Dr. Pósán László

Megnyitó[1]

Pósán László maga is tanárember, a Debreceni Egyetem történésze, illetve 1998 óta a terület szakpolitikusa. A Dehir.hu a köznevelési törvény tervezetéről és oktatási kérdésekről készített interjút[2] a képviselővel.

Dehir.hu: Miközben hétfőn az összes fideszes és KDNP-s a törvényjavaslat általános vitára bocsátása mellett szavazott, a kormánypártiak közül egyedül ön tartózkodott – írta az Index kedden. Ennyire rossz a tervezet, hogy általános vitára alkalmatlannak tartotta?

Pósán László: Nem tartottam vitára alkalmatlannak, egyetértek ugyanis a stratégiai célokkal, a nagyobb állami szerepvállalással az oktatásban, vagy azzal, hogy a Nemzeti Alaptanterv újraszabályozásra szorul. Azzal is, hogy az oktatáson belül ne legyenek nagy különbségek, és az esélyegyenlőség irányába mozduljunk el, ne nyíljon az olló a tehetősebb települések és a kistelepülések intézményei között. Ugyanakkor tartalmi kérdésekben valóban vannak komoly kifogásaim.

Dehir.hu: Soknak tartotta például a 6 és 8 osztályos gimnázium esetében a harmadik és negyedik nyelvet. Miért?

Pósán László: Úgy gondolom, a középiskolás tanuljon idegen nyelvet. Egyet, de azt tisztességesen, kezdjünk ezzel. Esetleg egy másodikat is idővel, de maradjunk a realitások mezején. Egy-két nagyon tehetséges gyereknek biztosan jó a harmadik vagy a negyedik nyelv is. Az oktatást azonban nem a kivételekre építjük: nekik ott vannak a tehetséggondozó programok.

Dehir.hu: Bírálta az egész napos oktatást is. Mit tart problémásnak ezzel kapcsolatban?

Pósán László: Ha ez választható, rendben van, a kötelezővé tételével nem értek egyet. Sok gyerek jár külön foglalkozásokra, sportolni, zeneiskolába, nyelvet tanulni például. Ha délután 4-ig kötelező az iskola, akkor nem fognak tudni eljárni? Ugyanilyen értelmetlennek érzem, ha azt mondjuk, hogy a felső tagozatosok délután, szülői kérésre külön engedéllyel eltávozhatnak – mert akkor felvetődhet a kérdés, hogy a délelőtti órákról is eltávozhatnak, ha a szülő kéri?

Dehir.hu: Vita alakult ki Ön és a KDNP-s Michl József között arról, miszerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni.

Pósán László: Az érettségi előfeltételének ne szabjuk ezt, mert szakmailag és jogilag sem állja meg a helyét. Az érettségi tantárgyi ismeretek számon kérését jelenti, ez pedig másról szól. Nem várhatjuk el a csellistától sem, hogy mielőtt levizsgázik, előtte fussa le kötelező jelleggel a maratoni távot mondjuk… Az sem világos, milyen időkeret terhére menjen a szolgálat: a tanulmányi időszak vagy pedig szünidő rovására? Ha ezzel összefüggésben felmerül például, hogy utazni kell, akkor az is kérdéses, mivel ez kötelező, ki állja a költségeket. Azt se feledjük el, hogy kiskorúakról van szó, akikre munkát akarunk rásózni, márpedig ez szülői beleegyezés nélkül nem megy. Amikor a szülő elengedi a gyereket az iskolába, tudja, hogy a gyerek ott van, az intézmény falain belül tartózkodik, tehát az iskola vigyáz rá. De mi történik akkor, ha kivezénylik közösségi szolgálatra? Akkor kit sújt ez a felügyeleti kötelezettség? Kinek a felelőssége, hogy ne történjen vele semmi? Az igazgatóé? Az osztályfőnöké? Vagy valamelyik tanáré?

Dehir.hu: S mi a véleménye magáról a munkáról?

