Kapcsáné Németi Júlia

Teljes körű ellátást biztosító intézményrendszer – TÁMOP-3.4.2.B-12 „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)” kiemelt projekt

Bevezető

P 15 Kapcsáné Németi Júlia

A teljes körű ellátást biztosító intézményrendszer az oktatás minőségi fejlesztésének egyik legfontosabb célja, amely biztosítja valamennyi gyerek egyenlő hozzáférését a jó minőségű óvodai, iskolai ellátáshoz.

Több olyan pályázati konstrukció támogatta a korábbi években is és ma is a közoktatás szereplőit, amelyek tevékenységeikkel hozzájárulhatnak a pedagógiai gyakorlat megújulásához. A TÁMOP-3.4.2.B kiemelt projekt fejlesztéseinek fókuszában a szakszolgálatok állnak. Uniós források célzottan szakszolgálati intézmények számára még nem kerültek felhasználásra.

Tudjuk, hogy ma Magyarországon kevés olyan közoktatási intézmény van, amely ne találkozna a szakszolgálati ellátás valamely szegmensével. A köznevelési törvény rögzíti a pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket, feladatokat. A szakszolgálati ellátórendszer fejlesztése valamennyi feladatra kiterjed a vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével. A szakszolgálati ellátásban érintettek leginkább a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek és tanulók. A köznevelési törvényben meghatározott kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, tanulók köre közelít az OECD által körvonalazott, a speciális nevelési szükségletet átfogó kategóriáihoz. Az, hogy a szakszolgálati ellátás körébe bekerültek a tehetséges tanulók is, egy nagyon fontos dolog.

A TÁMOP-3.4.2.B kiemelt projekt által nyújtott fejlesztések formájában azok az intézmények, intézményegységek kaphatnak támogatást, akik a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekkel, tanulókkal, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal ezeken a szolgáltatásokon keresztül foglalkoznak.

Előzmények

Diagnosztikai fejlesztések

A jelenleg szakszolgálati feladatok körébe tartozó tevékenységek közül néhánynak van szakmai, fejlesztési előzménye, amelyeket egészen a 2004-től zajlott HEFOP programokig vezethetünk vissza. Ilyen a diagnosztikai ellátás támogatása érdekében megvalósult korábbi fejlesztések, amelyeket jelenleg a pedagógiai, a pedagógiai- és pszichodiagnosztikai gyakorlat is használ.

Sor került egy korszerű vizsgálóeszköz, a WISC–IV gyermek-intelligen­cia­vizsgáló eljárás hazai adaptációjára, amelyet a szakértői bizottságok teljes körben használnak. Azok a szakemberek, akik járatosak a diagnosztikai ellátórendszerben tudják, hogy a WISC-IV hiánypótló eszközként került be a szakértői bizottságok eszköztárába.

Továbbképzési program állt és áll rendelkezésre: a szakértői bizottságokban dolgozó szakemberek felkészülhettek egyrészt az intelligenciavizsgáló eljárás használatára, másrészt a korszerű tartalmak biztosítására. Ehhez készült egy kézikönyv a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok számára, ennek a kézikönyvnek a megújított, kiszélesített változata – a további fejlesztések eredményeként – rövidesen a szakemberek rendelkezésére áll.

Ugyancsak a korábbi fejlesztésekre építve és azokat folytatva elkezdtük öt nyelvi képességet vizsgáló eljárás kismintás mérését, standardizálását. A standardizálás hosszú folyamat, amelynek során az adott eszközt az adott populációra nézve reprezentatívvá kell tennünk, és be kell mérni, hogy azok jól mérjenek, és azt mérjék, amire a szakemberek kíváncsiak. Ezeket az eszközöket a következő fejlesztési időszakban nagymintán fogjuk bemérni, majd a korrekció után a szakemberek rendelkezésére bocsátani. Ezek nemcsak pszichodiagnosztikai eszközök, hanem pedagógiai diagnosztikai eszközök is, amely azért nagyon fontos, hiszen a gyakorló pedagógusok számára is nagyon sok segítséget adhatnak a fejlesztések, a tanórai munka tervezéséhez, szervezéséhez.

A Diagnosztikai kézikönyv a szakértői bizottságok számára készült, azonban tartalmazni fog olyan egységeket, olyan elemeket, amelyek a pedagógiai diagnosztikával foglalkozó szakemberek részére is nagyon fontos segítséget tudnak kínálni. A kézikönyv különböző protokollokat is tartalmaz, a különböző fogyatékossági típusokkal kapcsolatos fejlesztések, diagnosztikai eljárások kapcsolatában.

