Dr. Szenes György

Az Általános iskola, középiskola,
szakiskola szekció összefoglalója

Négy előadásunk volt, a szekcióban, a munkában ötven körüli létszámmal vettünk részt.

Az első előadást Pósfai Péter tartotta. A 2005 óta immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos változásokra hívta fel a figyelmet. Ezek a változások több menetben kerülnek átvezetésre a vizsgarendszerben:

• 2013-tól az elégséges szintek 20-ról 25%-ra változnak;
• a vizsgarészenkénti 10% helyett 12%-ot kell elérni az elégséges szinthez;
• 2014-től az előrehozott érettségi vizsgaszabályozása változik meg;
• 2016-tól az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges az érettségi bizonyítvány kiadásához, továbbá
• a szakmai érettségi vizsgák követelményeit is ekkor kell tudni teljesíteni a szakközépiskolába járó gyerekeknek.
• Számos apró változás is van, de még néhány jogszabályváltozás nem jelent meg. A szakmai érettségi vizsgakövetelményeiről nem tudunk semmit.

A második előadónk Stéger Csilla – az OH osztályvezetője – volt, aki a felvételi rendszerben végbemenő változásokról tartott tájékoztatást. Érdekesek voltak az adatok, amelyekről beszélt.

Az állami ösztöndíjas rendszerben a felvett tanulók 92%-a írta alá azt a tanulmányi szerződést, amely köti őket, hogy mennyi idő alatt kell befejezniük felsőfokú tanulmányaikat és ezt követően hány évet kell itthon dolgozniuk. A részösztöndíjasok közül 48% írta alá ezt a szerződést.

A 2013-as változásokat a felsőoktatási törvény határozza meg. Sajnos a részletes szabályozást tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg. Ígérik, hogy december végéig a felsőoktatási tájékoztatót kiadják, de ehhez a kormányrendeletre is feltétlenül szükség van. Világosan látszik, hogy az állam lassan kivonulóban van a felsőoktatás rendszeréből, de az, hogy melyik képzési területről milyen mértékben vonul ki, az nem tisztázott még. Új még, hogy az OKJ-ből kikerültek az Fsz-képzések, és a felsőoktatáshoz kerültek át. A tanárképzés alapvetően meg fog változni az elkövetkező időszakban, erről majd Dr. Gáspár Mihály tart még előadást.

Harmadik előadónk Merkliné Kálvin Mária – a Pest Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályvezetője – volt, az iskolabarát kormányhivatal munkájáról beszélt. Elmondta, hogy milyen hatósági ellenőrzések várhatóak a következő évben és azt hogyan kívánják elvégezni.

Negyedik előadónk Mayer József – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatóhelyettese – volt, a szakiskolai kerettantervről beszélt. Az elmúlt néhány hétben nagy sajtóvisszhangot kapott ez a kerettanterv. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmi és kulturális problémák artikulálódtak a szakiskolai kerettanterven. Nem szakmai vitákon alakult ki ez a kerettanterv, hanem egy döntést kellett végrehajtani. Én ezt úgy értékeltem, hogy ez a most elkészült kerettanterv abból a lehetetlen állapotból, hogy közismereti tantárgyakra összesen 12 órát adnak egy héten – melyből öt testnevelés, egy osztályfőnöki, vagyis egy műveltségterületre 1–1 óra marad hetente - kihozta a maximumot. Ezt a megoldhatatlan feladatot lehető legkorrektebb módon, komoly szakmaisággal oldották meg. Tudomásul kell venni, hogy a populáció 25%-a kikerült a Nemzeti Alaptanterv hatálya alól, rájuk a NAT nem vonatkozik. Erre a tantervre építve a szakiskolás gyerekekkel az az elképzelés nem valósítható meg, hogy ezzel a közismereti óraszámmal és tartalommal két év alatt érettségi vizsgát tehessenek, habár a Köznevelési törvény ezt előírja.