Rozmis Attiláné

Az óvodák feladatai
a jogszabályváltozások tükrében

Az oktatás területén bekövetkező és várható változások, illetve ezek szabályai részben kihirdetésre kerültek. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtását segítő rendeletek a Magyar közlöny nyár végi számaiban megjelentek. Ezzel több eddigi rendelet hatályon kívül került. A nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek életbe lépésével automatikusan nem vesztette hatályát a közoktatásról szóló törvény. Azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény fokozatosan kerül bevezetésre, a közoktatási törvény is fokozatosan fogja hatályát veszteni. Tekintsük át a változásokat:

• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt fokozatosan fogja váltani a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet, valamint a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet egyes rendelkezései 2012. szeptember 1-jével hatályukat vesztik. Helyükbe A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet lép.
• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 2012. szeptember 1-jével hatályát veszti. Helyébe A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet lép.
• A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet helyébe a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet fog életbe lépni 2013. augusztus 1-jén.

További várható változások:

• A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló …./2012. (…) EMMI rendelet
• Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása
• Konszolidációs törvény

Az új előírások, elsődlegesen az idei nevelési évre vonatkozó, óvodákat érintő változásai:

• Személyi feltételek terén
  • Óvodavezetőt érintő változások
    • Óvodavezetői megbízást az kaphat 2012. szeptember 1-jét követően, aki pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik.
    • Mivel az óvoda marad a települési önkormányzatok fenntartásában, ezért az óvodavezetőket továbbra is – az önkormányzat képviselőtestülete nevében – a polgármester fogja megbízni.
    • Az óvodavezetők kiválasztása nyilvános pályáztatás keretében történik. Változás az intézményvezető második alkalommal történő megbízásának lehetősége, mégpedig pályáztatás nélkül. Ennek feltétele, hogy a nevelőtestület és a fenntartó egyetértsen a vezető ismételt megbízását illetően.
    • Kivételes szabály vonatkozik az egyházi és magánintézményekre. Ezen intézmények fenntartói pályáztatás és további eljárás nélkül is adhatnak intézményvezetői megbízást.
    • A köznevelési törvény 67. § (2) bekezdése, amely 2013. január 1-jével lép hatályba, azt is meghatározza, hogy milyen esetekben – elsődlegesen összeférhetetlenség esetén – nem lehet intézményvezető valaki. Ennek értelmében nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Tehát önkormányzat által fenntartott óvoda esetében nem lehet óvodavezető az önkormányzati képviselő, vagy alapítványi fenntartású óvodában az alapítvány kuratóriumi elnöke. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira, vagyis kuratórium tag például lehet óvodavezető.
    • Minimálisan, de változtak az óvodavezető kötelezettségei is. Kikerült a minőségirányítással kapcsolatos feladatok ellátása, viszont bekerült a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért való felelőssége.
  • A pedagógusokat érintő változások
    • Utolsó éves pedagógushallgató, még határozott időre sem alkalmazható.
    • A pedagógus kötelezettségei az alábbi feladatokkal bővültek:
      • a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse;
      • pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;
      • határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket;
      • hivatásához méltó magatartást tanúsítson.

Ezekkel kapcsolatban célszerű átgondolni az SZMSZ-ben rögzítendő adminisztratív feladatokat, értelmezni a pontosan és aktív részvétel fogalmát, továbbá a hivatáshoz méltó magatartás ismérveit. Ezeket az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásokban javasolt feltüntetni.

