Merklné Kálvin Mária

A kormányhivatalok hatósági ellenőrzési feladatai
a 2012/2013. tanévben

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Az idei konferencia legfőképpen az oktatásügyben bekövetkezett, bekövetkező változásokról szól. Az előadásomban a köznevelésnek egy olyan területét fogom bemutatni, amely – néhány módosítástól eltekintve – a jelen tanévben nem változik.

A hatósági ellenőrzés 2004-ben került be először a közoktatási törvénybe, mint az – akkor még OKÉV, jelenleg – Oktatási Hivatal egyik alapfeladata.

2011. január 1-jén megalakultak a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a feladat ettől kezdve átkerült ezekhez az általános hatáskörű területi államigazgatási szervekhez.

2004-ben az első területek között került meghatározásra a normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylése jogszerűségének hatósági ellenőrzése. Az évek során az ellenőrzési területek folyamatosan bővültek.

A hatósági ellenőrzés alapvetően az intézmények jogszerű működésére irányul. Módszere: dokumentumok vizsgálata, helyszíni ellenőrzés, adatok bekérése, a közölt adatok ellenőrzése. Gyakori kifogás, hogy ez a külső ellenőrzés kizárólag az adminisztráció alapján ítéli meg a vizsgált intézményeket, nem veszi figyelembe a szakmai tevékenységet. Ez valóban így is van, hiszen a hatósági ellenőrzés a jogszerű működésre és nem a szakmai tevékenységre irányul, ugyanakkor nehéz elképzelni azt, hogy egy jogsértően működő intézményben kimagasló szakmai munka folyik. Természetesen nem lehetetlen, de én azt gondolom, hogy rend a lelke mindennek. A hatósági és a szakmai ellenőrzés együttesen javíthatja a nevelő-oktató munka minőségét. A köznevelési törvényben meghatározva egy új­faj­ta ellenőrzés, a pedagógiai–szakmai ellenőrzés kerül bevezetésre 2013. szeptember 1-jétől, így már komplex külső ellenőrzésről beszélhetünk majd.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) rendelkezései közé is bekerült a köznevelési intézmények hatósági ellenőrzése. Az ellenőrzés elsődleges célja a jogkövető magatartásra ösztönzés, célja továbbá a szabálytalanságok feltárása és a működés jogszerűségének helyreállítása a gyermekek, tanulók és bizonyos esetekben a pedagógusok jogbiztonsága érdekében. Tehát nem a büntetés a cél.

A hatósági ellenőrzés a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Végrehajtási rendelet) 38. § (1) bekezdésében meghatározva az alábbi rendelkezésekben foglaltak betartására terjed ki:

• az egyenlő bánásmód követelményére,
• a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
• az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
• a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
• az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére, valódiságára,
• a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
• a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására.

A hatósági ellenőrzés jogszabályi meghatározása:

• A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését (Nkt. 79. § (2)).
• Éves munkatervben meghatározottan, más hatóság megkeresésére, panasz, bejelentés alapján (Végrehajtási rendelet 38. § (2); 26. § (1)–(3)).
• A teljes köznevelési intézményi körre kiterjedően, fenntartótól függetlenül.

Az ágazati jogszabályok mellett – alapvető rendelkezésként – a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) szabályozza az eljárást.

88. § (1) A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

89. § A hatósági ellenőrzés eszközei:

adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés

helyszíni ellenőrzés, vagy

jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv- és adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés

90. § (1) Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséggel megvalósuló és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.

A hatósági ellenőrzést kormánytisztviselők végzik, előzetes bejelentést követően vagy bizonyos esetekben a bejelentés mellőzésével. A kormánytisztviselők a helyszínen minden esetben bemutatják megbízólevelüket az érintett intézmény vezetőjének, tájékoztatják az ellenőrzés céljáról, tartalmáról, menetéről, az intézkedés lehetőséges formáiról és a jogorvoslati lehetőségről. Az ellenőrzést végzők megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet az intézmény vezetője megismerhet, annak tartalmára írásban észrevételt tehet. A jegyzőkönyv az ellenőrzés legfontosabb dokumentuma, amelyet a kormánytisztviselők és az intézmény vezetője aláírásával hitelesít.

Amennyiben a vizsgálatot végzők mindent rendben találnak, akkor az ellenőrzés határozattal lezárásra kerül.

Amennyiben hiányosság, mulasztás, szabálytalanság, jogsértés kerül feltárásra, az ellenőrzés eredményeképpen az alábbi intézkedések tehetők:

• Felhívás szabálytalanság megszüntetésére.
• Eljárás kezdeményezése.
• Felügyeleti bírság kiszabása (A felügyeleti bírság összegének meghatározásakor mérlegelés Nkt. 79. § (5) bekezdés).
• Semmisség megállapítása.

