Juhászné Víg Éva
„A képzés tartalmának és minőségének
fejlesztése” kiemelt projekt
fejlesztési eredményei
A Projekt az Európai Unió támogatásával, az ESZA Kft. társfinanszírozásával valósult meg.
Fejlesztési feladatok
Az 5. számú, Mérés-értékelés alprojekt tartalomfejlesztési tevékenysége során a 192 munkacsoportban dolgozó, az oktatás és a gazdaság területéről kiválasztott összesen 1152 szakértő munkájának eredménye több mint 2000 db kompetencia leírás és több ezer elemi vizsgafeladat.
Célok, igények, alapelvek
Az alprojekt elsődleges célja az volt, hogy a tartalomfejlesztés során létrehozott dokumentumok és informatikai rendszerek a szak- és felnőttképzés tanulási-tanítási folyamatát közvetlenül segítsék.
Az új szakmaszerkezet és a kompetenciaelvű vizsgakövetelmények bevezetésével a képzők visszajelzései alapján szükségszerűvé vált:
- a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott kompetenciák részletes leírása;
- a követelménymodulon belüli munkafeladatok belső arányainak meghatározása;
- a korábbi OKJ-ben szereplő rokon-szakképesítésekkel történő összehasonlítás révén a beszámíthatóság megállapítása (képzés, illetve szakmai vizsgarész alóli felmentés);
- a szakmai és vizsgakövetelményekben szereplő vizsgafeladatok továbbtagolása;
- a kompetenciákat teljes körűen lefedő feladatok elkészítése és
- a Feladatbank nyilvános informatikai rendszerében történő megjelenítése.
A fejlesztés egyik leglényegesebb alapelve az volt, hogy a követelménymodul tartalmában az adott szakképesítés-kimenet(ek)hez kapcsolódó tényleges, életszerű munkatevékenységek jelenjenek meg. A kompetenciák megfogalmazásakor a munkába álláskor érvényes, a munkahelyi tanulás kezdeti időszakában elvárható munkavégzést kellett alapul venni.
A munkafeladatok megnevezésén túl egyértelmű meghatározásra kerültek a feladat végrehajtásához szükséges körülmények, feltételek (személyi, információs, tárgyi), a munka eredményére, valamint a cselekvésre magára vonatkozó információk (a személy döntései, munkateljesítménye, munkamagatartása).
A tulajdonságkompetenciák részletes leírása azt a tudásállapotot tükrözi, amelynek segítségével a tudást birtokló személy képes elvégezni a részletesen leírt feladatokat, feladatrészleteket. A munkába álláskor a szakképzettségnek elsősorban arra nézve kell biztosítékot jelentenie, hogy a személy el tudja végezni a munkafeladatokat.
A tulajdonságkompetenciák részletes leírását úgy kellett a szakértőknek elkészíteniük, hogy – esetenként csupán a tulajdonságkompetenciák birtoklásának felmérése révén – elfogadható pontossággal megítélhető legyen a személynek a feladatkompetenciára, illetve feladatrészletre vonatkozó munkavégzés-képessége akkor is, ha magát a munkatevékenységet nem végzi el. A szakmai ismeretalkalmazás információtartalmának, a szakmai készségek, valamint a módszer-, társas és személyes kompetenciáknak a konkrét megjelenítésével a képzés, illetve a tapasztalati tanulás révén megszerezhető tartalmak kerültek rögzítésre.
A szakértői munka
192 db 6 fős munkacsoportban zajlott a fejlesztő munka. A tartalomfejlesztő szakértők kiválasztása alaposan átgondolt specifikáció, valamint felvételi eljárás alapján történt. A szakértői adatbázisban szereplő szakértők jelentős része (közel 1300 fő), a fejlesztésbe bevont szakértők mindegyike – e-learninges felkészülést követően – személyes beszélgetés alkalmával bizonyíthatta rátermettségét, szakmai felkészültségét. A szakértők követelménymodulhoz történő hozzárendelése szakmai egyeztetést követően történt meg.
