Kiss Sándor Csaba

Aktuális pályázati konstrukciók
az oktatásfejlesztés szolgálatában

Az előadásra a konferencia szervezői a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságát (a továbbiakban: HEP IH) kérték fel. Mivel az előadás a közoktatási szakterületi osztály szemszögéből mutatja be az aktuális pályázati lehetőségeket, az előadás címét pontosítani kell: egyfelől, az érintett terület csak közoktatási célú pályázati felhívásokat ölel fel (szemben az oktatásfejlesztés tágabb, többek között a felsőoktatást is magában foglaló értelmezésével), másfelől azok közül is csak a HEP IH-n belül kezelt pályázatokat (közoktatás-fejlesztési célú pályázatok ugyanis más forrásból, más intézmények kezelésében is léteznek). Az érintett pályázatok pénzügyi forrását az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásában biztosítja, a pályázók elsősorban a közoktatási intézmények és fenntartóik köréből kerülnek ki.

Uniós források a közoktatásban

Hazánkban a közoktatási rendszer az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment keresztül. Korábban egyike volt azon társadalmi rendszereknek, amelyet elsősorban a hazai oktatáspolitikai koncepciók alakítottak, a világméretű folyamatok, a nemzetközi integráció nem befolyásolta jelentősen. Mindez az ezredfordulón kezdett megváltozni. Ebben jelentős szerepet játszott a 2000-ben lezajlott PISA vizsgálatok eredményeinek feldolgozása, illetve az Európai Unió (a továbbiakban: EU) oktatásügyi szerepének bővülése. A PISA vizsgálatok Magyarország számára lehangoló eredménnyel zárultak, és rávilágítottak arra, hogy szükséges a hazai oktatáspolitika teljes újragondolása. Az EU szintén ekkor indította útjára a lisszaboni folyamatot, amely a nemzeti oktatáspolitikák szorosabb összehangolását célozta.^[1] Az EU szakpolitikái között továbbra is kiemelt helyen áll az oktatás, ahogy azt az Európa 2020 stratégia is bizonyítja.^[2]

Az oktatás társadalmi szerepe tehát felértékelődött, megszületett az igény a változtatásra, fejlesztésre. Az oktatás reformja előtt azonban számos kihívás állt és áll. Ilyen kihívás a régóta rendezésre váró jogalkotási feladatok megoldása. Az előadás szempontjából kiemelten fontos jogalkotási feladat érinti a jelenleg hatályos közoktatási törvényt, amely közel húsz éves és több, mint száz módosításon esett át. A közoktatási törvény felülvizsgálata ugyanakkor maga után vonja a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek módosítását is.

A változtatásoknak természetesen nemcsak oktatáspolitikai vonatkozásai, de gazdasági vonzatai is vannak. Az újítások: infrastrukturális, tartalmi és pedagógiai módszertani fejlesztések; az új tartalmak, módszertanok, jó gyakorlatok disszeminációja (és még sorolhatnánk a feladatokat) jelentős pénzügyi forrásokat igényelnek – olyan gazdasági helyzetben, amikor a közoktatásra fordítható hazai költségvetési források szűkösek. Szerencsére a közoktatási pályázatokon keresztül bevonható uniós források alkalmasak bizonyos szakpolitikai feladatok kiváltására, egyes fejlesztések megvalósítására. Ebben a helyzetben tehát különösen fontos a pályázati forrásokban rejlő lehetőségek felismerése és kihasználása a pályázói, fogadói oldalon.

Az uniós források felhasználására a közoktatásban számos jó példát lehet felhozni, azonban a konferencia meghívott előadóinak listáját ismerve két terület bemutatása szinte kínálja magát.

A TÁMOP 3.1.9 Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektet a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja valósítja meg, csaknem 740 millió forint támogatásból. A projekt fókuszában a tanulói teljesítménymérés, visszacsatolás, a közoktatás alapozó szakaszához kapcsolódó minőségirányítási rendszerek kidolgozása áll. A nemzetközi szakmai kapcsolatokra is építő projektben kifejlesztett rendszerek az Oktatási Hivatal tulajdonába kerülnek, és valamennyi közoktatási intézmény számára elérhetők lesznek.

