Dr. Cs. Nagy Gábor

A köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó
jogszabályok változásából adódó feladatok
az intézményi dokumentumok kapcsán

Tisztelt Kolleganők, Kollegák!

Őszinte tisztelettel köszöntöm a Szakértői szekció munkájában résztvevő kollegákat – abban a reményben, hogy előadásom tartalma hozzájárulhat a köznevelési intézmények előtt álló aktuális, igen komoly tartalmi feladatok megoldásának nyomon követésében és segítésében.

A hazai közoktatási/köznevelési rendszer elmúlt másfél évtizedét elemző tanulmányok egybecsengő megállapítása, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájának tervezése és szabályozása szempontjából meghatározó jelentőségű volt a helyi pedagógiai programok létrejötte. Ez az alapdokumentum a mindenkor hatályos Nemzeti alaptantervre épül és ennek megfelelően elsődleges szerepe van az adott intézmény tevékenységrendszerének szabályozásában.

A pedagógiai program – mint a tartalmi szabályozás 3. szintje – valójában előzmények nélküli dokumentumtípus a hazai közoktatás gyakorlatában és „kifejlődésének” jellegzetes mérföldkövei voltak:

• az 1998. évi pedagógiai programok az „útkeresés” jegyében, számottevő külső szakmai segítséggel (NAT-TAN stb.) születtek,
• a 2004. évi dokumentumok a Közoktatási törvény (a továbbiakban: Kt.) módosítására és a 17/2004 (V. 20.) kerettantervi rendeletre épültek, míg
• a 2007. évi felülvizsgálat és módosítás a kompetencia-központú nevelés-oktatás helyi programját rögzítette.

Az újabb mérföldkő 2013. szeptember 1-je, amikor valamennyi iskolában be kell vezetni a következő bő két hónapban átdolgozandó helyi pedagógiai programot. Előadásommal - szerény módon és mértékben - ennek a felelős tervező munkának a megvalósításához szeretnék hozzájárulni – a következő vázlat szerint:

1. A 2011. évi CXC. törvény néhány általános vonása.
2. Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálatának tartalmi tényezői.
3. Hogyan? – azaz: a megvalósítás lehetséges eljárásai.

A 2011. évi CXC. törvény néhány általános vonása

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) esetében többről van szó, mint ami a Kt. korábbi nagyszámú módosításait jellemezte; az Nkt. új szellemiségű, új struktúrájú és új tartalmú törvény, amit – többek között – az alábbi tényezők igazolnak:

• egyidejűség és szellemi, tartalmi koherencia az Alaptörvénnyel és a szakképzési törvénnyel,
• „keret”-jelleg (módosító és kísérő jogszabályok), 100 paragrafus, 8 melléklet (például: PP)
  • Nkt. 26. § (1)–(5): általános normák,
  • 20/2012. (VIII. 31.). EMMI rendelet: részletek
• hatályosulás 2012. szeptember 1-jétől, de - előre tervezett és nyilvánosságra hozott módon – több „lépcsőben”
• új fogalmak (4. § Értelmező rendelkezések)

Az Értelmező rendelkezések megbízható ismerete és alkalmazása nélkülözhetetlen a helyi alapdokumentumok átdolgozása során, amit az alábbi néhány példával illusztrálnék:

• Kiemelt figyelmet igénylő tanuló
  • Különleges bánásmódot igénylő tanuló: SNI, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló, kiemelten tehetséges tanuló
  • A Gyv. tv. szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
• Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek
• SNI tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy testfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
• Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség
• Egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlesztését szolgálja
• Egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg
• Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektő független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása
• Továbbiak: fenntartó, működtető stb.