Az intézkedés minden esetben határozat formájában kerül kiadásra.

Tekintettel arra, hogy a jelen tanévben az érettségi vizsga megszervezésére is irányul hatósági ellenőrzés, fontosnak tartom megemlíteni az alábbi lehetséges következményeket:

• Az érettségi vizsgáztatás jogának megvonására történő intézkedés kérése a minisztertől.
• A jogellenesen szerzett érettségi bizonyítványok érvénytelenítése, visszavonása (miniszteri hatáskör).

A határozatban foglaltak ellen az Oktatási Hivatalnál lehet jogorvoslattal élni.

Az intézkedés során a fokozatosság elvének érvényesítését minden esetben szem előtt kell tartaniuk a kormánytisztviselőknek.

A hatósági ellenőrzés határideje két hónap, amelyet egy alkalommal, alapos indokkal 30 nappal meg lehet hosszabbítani és nem számít bele a hiánypótlás, a szakhatósági állásfoglalás megkérésének időtartama.

Az idei tanév rendjéről szóló rendelet[1] két hatósági ellenőrzést ír elő a kormányhivatalok számára.

9. § (7) 2013. március 1. és 2013. május 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell

a) ellenőrizni a középiskolákban az iskolai tanügyi dokumentumok alapján a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgákra történt jelentkezések módját,

b) a megyei intézményfenntartó központok fenntartásába került köznevelési intézmények jogszerű működését a tanügyi nyilvántartásokra alapozva.

Ezek az ellenőrzések legfőképpen középiskolákat érintenek, hiszen a megyei intézményfenntartó központok legnagyobb arányban középiskolákat vettek át a megyei önkormányzatoktól, illetőleg érettségi vizsgát is középiskolák bonyolítanak le.

A két hatósági ellenőrzés szakmai irányítója a rendelet szerint az Oktatási Hivatal, és a kormányhivatalok folytatják le az illetékességi területükön a vizsgálatokat.

A megyei intézményfenntartó központok által 2011. január 1-jén átvett köznevelési intézmények jogszerű működésének hatósági ellenőrzése a tanügyi nyilvántartásokra alapozva.

Az ellenőrzés várható tartalma:

• Az intézmények által nyújtott közoktatási képzések jogszerűsége
  • Alapító okirat
  • Pedagógiai program
  • Szakmai program
• A tanügyi nyilvántartások jogszabályi előírásoknak való megfelelése
  • Megléte
  • Érvényessége
  • Vezetésének szabályossága

A hatósági ellenőrzés a tanügyi dokumentumok és nyilvántartások vizsgálatára irányul, azonban van egy olyan dokumentum, amely ugyan fenntartói kompetencia, mégis meg kell említeni, hiszen ebből derül ki, hogy az adott intézmény milyen köznevelési tevékenységet folytat, ez pedig az Alapító okirat.

A köznevelési intézmény szakmai munkájának alapvető dokumentuma a pedagógiai program. A Nkt. egységes elnevezést ír elő, ennek alapján minden intézménytípusban pedagógiai program a dokumentum neve. Kötelező felülvizsgálata ezekben a hónapokban zajlik, hiszen december 31-re meg kell felelnie a Nkt. előírásainak.

Változott a jóváhagyás rendje is: a továbbiakban az igazgató hagyja jóvá a pedagógiai programot, nem pedig a fenntartó (kivétel az egyházi és katonai, rendvédelmi szervek által fenntartott intézmények). A fenntartó jóváhagyása akkor szükséges, ha az intézmény valamely tevékenysége többletterhet ró rá. Mivel az igazgató pedagógiai szakember, a továbbiakban nem előírás a közoktatási szakértő közreműködése a program elfogadása során.

Tekintettel arra, hogy a pedagógiai program az elfogadást követő tanévben vezethető be, a most felülvizsgált dokumentumok 2013. szeptember 1-jétől képezik az intézményekben a nevelő-oktató munka szakmai alapját.

A tanügyi nyilvántartások közül - az előzetes tervek szerint - nem mindegyik képezi az ellenőrzés tárgyát, hanem csak a kiválasztottak. Ezen nyilvántartások tartalmi követelményeit az EMMI rendelet[2] igen részletesen meghatározza.

A rendelet meghatározza, hogy milyen fajta nyomtatványokat használhatnak az intézmények.

Az ellenőrzés során azt is vizsgálja a kormányhivatal, hogy az előírt nyomtatványok érvényesek és hitelesek-e.