A TÁMOP 3.4.4/A Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projekt célja civil résztvevők bevonásával országos tehetségsegítő hálózat kialakítása a tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására, a képességek társadalmi hasznosulásuk elősegítésére. A projektben megvalósuló szakmai-módszertani fejlesztések alapozták meg a támogatási konstrukció B komponensének, a TÁMOP 3.4.4/B Iskolán kívüli tehetséggondozás című pályázat megvalósításához szükséges tudásbázist. A két konstrukció majdnem 2 Mrd Ft támogatásból megvalósuló fejlesztésekkel segíti a tehetséggondozás területét.

Az európai uniós alapok

A közoktatási intézmények pályázói tapasztalata mára – általában elmondható – igen jelentős, hiszen Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. májusi csatlakozása óta részt vehettek a kiírt pályázatokon. A felhalmozott tapasztalat a támogatásközvetítés végrehajtó intézményrendszere (támogatási rendszer) számára is érzékelhető: a pályázók formailag és tartalmilag egyre jobb minőségű pályázatokat nyújtanak be. Mindemellett azonban előfordulnak olyan fogalmi félreértések, felmerülnek olyan észrevételek, amelyek miatt fontos tisztázni az európai uniós forrásokra épülő támogatási rendszer alapjait.

Az európai gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére, a regionális különbségek kiegyenlítésére az EU közösségi eszközöket biztosít, a Strukturális Alapokat és a Kohéziós Alapot.

Az uniós forrásokra épülő, hazai közoktatás-fejlesztés szempontjából a Strukturális Alapok az EU kohéziós politikájának fő pénzügyi eszközei, amelyek elősegítik a régiók közötti különbségek csökkentését, az elmaradott régiók infrastruktúrájának és a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését. A HEP IH közoktatás-fejlesztést támogató pályázatai is a Strukturális Alapokra támaszkodnak, pontosabban annak két elemére, az Európai Szociális Alapra és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra.

A Strukturális Alapok költségvetését az EU programozási időszakokra határozza meg. Ezek hatéves periódusok, amelyek közül az első 2000-től 2006-ig tartott. Jelenleg a 2007-től 2013-ig tartó időszak költségvetéséből valósulnak meg fejlesztések, de már elindult a következő, 2014-2020-ig tartó programozási időszak tervezése is. Hangsúlyozni kell, hogy egy adott programozási időszakban a tagállamok, így a Magyarország számára allokált támogatások felhasználása rendkívül fontos, mert a fel nem használt forrás elveszik a tagállam számára, és a következő programozási időszakban az ország kevesebb forrásra számíthat. Ezért a pályázatokban rejlő lehetőségek kihasználása támogatói oldalon is fontos cél.

Fejlesztési dokumentumok

A források felhasználásáról a programozási időszak előkészítésekor a tagállamok nemzeti referencia dokumentumban, nemzeti stratégiai referenciakeretben rendelkeztek, ezek adták az operatív programok kidolgozásának keretét. A HEP IH közoktatás-fejlesztési célú pályázatait – elsősorban tartalmi szempontból – az emberi erőforrások fejlesztésével foglalkozó Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) és a humán szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését célzó Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (a továbbiakba: TIOP) szabályozza a 2007-2013-as időszakban.^{[3, 4]}

A TÁMOP és a TIOP különböző prioritások mentén tovább tagolódik. A közoktatás-fejlesztésre irányuló prioritások a TÁMOP 3. prioritása (minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) és a TIOP 1. prioritása (az oktatási infrastruktúra fejlesztése). Ennek megfelelően az egyes pályázati kiírások kódjelei TÁMOP 3.x.x, illetve TIOP 1.x.x formátumúak.

Az operatív programok, de legalábbis a vonatkozó prioritások ismerete a pályázókat ugyan haszonnal kecsegteti[1], de léteznek gyakorlati szempontból számukra fontosabb dokumentumok is. A 2007-2013-as, hatéves programozási időszak fejlesztési feladatait – már konkrét pályázatok formájában – a kormány által jóváhagyott, néhány éves időszakra szóló, indikatív jellegű akciótervek rögzítik. A jelenleg „élő”, 2011-2013-as évekre szóló akcióterv ismerete a pályázni kívánóknak közvetlen segítséget jelent, hiszen tartalmazza az ezen időszakban megjelentetni tervezett pályázatok valamennyi, lényeges jellemzőjét: a pályázat tartalmától a pályázói körön át az igényelhető támogatásig. Mivel azonban az akciótervek több éves időszakra szólnak és indikatív (tájékoztató) jellegűek, a HEP IH a megjelentetések tervezett ütemezését külön dokumentumban közli az NFÜ honlapján (ahol a hatályos akcióterv, illetve az operatív programok is megtalálhatók).[2]

A hazai támogatási rendszer intézményei

Az uniós források elosztását a támogatási rendszer intézményei végzik (1. ábra). A hierarchikus felépítésű rendszer csúcsán – a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős miniszter irányítása alatt – az NFÜ áll. Az NFÜ teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek alaptevékenységébe az EU pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési tervek, operatív programok elkészítése, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítása és a fejlesztési tevékenység végzése tartozik.^[5]

1. ábra A támogatói rendszer sematikus, főbb elemeket tartalmazó rajza

Az NFÜ-n belül működő Irányító Hatóságok operatív feladatokat látnak el, így – többek között – gondoskodnak az operatív programok, akciótervek kidolgozásának, módosításának koordinálásáról, pályázati felhívások (támogatási konstrukciók) meghirdetéséről. Ki kell emelni, hogy a HEP IH mint a humánerőforrás-fejlesztési operatív programok (TÁMOP, TIOP) végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság az egyes pályázati felhívások szakmai tartalmát nem maga állítja elő. A szükséges szakmai inputot (szakmai koncepciót) az adott szakpolitikáért felelős szaktárca biztosítja. Így az Új Széchenyi Terv keretén belül megjelenő közoktatási célú pályázatok tartalmát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága adja.^[5]

A HEP IH a pályáztatással kapcsolatos bizonyos feladatokat Közreműködő Szervezethez delegál. A közoktatási pályázatok kezelésében az ESZA Nonprofit Kft. jár el közreműködő szervezetként (a továbbiakban: KSz). A pályázókkal (nyertes pályázat esetén a kedvezményezettel) a KSz áll közvetlen kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy a pályázók, kedvezményezettek a pályázatokkal, projektekkel kapcsolatos kérdéseikkel, bejelentéseikkel, esetleges kifogásaikkal a KSz munkatársaihoz kell, hogy forduljanak.[3]

A rendelkezésre álló lehetőségek

A HEP IH által megjelentetett, közoktatás-fejlesztéshez kapcsolódó európai uniós pályázatok a TÁMOP 3., illetve a TIOP 1. prioritásához illeszkedve, az Új Széchenyi Tervben kerülnek kiírásra. A TÁMOP 3. prioritás alapvető célja az oktatás hatékonyságának és eredményességének növelése, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenkinek.

A tervezett kiírások által felölelt főbb fejlesztési területek:

• tartalomfejlesztés,
• pedagógusképzés,
• természettudományos oktatási laboratóriumok fejlesztése,
• óvodafejlesztés,
• tehetséggondozás,
• sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja,
• hátrányos helyzetűek oktatási esélyegyenlőségének megteremtése.

A TIOP 1. prioritás alapvető célja, hogy a TÁMOP 3. prioritás fejlesztéseihez biztosítsa az infrastrukturális háttér kialakítását.

A tervezett kiírások által felölelt főbb fejlesztési területek:

• közoktatási intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztése,
• közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben,
• multifunkcionális közösségi központok fejlesztése,
• közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények oktatási infrastruktúrájának fejlesztése.

A várható megjelentetések ismertetése előtt két dologra kell felhívni a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy a bemutatásra kerülő pályázati felhívások korántsem a teljes paletta. A válogatás csak olyan felhívásokat tartalmaz, amelyek előkészítése a befejezés felé közeledik, ezért megjelenésük a közeljövőben várható – de számos további megjelentetés szerepel a tervek között. Meg kell említeni továbbá, hogy megjelentetés előtt valamennyi felhívás társadalmi egyeztetésre kerül, vagyis megjelenik az NFÜ honlapján, ahol a kapcsolódó fórumon bárki észrevételt tehet. Ez javaslattételi lehetőséget biztosít az Új Széchenyi Terv keretében a leendő pályázóknak a szakmai tartalom számukra releváns aspektusból történő finomítására, és ily módon a pályázat minőségének javítására.

Az alább ismertetett pályázatok többsége korábbi pályázatok folytatásának tekinthető. Az Új Széchenyi Tervben történt kiírások sikere indokolja (a pályázók igényeit és a korábbi pályázatok tanulságait figyelembe véve, új tartalommal bővítve) utódpályázatok megjelentetését. Mivel a pályázati felhívások részletei a társadalmi egyeztetésig nem publikusak, a pályázatok bemutatásakor csak az alapadatok kerülnek feltüntetésre.

• Természettudományos laboratóriumok kialakítása (TÁMOP 3.1.3)

A pályázat célja: a természettudományos oktatás színvonalának erősítése a közoktatásban a természettudományos laboratóriumok korszerűsítése és pedagógus-továbbképzés révén.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, közoktatási intézmények fenntartói.

• Kreatív iparágak elterjedését segítő kompetenciafejlesztés (TÁMOP 3.2.3/A)

A pályázat célja: a nevesített kreatív iparágak elterjedését erősítő kompetenciafejlesztő foglalkozás-sorozatok, a hazai, helyi értékeken alapuló termék létrehozása, bemutatása. Kreatív ipar helyi szereplőinek bevonása, megismertetése a közoktatásban tanulókkal.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül. Konkrétan: közművelődési intézmények (az 1997. évi CXL törvény szerint), illetve ezek fenntartói, valamint a 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező tájházak, irodalmi emlékházak illetve fenntartóik.

• Könyvtári szolgáltatásfejlesztés (TÁMOP 3.2.4/A)

A pályázat célja: szolgáltatásfejlesztés (interaktív könyvtári portál; olvasáskultúra fejlesztő helyi programok; 24 órán keresztül elérhető könyvtári online szolgáltatások; digitális készségeket fejlesztő programok).

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül. Konkrétan: a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak [64/1999. (IV.28.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről], iskolai könyvtárak, könyvtári tevékenységet folytató szervezetek az 1997. évi CXL. törvény szerint, valamint ezek konzorciumai.

• Országos könyvtári szolgáltatások bővítése (TÁMOP 3.2.4/B)

A pályázat célja: országos elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) kialakítása, valamint országos olvasásnépszerűsítő programok megvalósítása.

Pályázói kör: Nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül. Konkrétan: nemzeti könyvtár, ODR könyvtárak.

• Múzeumpedagógiai programsorozatok (TÁMOP 3.2.8/B)

A pályázat célja: múzeumpedagógiai programsorozatok megvalósítása.

Pályázói kör: Muzeális intézmények.

• Nemzetiségi tanulók támogatása (TÁMOP 3.4.1/A)

A pályázat célja: a nemzetiségi oktatás számára a minőség javítását szolgáló oktatási programok álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítéséhez a kompetenciaalapú oktatás módszertanával és eszközeivel, továbbá biztosítsák – a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülve – a képességek és kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztését és megerősítését.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, közoktatási intézmények fenntartói, felsőoktatási intézmények, alapítványok, civil szervezetek.

• Migráns tanulók támogatása (TÁMOP 3.4.1/B)

A pályázat célja: a migráns hátterű, a köznevelés, a közoktatás rendszerében részt vevő tanulók nevelésének, oktatásának, a magyar társadalomba és a munka világába történő beilleszkedésének, önálló életvitelük kialakításának támogatása.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, közoktatási intézmények fenntartói, felsőoktatási intézmények, alapítvány, civil szervezet, közművelődési intézmények.

• Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja (TÁMOP 3.4.2)

A pályázat célja: a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezetében és működésében végbemenjen a szakmai minőség megújulása, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségletekhez való alkalmazkodás. A konstrukció támogatásával a speciális intézmények alkalmassá válnak arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre, folyamatos segítséget nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, speciális célú (nem többségi) közoktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, szakértői bizottságok.

• Iskolai tehetséggondozás (TÁMOP 3.4.3)

A pályázat célja: a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás, továbbá az esélynövelést szolgáló tehetséggondozás támogatása, az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése, a pedagógusok szakmai-módszertani felkészítése, az iskolai tehetséggondozási tevékenységek és programok ösztönzése, elterjesztése.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, nevelési-oktatási intézmények, többcélú intézmények, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 74. § szerinti közművelődési és közgyűjteményi intézmények, közoktatási intézmények és fenntartói, valamint ezek konzorciumai.

• Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása (TÁMOP 3.4.4)

A pályázat célja: a tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása, országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítása, amely összeköti és kibővíti az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezéseket, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, civil szervezetek, egyházi szervezetek, települési önkormányzatok, közoktatási intézmények és fenntartóik, közművelődési intézmények és fenntartóik, közgyűjteményi intézmények és fenntartóik.

• Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a közoktatásban
  (TIOP 1.1.1/11)

A pályázat célja: közoktatási intézményekben az IKT kompetenciák, készségek és képességek fejlesztését, továbbá az ezen intézmények kommunikációját, adminisztrációját segítő eszközök beszerzése.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, közoktatási intézmények fenntartói.

• Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése (TIOP 1.2.2)

A pályázat célja: oktatótér, látványtár és tanulmányi raktár, valamint virtuális informatikai pontok kialakítása.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, az 1997. évi CXL tv. szerinti működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények és az 1995. évi LXVI. tv. hatálya alá tartozó közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak. Önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező intézmények vonatkozásában: muzeális intézmény tagintézményében (filia) megvalósuló fejlesztés esetében a központi muzeális intézmény, egyéb esetben fenntartó pályázhat.

• Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése
  (TIOP 1.2.3)

A pályázat célja: IKT eszközbeszerzés, felújítás, akadálymentesítés, könyvtárbusz beszerzése.

Pályázói kör: nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson kívül, helyi önkormányzat fenntartásában működő, a nyilvános könyvtárak jegyzékén [64/1999. (IV.28.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről] szereplő közkönyvtár vagy annak fenntartója, illetve iskolai könyvár vagy annak fenntartója.

Az érdeklődők a mindenkori pályázati lehetőségekről aktuális információt az NFÜ honlapján (www.nfu.hu) olvashatnak.

Kihívások

A közoktatás megújítása olyan összetett feladat, amely jelentős kihívások elé állítja az országot. Az Új Széchenyi Terv uniós pályázatai számos téren hozzájárulnak a fejlesztésekhez, és ezért a támogatási rendszer, annak működése a figyelem középpontjában áll. Érdemes tudni, jelenleg milyen főbb kihívásokkal kell szembenézni, ezeket hogyan és milyen sikerrel lehet kezelni.

A közoktatási célú támogatási konstrukciókról szólva a jelenlegi kihívások két nagy csoportra, a támogatási rendszeren kívüli és azon belüli tényezőkre oszthatók. A rendszeren kívüli tényezők között említhető mindenekelőtt a jogszabályi környezet változása. Itt elsősorban az új közoktatási (köznevelési) törvényre kell gondolni, hiszen ennek változása közvetlenül befolyásolja egyes pályázatok szakmai tartalmát, megjelentetésének időpontját. Mivel több pályázati felhívás várhatóan direkt módon támogatja az új köznevelési koncepció megvalósítását, érthető, hogy ezek – a pedagógusok körében gyakran nagyon várt – pályázatok a köznevelési törvény hatályba lépéséig nem jelenhetnek meg, illetve előkészítésüket nem lehet elkezdeni. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek elkészítése, az önkormányzati törvény változása szintén közvetlen hatással vannak a pályáztatásra.

A jelenlegi támogatási rendszeren belül még mindig kihívás többek között a merev eljárásrendek felszámolása, a pályázáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése, és a pályázási folyamatot lassító okok megszüntetése.

Miután a külső tényezőkre a támogatási rendszernek közvetlen ráhatása nincs, a pályázati lehetőségek biztosításának jelenleg egyetlen módja azon pályázati felhívások priorizálása, amelyek megjelenését nem befolyásolják a jogszabályi környezet jelenleg zajló módosításai. A belső tényezőkkel kapcsolatban a támogatási rendszer tud lépéseket tenni és tesz is. Jelentős javulást hoztak az egységesítések (például: 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet vagy az Egységes Működési Kézikönyv kiadása); az egyszerűsítések (például: elektronikus pályázatbeadás, mellékletek számának csökkentése), illetve a gyorsítások (például: eljárási határidők rövidítése, a pénzügyi és projektfelügyeleti rendszerek hatékonyságának javítása).^{[6, 7]}

Eredmények

Az NFÜ közelmúltban bevezetett, a pályáztatást és pályázást egyszerűsítő beavatkozásai érzékelhető eredményeket hoztak.[4] Az idei évben mintegy 11200 pályázat érkezett be, a megítélt támogatások összege meghaladta a 804 milliárd forintot, miközben a projektgazdáknak kifizetett támogatás elérte a 605 milliárd forintot.

A kormányváltást követő elmúlt másfél évben felgyorsult a döntéshozás, szerződéskötés és kifizetés. Míg a megelőző időszakban a támogatott projektek száma havonta átlagosan 546 darab volt, mára ez a szám elérte a 695 darabot. Ugyanígy növekedett a megkötött szerződések száma is. Korábban havonta átlagosan 448 szerződéskötésre került sor, a beavatkozásoknak köszönhetően ez a mutató most 771. A kifizetések a 2007–2010 első félévéig terjedő időszakhoz képest szintén emelkedtek, a korábbi 23 milliárd forintról – az Új Széchenyi Terv időszakában már – 65 milliárd forintra nőttek.

Természetesen mindez nem csak az NFÜ érdeme. Általában elmondható, hogy a pályázók felkészültsége évről évre nő, javul a beadott pályázatok minősége, csökken a hiánypótlások száma. A megvalósításban a projektgazdák jobban odafigyelnek a projektek likviditására, az előleg felhasználására, a kifizetési kérelmek időben történő beadására. Kevesebb zökkenővel jár az előrehaladási jelentések benyújtása, kevesebb fejtörést okoz a projektzárás körüli adminisztráció elvégzése. Ily módon tehát a pályázók hatékonysága nagyban hozzájárul az intézményrendszer működésének gyorsításához.

A rendszer azonban korántsem optimális, ezért szükség van további korrekciókra. Az operatív programok előrehaladását, a forrásfelhasználást az NFÜ nyomon követi, szükség esetén korrekciós intézkedésekkel beavatkozik. Az NFÜ folyamatosan keresi azokat a beavatkozási pontokat, ahol tovább gyorsítható a forráskihelyezés, az abszorpció, az intézmények működése. Látni kell azonban, hogy a pályáztatás nem légüres térben működik. Az európai uniós források felhasználásának rendjét uniós és hazai jogszabályok szabályozzák, amelyek betartása a támogató és a pályázó közös felelőssége. De ahogy közös a felelősség, úgy a cél is az.

Az írás elején már esett szó arról, hogy a jelen programozási időszakban fel kell használnunk a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ezek ugyanis olyan fejlesztési lehetőségeket teremtenek Magyarország számára, amelyek más forrásból nem biztosíthatók. Ez a legfontosabb közös feladatunk és felelősségünk. Ennek sikeres megvalósításához kívánok jó munkát!

 

[1] Például, a TIOP 1.1.1/11 Informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban című pályázat társadalmi egyeztetésén többször is kérdésként merült fel, hogy a pályázat miért nem támogatja a közép-magyarországi régió közoktatási intézményeit. A választ az operatív program tartalmazza, amely rögzíti, hogy a TIOP fejlesztések a „konvergencia” célkitűzés alá tartozó hat régió területére terjedhetnek ki.

[2] www.nfu.hu

[3] Például, a HEP IH-hoz benyújtott változás-bejelentéseket, szerződésmódosításokat az IH munkatársai a KSz-hez továbbítják, mert e feladatok kezelése a KSz hatáskörébe tartozik. Az anyagok továbbítása miatt azok feldolgozása hosszabb időbe telik.

[4] Az itt szereplő adatok belső statisztikán alapuló, NFÜ szinten értelmezett mutatók (2011. október 3-i adatok).