Maus Pál

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
alapelvek, területek, eszközök

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer standardjainak kifejlesztését a TÁMOP–3.1.8 kiemelt projekt keretein belül az Oktatási Hivatal Projekt Igazgatósága végzi. A fejlesztés három fő szakaszból áll:

• a kísérleti standardok kidolgozása,
• a kipróbálás és
• a véglegesítés.

Jelenleg a fejlesztés a kísérleti standardok kidolgozásának végén tart, egy 10 fős szakértői csoport foglalkozik a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények ellenőrzési standardjainak a köznevelés különböző területeire (óvoda, általános iskola, szak- és szakközépiskola, gimnázium, gyógypedagógia, művészetoktatás, valamint kollégium) vonatkozó eljárásrendjének, eszközrendszerének meghatározásával.

A fejlesztés alapelvei

Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, az ellenőrzési rendszer kidolgozásakor fontos szempont, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója az ellenőrzésben részt vevő kollégákra (pedagógusokra és szakértőkre egyaránt). Ennek figyelembe vételével és a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történik, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzik meg.

Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik. A viszonyítási alapot a pedagógiai szaktudományok általános szempontjainak való megfelelőség, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elveknek való megfelelőség és az intézmény saját pedagógiai programja alkotják. Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történik az ellenőrzés területeinek meghatározása valamint az egységes eszközök kidolgozása, melyek a véglegesítést követően mindenki számára elérhetők lesznek.

Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul. Az értékelés az ellenőrzés alapján megjelöli a kiemelkedő és a fejlesztendő területeket, vagyis tényeket állapít meg, de az ellenőrzési szakaszban nem történik javaslattétel a fejlesztésre vonatkozóan, ez az intézmények saját hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés nem tesz javaslatot a munkáltatói jogok gyakorlásához kapcsolódó intézkedésre sem, ez is az intézmény feladata, de az intézménynek e feladatok ellátásakor figyelembe kell vennie az ellenőrzés eredményét is.

Az ellenőrzések eljárásrendje

Az eljárásrend kidolgozásakor a legfontosabb szempont az egyszerűség, hatékonyság szempontja volt. Ennek megfelelően az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, információk közül csak azokat szerzik be az ellenőrzésben részt vevő szakértők, amelyek valamilyen más célból korábban nem kerültek rögzítésre. Egyébként mindazok az adatok, dokumentumok, amelyeket az ellenőrzés is használ a fejlesztések után a megfelelő felületen egyszerűen elérhetők lesznek az érintett szakértők számára.

Az ellenőrzésnek minden esetben és minden területen három fő szakasza van:

• Előzetes felkészülés: a szakértők átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők ellenőrzik és értékelik a pedagógus/vezető/intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus/vezető/intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus/vezető/intézmény (a vezető a tantestület jóváhagyásával) kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

Az eljárásrendet a jelentős mértékben meghatározzák a vizsgált területek és az ellenőrzés eszközei.

Az ellenőrzés területei, eszközrendszere

A standardok kidolgozása kétirányú folyamat volt. Egyrészt a gyakorlati megvalósítás irányából, a létező értékelési tapasztalatokra, eszközökre építve, másrészt a pedagógiai szaktudományok által lefektetett alapok mentén, a pedagógus kompetencia összetevőit figyelembe véve történt. Az eszközök kidolgozásakor az előbbi, a területek meghatározásakor az utóbbi megközelítés érvényesült inkább, végül pedig az eszközök és a területek megfeleltetésével alakult ki a mindkét szempontot figyelembe vevő kísérleti változat. A következőkben bemutatott értékelési területek és eszközök még nem tekinthetők véglegesnek, a kipróbálás és a szakmai szervezetek véleményének beépítése után válnak csak azzá.

A pedagógus ellenőrzésének területei

1. A pedagógus személyes szakmai felkészültsége

1. az intézményi szabályzatok ismerete;
2. a pedagógiai folyamatok tervezése, a tervezés tudatossága;
3. a pedagógus személyisége, alkalmassága;
4. a pedagógiai módszerek tudatos alkalmazása.

2. A nevelés, oktatás és képzés hatékonysága

1. tanulók személyiségének fejlesztése;
2. tehetségfejlesztés, képesség kibontakozását segítő tevékenység;
3. felzárkóztató tevékenység;
4. a közösségfejlesztés;
5. a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai munka.

3. Az oktató-nevelő munka dokumentációjának megfelelősége

1. a nevelő-oktató és képzési tevékenységek dokumentációinak pontossága, naprakészsége;
2. a pedagógiai munka során készített dokumentumok és eszközök szakmai színvonala (füzetmunka, óratervezés, táblakép, szemléltetés, módszertani eszközök, eljárások stb.);
3. pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a mérési eredmények visszacsatolása.

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

1. a felkészülés minősége;
2. a tanórai és a gyakorlati foglalkozások minősége;
3. kommunikáció, csapatmunka és a szakmai együttműködés;
4. szakmai együttműködés a nevelőtestületben;
5. kreativitás, innováció.

A pedagógus ellenőrzésének eszközei

1. Megfigyelés: egységes és nyilvános szempontok szerinti óra/fog­lal­kozás­látogatás.

2. Dokumentumelemzés: a szakértő megismerkedik a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkájával és az intézmény pedagógiai programjának alapvetéseivel.

3. Önértékelés: a pedagógus lehetőséget kap a saját maga által kiemelkedőnek vagy fejlesztendőnek ítélt területek megjelölésére.

4. Interjú: szintén egységes és nyilvános szempontok szerinti beszélgetés az óralátogatás, a dokumentumelemzés és az önértékelés tapasztalataira építve.

A vezető ellenőrzésének területei

1. A vezető szakmai felkészültsége

2. Személyes vezetői tulajdonságai

3. A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés

4. A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása

5. Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció

6. Szervezetfejlesztés, változások menedzselése

7. A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése

8. Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)

A vezető ellenőrzésének eszközei

1. Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, különös tekintettel a vezető szerepére e vonatkozások kidolgozásában és végrehajtásában.

2. Interjú: a vezetői kompetenciákra irányuló egységes és nyilvános szempontok alapján folytatott beszélgetések a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval.

3. Kérdőív: Az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérés – a tantestület illetve a szülők körében lebonyolított, a vezetői megbízás 2. és 4. évében – eredményének elemzése.

Az intézmény ellenőrzésének területei

1. Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek stb.).

2. A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása.

3. A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása.

4. A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése.

5. Személyiség- és közösségfejlesztés.

6. Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége).

7. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése.

8. Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció.

Az intézmény ellenőrzésének eszközei

1. Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések eredményét.

2. Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok, a szülők és a tanulók képviselőivel az intézmény pedagógiai munkájáról.

3. Kérdőív: az önértékelés szükség szerinti kiegészítése.

4. Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata.

Az itt felsorolt eszközök természetesen részletesen kidolgozva, a vizsgált területeknek megfeleltetve alkotják a kísérleti standardok megfelelő elemeit, ezeket itt nem áll módunkban részletezni, de a kísérleti szakasz lezárultával a teljes eszközrendszert széleskörű szakmai vitára bocsájtjuk.