A bevezetésben utaltam Magyarország Alaptörvényére, amelynek a következő elemei alapozzák meg a köznevelési törvényt:

• X. cikk:
  • (1) Magyarország biztosítja … – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
• XI. cikk:
  • (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
  • (2) Magyarország ezt a jogot … az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú … oktatással … biztosítja.
• XV. cikk:
  • (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés … nélkül biztosítja.
  • (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
• XVI. cikk:
  • (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz

Mindezek ismeretében válnak érthetővé az Nkt. alapelvei és célrendszere, amelyeket a dokumentum 1–3. §-aiban foglalt össze jogalkotó. Két tényezőt emelnék ki közülük:

• 1. § (2) „A köznevelés közszolgálat…, amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.”
• 3. § (9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.

A célok és alapelvek hiteles, egyértelmű értelmezése és a helyi program megfogalmazása során történő kifejtése megkülönböztetett figyelmet ér­demel szakértői szemmel is: ez a részfejezet ugyanis – tapasztalataink – szerint igen „eklektikus”-nak bizonyult a korábbi nevelési programokban. Ezzel összefüggésben fontos lehet a „közszolgáltatás” és a „közszolgálat” mibenlétének tisztázása is.

Miután a szakmai önállóság hivatkozott érvényesülését állami ellenőrzés fogja nyomon követni, érdemes az Nkt. 86–87. §-ára is kitekintenünk. Eszerint a köznevelési intézmények ellenőrzése három területre irányul:

• pedagógiai/szakmai,
• törvényességi,
• hatósági.

A pedagógiai/szakmai ellenőrzés megvalósítására jön létre az „Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere”, amely folyamatos ellenőrzést, ötévenkénti értékelést biztosít és

• célja: a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése;
• módszertana: minimálisan. három főből álló szakértői csoport által végzett óra-, foglalkozáslátogatás, megfigyelés, interjú, dokumentum-elemzés.

Az Nkt.21.§ (11) értelmében

• „Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az ÓNAP, a NAT, az adott intézményre érvényes kerettanterv, … az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, … rendelkezéseit sérti.”

A 229/2012.(VIII. 28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról

IV. Az illetékes kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzés tárgykörei

• Az egyenlő bánásmód követelményére,
• a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
• az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek, és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
• a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
• az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
• a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
• a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó előírások megtartása.

Az Nkt. keretjellegének további bizonyítéka a 2012. évi jogalkotás:

• Törvénymódosítások:
  • A 2012. évi LXXI. tv. a szakképzési tv. módosításáról
  • A 2012. évi CXXIV. tv. az Nkt. módosításáról
  • A 2012. évi CXXV. tv. a tankönyvpiac rendjéről….
• Kormányrendeletek:
  • 110/2012 (VI. 4) Korm. rendelet a NAT kiadásáról…
  • 150/2012 (VII. 6.) Korm. rendelet az OKJ-ről…
  • 202/2012 (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebersberg Intézményfenntartó Központról
  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról
• EMMI - rendeletek:
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • 30/2012. (IX. 28) EMMI rendelet

Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálatának tartalmi tényezői

Az Nkt. Átmeneti és vegyes rendelkezéseiben foglaltak szerint:

• 97. § (14): „az iskola 2012. december 31-éig felülvizsgálja a pedagógiai programját…” (a törvényi és a kerettantervi jogszabály előírásainak való megfelelés)
• 97. § (15): „A 10-nél több szakmai munkaközösséggel működő … intézmény 2012. december 31-éig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét … (71. § (1)–nek való megfelelés; szakmai munkaközösségek.)

Ezeket az előírásokat a 2012. évi CXXIV. tv. nem érinti, tehát a következő hetekben valamennyi iskolának teljesítenie kell.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet II. fejezete: a nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályok

• 3. §: Munkaterv
• 4. §: SZMSZ[1]
• 5. §: Házirend
• 6–11. §: Pedagógiai program³⁹

Az Alapító okirat nem szerepel az előző felsorolásban, ám szakértői közreműködés esetén: kiindulási alapként kell kezelnünk!

• Nkt-beli szabályozási hely: 21. § (3)
• Viszonyítási alap: Kt. 37. §
• Összehasonlító elemzés eredménye:
  • Nincs alapvető eltérés.
  • Sorrendcsere (például: a) és b) pont stb.)
  • Kiegészítés, illesztés a hatályos jogszabályhoz (például: b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos neve: EMMI rendelet 123–127. § stb.).
  • Pontosítás (pl.: d) feladatellátási hely három alcsoportja, g) iskolatípusonként az évfolyamok száma).
• Kimaradt elemek:
  • A tagozat megnevezése.
  • Az intézmény más, kiegészítő feladatai.
• Két új elem:
  • h) AMI esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése
  • i) Szakképzés esetén a szakmacsoportok, az OKJ szerinti szakképesítések megnevezése és azonosító száma, SZKI esetén az ágazatok (változó feltételek: új OKJ!)

A Pedagógiai programot érintő jogszabályhelyek:

• Nkt-beli szabályozási hely: 26. § (1)-(5): általános érvényű előírások
  • Nevelőtestületi, intézményvezetői jogosultság.
  • Fenntartói egyetértés csak többlet-kötelezettség esetén (speciális eset: egyházi fenntartású intézmények: 31. § (1)-(2), 32. § (1)).
  • Kerettanterv, az időkeret 10%-a.
  • Nyilvánosság.
  • Felmenő rendszerű bevezetés.
• Részletes szabályozás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • Óvoda (6. §)
    • ÓNAP-alapú dokumentum (változás várható!).
    • Tartalmi elemek: a helyi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései.
    • Nevelési feladatok három területe:
      • személyiségfejlesztés,
      • a közösségi életre való felkészítés,
      • kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése.
    • Szociális hátrányok enyhítése, a gyermekvédelem pedagógiai feladatai.
    • A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködése.
    • Nemzetiségi kultúra/nyelv.
    • Egészségnevelés, környezeti nevelés.
    • Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések.
    • A nevelőtestület által fontosnak tartott további elvek.
  • Az óvodai fejlesztő program (173. §):
    • 3H-s gyermekek személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programja (max. 15%-ban 2H-s gyermek is bevonható!).
    • Három területe:
      • a fejlesztés pedagógiai feladatai;
      • a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai feladatok;
      • a szülőket támogató szolgáltatókkal való együttműködés kialakítása.
    • Szigorú szervezési feltételek (70%-os óvodáztatás, min. 10% 3H-arány).
    • Egyéni fejlesztési terv, háromhavonkénti értékelés.
  • Iskola (7–11. §)
    • NEVELÉSI PROGRAM: 7. § (1) a)
      • Viszonyítási alap: Kt. 48. § (1) a)
      • Összehasonlító elemzés eredménye: csupán egyetlen változatlan részfejezet (A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.)
      • Kiegészítések, pontosítások:
        • a) ….alapelvek, értékek, célok, …
        • d) … közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok (SZMSZ-koherencia!)
        • h) … szülő, … a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái (IMIP!)
      • Kimaradt elemek:
        • Kt. 48. § (1) a): d), e), f), g), h) pontok (… BTM, tehetség, ifj. védelem, tanulási kudarc, szociális hátrányok …)
        • Kt. 48. § (1) a): i) pont (PP végrehajtásához szükséges eszközök…)
      • Új elemek:
        • c) AMI kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (felhasználható: a 128–132. §-ban foglaltak!).
        • e) a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az of. feladatai (felhasználható: Nkt. 62. §, illetve: IMIP., amelynek kidolgozása során figyelembe veendő az Nkt. 62. §-a:
        • (1): alapvető feladat: ÓNAP szerinti nevelés, a kerettantervi törzsanyag átadása és elsajátításának ellenőrzése;
        • (1): a)–r): „kötelessége különösen”:
        • egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekkel, tanulóval;
        • a tehetség felismerése, gondozása, nyilvántartása;
        • az erkölcsi fejlődés elősegítése, közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása, betartatása;
        • egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés („értékközpontúság”!);
        • a testi-lelki egészség fejlesztése és megóvása;
        • … oktatómunkáját éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;
        • a PP-ban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse;
        • pontos és aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;
        • a kötelező minősítések határidőre történő megszerzése;
        • a hivatali titok megőrzése;
        • hivatásához méltó magatartás tanúsítása.
        • (2)-(3) hétévenkénti kötelező továbbképzés (és részletei);
        • f) a kiemelt figyelmet igénylő (aa-ab-ac és b!) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje;
        • g) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje (korábbi SZMSZ, új előírások egyetértési jog nélkül!);
        • i) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai + (középiskola esetén) a szóbeli felvételi vizsga követelményei;
        • j) a felvétel és az átvétel (Nkt. és keretei közötti!) helyi szabályai, valamint szakképző intézmény esetén a Sztv. vonatkozó rendelkezései;
        • k) AMI kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv (Helyi tanterv koherencia!).
      • HELYI TANTERV: 7. § (1) b)
        • Viszonyítási alap: Kt. 48. § (1) b)
        • Összehasonlító elemzés eredménye: nincs változatlan részfejezet!
        • Kiegészítések, pontosítások:
          • c) …. az oktatásban alkalmazott tankönyvek, … kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítását (2013. 09. 01-jétől folyamatos, felmenő rendszerű);
          • i) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei (figyelembe veendő: 64–78. §);
          • l) AMI kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (figyelembe veendő: 81. §);
          • m) AMI kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei (korábban: Kt. 48. § (3): Egészségnevelési, illetve Környezeti Nevelési Program)
        • Kimaradt elemek:
          • Kt. 48. § (1) b): a, c, d, e, f pontok (… tantárgyi rendszer …, magasabb évfolyamra lépés feltételei, az iskolai beszámoltatás …, moduláris oktatás szabályozása, az alapműveltségi vizsga)
        • Új elemek:
          • a) a választott kerettanterv megnevezése (az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott dokumentum);
          • b) a … meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai …, a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások … tananyaga …., a kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai (figyelembe veendő: 12–18. §)
          • d) a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (felhasználandó: NAT 2012)
          • Fejlesztési területek – nevelési célok
          • erkölcsi nevelés;
          • nemzeti öntudat, hazafias nevelés;
          • állampolgárságra, demokráciára nevelés[2];
          • önismeret⁴⁰ és társas kultúra fejlesztése;
          • családi életre nevelés;
          • testi és lelki egészségre nevelés⁴⁰;
          • feladatvállalás másokért, önkéntesség;
          • fenntarthatóságra, környezettudatosságra ne­ve­lés⁴⁰;
          • pályaorientáció;
          • gazdasági⁴⁰ és pénzügyi nevelés;
          • médiatudatosságra nevelés;
          • a tanulás tanítása⁴⁰.
          • e) AMI és kollégium kivételével a mindennapos testnevelés megvalósításának módja, ha azt nem a Nkt. 27. § (11) szerint szervezik;
          • f) a választható tárgyak és … a pedagógusválasztás szabályai;
          • g) középiskola esetén: azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a K vagy E szintű vizsgára történő felkészítést az iskola kötelezően vállalja, továbbá …. a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát;
          • h) középiskola esetén: az egyes érettségi vizsgatárgyakból a K szintű érettségi vizsga témakörei;
          • j) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei;
          • k) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag;
          • n) a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
          • o) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a … magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elemek;
          • p) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek.

A helyi tanterv-alkotás néhány fontosabb gyakorlati kritériuma

• Nkt. 27. § (4): a finanszírozott heti időkeret a 6. sz. mellékletben található; a tanulók és az osztályok időkeretének különbsége egyéb foglalkozásokra és osztálybontásra fordítható.
• Nkt. 27. § (5): a tanuló és az osztály heti időkeretének különbsége:
  • tehetség-kibontakoztatásra;
  • hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására;
  • beilleszkedési, … nehézségekkel küzdő; és
  • 1–4. évfolyamos tanulók differenciált fejlesztésére fordítandó 1–3 fős csoportokban.
• Nkt. 28. § (4): a heti időkeret évfolyamok, osztályok, tanítási hetek között átcsoportosítható.

További előírások:

• A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D és E § alapján a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-172. §-ban
  • A képesség-kibontakoztató/ integrációs felkészítés.
• A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H § alapján a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 174-175. §-ban
  • Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi programja és a
  • Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja.
• A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I § alapján a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 176. §-ban
  • Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja.
• A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M § alapján a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 178-179. §-ban
  • Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása.
• a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 180-182. §-ban
  • Köznevelési Hídprogramok
• Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vett intézmények … 2012. évi normatív támogatásának rendszere: 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet

A PP felülvizsgálata során figyelembe veendő további előírások:

• Nkt. 5. § (1): a pedagógiai munka szakaszai
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) c): a PP kötelező részfejezete szakképző iskola esetén a szakmai program, amelynek alapjai:
  • Nkt., NAT
  • Szt. hatályos változata
  • közismereti és szakképzési kerettantervek:
    • A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet lényege:
      • az OKJ egyszerűsödése: 486 szakképesítés, ráépülés + 146 rész-szakképesítés;
      • új szintrendszer 12 elemmel (21–62);
      • egy új szakmacsoport („közszolgálat”);
      • „komplex” szakmai vizsga;
      • képzési munkarendek: N, E, L, S, TK, T;
      • SZVK, szakképzési kerettantervek hiánya;
      • Szakközépiskolai és szakiskolai specifikumok;
      • Kötelező bevezetés: 2013/2014. tanév.
    • 7. § (1) d): egész napos iskola pedagógiai programja (figyelembe veendő: 19. §)
    • 7. § (5): a PP tartalmazza
      • Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendjét.
      • Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait (felhasználható: korábbi PP a Kt. 48. § (4) a) és b) szerint).
    • 8–11. §: további (speciális alapfeladatú, szerkezetű) intézmények PP-ja
    • 133. §: a közösségi szolgálat szabályozása
    • 134-137. §: a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok, két tanítási nyelvű iskolák, nyelvi előkészítő évfolyamot működtető középiskolák szabályai
    • 141–142. §: a mindennapos testnevelés szabályai
    • 143. §: a felnőttoktatás (különös tekintettel a 16 évre módosított tankötelezettségi korhatárra!)

Az SZMSZ felülvizsgálata:

• Általános szabályozás: Nkt. 25. §
• Részletes szabályozás: 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (és: 117–122.§)
• Viszonyítási alap: Kt. 40. §, illetve 11/1994 (VI. 08.) MKM rendelet
• Pontosítás, kiegészítés:
  • Intézményi tanács;
  • Pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás;
  • Szülői szervezet egyetértési joga;
  • „Egyéb foglalkozások” szabályozása.
• Kimaradt elemek: mindennapos testedzés, felnőttoktatás.
• Új elemek:
  • A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében.
  • A PP-ról kérhető tájékoztatás lehetséges helye, időpontja.
  • A tanulói fegyelmi eljárás részletes szabályai.
  • Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje.
  • Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

HÁZIREND felülvizsgálata:

• Nincs kötelező érvényű előírás
• SZMSZ koherencia miatt célszerű (EMMI rendelet 5. §)

A megvalósítás lehetséges módja

A felülvizsgálat eredményességének feltételei:

• Környezeti tényezők:
  • Jogszabályi feltételek kiteljesedése.
  • Támogató környezet: OFI, OH, KIK, NMH, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók (2013. 09. 01-től EMMI irányítással!)[3]
  • Intézményvezető:
    • Nkt. 69. § (1): feladatai: a)–f), (2): felelőssége: a)–k).
    • Speciális helyzet (PP alkotó és jóváhagyó).
    • Felkészültség, jártasság (változás- és projektmenedzsment, PP-alkotás)⁴¹
    • Vezetői gyakorlat, attitűd (Hunyadi Gy-né – M. Nádasi M.: Pedagógiai tervezés Comenius Kiadó, 2004.)
  • Szervezeti kultúra
    • Munkamegosztás, együttműködés.
    • A PP-alkotás tradíciói (jelentős különbségek).

Gyakorlati megvalósítás:

• A) változat: PPP, azaz: pedagógiai program projekt”
  • A projekt időszaki vállalkozás; amelynek
    • célja, hogy egyedi terméket, szolgáltatást hozzon létre,
    • van kezdete és vége (nem azonos az átfutási idővel!),
    • a végén a termék/szolgáltatás alapjaiban eltér a jelenlegitől és
    • alapvetően különbözik a folyamattól, „üzemeltetéstől” (utóbbiak: állandóak, ismétlődnek; azonos terméket szolgáltatnak akármikor, akárhányszor hajtják végre);
  • Az intézményvezetés (= menedzsment) PPP funkciói:
    • Tervezés (planning): a szervezet céljainak kitűzése és elérésük módjának eldöntése,
    • Szervezés (organizing): a feladatok és az erőforrások egymáshoz rendelése,
    • Irányítás (control): követelmények előírása, teljesülésük ellenőrzése, eltérés esetén beavatkozás,
    • Vezetés (leadership): a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása;
  • A PP-projekt lehetséges fázisai[4]:
    • Indítási fázis*,
    • Projektterv összeállítása, Gantt-diagram,
    • Összehasonlító elemzés (Np, Httv),
      • Nevelőtestületi belső képzés*,
      • Feladatmegosztás.
    • A partnerek bevonása
      • Tájékoztatás
      • Igényfelmérés és -elemzés*
    • A „nyers” tervezet elkészítése
      • Kiegészítendő, módosítandó részfejezetek*
      • Új részfejezetek*
      • Intézmény-specifikus elemek*
    • Nevelőtestületi véglegesítés
    • Véleményező szervek bevonása
    • Lektorálás
    • Technikai kivitelezés
    • Intézményvezetői döntés
  • Gyakorlati megvalósítás: B), C),…változat
    • „Intézmény-specifikus, helyi megoldás”.
    • Leggyakoribb változat(ok):
      • Intézményvezető,
      • + igh-k,
      • + munkaközösség-vezetők (of-i: nevelési program-elemek, szaktárgyiak: helyi tanterv-elemek stb.),
      • + minőségügyi vezető (?!).
    • Az algoritmus csomópontjai változatlanok.
    • Nem kizárható változat: „megrendelés” külső szakmai szolgáltatótól, szakértőtől.

Tisztelt Kollegák!

Összefoglalómban tárgyszerűségre törekedtem, ami nem zárja ki, hogy ne lenne saját szakmai véleményem a pedagógiai programok aktuális felülvizsgálatáról. Ennek a részletezése helyett álljon itt egy olyan idézet, amelyet maradéktalanul elfogadok és remélem, hogy a gyakorlatban történő érvényesülésének is megteremtődnek a feltételei.

„Az évszázad végére a magyar oktatásügy eljutott arra a felismerésre, hogy a pedagógus és a munkáját közvetlenül irányító igazgató szuverén értelmiségi, aki jogi úton szabályozott keretek között ugyan, meghatározott alá- és fölérendeltségi viszonyokban, mégis nagyfokú szakmai önállósággal végzi a munkáját. Mivel minden iskolának szellemi műhelynek kell lennie, ez az önállóság az intézmény lételeme.”

(Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

[1] A 2012. december 31-i határidővel érintett dokumentum.

[2] A NAT 2007-ben is megtalálható.

[3] Szakértői/szaktanácsadói/tréneri közreműködés

[4] Szakértői/szaktanácsadói közreműködés lehetséges pontjait jelöli a *.