • Az új koncepciónak megfelelő szaktanácsadói kínálat és rendszer megjelenítésének szakmai kidolgozása az „Iskolatáska” kialakításához.
  1. Szaktanácsadókat felkészítő továbbképzési rendszer kialakítása:
  • A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata;
  • új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban az 1. és 5. központi témákban kialakított szolgáltatásokkal;
  • Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel;
  • Az új koncepciónak megfelelő képzési kínálat és rendszer megjelenítésének szakmai kidolgozása az „Iskolatáska” kialakításához.

7. központi téma

  1. A meglévő továbbképzési programok felülvizsgálata.
  2. A továbbképzésekhez kapcsolódó igényfelmérés lefolytatása, helyzetelemzés.
  3. Új képzési struktúra kialakítása, új képzések fejlesztése, összhangban a 4. központi témában kialakított szolgáltatásokkal.
  4. Továbbképzések lebonyolítása képzők számára.
  5. Továbbképzések lebonyolítása pedagógusok számára.
  6. A továbbképzésekhez kapcsolódó támogató rendszer kialakítása, a rendszer működtetése.
  7. Multiplikációs támogató rendszer kialakítása, működtetése.
  8. Minőségbiztosítás, utógondozás együttműködés keretében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt kedvezményezettjeivel.
  9. A pedagógus pályára kerülő pályakezdők (gyakornokok) részére speciális támogatórendszer biztosítása.

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:

  1. Tájékoztatás, nyilvánosság;
  2. Könyvvizsgálat;
  3. Horizontális elvekre vonatkozó előírások:
  • Esélyegyenlőség,
  • Fenntarthatóság.

Az Oktatáskutató és fejlesztő Intézet három alprojekt keretében valósítja meg a központi témákból adódó feladatait, az alprojekteket témakörökre (2-2 téma alprojektenként) bontottuk tovább.

1. alprojekt

1.1. téma: A szaktanácsadói fejlesztő értékelés, összegzés szintleírásai tartalmi–szerkezeti felépítésének kialakítása

1.1.1. A pedagógiai szintleírások tartalmi, szerkezeti felépítésének tervezése, kidolgozása

A szaktanácsadás megújuló rendszere kiemelt szerepet tulajdonít a szaktanácsadói fejlesztő értékelésnek, mely a pedagógusoknak közvetlen szakmai segítséget, támogatást nyújthat munkájukban. A tevékenység során meghatározásra kerül a szintleírások szerkezete, pedagógiai szempontrendszere.

1.1.2. A pedagógiai szintleírások kidolgozása

A szintleírások szolgálnak a szaktanácsadói fejlesztő értékekés, összegzés bementéül. A tevékenység kiterjed szakmai konzultációk, viták megrendezésére, ezek alapján a korrekcióra, illetve a fejlesztési folyamat minőségbiztosítási tevékenységeire is.

1.1.3. A szaktanácsadói értékelés szakmai tartalmának meghatározása

A szintleírásokban foglaltak figyelembevételével dolgozzuk ki a szaktanácsadói szakmai értékelés szempontjait, standard elemeit, illetve azon kiegészítő elemeket, melyek egyes specifikumokból illetve a pedagógus pályán betöltött különféle munkakörökből adódnak. Ezzel párhuzamosan történik az eszközrendszer fejlesztése is. A szaktanácsadói fejlesztő értékelés egyik kötelező eleme a pedagógus életpálya minősítési rendszerének. A pedagógusok fejlesztő értékekésének illesztése a minősítés folyamatába az Oktatási Hivatallal együttműködésben történik. A szaktanácsadói fejlesztő értékelés megkezdése előtt pilot program keretében kipróbáljuk az értékelési eszközöket, és a szükséges korrekciókat végrehajtjuk. A fejlesztésbe szakmai napok keretén belül bevonjuk a szaktanácsadókat, pedagógusokat egyaránt.

1.2. téma: Pedagógiai szaktanácsadási szolgáltatások megújítása

1.2.1. A szaktanácsadói szolgáltatások felülvizsgálata

A jelenlegi szaktanácsadó szolgáltatásokat több szempont alapján elemezzük: vizsgáljuk a szaktanácsadás tartalmi, módszertani elemeit, valamint kiemelten vizsgáljuk a köznevelési rendszer eredményességét befolyásoló tényezőket a szaktanácsadás szempontjából. Elemezzük a megelőző fejlesztésekben történt szaktanácsadói munkát, valamint vizsgáljuk a szaktanácsadás jogi környezetét is. Szakmai viták, workshopok keretében is gyűjtünk információkat a szaktanácsadói rendszer tartalmi megújításához. Az eredményeket összegezzük, ami megalapozza a szaktanácsadói szolgáltatások megújítását.

1.2.2. Új típusú szaktanácsadói szolgáltatások kialakítása

Az új szaktanácsadói rendszerben meghatározzuk a szaktanácsadói feladatokat, ezeket tipizáljuk, valamint a különféle szaktanácsadói feladatok ellátásában meghatározzuk a szaktanácsadói szinteket.

Az új rendszerben meghatározzuk a különféle területekre irányuló szaktanácsadási területeket, ami alapján történik a szaktanácsadói típusok kialakítása, definiálása.

A szaktanácsadói típusoknak és szinteknek megfelelően kialakítjuk a szaktanácsadók képzési-továbbképzési rendszerét, mely biztosítja a szintek közötti átlépést, a szakmai fejlődést, szaktanácsadók szakmai-módszertani felkészültségének folyamatos javítását.

A szaktanácsadók munkájának nyomon követhetőségének, a szolgáltatásokról szóló visszajelzések biztosítása, a fejlesztés érdekében kidolgozzuk a szaktanácsadói munka minőségbiztosítási rendszerét együttműködve a TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt kedvezményezettjeivel. A minőségbiztosítási rendszert a szaktanácsadói szolgáltatások megkezdése után rendszerszerűen működtetjük.

A szaktanácsadói szolgáltatások elérhetőségét a célcsoportok számára biztosítanunk kell. Ezért a megújított szaktanácsadói szolgáltatásokat/szaktanácsadói képzéseket az Iskolatáska kínálatába illesztjük, a szakmai-tartalmi elemeket kialakítjuk.

2. alprojekt

2.1. téma: Szaktanácsadók felkészítése, újraminősítése

2.1.1. Szükségletfelmérő szaktanácsadók felkészítése

A szaktanácsadás megújításának tevékenysége több feladatból áll. Részben a fejlesztő értékelésből, az ehhez kapcsolódó képzési szükségletek felméréséből, valamint a képzések hasznosulását támogató mentorálásból, a folyamatba épített szakmai támogatásból.

Megtörténik a képzési szükségleteket felmérő szaktanácsadói kapacitás meghatározása, a szaktanácsadók kiválasztása. Kifejlesztésre kerül a szükségletfelmérő szaktanácsadás tartalmi módszertani elemeinek kidolgozása, amire épül a szükségletfelmérő szaktanácsadók képzési anyagának kidolgozása, valamint a szaktanácsadók felkészítésének megszervezése és lebonyolítása is. A tapasztalatok visszacsatolására szakmai napokat szervezünk a szükségletfelmérő szaktanácsadók körében.

