Baranyai Zoltánné

Művészettel a tehetségekért

1. A művészeti nevelés-oktatás hatásrendszere

A művészeti nevelés:

• hozzájárul a szellemi és lelki tulajdonságok gyarapításához;
• kialakítja a jó és szép, az esztétikum iránti igényt;
• fokozza a társadalmi, gazdasági, szociológiai, etikai kérdések iránti érzékenységet – fejleszti a probléma-érzékenységet;
• kifejleszti a gondolat és véleménynyilvánítás igényét;
• erősíti a kifejező és közlő képességet;
• elősegíti a kreativitás fejlődését;
• fejleszti a tervező és alkotó készséget;
• aktivitásra, problémamegoldásra serkent.

Összességében megállapítható, hogy a művészetekkel való foglalkozás:

• kialakítja az észlelés, befogadás érzékenységét;
• fejleszti a kommunikációs képességeket;
• mindezzel lehetővé teszi a kultúra átvételét, átadását, a tudás megszerzését;
• kialakítja a kifejezés, az alkotás, a teremtés képességét;
• elősegíti a testileg, lelkileg egészséges személyiség kialakulását.

2. A vizuális nevelés hatásrendszere

A vizuális kommunikáció fogalmába tartozik a köznapi képi nyelvtől a művészi igényi képnyelvig minden, ami képpel kódolt, dekódolt.

A vizuális nevelés a szem, az agy és a kéz együttműködésére, intelligenciájára épül:

• a látvány érzékeny megfigyelésére;
• a látvány lényegének megragadására;
• a megfigyeltek kiemelésére, értelmezhetővé tételére;
• a gondolatok, érzések, a mondanivaló képben, tárgyiasult formában történő kifejezésére.

A vizuális nevelési-oktatási folyamatban a tanuló:

• érzékel, észlel, megfigyel;
• tanulmányozza a látványt;
• megfigyeli a jelenség, a forma, a tárgy alakját, tömegét, színét, anyagát, szerkezetét, funkcióját;
• megfigyeli a jelenség, a forma, a tárgy helyét, alakváltozását, mozgását, kapcsolatait.

A vizuális művészetekkel történő tehetséggondozás lehetőséget nyújt:

• a megjelenítő képesség;
• az alkotó, kifejező készség;
• a vizuális logika;
• az elvont gondolkodás;
• a kreativitás fejlesztésére;
• az alkotó módszerek tágítására;
• az önismeret és önállóság fejlesztésére.

Gyorsan változó világunkban ezekre a kompetenciákra óriási szükség van.

A tanuló a vizuális nevelési folyamatban megismeri:

• a kép- és tárgytervezés, az alkotás eszközeit, módszereit, melynek segítségével megjelenít, közöl, kifejez;
• a kifejezési, tervezési, alkotási folyamatban alkalmazza a megszerzett ismereteket, azaz véleményezi, alakítja, formálja a világot.

3. A vizuális neveléssel történő tehetséggondozás feltételrendszere

3.1. Társadalmi igény

Van-e igény az alábbi képességekre, készségekre:

• önálló ismeretszerzés;
• vizuális memória;
• manuális készség;
• esztétikai érzékenység;
• problémamegoldó készség;
• fantázia, kreativitás;
• önállóság, eredetiség
• kifejező, tervező és alkotókészség;
• együttműködési készség;
• fegyelem és kitartó munkavégzés.

Igény-e?

• A teremtő, alkotó ember.
• Az egészséges személyiség.

3.2. Befogadói igény

Annak figyelembevétele, hogy mikor, milyen tanulói igényeket kell számba venni, kielégíteni:

• kíváncsiság – motiváltság;
• felfedezési - tapasztalási igény;
• játék- és élmény igény;
• érzelmi igény;
• értelmi igény
• praktikuság iránti igény (pl. valamilyen tárgyalkotói készség elsajátításának igénye) kielégítése.

3.3. Szakemberigény

Olyan szakemberre van szükség, aki rendelkezik az alábbi kompetenciákkal:

• szakmai felkészültség - korszerű ismeretek, készségek, tudás, tehetség;
• meggyőzés, kiváló kommunikációs készség;
• hivatástudat - felelősségérzet, elkötelezettség a nevelés-oktatás irányában;
• nyitottság, rugalmasság, kreativitás, korszerűsítési hajlam a pedagógiai folyamatokban;
• tervezési készség (a cél, feladat helyes meghatározása);
• odafigyelés, empátia és együttműködési készség, kiegyensúlyozottság;
• megvalósítási készség (a tervezett célok, feladatok igényes megvalósítása).