A vizsgálatra kerülő tanügyi nyilvántartások előírt tartalmát mutatják a következő diák. Az aláhúzott elemek azok, amelyek az eddig lefolytatott hatósági ellenőrzéseink során gyakran hiányoztak. Mivel a továbbiakban ellenőrzési tapasztalatokról lesz szó, szeretném hangsúlyozni, hogy mivel én a Pest Megyei Kormányhivatalból érkeztem, a tapasztalatok is az ebben a megyében elvégzett ellenőrzések alapján kerülnek bemutatásra. Felhívom figyelmüket, hogy a beírási napló kiemelten fontos adata a tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének pontos dátuma. (Magyar Államkincstár ellenőrzése.)

A törzslapon rögzített adatok köre

• bővült a nem magyar állampolgár tanulókra, a gyermekvédelmi határozattal rendelkező tanulókra vonatkozóan, illetőleg
• bővül a bevezetést követően a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatosan.

Az osztálynaplóban a tanulók adatai között fel kell tüntetni a továbbiakban a tanuló társadalombiztosítási azonosító jelét, a szülők elérhetőségei közül a telefonszámot, illetőleg – amikor hatályba lép a vonatkozó jogszabály – a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat. A napló vezetésével kapcsolatos legfőbb elvárás, hogy naprakészen, precízen vezetett legyen.

A kormányhivatal hatósági ellenőrzési tevékenysége az érettségi vizsga megszervezésére vonatkozóan

Számos törvény és rendelet előírását kell figyelembe venni az érettségi vizsga megszervezése, lebonyolítása és ebből adódóan az ellenőrzése során is. A szabályosan megtartott vizsgák a vizsgázók jogbiztonságát szolgálják. A beérkezett törvényességi észrevételek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vizsgaszervezőknek (intézményeknek, kormányhivataloknak), vizsgáztatóknak fokozottan kell figyelniük a jogszabályok betartására. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, ha a törvényességi észrevételnek helyt adva, újra meg kell szervezni egy-egy vizsgát a vizsgabizottság vagy a tantárgyi bizottság mulasztása miatt. A május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban a mi főosztályunk kénytelen volt például amiatt újból megszervezni vizsgát, mert a vizsgabizottság a szóbeli vizsgán nem az előírt ideig feleltette a vizsgázót, vagy a testnevelés érettségin nem az előírt labdával végezhette a gyakorlatot a vizsgázó.

A másik tapasztalat, amelyet megemlítek, hatósági ellenőrzési tapasztalat. Egy intézményben végeztünk hatósági ellenőrzést a május-júniusi vizsgaidőszakban. A helyszíni ellenőrzésen számos hiányosságot, szabálytalanságot, súlyos jogsértést tártunk fel. Nagy dilemma előtt álltunk az intézkedés meghozatala során.

Ha felfüggesztettük volna az érettségi vizsgát, akkor igazából a vizsgázókat – akiknek jóhiszeműségét nem lehetett elvitatni – és nem az intézményt büntettük volna. Végül magas összegű felügyeleti bírság kiszabásáról döntöttünk.

Az ellenőrzést – fenntartóra való tekintet nélkül – meghatározott szempontok alapján kiválasztott intézményekben fogjuk elvégezni, nem érint minden egyes érettségi vizsgát szervező középiskolát. Az intézmények végzésben értesítést kapnak a helyszíni ellenőrzés időpontjáról.

Az ellenőrzés kétirányú, egyrészt az intézményre, másrészt a vizsgázóra irányul. Az intézmény esetében lényeges követelmény, hogy alapító okiratában vagy egyházi és magánfenntartó esetében működési engedélyében szerepeljen a középfokú oktatás. A másik fontos intézményi dokumentum a pedagógiai program. A vizsgázó akkor tudja a helyi tantervben előírt követelményeket teljesíteni, ha azok rögzítésre kerültek, kidolgozottak. A vizsgázóval kapcsolatosan alapvetően a jelentkezési lap a vizsgálat tárgya, illetve a jelentkezéshez kapcsolódó további dokumentumok.

Az ellenőrzés során további tanügyi dokumentumok, nyilvántartások, illetve egyéb dokumentumok vizsgálatára is sor kerülhet.

Az ellenőrzésről, mint minden hatósági ellenőrzésről jegyzőkönyv készül a helyszínen, és az abban rögzített megállapítások alapján kerül sor intézkedésre. A felkészüléshez egy kis segítségnek szántam a vonatkozó jogszabályok felsorolását (a teljesség igénye nélkül), és egy listát a vizsgaszervezési teendőkről.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, remélem sikerült segítenem Önöknek a hatósági ellenőrzésre történő felkészülésben.

 

[1] 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet

[2] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról