Dr. Varga Attila

Az egész napos iskola arcai

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) TÁMOP 3.1.1 projekt keretében az egész napos iskolai tanulásszervezési forma szakmai fejlesztése, támogatása céljából komplex nevelési-oktatási programok kidolgozására kapott felkérést. Jelen írás röviden bemutatja a fejlesztés jogszabályi környezetét, tervezett folyamatát és területeit.

Jogszabályi háttér

Az egész napos iskola, mint iskolaszervezési forma fogalmát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg. A törvény szerint: „egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.”

Ugyanezen törvény 2. § (3) bekezdése írja elő az egész napos iskola szervezésére vállalkozó iskolák számára, hogy pedagógiai programjuk része legyen valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.

A nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet fogalmazza meg az egész napos iskola, mint iskolaszervezési forma részletszabályait. A rendelet szerint „Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az egész napos iskolaszervezési forma keretében a tanulók tevékenységét az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet is. A rendelet kitér az egész napos iskola pedagógiai feladataira és tárgyai feltételeire is, meghatározza, hogy az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítani kell:

• a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek;
• a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását;
• a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.

A nevelési-oktatási program fogalmának részletes meghatározása a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben található. E szerint a nevelési-oktatási program részei:

• a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesz­tésé­nek indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő do­ku­mentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul;
• a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire;
• a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése;
• eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egy­más­sal szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangol­tan, támogatják a kitűzött célok elérését;
• az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az előző pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését;
• célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására;
• támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karban­tar­tása.

A fejlesztés folyamata

Az egész napos iskolaszervezési formában folyó nevelő-oktató munka támogatására kidolgozásra kerülő nevelési-oktatási programok fejlesztésének első lépéseként a fentebb vázolt jogszabályi keretek figyelembevételével az egész napos iskolaszervezési forma számára készülő nevelési-oktatási programok keretrendszere kerül kidolgozásra. E folyamat során a hazai és a nemzetközi szakirodalom, a meglévő pedagógiai rendszerleírások áttekintésének, tapasztalatainak összegzését követően kerül sor az új keretrendszer részletes szakmai elvárásainak rögzítésére. Az új keretrendszert ezt követően szakmai műhelyek véleményének figyelembevételével kerül véglegesítésre.

Az egész napos iskola nevelési-oktatási program keretrendszerének véglegesítését követően indulhat meg a konkrét programok kidolgozása. Az új programok kidolgozásának első lépéseként a meglévő programok (korábbi terminológiában pedagógiai rendszerek, programcsomagok), valamint az iskolákban működő gyakorlatok feltérképezésesére kerül sor. A létező programok és a működő gyakorlatok megismerése nemcsak az új programok kifejlesztéséhez szolgál alapul, hanem nagymértékben elősegíti a fejlesztésben partnerként bevonásra kerülő intézmények kiválasztását. A programok kidolgozása tíz-tíz partnerintézmény pedagógusainak bevonásával történik. A közös fejlesztés eredményeképp létrejövő program használhatóságáról, hatásosságáról a partnerintézmé­nyek által végzett gyakorlati kipróbálási folyamat szolgáltat adatokat. A kipróbálási folyamatot – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részéről – mentori, támogató tevékenység és monitoring folyamat kíséri. A programok a monitoring folyamat tanulságai, az összegző értékelés alapján történik a programok korrekciója és véglegesítése. A végleges programok a miniszteri jóváhagyás után vállnak elérhetővé az nevelési-oktatási intézmények számára.