• Tárgyi feltételek megerősítése, illetve változása:
  • Óvodai csoportszoba mérete: legalább 2 m²/fő, fontos a maximális csoportlétszám túllépésének fenntartói engedélyezése során.
  • Orvosi szoba: óvoda egészségügyi szolgálat nyilatkozatával kiváltható.
  • Tornaszoba, tornaterem: megállapodással kiváltható, ha nem okoz a gyermekek számára aránytalan terhet és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható.
  • Többcélú helyiség: szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség.
  • Játszóudvar: lehet óvodán kívül, tehát közterületen is, feltétele, hogy kizárólag az óvodások használják.
• A fenntartó jogosultságait érintő változások
  • A köznevelési törvény 83. §-a szerint lehetőségként és nem kötelezettségként jelenik meg a fenntartó gazdálkodást, működés törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket érintő ellenőrzési tevékenység. Ellenőrzési jogosultsága viszont kiterjed az óvoda pedagógiai programjára, házirendjére és SzMSz-re.
  • A pedagógiai program, az SzMSz és a Házirend tekintetében megszűnt a fenntartó jóváhagyási joga, egyetértési jog váltotta fel, de csak abban az esetben, ha többletkötelezettség hárul rá.
  • Új jogosultságként jelenik meg az óvoda továbbképzési programjának jóváhagyása.
• Új fogalmak, kifejezések a köznevelésben
  • Közoktatási intézmény helyett köznevelési intézmény.
  • Helyi óvodai nevelési program helyett pedagógiai program.
  • Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, amely fogalomban értendő a:
    • Különleges bánásmódot igénylő gyermek, ezen belül a sajátos nevelési igényű gyermek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek és a kiemelten tehetséges gyermek.
    • Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
  • Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés helyett nemzetiségi nevelés.
• Az óvodai felvétellel kapcsolatos változások
  • A gyermek beíratásakor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Ezt célszerű már a jelentkezéskor is kérni a szülőktől, mivel az óvoda a gyermek felvételéről szóló döntését többek között ezen adatok ismeretében tudja meghozni, pl. körzetes-e, óvodaköteles korú-e.
  • Nem magyar állampolgárságú gyermek esetén regisztrációs kártyával, vagy tartózkodási engedéllyel, letelepedési engedéllyel a tartózkodás jogcímét a szülőnek igazolnia kell.
  • Nem új előírás, de a felvétellel kapcsolatban nagyon fontos szabály, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 72. §-a értelmében a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
  • Egyházi fenntartású óvoda a gyermek felvételével kapcsolatban előfeltételként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását.
  • Az óvodai felvétellel összefüggésben az óvodát értesítési kötelezettség terheli:
    • Amennyiben a gyermeket felvette, erről értesíti a szülőt, amelynek formája egy egyszerű levél lehet.
    • Ha másik óvodából vette át a gyermeket, a szülő értesítése mellet az átadó óvodát is tájékoztatnia kell.
    • Ha a felvételi, átvételi kérelemnek nem tudott eleget tenni, vagyis a gyermek felvételét elutasította, akkor erről elutasító határozat formájában köteles értesíteni a szülőt. Az elutasító határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás indokát pl. helyhiány miatt, továbbá tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőséget. A jogorvoslati lehetőségnek ki kell térnie a fellebbezés lehetőségére, benyújtásának helyére és címzettjére, valamint a fellebbezés határidejére.
    • A szülői kötelezettségek körében, de a beiratkozással összefüggésben új szabályként jelenik meg a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ennek értelmében, ha a gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
    • A felvett és beiratkozott gyermek számára oktatási azonosítószámot kell igényelni a KIR elektronikus felületén.
    • Amennyiben a beiratkozott kisgyermek 10 napnál többet mulaszt igazolatlanul az óvodából, akkor erről értesíteni kell a szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, mert a 11 nap igazolatlan hiányzás szabálysértési tényállást jelent, és a szülővel szemben szabálysértési eljárást indít az illetékes szabálysértési hatóság.
  • Térítésmentesen igénybe vehető óvodai nevelés
    • az óvodai foglalkozás,
    • a BTM nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és az SNI gyermekek felzárkóztató foglalkozásai,
    • a gyermekek egészségfejlesztése, rendszeres egészségügyi felügyelete.

Nem magyar állampolgár gyermek esetén akkor vehető térítésmentesen igénybe az óvodai nevelés, ha

• a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat,
• az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik.

Mind három feltételt a szülőnek kell hitelt érdemlően igazolnia.

A BTM nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és az SNI gyermekek felzárkóztató foglalkozásaival kapcsolatban kiemelném, hogy a szülőnek nem csak joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét, de kötelessége is, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá, hogy biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha – a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére – a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha ennek a kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. Ennek módja, hogy a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozatát az óvoda megküldi a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal számára.

• A tankötelezettség kezdete

Az új szabályok alkalmazása ebben a nevelési évben azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2013. augusztus 31. napjáig töltik be a hatodik életévüket.

