Petránné Képes Gizella

Az Óvodai nevelés szekció összefoglalója

Az Óvodai nevelés szekció programja iránt nagy volt az érdeklődés, teljesen megtelt a szekciónak helyt adó terem.

Szekciónk – a Nemzeti Tehetség Program keretén belül – arra igyekezett választ adni, hogy miként gondolkodjunk az óvodai tehetséggondozásról.

Első előadónk, Nagy Jenőné a Szent István Egyetem szarvasi karának főiskolai adjunktusa, az Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsának elnöke volt, aki „Hogyan gondolkodjunk a tehetségígéretek gondozásáról” címmel foglalta össze a Nemzeti Tehetség Program alapelveire épülő Óvodai Tehetséggondozó Program rendszerét. Az előadó mindnyájunkat biztosított arról, hogy a Program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával koherens, a magyar óvodák nevelési rendszerében jól működő, a „Gyermekek egyéni fejlesztés nyomon követési rendszere” biztos alapot nyújt az óvodai tehetséggondozáshoz.

Az óvodák számára a „Tehetséggondozó rendszer” kiépítésére van elég idő, illetve nem kötelező jellegű. Fontos kiemelni, hogy csakis megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett indítható el az óvodai tehetségígéretekkel való gondozó munka.

Beszélhetünk-e egyáltalán tehetségről az óvodáskorban? – tette fel a kérdést az előadó, amelyre azonnal meg is adta a választ.

Az óvodában jó adottságokkal rendelkező tehetségígéretekről beszélhetünk, akiknek fejlesztését a Renzulli–Mönks tehetségmodellre épülő óvodai tehetséggondozó rendszerben látják el azon óvodák, akik már elkezdték tehetséggondozó munkájukat.

Ebben a rendszerben a lépések a következők:

• Az óvodás gyermek folyamatos megfigyelésen alapuló tehetségígéret felfedezése, azonosítása. Ehhez a folyamathoz megfelelő szakmai garanciát teremt a magyar óvodákban alkalmazott gyermeki fejlődés nyomon követési rendszere. Ez a folyamat az óvodáskoron belül a gyermek 3-5 éves korában zajlik, a megfigyelők a gyermek óvodapedagógusai.
• Az 5 éves gyermekek, mint tehetségígéretek beválogatása a tehetségműhelyekbe. Kiemelt elv: valamennyi gyermeket besorolják tehetségműhelybe, minden gyermek részt vesz valamelyik tehetségműhelybe: „Minden gyerekben ott rejlik a tehetség csírája”.
• A beválogatást a gondozó műhelyek vezetői végzik a gyermekek óvodapedagógusaival együttműködve.
• A folyamat a Tehetséggondozó műhely működésének hatásvizsgálatával zárul, melyet a műhelyvezetők végeznek.

Az előadó hangsúlyozta: az óvoda-iskola átmeneten belül a tehetségígéretek után követési rendszerének hatékony kialakítását megvalósítását.

A szekció előadói közvetítették felénk, hogy az óvodai tehetséggondozás rendszere olyan pedagógiai gondolkodást, nevelést követel meg minden bevezető és alkalmazó óvodapedagógustól, amely abból indul ki, hogy minden óvodás gyermekben van pozitívum, minden gyermek tehetségígéret. Soha ne azt nézzük, mit nem tud a gyermek, azt nézzük miben jó és erre építkezzünk.

Az előadók kiemelték: csakis jó képességű nevelőtestülettel lehetséges a tehetségígéretek gondozása, ezért nagyon fontos a pedagógusok folyamatos képzése, a pedagógusok tehetséggondozása, fejlesztése, a nevelőtestület mintaadása.

Mindezekkel együtt preferált szerepet kell kapnia a családi házzal való szoros együttműködésnek, a családok bevonásának. 

A szekcióban két óvoda tehetséggondozó munkájával ismerkedtünk meg.

Papp Lászlóné óvodavezető a püspökladányi Egyesített Óvodák, Szabóné Oláh Márta óvodavezető a győri Bartók Béla óvoda tehetséggondozó munkáját mutatta be rendkívül szemléletesen, színesen, élménydúsan.

Az előadásokat követően élénk szakmai vita alakult ki a témában. A résztvevők elismerően szóltak a bemutatott modellről, annak gyakorlati megvalósításáról.

Hozzászólásaikban felhívták a figyelmet arra, hogy feltétlenül szükséges a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megfelelő arányának betartása az egyes gyermek egyén sajátosságainak és képességeinek megfelelően.

Állást foglaltunk amellett, hogy nagyon fontos az egyéni tehetséggondozás és a tehetségműhelyekben való gondozás rendszerének összehangolása, rendszerük kidolgozása a Nemzeti Tehetségprogramra épülve.

A szekció legélénkebb vitáját a Tehetségműhelyek működése váltotta ki. Arra kerestük a választ, hogy időben és térben hol van a helye a tehetséggondozó műhelyeknek az óvodák hétköznapjában. A választ minden óvodának, a helyi nevelési–pedagógiai rendszerére építve kell megtalálnia, szem előtt tartva az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szabályozását és a Nemzeti Tehetség Program alapelveit.

Végül, ezúton köszönöm meg a szekció tagjainak aktív együttműködését, az Önök figyelmét!