Pósán László: Nevelési, társadalmi szempontból megfontolandó lenne a közösségi szolgálat, az angolszász világban ennek régóta hagyományai vannak. Ám ez csak akkor jó, ha önkéntes. Ha például egy iskola profiljának is a részét képezi, tehát a gyerek tudja, hogy ebben és ebben az intézményben magasabb óraszámban tanul bizonyos tárgyakat, s mellette van ez az önkéntes munka is, akkor ennek tudatában megy oda. De képzeljük csak el, mi van akkor, ha egy jó eszű, matematikából különösen tehetséges diákot nem engednek el a szülők például szenvedélybetegeket látogatni – akkor nem engedhetjük érettségizni? Ezt érettségi előfeltételének szabni nem lehet.

Dehir.hu: Az érettségivel kapcsolatban más felvetése is volt korábban. Mi volt az?

Pósán László: Egy évvel ezelőtt a parlament elfogadta, hogy a felsőoktatásba való belépésnél a minőségi küszöb érdekében az emelt szintű érettségit vegyük alapul. Ez jó, mert ez azt jelenti, hogy képzettebb tanulók kerülhetnek a főiskolákra és egyetemekre. Azonban nem tetszene, ha ezt kivennék, hiszen ezzel rosszat tennénk a felsőoktatásnak.

Dehir.hu: A felsőoktatáshoz képest a másik véglet az óvodai nevelés. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg korábban, hogy ne legyen kötelező 3 éves kortól.

Pósán László: Lehet erről is vitázni, én személy szerint nem tenném kötelezővé. De ha nem kötelező, mert ott a felmentés lehetősége, akkor nem mindegy, ki ad szakvéleményt. A védőnő? Akinek az igénybevétele nem is kötelező? S ráadásul szociális és egészségügyi területen dolgozik? Úgy vélem, ez csakis a jegyző hatáskörébe utalható. Más tekintetben is érzek átgondolatlanságot. Van a törvénynek egy melléklete, a 2-es számú, ami az ápoló személyzet létszámát szabályozná olyan diákotthonokban, ahol speciális nevelési igényű, például fogyatékos gyerekek is vannak. Megdöbbentő, milyen keretszámokról beszélünk: 1 és 50 gyerek között fél státusz, 50 és 500 között egy fő… Ez nyilvánvalóan nonszensz. Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy vannak olyan részletek a törvényben, melyek mellett nem szabad elmenni.

Nem lehet a munka az érettségi feltétele[3]

Vita alakult ki a fideszes Pósán László és a KDNP-s Michl József között a köznevelési törvény tervezetének azon rendelkezéséről, amely szerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. Pósán László szerint ez több problémát is felvet: mivel kiskorú gyermekekről van szó, a munkavégzés jogszerű kötelezővé tétele szülői engedély nélkül nehezen elképzelhető. Továbbá – folytatta – kérdés, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget. Problémának nevezte azt is, hogy nem minden településen megoldható, hogy a közösségi szolgálat a gyermekek életkorához igazodóan ténylegesen is elvégezhető legyen. Pósán László a közösségi szolgálat esetében az önkéntességet támogatná.

„Az érettségi bizonyos szakmai, szaktárgyi tudásnak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen közösségi szolgálatot lát el valaki? Ez körülbelül az a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora- vagy csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a 12 perces Cooper-futást teljesíti” – fejtette ki véleményét.

[1]  A megnyitón elhangzottak árnyaltabb kifejtése érdekében Pósán úr két sajtónyilatkozata kapcsolódó részeinek megjelentetését kérte e kiadványban.

[2]  http://www.dehir.hu/belfold/posan-laszlo-a-csellistaval-ne-futtassunk-maratoni-tavot/2011/11/16/

[3]  http://www.dehir.hu/belfold/posan-laszlo-nem-tamogatja-hogy-onkentes-munka-legyen-az-erettsegi-feltetele/2011/11/15/