Olyan szakemberre van szükség, aki: 

• fel tudja kelteni a tanítványok kíváncsiságát és fenn tudja tartani azt;
• erősíteni képes a gyenge oldalt is;
• ki tudja alakítani a problémaérzékenységet;
• kutatásra, kísérletezésre, eredeti megoldásokra ösztönöz;
• el tudja sajátíttatni a megjelenítő, tervező, kifejező és alkotókészségeket;
• ki tudja alakítani az együttműködési készséget;
• kitartó munkavégzésre ösztönöz;
• akinek a boldog, felelősségteljes személyiség kialakítása a célja.

3.4. Intézményi forma, program, időkeret:

• Van-e lehetőség arra, hogy művészetoktatással végzett tehetséggondozás intézményesített formában működjön?
• Készült-e hozzá tanterv, program?
• Biztosítható-e hozzá a személyi feltételrendszer (művésztanár, tehetséggondozó szakember)?
• Biztosított-e:
  • a folyamatos felkészítés, továbbképzés;
  • a szükséges módszertani anyag;
  • azonosító program;
  • tehetséggondozó program;
  • az időkeret;
  • a tárgyi, pénzügyi feltétel?

A SZÍN-VONAL ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
MŰVÉSZETOKTATÁSI, TEHETSÉGGONDOZÁSI MUNKÁJA

Az intézmény bemutatása

• 600 tanuló képző- és iparművészeti oktatását végzi
• az alkotó képességek kibontakoztatására törekszik
  • 2007: „Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” cím
  • 2009: a nevelőtestület kitüntetése tehetséggondozó munkáért
  • 2009: „Pro Talento” kitüntetés – tehetséggondozó tevékenységért

Az intézmény hatóköre

• egyrészt kistérségi:
  • a Tapolcai kistérség, Zirc város és vonzáskörzete diákjainak képző- és iparművészeti oktatása;
  • 12 telephelyen, a befogadó iskolákban.
• másrészt országos:
  • művészetoktatási, tehetséggondozási rendezvények;
  • pályázatok, tanulmányi versenyek (például: országos tanulmányi verseny);
  • módszertani kiadványok;
  • továbbképzések szervezése.

Az intézmény tehetségazonosító munkája

• Tehetségazonosító munka az óvodások körében:
  • foglalkozásokon való megfigyelések;
  • projektív rajzzal tájékozódás a kistérség összes nagycsoportos óvodásának rajzi készségéről;
  • pályázatok meghirdetése;
  • foglalkozások vezetése.
• Tehetségazonosító munka az általános iskolások körében:
  • felmérés feladatlapokkal (50 feladatlap és értékelő eszköz készítése a különböző vizuális-téri képességek mérésére);
  • pályázatok, versenyek, témanapok, tehetségnapok meghirdetése;
  • tehetségműhelyek, tehetséggondozó táborok működtetése;
  • adatbázis a tehetségígéretekről.
• Tehetségazonosító munka a középiskolások körében:
  • pályázatok, versenyek meghirdetése;
  • foglalkozások, bemutatók tartása.

A nagycsoportos óvodások körében alkalmazott rajzkészség-mérő feladat bemutatása

A gyermekek számára megfogalmazott feladat: ez a kíváncsi madárka felszáll egy magas fára, hogy jobban lássa, mi történik a világban. Szerinted mit lát? Rajzold le!

13. ábra: Példák az alapfokú művészetoktatásban nem részesülő
nagycsoportos óvodások megoldásaiból

14. ábra: Példák a heti kétórás alapfokú művészetoktatásban részesülő
nagycsoportos óvodások feladatmegoldásából

Az általános és középiskolás tanulók tehetségazonosításában szerepet játszó eszközök, munkaformák bemutatása

Az intézmény az alábbi eszközöket alkalmazza a tanulók kreativitásának megfigyelésére:

• fonalnyomok, színfoltok kiegészítése
• transzformálási és átírási feladatok 
• fantáziarajzok, narratív képek
• parafrázisok, modalitás-váltás

A következő ábrán az a fonalnyomat látható, amelyet a beleképzelő képesség megfigyelésére alkalmaztunk. Ez a vonalképződmény alkalmas arra, hogy a legkülönbözőbb formát lássák bele a tanulók és kiegészítésekkel a beleképzelt formát mások számára is láthatóvá tegyék. A további munkák ugyan annak a véletlenszerű fonalnyomatnak a kiegészítésével készültek.

 

15. ábra: Példák kisgyermekek feladatmegoldására

16. ábra: Példa a felső tagozatosok feladatmegoldására

Tehetségazonosítás képzőművészeti pályázatok megfogalmazásával

Az általunk megfogalmazott pályázatok témái sokfélék. Irányulnak:

• a mesék, az elképzelt történetek vizuális bemutatására;
• a valós élmények, helyzetek, a valós tárgy- és formavilág megjelenítésére;
• a gondolatok, érzések kifejezésére.

