Bajor Péter

A tehetség nemzeti ügy – TÁMOP-3.4.5-12
„Tehetséghidak program”

A tehetségsegítés nemzeti ügy. A most bemutatandó Tehetséghidak Program kapcsán pedig – remélem, az előadásom végére – azt fogják gondolni, hogy a tehetséggondozás sokszínű és örömteli tevékenység is. Hiszem, hogy a jelenlegi változásokkal teli közoktatási helyzetben ez a tevékenység egyfajta szakmai felfrissülést jelent a pedagógusok számára.

Kikről is szól a tehetséggondozás? 1–2%-nyi a száma a minden generációban jelen lévő átütően tehetséges, zseni gyerekeknek; körülbelül 25%-ban vannak jelen azok a tehetséges gyerekek, akik a korosztályukhoz képest egy-két területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek. Ahhoz azonban, hogy az átütően tehetséges és az átlag feletti képességű fiatalokat megtaláljuk, mindenkihez úgy kell odafordulnunk (nekünk: pedagógusnak, szülőnek, segítőnek), hogy minden gyerek tehetséges lehet valamiben. A tehetséggondozás terén a művészeti és sporttehetségektől kezdve a tudományos tehetségeken át a mesterségbeli tehetségekig minden fiatalt szeretnénk segíteni a tevékenységünkkel.

A tehetség fejlesztéséről komplex szemléletben gondolkozunk. A tehetséggondozás nem azt jelenti (mint azt sokfelé még sajnos sokan gondolják), hogy az ügyes gyereknek adunk hetente három új szaktárgyi feladatlapot az iskolában… Ennél sokkal komplexebb dologról van szó: a fiatal érdeklődésének felismerése, kreativitásának fejlesztése, szociális viszonyainak segítése, mentális erőállapotának növelése egyaránt a tehetséggondozás fókuszában kell legyenek, annak részét kell képezzék. A pedagógus és a szülő számára emellett állandóan elérhető „tehetséggondozó eszköz” az okos biztatás és a dicséret is!

A Nemzeti Tehetség Program első három évében európai forrás felhasználásával a Magyar Géniusz Program tevékenységét érdemes megemlítenem. Ennek eredményeként nemzetközi szempontból is különleges és elismert tehetséghálózat jött létre, valamint a tehetségekkel foglalkozó szervezetek jelentős szakmai segítséget kaptak tevékenységük minőségi javítása érdekében.

A Magyar Géniusz Program főbb eredményei (http://geniuszportal.hu/):

• Létrejött a Kárpát-medence Tehetségtérképe és a géniuszportál, a tehetséggondozók információs központja.
• Létrejött a Kárpát-medence tehetséghálózata:
• Tehetségpontok száma: 867;
• a megalakult Tehetségsegítő Tanácsok száma: 76.
• A támogatott tehetségsegítő programokban részt vevő fiatalok száma: 23 500.
• Pedagógusok, szülők és civil segítők részére szakmai támogatást adó térítésmentesen terített és letölthető könyvsorozat: 25 kötet.
• Kidolgozásra került 118 új képzési program.
• 10–30 órás, tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzésen részt­vevők száma: 13 987 fő (a hatástanulmány letölthető: http://geniuszportal.hu/content/geniusz-kepzesek-hatasvizsgalata-kutatasi-tanulmany)

A Magyar Géniusz Program kiemelt projektjét – projektgazdaként – a hazai és Kárpát-medencei tehetségsegítő szervezeteket összefogó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) valósította meg (TÁMOP 3.4.4-A). A program hatásaként a köznevelési törvénybe több ponton is bekerült a tehetségek segítésének, gondozásának kiemelt feladata, a tehetséggel kapcsolatos jogok, kötelességek, feladatok meghatározása, valamint a kiemelt tehetségek fogalma[1] is: „Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.”

A program eredményeként a tehetséggondozás iránt érdeklődő iskolák új szemléletet, új szakmai-módszertani ismereteket szerezhettek. A tehetséghálózat a kölcsönös elérhetőséget és az egymástól való tanulást biztosítja, a fiatalok számára pedig széleskörű esélyteremtést.

A TÁMOP 3.4.5 kódjelű Tehetséghidak Program kiemelt projekt 14 projekteleme a létrejött tehetséghálózat eredményeire fog épülni. A 2014-ig megvalósuló programok pedig terveink szerint alapját képezik egy 2014–2020-ig tartó, országos lefedettségű programnak, amely az addig megvalósított, kipróbált tevékenységeket összefogja és általánossá teszi a közoktatásban.

A Magyar Géniusz Program folytatásaként induló, két év megvalósítási idővel tervezett Tehetséghidak Program kétmilliárd forintos támogatással valósulhat meg (http://geniuszportal.hu/content/tehetseghidak). A program főbb célkitűzései:

• nemzeti tehetség-nyilvántartó és -követő rendszer kialakítása,
• hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tehetségek számára speciális programok kidolgozása,
• kiemelt tehetségek segítése (fiatalok speciális személyiségtámogatása, készségfejlesztése),
• iskolák, szervezetek gazdagító programjainak támogatása,
• tehetséges fiatalok kortárscsoportjainak támogatása,
• szülő/pedagógus/tehetséges fiatal kapcsolatrendszert erősítő programok megvalósítása,
• Tehetség Piactér létrehozása a tehetség közvetlen társadalmi hasznosulása érdekében,
• itthon vagy külföldön sikeres felnőtt/ifjú tehetségek bevonása, hazai kapcsolatainak erősítése, mentorként bevonásuk a közoktatásban tanulók érdekében,
• pedagógusok továbbképzése, tehetséggondozó civilek és mentorok képzése,
• a tehetségsegítéssel kapcsolatos régiók közötti tudástranszfer ösztönzése,
• kommunikációs offenzíva a tehetségsegítés társadalmi elfogadottságának erősítése érdekében, Európai Uniós kommunikáció és kapcsolatépítés.

A tehetségek életpálya-követése esetében fontos cél, hogy az az adat, ami a fiatallal kapcsolatosan (akár már óvodás korában) rendelkezésre áll (egy versenygyőzelem, egy mérési eredmény, egy programban való részvétel stb.), a közoktatási nyilvántartó rendszerrel kompatibilis módon rögzítésre kerülhessen. Nem öncélú adminisztráció, hanem a tehetségsegítés folyamatossága és intézményi egymásra épülése érdekében. Az adatok körét, az adatbeviteli és hozzáférési jogosultságot természetesen tisztázni szükséges.

Az információk országos szintű egyenletes eloszlását segíti a régiók között tapasztalatcsere ösztönzése is (tudástranszfer), erre formai mintákat adva azt szeretnénk elérni, hogy a tehetséggondozás, a tehetséges fiatalok segítése országosan egyenletes legyen.

A szülő–pedagógus–tehetséges fiatal kapcsolatrendszer fejlesztése új közös programok, találkozási formák kipróbálását jelenti:

• új módszertanokat,
• új típusú szülői értekezleteket,
• szülő-pedagógus együttműködéseket, programokat szeretnénk ösztönözni az iskolákban.

Mindez a tehetséges fiatalokat támogató környezet megerősítése érdekében. Azt gondolom, hogy van itt mit tennünk, mert egyelőre több ponton korszerűtlen és gyenge a szülőknek és a pedagógusoknak a kapcsolatrendszere.

A kettős különlegességű (tehetséges és valamilyen hátránnyal élő vagy SNI) diákok közül összesen minimum 3000-et kell bevonnia a programnak. Célunk, hogy a tehetség kibontakozásának minél kevesebb szociális vagy egyéb akadálya legyen.

A tehetség hasznosulása, összekapcsolása a „piaccal” egyszerre jelentheti a fiatal egyéni sikerét és tehetségének nemzetgazdasági hasznosulását: célunk, hogy a középiskolás fiatalok ötletei, kreativitása, eredményei minél előbb kapcsolódhassanak egy egyetemi kutatóhellyel, egy céggel, egy innovációra nyitott intézménnyel, vállalattal. Az ilyen együttműködések 2014 és 2020 között már általános és természetes gyakorlattá kell váljanak.

A kortárs csoportokról Önök mint szülők és/vagy pedagógusok tudják, hogy milyen fontos motivációt jelenthetnek. Nem mindegy, hogy a fiatal (a pedagógus és a szülő mellett) mennyi támogatást kap a saját korosztályától. Ennek a közegnek a többihez képest sokszoros az ösztönző ereje. Ma már a legjobb versenyfelkészítő gimnáziumokban is visszahívják az öregdiákot és ő tartja a versenyfelkészítő szakkört a diákoknak. Az a célunk, hogy a kortárs diákcsoportok egy-egy szakterületen akár országos kapcsolatrendszer szintjén is megerősödjenek.

A sikeres tehetségek bevonása szintén a korban közelebb állók bevonását jelenti a közoktatásban tanuló fiatalok érdekében. A sikeres felnőtt ifjú tehetségek segítségét mentorként, szakköri felkészítőként képzeljük el, de az eseti programokat és találkozásokat is fontosnak tartjuk. Nemcsak itthon, hanem külföldön is igyekszünk megtalálni a sikeres vagy komolyabb versenyeken győztes fiatalokat, és minél több szállal szeretnénk összekötni őket a közoktatás jelenlegi korosztályaival és oktatási intézményeivel.

A Tehetséghidak egyik kiemelt eleme az intézmények tehetséggondozó gazdagító programjainak támogatása. Fontosnak tartjuk, hogy a tanév közben megkezdett fejlesztés tudatos egységben folytatódjon szünidei intenzív napokon is. Egymásra épülő programpárokkal szeretnénk mintákat, módszertant adni a tanórán kívüli tehetségfejlesztés terén.

Egy emblematikus projektelem az átütően tehetséges fiatalok közvetlen személyiségfejlesztése. A tehetségpontjaik által delegált kimagasló tehetségek számára pszichológusok bevonásával egyéni és csoportos személyiségtámogatást, készségfejlesztést, pályaorientációs tanácsadást, eszköztámogatást szeretnénk nyújtani. Mindezt a jelen projektben pilot jelleggel tudjuk megvalósítani néhány száz diákot bevonva, de ez esetben is szem előtt tartjuk a mintaadást és a további években lehetséges kiterjesztést.

Remélem, hogy a Tehetséghidak tevékenysége, annak jó híre jelentősen szélesíteni fogja a tehetségsegítés hazai köreit, a tehetséggondozás társadalmi beágyazottságát erősíteni fogja. Azért dolgozunk, hogy közös nemzeti ügyként, az országos fejlesztési stratégiák részeként a társadalom egyéneinek boldogságához is hozzájáruljunk. A tehetségek segítése az EU 2020-as stratégia természetes részeként járul hozzá a kutatás, a versenyképesség, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és az élethosszig tartó tanulás céljaihoz. A piacérzékeny tehetségek tevékenysége minőségi munkavégzést eredményez, ezzel a nemzetgazdaság erősödik. A tehetségbarát társadalom kialakításában nélkülözhetetlenül fontos és hasznos a civil szervezetek, szülők, alapítványok, önkéntesek közreműködése, de az iskola a kulcsszereplő: kérem, hogy segítsék az iskolák tehetséggondozó tevékenységét!

[1] Értelmező rendelkezések, 4. § 13.