• Alapesetben, ha a gyermek betöltötte a 6. életévét és elérte az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, tankötelessé válik. A gyermek hatéves korában az óvodavezető dönt a gyermek tankötelezettség megkezdésének időpontjáról. A döntés háromféle lehet:
  • A gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, vagyis megkezdheti tanulmányait az általános iskola első osztályában.
  • A gyermek nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezért még egy nevelés évre az óvodában marad. Az óvodavezető ebben az esetben a szakvélemény egy példányának megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét is.
  • Az óvodavezető nem tudja eldönteni a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentumok alapján, illetve az óvónők véleménye alapján, hogy elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezért kezdeményezi a szakértői bizottság iskolaérettségi vizsgálatát.
• Halasztott iskolakezdés, kétféle módon lehetséges
  • A fenti esetben, amikor az óvodavezető úgy dönt, hogy a gyermek még egy nevelési évet az óvodában marad, mert nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
  • A szakértői bizottság döntése alapján 6 illetve 7 éves életkorban.
• Korkedvezményes iskolakezdés, amely azt jelenti, hogy a gyermek hatéves kora előtt is megkezdheti tankötelezettségének teljesítését. Ennek feltétele, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében alátámassza, hogy a gyermek valóban elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A szakértői bizottság véleménye alapján a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal hatásköre dönteni és engedélyezni az iskola 6 éves kor előtti megkezdését. A szakértői bizottság vizsgálatát ebben az esetben a szülő jogosult kezdeményezni.
• A szakértői bizottság vizsgálatát kell még kérni, ha
  • a gyermek nem járt óvodába,
  • a szülő nem ért egyet az óvodavezető döntésével.
• Az iskola igazgatója is kérheti a szakértői bizottság vizsgálatát a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából:
  • ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető döntésével, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,
  • ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.
• Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok

Az óvoda alapdokumentumai az alapító okirat, a pedagógiai program, az SzMSz és házirend. A közoktatási törvény hatályon kívül helyezte azon paragrafust, amely az intézmény kötelező alapdokumentumaként tüntette fel az intézményi minőségirányítási programot, ezért ez kikerült az alapdokumentumok köréből.

• Az alapító okirat elkészítése a fenntartó hatásköre. Felülvizsgálata 2012. december 31-ig minden fenntartóra nézve kötelező, amelynek célja, hogy a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfeleljen. Kötelező tartalmi elemeit az Nkt. 21. § (3) bekezdése sorolja fel. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet alapján az óvoda jellemző szakfeladat számai:
  • 8510 Iskolai előkészítő oktatás
  • 85101 Óvodai nevelés
  • 851011 Óvodai nevelés, ellátás
  • 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
  • 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
  • 5629 12 Óvodai intézményi étkeztetés
  • 562917 Munkahelyi étkeztetés
• A Pedagógiai program kötelező tartalmi elemei lényegében nem változtak, kivéve, hogy kikerült a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. A szakmai tartalom megfelel az eddigieknek, pár fogalom újraértelmezése és átvezetése szükséges. Egyházi óvodára vonatkozó sajátos szabály, hogy pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket is. Változott viszont a legitimációs eljárás. Megszűnt a szülői szervezet véleményezési joga, és a fenntartó jóváhagyó hatásköre. Azzal, hogy a pedagógiai program jóváhagyása az óvodavezető hatáskörébe került, köznevelési szakértő véleményére sincs szükség.
• Az óvoda szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei kiegészülnek
  • a kiadmányozás és a képviselet szabályaival,
  • az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjével,
  • az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjével,
  • munkaköri leírás mintákkal.
• A változó előírásokkal összhangban célszerű kiegészíteni
  • a hivatáshoz méltó magatartással szembeni elvárásokkal,
  • a fogadóórákon, nevelőtestület értekezletein, az óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken történő pontos és aktív részvétel értelmezésével és szabályozásával,
  • az adminisztratív feladatok felsorolásával, ellátásának kötelezettségével.

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatának jelenleg nincs kötelező felülvizsgálati időpontja, csak az, amit maga a szabályzat meghatároz.

• A házirend a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az új előírások alapján kiegészül a gyermekek jutalmazásának elveivel és formáival, valamint a fegyelmező intézkedések formáival és alkalmazásának elveivel. Célszerű a házirendben megtiltani az óvodába járáshoz nem szükséges dolgok bevitelét, illetve ezeket korlátozni vagy feltételhez kötni. Ennek megszegése esetén ugyanis az óvodát nem terheli kártérítési felelősség.

• Az óvodában kötelezően használandó nyomtatványok és nyilvántartások
  • Kötelezően használandó nyomtatványok:
    • Felvételi előjegyzési napló,
    • Felvételi és mulasztási napló,
    • Csoportnapló,
    • Óvodai törzskönyv,
    • Óvodai szakvélemény

Kikerült a gyermekbaleseti jegyzőkönyv és nyilvántartás, mivel elektronikus nyomtatványként vezetett.