2.1.2. A szaktanácsadók képzése, újraminősítése

A szaktanácsadói képzések felülvizsgálata alapján meghatározzuk a megújított szaktanácsadói szolgáltatásokhoz illeszkedő szaktanácsadói képzések, felkészítések szakmai tartalmát, szerkezeti módszertani felépítését összhangban az új továbbképzési rendszerben megfogalmazott ajánlásokkal. A képzések fejlesztésének fókuszában a szaktanácsadói fejlesztő értékelésre, összegzés készítésére való felkészítés áll. A képzésfejlesztést követően történik meg a szaktanácsadói képzések/felkészítések megszervezése, lebonyolítása, a szükséges kapacitás kialakítása. A szaktanácsadói felkészítéseken folyamatosan gyűjtjük a visszajelzéseket a képzések javítása, korrigálása érdekében. Folyamatos párbeszédet folytatunk a szaktanácsadókkal, hogy a képzésük minél jobban szolgálja szükségleteiket, támogassa a gyakorlati munkát. A képzésfejlesztés, a szervezés, lebonyolítás, visszacsatolás folyamatát minőségbiztosított módon hajtjuk végre.

A megújított szaktanácsadói képzéseket/felkészítéseket eredményesen teljesített szaktanácsadókat az új szaktanácsadói rendszerben újraminősítjük.

2.2. téma: Szaktanácsadás pilot program kiválasztott intézményekben

2.2.1. A szaktanácsadói fejlesztő értékelés lefolytatása

Az új típusú szaktanácsadói szolgáltatások nyújtását a tervek szerint a 2013/2014-es tanévtől tudjuk megkezdeni. A kiválasztott intézményi kör pedagógusai körében a projekt végéig folyamatosan szervezzük és bonyolítjuk a szaktanácsadói fejlesztő értékeléséket. A szaktanácsadói összegzések a pedagógusok minősítési portfoliójának részévé válnak. A pedagógusoknak nyújtott szaktanácsadói támogatást folyamatosan nyomon követjük a minőségbiztosítási rendszeren keresztül.

2.2.2. A pályázatban nem érintett intézmények, szakiskolák tanácsadása

Ebben a szakaszban a szaktanácsadók feltárják a pályázatban nem érintett intézmények pedagógusai, illetve a szakiskolai közismereti tárgyat oktató pedagógusok körében a képzési szükségleteket. A képzési szükségletek felmérésének eredményei alapján az Educatio Társadalmi és Szolgáltató Nonprofit Kft. megszervezi a képzéseket. A képzésekhez kapcsolódóan a szaktanácsadók mentorálási feladatokat is ellátnak. A szaktanácsadók munkájának nyomon követése, minőségbiztosítása a szükségletfelmérés folyamatába építetten történik.

3. alprojekt

3.1. téma: Új továbbképzési szolgáltatások kialakítása és nyújtása

3.1.1. Új akkreditációs rendszer szakmai elemeinek tervezése, kidolgozása, képzések felülvizsgálata

A jelenleg működő pedagógus-továbbképzési akkreditációs rendszert (továbbiakban: akkreditációs rendszer) mind tartalmi, mind módszertani, mind eljárásrendi szempontból szükséges felülvizsgálni. A felülvizsgálatot az Oktatási Hivatal végzi. A felülvizsgálathoz az OFI a továbbképzések pedagógiai tartalmi felülvizsgálata alapján általánosítható megállapításokkal járul hozzá. A felülvizsgálat módszerének és lépéseinek összehangolása történik meg ebben a lépésben.

Ahhoz, hogy a felülvizsgálati körben kijelölt képzések tartalmi elemzése egységes szempontrendszer alapján történjen meg, ki kell dolgozni egy felülvizsgálati szempontrendszert összhangban az új köznevelési törvényből és tartalmi szabályozókból adódó követelményekkel.

A rendelkezésre álló fejlesztést támogató továbbképzési kínálat kidolgozott szempontrendszer mentén történő felülvizsgálata történik meg a „Szolgáltatói kosár”, valamint akkreditált pedagógus-továbbképzések nyilvántartása alapján válogatott fejlesztést támogató pedagógus-tovább­kép­zések körében. A felülvizsgálat egyszerre szolgálja az új szakmai standardok kialakítását, valamint a célcsoport számára szükséges továbbképzési programok megújításának megalapozását, a hiányterületek feltárását.

