Dr. Lannert Judit

Az OFI – TÁMOP-3.1.1 szekció összefoglalója

A szekciónk abban különbözött a többitől, hogy három eltérő témában hallottunk előadásokat. Az első előadás a kerettantervek szerkezetéről, felépítéséről szólt. Az előadók elmondták, hogy az eddigi kerettantervek elemzése alapján áttekintették, hogy milyen egy jó kerettanterv. Ennek alapján megpróbálták létrehozni a kerettanterveket és várják a visszajelzéseket, hogy ez sikerült-e. Érdekes kérdés az is, hogy a kerettantervek milyen mozgásteret nyújtanak a pedagógusoknak: egyrészt a módszertan és az értékelés eljárásban szabad keze van a pedagógusnak, másrészt van egy 10%-os szabadon tervezhető órakeret. Kevésbé köztudott, hogy egyes tantárgyakon belül a kötelező tananyag csak a 90%-át fedi le az időkeretnek, itt is van még mozgástér. Több kérdés is felmerült a szekció résztvevőiben, melyeket megosztanék önökkel:

• Erkölcstan és/vagy hittan? Itt a megoldás a „vagy”.
• A művészetek óraszáma 12. évfolyamon hogyan művelhető? Itt négyszeres ajánlatból mixelhet az iskola.
• Felmerült az a probléma, hogy az általános iskolában pályaorientáció létezik ugyan a technika és életvitel tantárgy keretében, de 8. osztályban már nincs ilyen. Ez lehet hogy valóban probléma.

A kerettantervi rendeletet október 25-ig lehet véleményezni. Az OFI megpróbálja a leggyakrabban feltett kérdéseket megválaszolni és feltenni a honlapjára.

Másik előadónk, Varga Attila az egész napos iskola fejlesztési terveiről beszélt. Bemutatta, hogy milyen sokrétű tevékenység fogja ezt kísérni, megpróbálják valóban tudományos módszerekkel, tényekre alapozva a fejlesztést elvégezni. Érdekesség, hogy hat területen – alsó tagozaton természettudományos nevelés, komplex művészeti nevelés, gyakorlati életre nevelés, illetve a felzárkóztatás és ökoiskola – 10-10 iskola bevonásával fognak fejlesztéseket végezni. Kvalitatív és kvantitatív módszereket is fognak használni, ami azért is érdekes, mert az utolsó előadásban Fehérvári Anikó a fejlesztések hatásvizsgálatának módszereiről beszélt.

A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett országokban egyre népszerűbb és jogosan felmerül az is, hogy akár a saját fejlesztéseinket is így végezhetjük. A pilot iskolai fejlesztéseket is jelent, amelyben az egészségügyből átvett módszerek alapján egy bemeneti és egy kimeneti méréssel nézzük a beavatkozás hatását úgy, hogy kontrollcsoportot is bevonunk – 10 olyan hasonló paraméterekkel rendelkező iskolát, melyek nem vesznek részt a fejlesztésben –, és akkor valóban megtudjuk nézni, hogy az adott fejlesztés valóban azt a hatást érte-e el, amit szerettünk volna.

Az egész napos iskolára vonatkozóan érdekes momentum, hogy úgy tűnik, a kommunikáció nem sikerült egészen jól, mert az egész napos iskola egyelőre inkább félelmet szült mind a pedagógusban, mind a szülőben, pedig ez egy opció, nem kötelező dolog.

A hatásvizsgálatokkal kapcsolatban még elmondanám, hogy az Arany János Programot vizsgálták többször az OFI munkatársai, mely alapján megállapítható, hogy bizonyos céljainak, amelyeket el akartak érni, eleget tett a program, de felmerült többünkben, hogy az elmúlt húsz évben talán csak az Arany János Program az, ami már tíz éven át működik háborítatlanul hasonló paraméterek mellett, így más programokat elég nehéz lesz vizsgálni.