Az új szabályozás értelmében a tanügyi nyomtatványok kétféle módon vezethetőek. Az egyik a nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, míg a másik az elektronikus úton előállított nyomtatvány, amely lehet elektronikus okirat, vagy elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Felhívom a figyelmet, hogy az elektronikusan előállított nyomtatványok kizárólag az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával lehetségesek.

A kötelezően használandó tanügyi nyomtatványokat az óvodák eddig szokásjog alapján vezették. Az új rendelet ezt megerősítette, és legalizálta.

• Felvételi előjegyzési napló

Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. Ebből következően minden jelentkezőt köteles regisztrálni az óvoda. Lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

• Felvételi és mulasztási napló

A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. Az eddig vezetett adattartalmakhoz képest új elemként jelenik meg a gyermek oktatási azonosítószámának, továbbá a nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímének, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számának feltüntetése.

Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Szintén a megjegyzés rovatban lehet feltüntetni a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű státuszát, ha ehhez a szülő hozzájárult, valamint az óvodai jogviszony megszűnéséről szóló záradékot a jogviszony megszűnésének dátumával, módjával, a vezető aláírásával és bélyegző lenyomattal hitelesítve.

• Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Mint eddig is, továbbra is tartalmaznia kell
  • a gyermekek nevét és óvodai jelét,
  • a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül életkor, és megadott státusz szerinti adatokat,
  • a napirendet,
  • a hetirendet napi bontásban,
  • a nevelési feladatokat,
  • a szervezési feladatokat,
  • a tervezett programokat és azok időpontjait,
  • a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése,
  • az értékeléseket.

Új elemként szerepel a hivatalos látogatások és azok céljának, időpontjának, a látogató nevének és beosztásának feltüntetése – vélhetően a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel összefüggésben –, továbbá a gyermekek egyéni lapjai.

• Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. Az eddig is vezetett adattartalmak mellett a bérgazdálkodó, a munkáltató és a gondnokság megnevezése jelenik meg új elemként. Az adatok feltöltése az OSAP adatszolgáltatással megegyezően, az október 1-jei állapotnak megfelelően kell, hogy történjen.
• Az óvodai szakvélemény az óvoda állásfoglalását rögzíti a tankötelezettség megkezdésére vonatkozóan, amely három példányból álló nyomtatvány. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

• Ellenőrzések az óvodában

Az óvodában, mint mindem köznevelési intézményben, háromféle ellenőrzésre kerülhet sor. Hatósági ellenőrzésre, törvényességi ellenőrzésre és pedagógiai-szakmai ellenőrzésre.

• Hatósági ellenőrzést az óvoda székhelye szerint illetékes kormányhivatal végezhet. Területei lényegében nem változtak, kivétel, hogy kikerült a költségvetési hozzájárulás igénylésének az ellenőrzése.
• Törvényességi ellenőrzést a fenntartó tevékenységére vonatkozóan a kormányhivatal, az intézmény tevékenységére vonatkozóan a fenntartó végezhet.
• A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében köznevelési szakértő vehet részt. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés 3 részből áll majd:
  • a pedagógusok nevelő és tervező munkájának ellenőrzéséből,
  • az óvodavezető nevelőmunkájának és vezetői tevékenységének ellenőrzéséből, valamint
  • az óvoda, mint intézmény ellenőrzéséből.

Az óvodavezető általános feladata lesz az intézményben alkalmazott pedagógusok névsorának és oktatási azonosító számának megküldése minden év augusztus 15. napjáig az illetékes kormányhivatal részére. A kormányhivatal minden év május 31-éig a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet készít az Oktatási Hivatal által megadott szempontok alapján, amelyhez előzetesen kikéri a fenntartók véleményét. A megyei ellenőrzési tervet a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően felülvizsgálja, és szükség szerint augusztus 31-éig korrigálja. Az elképzelés szerint legalább ötévente egyszer a megye minden intézményének minden pedagógusára ki kell, hogy terjedjen az ellenőrzés. A kormányhivatal az ellenőrzés tervezett időpontja előtt tizenöt nappal elektronikus formában bekéri az óvoda vezetőjétől az óvodában alkalmazott pedagógusok órarendjét, ami vélhetően a hetirendet jelenti, és ez alapján megtervezi az ellenőrzés menetét, majd erről értesíti az ellenőrzést végző szakértőt. Az ellenőrzött pedagógus és óvodavezető tevékenységéről értékelőlap készül.

Az intézményellenőrzés eredményeként az óvodavezető a köznevelési szakértő fejlesztési javaslatainak figyelembevételével öt évre szóló intézkedési tervet fog készíteni.