Dr. Polonkai Mária
A Tehetségsegítés szekció összefoglalója
A Tehetségsegítés szekció résztvevői szerdán délután még hatása alatt voltak a Tehetséghidakat bemutató előadásnak. A szekció résztvevői ismerősként üdvözölték egymást. A szekció munkájában résztvevők egyik jellemzője, hogy mindenki a gyereket, a tanulót, a fiatalt szerető pedagógus, pszichológus, szakember. Másik jellemzője a résztvevőknek, hogy elkötelezett tehetséggondozók, sokféle tehetségterületen – a lovaglástól, a természettudományokon át, a vizuális kultúráig és lehetne ezt a sort folytatni. Egy harmadik jellemzője a résztvevőknek: nyitottak az új iránt, fontos számukra az is, hogy ismerkedjenek a mások által alkalmazott tehetséggondozó jó gyakorlatokkal, amely elindíthat bennük egy gondolatot: hogyan lehet a látottakat, hallottakat összekapcsolni, érdekessé, gyerekeket, tanulókat, fiatalokat motiválóvá tenni és a tehetségfejlesztés hatékonyságát ezzel is növelni.
A szekció munkájának első részében Dr. Polonkai Mária – a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke – a Nemzeti Lovaskultúra kerettantervét mutatta be, nem azért mert a diszciplináris tárgyak kerettantervei mellett többféle speciális kerettanterv is elkészült, hanem azért, mert ahogyan a kerettanterv a bevezetőjében is fogalmaz „az alapvető készségek, képességek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít”. A kerettanterv részleteinek megismeréséből látható, hogy nagyon jól használható lesz a tanulók személyiségfejlesztéséhez, önismeretének alakításához, különböző képességeiknek a fejlesztéséhez, azaz a tehetséggondozásban. Már az előadást követő beszélgetésekben felmerült, hogy jól lehet kapcsolni a lovaskultúra elemeit más testkultúra elemekkel, de még a zenével, tánccal stb. is. A kerettanterv bemutatása és a beszélgetés után Antalffy Gabriellától – a Lilla Téri Általános Iskola tanárától, lovasoktatótól – csodálatos képekkel illusztrált előadást és bemutatót hallhattunk, láthattunk arról, gyakorlati tevékenysége során, lovas oktatóként hogyan alakítja a fentiekben célként megfogalmazottakat és láthattuk, a foglalkozások eredményeként hogyan fejlődnek tanítványai.
Bajor Péter – a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke, a Nemzeti Tehetségpont igazgatója, a Géniusz Program projektmenedzsere – beszélt a Géniusz Program eredményeiről, valamint hatásáról a köznevelési rendszerre. A délelőtti plenáris előadásnak nem volt célja a befejeződött Géniusz Program eredményeinek, illetve a tehetséggondozó intézményekre, a Tehetségpontokra, a tehetséggondozással foglalkozó pedagógusok munkájára gyakorolt hatásának a bemutatása. A szekcióban az előadó beszámolt arról is hogyan fejti ki hatását a kialakult hálózat, a kiadványok, a sok megrendezett tehetségnap, az összegyűjtött hazai és külföldi jó gyakorlatok stb., milyen hatással van mindez a köznevelés egész rendszerére. A konferencia plenáris előadásain is sokszor elhangzott az érdeklődés-felkeltésnek, a motivációnak a fontossága a nevelő-oktató munkában, a tanulók fejlesztésében, a tehetségfejlesztésben.
Dr. Egri Károly – a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium tanára – tartalmi, módszertani bemutatót tartott, amely fantasztikus eredmények elérését segíti a természettudományos oktatásban tehetséggondozásban. Dr. Egri Károly kolléga készítette az Arany János Tehetséggondozó Program 9/AJTP évfolyama (előkészítő évfolyam) Természetismeret kerettantervét, 13. éve aktív tanárként résztvevője az AJTP-nak, közreműködője a természettudományos tehetséggondozásnak. Sok tanuló, fiatal szeretné meg a természettudományos tárgyakat, venne részt tehetséggondozó programban, választaná élethivatásává a természettudományokkal való foglakozást, ha a tanár úr által bemutatott programmal megismerkedne/megismerkedhetne.
Az utolsó előadással, a bemutatott alkotásokkal, a művészettel, a vizuális kultúra szépségeivel, elmentünk egy másik világba, „álomvilágba”, egy elvarázsolt állapotba. Baranyai Zoltánné – a Balatonfelvidéki Szín-Vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója – mutatott példát tehetségfeltárási, tehetséggondozási gyakorlatra, bemutatta az intézménye tehetséggondozó műhelyeiben, szakköreiben folyó munkát, az intézmény tehetséges tanulói kreativitásának, önálló feladatmegoldásainak alakulását.
A szekció résztvevői minden témánál befogadóak és közreműködők voltak, sokszor megfogalmazták, hogy szeretnének közreműködni a tehetséggondozásban a jövőben is, hogy az egész köznevelési rendszer színesebb, jobb, örömtelibb legyen.