Kora gyermekkori intervenció

Ugyancsak megkezdett fejlesztések zajlottak a kora gyermekkori ellátórendszer támogatására. Az elmúlt években az oktatási szakterület intenzívebben fordult fejlesztési céllal a kora gyermekkori intervenció felé, hiszen a különböző fejlődésbeli eltérések jelentkezésével minél korábbi életszakaszban kezdődik meg a fejlesztés, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyermekek és családjaik életminősége javul, a gyermekek iskolai pályafutása sikeres lesz.

A fejlesztések során támaszkodtunk már meglévő kutatásokra. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a TÁRKI végzett kutatást 2009-ben az ellátórendszer hazai állapotának vizsgálatára. Erre a kutatásra építve tovább rétegeztük a helyzetfeltárást, amely alapul szolgált a további fejlesztések megtervezéséhez. A kutatási eredményekre alapozva pilot programot fejlesztettünk és próbáltunk ki három régióban az ellátórendszer működésének javítására.

A kora gyermekkori ellátás területén komoly hiány mutatkozik képzett szakemberekben és megfelelő képzésekben. Ezért részt vettünk egy szakirányú képzési program fejlesztésében, amely jelenleg is a felsőoktatási intézmények rendelkezésre áll.

A fejlesztések eredményeként különböző javaslatok készültek a kora gyermekkori ellátás területének javítására, amelyet a minisztérium oktatási szaktárcája számára átadtunk és bízunk abban, hogy a jogszabályok alkotása során figyelembe veszik azokat a tapasztalatokat, amelyek a kutatási eredményekből és a fejlesztési javaslatokból születtek.

A további fejlesztéseket illetően a kora gyermekkori ellátás területén is szeretnénk további protokollokat kínálni azoknak a szakembereknek, akik ezen a területen dolgoznak, szeretnénk az intézményes ellátórendszer működési modelljét kidolgozni, a pilot program tapasztalataira alapozva. Tervezzük, hogy az elkövetkezendő időszakban rendelkezésre áll majd egy olyan modell, amely az intézményes ellátórendszert fogja támogatni a korai az életszakaszban. Ehhez kapcsolódva, képzési programokat szeretnénk ajánlani a szakemberek számára, előnyben részesítve a folyamatba ágyazott képzéseket.

Az inkluzív nevelés támogatása

Az inkluzív nevelés feltételeinek megteremtésére, a befogadó pedagógiai gyakorlat elterjesztésére is több fejlesztés irányult. Közoktatási intézmények kaptak támogatást az együttnevelés megsegítésére, saját innovációik, jó gyakorlataik kialakítására, valamint kiemelt programok fejlesztései is az intézmények rendelkezésére álltak átvételi, adaptációs lehetőséggel.

Az elmúlt időszakban az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) támogatására is pályázati források álltak rendelkezésre, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermekek méltányos oktatási feltételeinek megteremtésére, az együttnevelést segítő minőségi szolgáltatások kialakítására, illetve javítására használhattak, használhatnak fel. Nemzetközi szinten is modellértékű az a megtett út, amelyet az EGYMI-k bejártak intézményeik fejlesztése, az együttnevelést támogató minőségi szolgáltatások kialakítása érdekében. 

A közeljövőben szeretnénk az együttnevelést, inkluzív nevelést megvalósító intézmények számára különböző tematikus műhelymunkákat szervezni, hogy közös gondolkodással, közös fejlesztési élménnyel támogassuk és segítsük egymás munkáját. Lehetőséget kínálunk ezzel a horizontális tanulásra tovább gazdagítva azt a tudásbázist, amely az inkluzív nevelés megvalósítását tesz eredményesebbé.

Fontosnak tartjuk a sajátos nevelési igényű tanulók munkaerő-piaci átvezetésének támogatását az oktatási szakterület oldaláról is. Ehhez rendelt fejlesztésekkel szeretnénk a munkaerő-piaci szereplőket tájékoztatni, felkészíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek munkavállalásával kapcsolatos feladatokra. Szeretnénk őket is bevonni ebbe az átvezetési programba, amelyben az egyénre fókuszáló programokat kívánjuk hangsúlyozni.

A TÁMOP-3.4.2.B-12 kiemelt projekt célkitűzései

A szakszolgálati feladatokat támogató kiemelt projekt célkitűzéseinek fontos elemei:

  • a hozzáférés, vagyis minden rászoruló hozzáférjen azokhoz a szolgáltatásokhoz, melyekre szüksége van;
  • ez a szolgáltatás olyan minőségű legyen, hogy az azt igénybevevő az állapotának legmegfelelőbb fejlesztéseket tudja a kínálni;
  • és mindezek középpontjában gyerek igényei és érdeke álljon. A cél a szolgáltatások korszerűségét, a komplexitást, a tudatosságot és a hozzáférést hangsúlyozza.

A célok elérése érdekében négy tematikus tevékenységcsoport köré szerveződnek azok a fejlesztések, amelyekben az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. szerepe a szakmai támogatás, a szakmai koordináció és a fejlesztések koordinációja.

A szakszolgálati intézményi struktúra megújítása tevékenységcsoport keretin belül az Educatio Nkft. szerepe a szakmai támogatásra fókuszál, együttműködve a TÁMOP-3.1.10 projekttel. Az intézményi struktúra átalakításához szakmai támogatást szeretnénk nyújtani, azért, hogy az intézményeket ne érje felkészületlenül a változás. Szakmai anyagokat szeretnénk készíteni, információs napokat, műhelymunkákat szervezni, ahol az aktuális helyzetről tájékoztatnánk a szakszolgálati ellátásban érintett intézményeket, érdeklődőket. Szakembereket felkészítését is tervezzük, akik az intézmények átalakulásában segítenek tanácsadói munka keretében támogatják az intézményeket.

A pedagógiai szakszolgálatok szakmai munkájának minőségének javítása, támogatása tevékenységek keretein belül zajlik majd a szakszolgálati feladatok ellátását támogató protokollok kialakítása. Az egységes ellátórendszer, az egységes minőség érdekében nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan szakmai ajánlások, eljárásrendek, amelyek segítik a szakszolgálatban dolgozó szakembereket az ellátási folyamatban a gyermek ellátórendszerbe kerülésétől egészen addig, amíg elhagyja azt. A protokollok mind a diagnosztikai, mind a fejlesztési és a terápiás feladatokhoz segítséget kínálnak majd. A protokollok adaptációját is szeretnénk támogatni, a napi gyakorlatban használható, nyomtatott formátumú és elektronikus felületen is elérhető megjelenéssel, továbbá ezek használatára a szakembereket is felkészítjük.

A pedagógiai szakszolgálati gyakorlatban jelen lévő jó gyakorlatok gyűjtését és közzétételét is vállaltuk. Publikálni és rendelkezésére bocsátani szeretnénk azoknak az intézményeknek, akik megújítják a pedagógiai szakszolgálati munkájukat, azért, hogy ezek a jó gyakorlatok is a minőségi munka javításához járuljanak hozzá.

Továbbképzési programokat is kínálunk az intézmények számára, a fejlesztési célokhoz illeszkedő, összegyűjtött képzések kínálati listája formájában. A továbbképzések listája nemcsak az oktatásban jelenlévő és a szakszolgálati munkát segítő továbbképzési programokat, hanem az ellátáshoz kapcsolódó más szakterületek – szociális, egészségügy, gyermekvédelem, családsegítés – programjait is tartalmazni fogja. Így az intézmények és a szakemberek dönthetik el, mely képzéseken szeretnének részt venni. A hiányterületeken képzési programok fejlesztésével bővítjük a kínálati listát.

A szakszolgálati feladatok megerősítésére, a horizontális tanulás lehetőségeinek bővítésére, a szektorközi együttműködések szélesítésére hálózatok kialakítását tervezzük, a már működő szakmai hálózatok együttműködésével és bevonásával.

A szakszolgálatok eszköztárának bővítése jelenti az eszközfejlesztéseket és konkrét eszközökkel történő ellátást is. A pályázati forrás 30%-a a szakszolgálati intézmények infrastrukturális fejlesztését támogatja felszerelésekkel, a szakszolgálati munkát segítő speciális diagnosztikai és fejlesztő, terápiás eszközökkel, közöttük olyanokkal, amelyek mobilizálhatók, utazó szolgáltatás esetén a fejlesztés helyszínére is szállíthatók továbbá a mindennapi munkát támogató korszerű infokommunikációs eszközökkel.

A diagnosztikai munka nagyon fontos feladat ahhoz, hogy a gyerekek fejlesztéseit tudatosan és szervezetten lehessen megtervezni és végrehajtani. Gyakran hiányoznak azonban azok az eszközök, melyek korszerűek, bemértek, az adott célcsoportra irányulnak. A diagnosztika és fejlesztés által használt eszközök sokfélék. Sajnos ezeknek az eszközöknek nem mindegyike felel meg a szaktudomány, a korszerűség és az igények szempontjából fontos elvárásoknak.

Szeretnénk három pszichodiagnosztikai eszközt, öt pedagógiai diagnosztikai eszközt és öt olyan fejlesztő eszközt, kifejleszteni vagy adaptálni, majd bemérni, amelyek hiányterületeket fednek le. Az eszközök kiválasztását egy helyzetfeltáró munka előzi meg, amelyben megkérdezzük a szakszolgálatokat, azokról a területek, ahol tapasztalataik szerint hiányoznak a diagnosztikai vagy fejlesztő eszközök.

Az informatikai támogatórendszer kiépítését indokolja, hogy gyakran akadozik a gyermekek fejlesztési útjának nyomon követése, sok esetben nem jutnak el a megfelelő szakemberekhez, nem jutnak hozzá a számukra szükséges ellátási formához, gyakran el is tűnnek a fejlesztő szakemberek látóteréből. Nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljon egy olyan informatikai támogató rendszer, mely a gyermek utak követését végzi. Célunk, hogy az ellátásba kerülés pillanatától kezdve látni lehessen a vele kapcsolatos történéseket, függetlenül attól, hogy mely szakterülethez - egészségügy, oktatás, szociális terület - köthető az ellátás formája. Ehhez szükség lesz az ellátásban résztvevő szakterületek együttműködésére, az informatikai rendszerek működésének összehangolására, ágazati integrációra.

Az informatikai nyomon követő rendszer segítségével információt kaphatnak a szakemberek arról, hogy az ellátásba került gyermek a szűrést majd a diagnózist követően megkapta-e a szükséges fejlesztést, az mennyi ideig tartott, ki végezte a fejlesztést és az milyen eredményekkel járt.

A fejlesztéseket követően rendelkezésre áll egy olyan dokumentum sablon bázis is, amely a különböző diagnosztikai és fejlesztési eljárásokhoz csatlakozó dokumentálásban segíti a szakembereket.

Szakmai tárhelyet szeretnénk létrehozni, mely az összegyűjtött és minősített jó gyakorlatokat, a kifejlesztett protokollokat, és azokat az eszközöket fogja tartalmazni, amelyek alkalmasak a szakszolgálati munka támogatásárat. Mindemellett egy kommunikációs felületet is tervezünk kialakítani, melyen keresztül fontos, naprakész tájékoztatást tudunk nyújtani az intézményeknek és a szakembereknek. A hálózati munka támogatására is szeretnénk használni ezt a felületet, így a szakemberek intenzív együttműködés keretei között tudnak eszmét cserélni.

A fejlesztés során kulcselemnek tekintjük, hogy az érintettek is magukénak érezzék a fejlesztést. A fejlesztések eredményei bevonódás nélkül átmenetiek lehetnek, csak addig tartanak, ameddig a fejlesztés tart és maga a fenntartás, továbbfejlesztés, az innovációs hajlandóság is megszűnik, ha nincs aktív bevonódás, ha a fejlesztésben érintettek, a szakemberek nem érzik magukénak a fejlesztéseket.

A megvalósítás folyamatába nagyszámú érintett szakembert szeretnénk bevonni, hiszen a tíz szakszolgálati terület olyan szerteágazó fejlesztést igényel, amely szükségesség teszi, hogy minél több szakember, széleskörű kompetenciával, tapasztalattal és szakértelemmel vegyen részt a folyamatban. Számítunk egy Szakmai Konzultációs Testületet munkájára, mely egyfajta legitimációt kínál majd a fejlesztéseknek. Nagy hangsúlyt helyezünk a rendszeres szakmai és szakmaközi együttműködésekre az egészségügyi és a szociális területtel egyaránt, Más programokban megjelenő fejlesztéseket is szeretnénk beépíteni, ill. szeretnénk, ha ebben a projektben megvalósuló fejlesztéseink eredményei megjelennének más programokban is.