A fejlesztés területei

A programok fejlesztése a tervek szerint hét téma köré szerveződve történik. Négy téma keretében kifejezetten csak az egész napos iskola számára készülő nevelési-oktatási programok fejlesztése történik. E négy téma a következő:

• Alsó tagozat: az alsó tagozat számára készülő egész napos iskola nevelési oktatási program célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, az alapkészségek megerősítésének támogatása, az egyéni differenciálás lehetőségének megteremtése, valamint a felzárkóztatás és tehetséggondozás iskolai feladataihoz szükséges pedagógiai eszközrendszer kialakítása.
• Komplex művészeti nevelés: az egész napos iskola számára készülő komplex művészeti nevelési nevelési-oktatási program a tanulók komplex személyiségfejlődését támogatja a kreativitás, a problémamegoldás, az önkifejezés, az önismeret, a társas kultúra művészeti nevelési eszközeivel történő fejlesztésével. A sikeres fejlesztés érdekében a komplex művészeti nevelés nevelési-oktatási programjának kifejlesztését megelőzően sor kerül a jelenlegi oktatási környezet komplex művészeti nevelést segítő és gátló elemeinek (pl. tartalmi szabályozók, tanári felkészültség és attitűd, iskolai feltételek) beazonosítására.
• Természettudományos nevelés: az egész napos iskola számára készülő természettudományos nevelési nevelési-oktatási program kidolgozásának alapja a terület sikekritériumai rendszerének fel­tárása és az érdekcsoportok közötti párbeszéd. Mindezekre alapozva olyan nevelési-oktatási program készül, amely kapcsolódik a meglévő fejlesztési anyagokhoz, mérés-értékelési rendszerekhez, felhasználja az innovatív nemzetközi kezdeményezések tapasztalatait. A program fő célkitűzése iskolai körülmények között (például: cseppkísérletek, zseblaborok …) működtethető pedagógiai eszköz- és támogatórendszer létrehozása, amely a diákok számára vonzóvá, és egyben érthetővé teszi a természettudományok világát.
• Gyakorlati életre nevelés: az egész napos iskola gyakorlati életre nevelési nevelési-oktatási programja fejlesztésének célja a diákok támogatása abban, hogy tudatos és kompetens környezethasználóvá váljanak. A tudatos környezethasználat magában foglalja az egészséges életmódot, a fenntartható gazdálkodási formák és rendszerek ismeretét, és a környezettudatos magatartásformák alkalmazását. Mindez a tervezés, az előre gondolkodás, a prevenció képességének fejlesztését is szolgálja. Mivel az egyén környezethasználata nagymértékben társadalmilag meghatározott ezért program erőteljes eleme a közösségfejlesztés, az ünnepek, a hagyományok körforgásának szépsége, fontossága.

A kizárólag az egész napos iskolák számára készülő programokon kívül készül két olyan program is, melyek támogatják az egész napos iskolák tevékenységét, de nem csak egész napos iskolák használhatják.

• Ökoiskola: az ökoiskola nevelési-oktatási programja a fenntarthatóságra nevelés terültén nyújt részletes segítséget az iskoláknak az Ökoiskola cím kritériumrendszerében megfogalmazott minőségi kritériumok teljesítéséhez. A nevelési-oktatási program az Ökoiskola cím kritériumrendszerének megvalósításához a kritériumrendszer mind a nyolc területéhez (dokumentáció, szervezetfejlesztés, tanulás, infrastruktúra, együttműködések, kommunikáció, helyi közösség) részletes útmutatással szolgál
• Felzárkóztatás: a felzárkóztatás nevelési-oktatási programjának kidolgozása az általános iskola és a szakképzés közötti átmenet biztosításának céljával történik. A program választ arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel (szervezeti/szemléleti változásokkal, társadalmi/szakmai támogatással) lehet eredmé­nye­sebbé tenni az általános iskolai felzárkóztató jellegű prog­ramokat. A program mindemellett segítséget nyújt az iskoláknak a tanulói eredményesség növeléséhez, azáltal, hogy eszközöket kínál az eltérő iskolafokozatokban működő intézmények hálózati együttműködéséhez, együttes tanulásához, tudásmegosztásához.

Tanórán kívüli tevékenységek, jó gyakorlatok: a nevelési-oktatási programok fejlesztését hetedik horizontális témaként a tanórán kívüli foglalkozások gyakorlatainak összegyűjtése, tematizálása és közzététele a gyakorlatok átvételének nyomon követésének témája segíti. Ennek keretében áttekintésre és aktualizálásra kerül a jó gyakorlat fogalma, megújított szempontrendszer alapján megindul a tanórán kívüli jó gyakorlatok gyűjtése, átadásuk támogatása és átvételük nyomon követése