A továbbképzési programok OFI által elvégzett tartalmi felülvizsgálata, valamint az akkreditációs rendszer OH által elvégzett szakmai felülvizsgálata alapján javaslatokat fogalmazunk meg a pedagógus-továbbképzési rendszer szakmai-tartalmi standardjainak megújítására együttműködésben az Oktatási Hivatallal.

3.1.2. Új pedagógus-továbbképzések fejlesztése, képzők képzése

Az eddig közoktatás-fejlesztésben nem érintett intézmények pedagógusai számára elérhető továbbképzési programok felülvizsgálatát elvégezzük, amennyiben a képzés kisebb korrekciókkal megfelel az új típusú elvárásoknak, akkor a korrekciókat végrehajtjuk, a továbbképzést szükség esetén újra akkreditáljuk. A megújuló elvárásoknak, az új köznevelési rendszer támasztotta követelményeknek megfelelő továbbképzési rendszerben a szükségletekre választ adó új továbbképzési programokat is fejlesztünk. A fejlesztési folyamatot 2 szakaszra tervezzük: a meglévő képzések felülvizsgálata és a szükséglet felmérések első időszaka alapján már 2013 nyarára kell, hogy rendelkezésre álljanak új típusú továbbképzési programok annak érdekében, hogy az Educatio meg tudja kezdeni a pedagógusok továbbképzését a 2013‑14-es tanév elején. A képzési kínálat bővítése, az új továbbképzési rendszer új típusú továbbképzésekkel való feltöltése a projekt során folytatódik. A képzésfejlesztési folyamatba beágyazottak a minőségbiztosítás lépései.

A szükségletfelmérés alapján feltárt képzési szükségleteknek megfelelően felülvizsgált, illetve fejlesztett pedagógus-továbbképzési programokra képzők képzése szervezésével és lebonyolításával alakítjuk ki a szükséges képzői kapacitást. A tevékenység kiterjed mind a pályázatban eddig nem érintett pedagógusok számára, mind a szakiskolai közismereti tanárok számára fejlesztett továbbképzések képzőire.

3.2. téma: A továbbképzési rendszer támogató elemeinek kidolgozása

3.2.1. Továbbképzéshez kapcsolódó támogatások fejlesztése és működtetése

3.2.2. Multiplikációs támogató rendszer kialakítása és működtetése

3.2.3.Gyakornokok részére támogató rendszer kialakítása, működtetése

A továbbképzések hasznosulását, multiplikálását lehetővé tevő rendszerek fejlesztési feladatait valósítjuk meg. A koncepciók kialakítása után a fejlesztési folyamat a PDCA (plan‑do‑check‑act) logika szerint történik: a fejlesztéseket megtervezzük, majd szakemberek bevonásával fejlesztjük a rendszereket. Szakmai viták, workshopok keretében a korrekciós javaslatokat összegyűjtjük, majd a korrekciókat végrehajtjuk. A támogató rendszerek működtetése során keletkező tapasztalatokat szintén visszacsatoljuk a rendszerek folyamatos javítása, karbantartása érdekében.

A hatékony megvalósítás érdekében a konzorciumi partnerek munkacsoportokat hoztak létre, ezek:

  • a Pedagógus továbbképzési rendszer átalakítása,
  • a Horizontális pedagógus‑továbbképzések,
  • a Szaktanácsadói rendszer és
  • az Életpálya munkacsoportok.

 

[1] Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013
http://www.nfu.hu/download/24849/T%C3%81MOP_m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s_hu.pdf

[2] Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013 – 3.3 fejezet

[3] Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013 – 3.4.1.2 fejezet

[4] A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011-13-as akcióterve
http://www.nfu.hu/download/33857/TAMOP_20110131.pdf

[5] Új Széchenyi Terv 266. o.

[6] Új Széchenyi Terv 285. o.

[7] EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, illetve Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”)

[8] Ezek: 1. az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, 2. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának a javítása, 3. a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, 4. az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén.