Dr. Szenes György

A Középfokú oktatás szekció összefoglalója

Végtelenül sajnálom, hogy nincs már idő tovább vitatkozni, konzultálni Aáry-Tamás Lajossal, mert úgy gondolom, hogy azok a kérdések, amelyeket ő felvetett az előadásában, azok nagyon fontosak és ezek megtárgyalására nem került sor a középfokú szekcióban sem (ilyenek a tankötelezettség, a szakképzés jövője, helyzete, munkaerőpiaci igények). E témákat ajánlom a Suliszerviz Kft. számára a következő év konferenciájának szervezésekor.

Mi két témát jártunk körbe a szekciónkban, az első a közoktatás záróaktusának, érettséginek a változásai, statisztikai adatai, illetve az ezzel szoros összefüggésben lévő felsőoktatási felvételi rendszer. Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatás-szakmai elnökhelyettese, illetve Stréger Csilla főosztályvezető tartott erről előadást. Néhány számot szeretnék csak mondani, mert meghökkentőek:

• az Oktatási Hivatal immár 14. alkalommal szervezi a kétszintű érettségi vizsgát;
• 191 tantárgyból történhet érettségi vizsga Magyarországon;
• 1,1 millió feladatlapot sokszorosítanak egy-egy május–júniusi vizsgaidőszakban; 40000 csomagot állítanak össze.

Gyakorlatilag minimális a hibaszázalék. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az iskolákban is komoly munka folyik, hiszen a vizsgáztatással kapcsolatosan is elenyésző a felszólamlás. Az emelt szintű vizsgákra történő jelentkezés kis mértékben nő, a vizsgaszámok tekintetében kb. 30000 volt az emelt szintű és 440000 a középszintű vizsgák száma. Ez egy stabil vizsgarendszer, melyben kisebb változtatások voltak, a tartalmi részeket nem érintették.

Felvetődött az új köznevelési törvény kapcsán, hogy lesznek változások, ezekről végső döntés még nincs, kevés az információ. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy vigyázzunk, mert olyan típusú változások is elképzelhetők, hogy az egységes középiskolai érettségi megbomlik, többfajta érettségi is tervben van. Óva intenénk az oktatási kormányzatot attól, hogy ezt az egységes középiskolai érettségit felrúgják.

A felvételi pontszámokkal és a felvételi eljárásmódjával kapcsolatosan jelentős változások nincsenek, a következő években másfajta pontozási rendszerre térünk át, de csakis a többletpontok tekintetében, marad a 400 pont és nem 80, hanem 100 többlet pont lesz, ami adható, így 500 pontos rendszerre fogunk áttérni az elkövetkező vizsgaidőszakban. Várható, hogy az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek csökkennek, ezekről még nincs döntés.

A szünet utáni második program szakképzési volt, Mihálka Nóra – az NSZFI főigazgató-helyettese – tartott előadást az intézet megújulásáról, a megújult vezetésről és feladatokról, amelyek között – ahogy Czomba államtitkár úr is említette – az OKJ átalakítása kiemelt feladat lesz. Szükséges a képzésben szereplő mintegy 1300 szakképesítés számának csökkentése. Az OKJ gondozása átkerülhet a kamarához. Nem tartom szerencsésnek, hogy állami feladatokat nem állami intézmények számára delegáljanak.

Mihálka Nóra azzal fejezte be előadását, hogy ő búcsúzik is, hiszen az NSZFI 20 éves múltja ebben az évben megszakad, mert összevonják január 1-jétől a Foglalkoztatási Hivatallal és egy másik intézettel.

Ezt követően két előadás volt. Juhászné Vígh Éva a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet TÁMOP programjáról tartott bemutatót, amelyben kilenc alprojektet valósított meg az elmúlt időszakban, majd Marosi Katalin egy szakképzési feladatbankot mutatott be, amelyben ezer fejlesztő dolgozott, 164 munkacsoportban és nagyon sok tananyag, vizsgafeladat készült, amelyek használatát önöknek is ajánlom.