Tehetségazonosítás témanapok, témahetek megrendezésével

Az eddig megvalósított témanapok tematikái:

• mesedélután, ezt követően a meseélmény feldolgozása
• festés a szabadban, a megfestett tájrészlet dekoratív átírása
• állatkerti séta, az állatkerti élmény megjelenítése

19. ábra: A témanapok egyik megoldása

A témahetek eddigi témái egy-egy érdeklődési területre fókuszálva:

• nemezeléssel használati tárgyak készítése;
• átváltozásra alkalmas eszközök (jelmezek, maszkok, kalapok) készítése.

 

A tehetségműhelyek biztosítják az egyes művészeti ágakon belüli igényes elmélyedést

22. ábra: Példák a textilműves tehetségműhely alkotásaiból

Alkotótáborok, közösségi tevékenységek

23. ábra: Életképek a 2012. évi falfestő, környezetszépítő táborból

Intézményi és országos projektek meghirdetése, megoldása

• alsó tagozat: „Lélek- ha-jó” projekt
• felső tagozat, középiskola:
  • „Védelem, oltalom” projekt
  • „A szemét metamorfózisa” címmel környezetvédelmi projekt

Országos tárgyalkotó versenyek meghirdetése, lebonyolítása

26. ábra: Pillanatképek az országos öltözék és öltözékkészítő versenyről

A kistérségben tanulók vizuális-téri képességének azonosítása az intézmény ötven feladatlapot és hozzá kapcsolódó értékelő eszközt készített. Ezzel méri a vizuális nevelés legkülönbözőbb képességterületeit:

• a forma-, szín- és térérzékenységet;
• a tervezőkészséget;
• az ábrázolási konvenciók ismeretét;
• a szerkesztési, konstruálási ismereteket.

27. ábra: Példák feladatlapokra

A felkészítők szervezése a szakirányú középiskolai továbbtanulás, illetve a felsőoktatási intézményekre történő sikeres felvételi érdekében.

4. Az intézmény tehetségsegítő, tehetséggondozó munkája

• Egyedi képzési rendszer kialakítása
• Tehetséggondozó műhelyek működtetése
• Tehetséggondozó táborok működtetése
• Tehetséggondozási tanácsadás
• A tehetségek regisztrálása
• Tapasztalatátadás:
  • szakmai találkozók, továbbképzések, konferenciák, módszertani egyeztetések szervezése a tanulók, szülők, pedagógusok és a tehetséggondozási szakemberek részére
  • kiállítások, bemutatók tartása
  • tehetségnap rendezése
  • „Jó gyakorlatok” közreadása
  • Referencia intézményi szerepkör felvállalása
  • szakmai, módszertani kiadványok készítése
  • honlap működtetése

5. A „Szín-Vonal a művészetoktatásban, tehetséggondozásban”
Tehetségpont 2011 évi tevékenysége

• kiállítás és előadás segítségével bemutatkozás a Művészetoktatással foglalkozó Tehetségpontok Első Országos Konferenciáján (2011. január-február Budapest. ELTE)
• aktív részvétel a Tehetségpontok Országos Tagozatának munkájában
• részvétel az Országos Tehetségnapon (2011. február, Budapest, ELTE.)
• kiállítással, előadással aktív részvétel a Kistérségi Tehetségnapon (2011. március, Tapolca)
• kiállítás az első Európai-uniós Tehetségnapon (2011. április Budapest, Történeti Múzeum)
• kiállítással, előadással, bemutatóval aktív részvétel a világ rajztanárainak (INSEA) világkongresszusán (2011. június)
• tanévzáró és tanévnyitó konferencia és tapasztalatcsere szervezése (2011. július-augusztus, Tapolca)
• munkaközösségi tanácskozások szervezése (2011. szeptember, Badacsonytomaj)
• országos tanulmányi verseny meghirdetése (2011. szeptember)
• kistérségi képző- és iparművészeti pályázatok, projektek kiírása „Az erdők éve” alkalmából, illetve az újrahasznosítás kapcsán az elmúlt évben elkezdett sikeres projekt folytatása „Öltözék-kiegészítők” címmel – 2011. szeptember)
• mérés a kistérség összes óvodájában, általános iskolájában (2011. szeptember), a mérések kiértékelése (2011. október- november)
• a pályázatok, projektek kiértékelése (2011. november)
• figyelemfelkeltő országos bemutatkozás a művészetoktatás érdekében (2011. november-december Budapest, Hagyományok Háza)
• kistérségi tehetségnap rendezése - a pályázatok bemutatása, díjazása; bemutatók, ünnepi foglalkozások tartása a tanulók részére; a pedagógusok és a szülők részére tanácskozások biztosítása; a 2011. évi tehetséggondozási projekt zárása (2011. december Badacsonytomaj)