A fejlesztésbe bevonandó követelménymodulok kiválasztásánál mérlegelték a követelménymodulok lehetséges kapcsolódásait, a képzésben és vizsgáztatásban jellemző szakképesítés-kimenetek szerepét – az összeállított jegyzék és szükségletelemzés alapján született döntés a bevonandó alap-, páros-többes-, saját, ráépülés- rész- és kiegészítő modulokra történő megbízásokról.
A szakértői munkacsoportok összeállításánál törekedtek arra, hogy a szakképzésben résztvevő pedagógusokon, oktatókon kívül a gazdasági élet szereplői is képviseltessék magukat.
A szakértők fejlesztő munkáját módszertani anyagokkal, útmutatókkal, mintákkal segítették. Az egy-két napos műhelymunkák legnagyobb értékét a szakmai beszélgetések, viták jelentették, melynek révén az adott szakképesítés-kimenet(ek) követelménymoduljainál egységes szemlélet alapján történt a munkatevékenység részletes leírása. Az alprojekt vezetője és a koordinátorok, valamint a szakmai mentorok adtak iránymutatást a szakmai, módszertani és technikai kérdésekben. A szakértők munkáját a projekt teljes ideje alatt „technikai help” szolgáltatás segítette, átlendítve a szakértőket az Excel-felület kezelési nehézségein, problémáin.
A munkacsoportok munkájában fontos szerepet kaptak a munkacsoport-vezetők. Felkészítésüket követően váltak alkalmassá a tagok munkájának közvetlen irányítására és elsődleges módszertani és szakmai ellenőrzésére. A munkacsoportok indításának időbeli eltolódása lehetőséget adott arra, hogy a fejlesztés első szakaszába bekapcsolódott tagok egy későbbi szakaszban munkacsoport-vezetőként segítsék az alprojekt céljainak megvalósítását.
A szakmai munka minőségét az előzőekben említett személyes és technikai segítségen kívül az alábbiak biztosították:
- a szakértők egymás közötti lektorálása,
- a munkacsoporttagok szakmai munkájának értékelése a munkacsoport vezetője által,
- a mentorok által végzett szakmai felügyelet,
- a fejlesztőmunkák szakmai és módszertani auditálása a Programiroda által felkért munkatársak közreműködésével,
- az alprojekt és a kontrolling iroda által elvégzett ellenőrzések, valamint
- a nyelvi lektorálás.
A fejlesztés során készült több mint 2000 követelménymodul kompetencia leírása a jogszabály szerinti szakmai és vizsgakövetelményekhez kapcsolódó szakmai ajánlás.
Excel formátumban mindenki számára elérhetőek a fájlok az alábbi helyen: http://www.kepzesevolucioja.hu/index.php/meres-ertekeles/eredmenyek
A keresést a szakmacsoportonként rendezés, valamint a modulszám szerinti keresési lehetőség könnyíti meg.
Mérési-értékelési eszközrendszer
Az alprojekt másik nagy célja egy olyan kompetenciaelvű mérési-értékelési eszközrendszer létrehozása volt, amely nagymértékben segíti a tanulási-tanítási folyamatot.
Az eszközrendszer létrehozásának lépései az alábbiak voltak:
- azon követelménymodulok meghatározása, amelyekhez célszerű mérési-értékelési eszközök készítése (jegyzék létrehozása);
- a tartalomfejlesztés folyamatának kialakítása során elvégzendő szakértői feladatok meghatározása, a fejlesztési felület kialakítása, a fejlesztő munka segítése módszertani és szakmai anyagokkal, útmutatókkal, mintákkal;
- a mérési-értékelési eszközök felépítésének, elemeinek meghatározása – alapelvek;
- a mérési-értékelési eszközöket tartalmazó informatikai rendszer készítésének szempontjai tanulmányok segítségével;
- a Feladatbank nyilvános informatikai adatbázisának létrehozása, elemi feladatokkal történő feltöltése – a tesztelés és kipróbálás tapasztalatai alapján.
A mérési-értékelési eszközök készítésének alapját a hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint, a tartalomfejlesztés eredményeképpen elkészült kompetencia leírások képezték. A szakértők a munkahelyzetek, munkahelyi fő- és részfeladatok arányainak mérlegelését követően határozták meg azt, hogy az adott követelménymodul birtokában végezhető munkatevékenységek közül melyek a legfontosabbak, a leghangsúlyosabbak, a leggyakoribbak és legjellemzőbbek. A belső arányok meghatározása hozzásegítette a szakértőket ahhoz, hogy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott vizsgafeladatok tényleges és igazán (a munka szempontjából) szükséges tartalmát megfogalmazzák, megkeressék és rögzítsék azokat a tevékenységformákat, amelyekkel a leghatékonyabban modellezhető a szakmai vizsgán a munkahelyzet. A szituációs feladatok, a munkakörnyezetben (például: üzemben, irodában, szántóföldön stb.) szervezett szóbeli tevékenység, a gyakorlatiba vagy szóbelibe illesztett írásbeli feladatok is ezt az életszerűséget szolgálják.
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsgafeladatokat szakértőink további részletekre tagolták – szakmai, módszertani, pedagógiai, szervezési, technikai szempontok alapján – témákat, tételeket fogalmaztak meg. Az elkészült tagolások alapján nemcsak a központilag meghatározott vizsgafeladatok (írásbeli, szóbeli, interaktív), hanem a vizsgaszervező által összeállított vizsgafeladatok is egységesebbé válhatnak.
Minden fejlesztési részfeladat, így a konkrét elemi feladatkészítésnek is fontos eleme volt a kompetenciák elhelyezése, a döntés egyrészt arról, hogy az adott tevékenység végrehajtásához milyen kompetenciákra van szüksége, másrészt maga a tevékenység (a feladat) milyen kompetenciák mérésére alkalmas.
EVF: elemi vizsgafeladatok
A mérési-értékelési eszközök (elemi vizsgafeladatok) készítése során olyan 5-30 perces vizsgázói tevékenység-terv készítését kértük, amely lehetőséget nyújt a témához/tételhez hozzárendelt kompetenciák felmérésére, kiegészítve az elvégzett vizsgázói tevékenység értékelésének leírásával.
Az EVF egyed tartalmi elemei:
- munkahelyzet leírása: munkahely, munkakör, munkafeladat, probléma, szükséglet, szolgáltatás, termék, tevékenység eseti körülményeinek életszerű, valósághű meghatározása;
- feladatutasítás: a vizsgázótól elvárt cselekvést, a tevékenység célját, a produktumot, annak kezdeti és végállapotát összefoglaló, a vizsgázó konkrét, egyedi tevékenységét egyértelműen meghatározó megfogalmazás;
- segédletek: a vizsgázó által használható, illetve használandó információforrásokat, anyagok és eszközök felsorolását, mennyiségük meghatározását, a vizsgakörnyezetének az adott elemi feladathoz szorosan kötődő, meghatározó vagy ható jellemzőit tartalmazzák;
- megoldás: a vizsgatevékenységre vonatkozó elvárások, illetve produktum-jellemzők;
- javítási, értékelési útmutató: a tevékenység, a tevékenység produktumának, illetve időtartam szerinti szakaszainak értékelése
A Feladatbank tesztelése
Az egységes szempontok alapján, jól behatárolható helyre készült elemi feladatok rögzítése a Feladatbank rendszerében történik.
A kompetenciaelvű feladatok tárolására alkalmas Feladatbank létrehozása (https://feladatbank.nive.hu) a szak- és felnőttképzésben résztvevők, a szakmai vizsgára készülők, szakképző intézmények oktatói, tanárai, a független vizsgabizottságok, a téma iránt érdeklődők számára nyújt hathatós segítséget. A feladatok – a felhasználói jogosultságok függvényében – letölthetők, megoldhatók, variálhatók, a helyi igényekhez formálhatók. A Feladatbank kialakított funkciói mind az üzemeltetőt, mind a felhasználót igyekeznek maximálisan kiszolgálni.
Az üzemeltető számára biztosítja a feladatkészítés folyamatos nyomon követésének lehetőségét: az elemi feladat megrendelésétől az akkreditációs folyamat meghatározásán és ellenőrzésén keresztül a feladathoz kapcsolódó szakmai információk kontrolljáig és a feladat nyilvánossá tételéig.
A felhasználó egy olyan rendszert kap, amelyben az adott követelménymodulhoz gyakorló- és vizsgafeladatokat tölthet le Word és Pdf formátumban is. A tanulói példány a konkrét feladatokat, míg a tanári példányok a megoldást és értékelést is tartalmazzák – lehetőséget biztosítva az egységes ellenőrzésre-értékelésre, önellenőrzésre-értékelésre. A szakképesítés, a követelménymodul, a vizsgafeladat és vizsgafeladat-részlet, a téma, a feladat kulcsszavai, a feladatra jellemző tevékenység, a feladattípus – mint keresési feltétel – meghatározásával, az adatbázis segítségével gyakorló- és vizsga-feladatsorok összeállítása lehetséges. Az így összeállított anyagok alkalmasak a szakmai órákon a tanulói tevékenység irányítására, a megszerzett kompetenciák gyakorlására és mérésére.
Ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a Feladatbank informatikai rendszerének kialakítása a 4. Tananyagfejlesztés alprojekttel közösen történt. A Tananyagbankban lévő 3000 tartalomelem és a Feladatbankba folyamatosan feltöltésre kerülő 6000 elemi vizsgafeladat a rendszerek között lévő kapcsolatok révén is segíti a hatékony tanulást.
A Feladatbank használói a tapasztalataik, észrevételeik megküldésével aktív résztvevői is lehetnek a feladatkészítésnek és a folyamatosan bővülő tartalom kialakításának.
A Feladatbank informatikai rendszerének működését, a bekerült elemi vizsgafeladatok szakmaiságát, a vizsga-feladatsorok létrehozásának lehetőségeit és alkalmazhatóságát 2010 novemberében, majd 2011 szeptemberében az erre vállalkozó szak- és felnőttképzési intézmények próbavizsgázóinak közreműködésével teszteltük.
Tapasztalataik alapján értékes szempontokat kaptunk a Feladatbank szerkezetével, az akkreditáció folyamatának fontosságával, az elemi vizsgafeladatok minőségével kapcsolatban. A jelenlegi rendszerben a feleletválasztós kérdések kitöltésének on-line lehetősége is már a jövőbe mutató.
Módszertani megalapozás, továbbfejlesztési lehetőségek
Az alábbi szakmai anyagok a Feladatbank adatbázisának módszertani megalapozását, valamint továbbfejlesztési lehetőségeinek meghatározását is segítik:
- tanulmányok a szakmai és vizsgakövetelményekben megjelenő kompetenciák összehasonlításáról, valamint a külföldi feladatbankok formáiról;
- a gyakorlati vizsgatevékenységek összeállításához, a szóbeli vizsgatevékenységek segédanyagainak meghatározásához készült módszertani anyagok;
- a fogyatékossággal élők szakmai képzéséhez készült szakmai anyag;
- a Feladatbank folyamatos frissítését segítő eljárásrend;
- a vizsgafeladat-készítés új rendszer szerinti gyakorlatához igazított eljárásrend.
A program munkatársai és a fejlesztő szakértők bíznak abban, hogy mind a tanárok, mind a tanulók egyre többen és gyakrabban fogják használni a tananyagbank, feladatbank rendszerét a tanítási, tanulási folyamatukban.